Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-13 / 241. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 13. A háztartási munka és a termelés évezredeken át összefonódott. Az ipari társadalom még- születésével a lakó- és a munkahely elvált egymástól, s ettől kezdve a háztartás végképp a nők gondja lett. A férfiak elsősorban a különféle eszközök és gépek feltalálásában igyekeztek jeleskedni. Kétségtelen, számos hasznos szerkezet fűződik a nevükhöz: Angliában 1856-ban forgalomba hozták az első használható gázfűtőkészüléket. Harminchárom évvel később a svájci Bernina Hotelben felszerelték az első villanytűzhelyet, a mikrohullámú sütőt pedig 1953-ban. A konyhai eszközök közül em- litést érdemel a 17. század végén elkészített digestor, azaz a túlnyomásos . gyorsfőző edény, a mai kuktu őse, amit II. Károly angol királynak készitettek. Ettől kezdve aztán jó hosszú idő telt el, míg 1910-ben — az USA-ban — előállították az első ételkeve- rőt, huszonhat év múltán pedig a többcélú háztartási robotgépet. Az elektromos kenyérpirító is már e század eleji találmány, a teflonnal bevont tepsi pedig mindössze 32 esztendős. Az első fémdobozos, ipari előállítású konzerv már 45 esztendeje elhagyta az angliai gépsort, amikorra Yates 1855-ben szabadalmaztatta az első konzervnyi- tót. Addig — és mitagadás, sok esetben ma is — vésővel és kalapáccsal tudtak hozzájutni a dobozba zárt élelemhez. Az 1800-as évek végén Cock- ran, amerikai hölgy bizonyára már jócskán unhatta a csetresek mosogatását, miközben valamiféle robotról álmodott — s nem hiába. Ugyanis az ő nevéhez fűződik az első, vízpermettel működő mosogatógép. Nem sokkal később már az erősebb nem agyában született meg az elektromos háztartási hűtőszekrény, aminek elődje piár 1801-ben re- keszes, jégtömbökkel üzemelő szekrényként létezett. A huszadik század a gyártók és fögyasztók között a verseny- futás korszaka volt. A szolgáltatásoknak nevezett gazdasági ágak fejlődése pedig már nem technikai, hanem társadalmi kérdés lett. Hazánkban, mintegy 30 évvel ezelőtt — körülbelül ugyanennyi késéssel — indult meg a háztartások gépesítése, amely napjainkban tömegessé vált. A honi férfiak egyébként nemigenjeleskedtek a háztartást segítő eszközök feltalálásában. Azért talán említést érdemel például Zi- pernowsky Károly elektromos vasalója, amely 1890-ben kapott • Wolldampf kézikaros, forgódobos gőzmosó' gép (1895). • Kukta- régen és ma • Mángorlók az 1900 -1935-ös évekből. • Jégszekrénytől a fagy asztós hűtőszekrényig. # Az elektromos porszívó feltalálója, H. G. Booth (1901). Érdemes megnézni Eszközök a háztartásban tegnap és ma • Japán utcáin 1980 óta ilyen forgótárcsás, időkapcsolós műanyag mosógépek használhatók. (Fotók Méhesi Éva) német szabadalmat; Preszter Rezső az eufon, a külső tölcsér nélküli gramofon feltalálója, míg Mihály Dénes a mechanikaioptikai tv-készüléké, a telehoré. A golyóstollakat az Argentínában élő, magyar származású Bíró László 1938-ban ötlötte ki. Mindezeket, azaz a háztartási eszközök forradalmát jól szemlélteti az az érdekes és látványos időszaki kiállítás, amelyet az Országos Műszaki Múzeum a Leg- újabbkori Történeti Múzeumban rendezett, A Budavári Palota A épületében — hétfő kivételével — 1991. január 6-áig, 10-től 18 óráig fogadják az érdeklődőket. P. S. Csattanó a lexikonban! Az üdülni induló házaspár hatalmas bőröndökkel, kimerültén érkezik a pályaudvarra. — Kár, hogy nem hoztuk magunkkal a lexikonokat — sóhajtja a feleség. — Nagyon vicces — dörmögi a nem éppen tréfás kedvében levő férj. Mire az asszony: — vízsz. 1., 57., függ 31. VÍZSZINTES: 1. A csattanó első része (zárt betűk: Y, E). 14. Shindo Kaneto rendezte japán film. 15. Történelmi folyó Libanonban. 16. Nógrád megyei község. 18.'Ap- ró szemcsék tömege. 19. Óír rovásírás. 20. Belgrad része! 21. Fed. 25. A hidrogén, az urán és az ittrium vegyjele. 27. Kovács egyik dolga. 30. ... Hansson; svéd költő volt. 31. Messze van Jeruzsálemtől! 33. Szabadcsapathoz tartozó ellenálló. 35. Kis Atanázia. 37. Számos. 38. Japán város Nagaszakitól északkeletre. 39. Ide-oda fütkos. 42.... tarda; túzok..43. Idegen Anna. 44. Nagy számban gyülekezik. 47. Ének. 48. A gerincesek egyik osztályába tartozik. 51. Tonnasúly, röv. 54. Generátor fejleszti. 55. Akoska. 57. A csattanó második része. 62. Áruválaszték. 63. Gyermekbetegség. FÜGGŐLEGES: 1. Görcsoldó gyógyszer. 2. ... Bearzot; olasz labdarúgóedző. 3. Mi okból? 4. A jód, a bőr és a szén vegyjele. 5. Sasszeg, tájszóval. 6. Jajveszékelő. 7. Skóciai grófság, Hamilton a székhelye. 8. Szörnyen kedves mesealak! 9. Német komponista, filmzeneszerző (Wilhelm). 10. Volumen, röviden. 11. Ajakos virágú szántóföldi gyomnövény. 12. A szén és a tantál vegyjele. 13, Sejttel kapcsolatos. 17. Hagymaszelet! 22. Idős bácsi. 23. Idom. 24. Napszállta utáni. 25. Ideszállíttat. 26. Ingrid Thulin az egyik főszereplője e svéd filmnek. 28. Vajdasági székhely Lengyelországban. 29. Özön. 31. A csattanó harmadik, befejező része (zárt betűk: A, J). 32. Utolsó égyede is elpusztul. 34. Falszerű sziklatörés a Bükkben. 36. Olasz távirati iroda. 37. Filmoperatőr, rendező (Sándor). 40. Igevégződés! 41. Bágyadt. 45. így is becézik Gergelyt. 46. Oroszországi tó Novgorod közelében. 49. Gazdaságáról ismert ókori országból való. 50. Japáni őslakók. 52. Járomba fogott. 53. Olasz autómárka. 54. Fél zsák! 56. Színész (András). 58. Spanyol exkirályné. 59. Az ittrium és a luté- cium vegyjele. 60. Csak részben praktikus! 61. Középen ketyegő! Schmidt János Beküldendő: vízszintes 1. és 57., függőleges 31. sor. Az október 6-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A gyönge embereket épp oly könnyű megnyugtatni, mint megijeszteni. Einstein — képeslapon Albert Einstein (1879—1955) német, majd svájci, később amerikai Nobel-díjas fizikus, aki képűnkön egyik kezén egy fonálingát tart, és a másik kezének ujjával az ingára mint fontos kísérleti eszközre mutat, a klasszikus fizika betetőzője, és a modern fizika forradalmi lendületének legjellegzetesebb alakja. Nevéhez fűződik (4- a többi között — a speciális relativitáselmélet rendszerének következetes kiépítése. Ez az alkotása a klasszikus fizika betetőzését jelenti, és éppen azáltal, hogy a Maxwell által felismert általános elektrodinamikái törvények elvi következtetéseit bátran levonta. Az elektrodinamika Maxwell óta összefogja az elektromosságtant és a mágnesességtant, s az egységből megteremti az optikát megalapozó hátteret, ugyanakkor megnyitja az utat az elektromágneses hullámok (rádió!), de bátran mondhatjuk: a teljes villamostan és híradástechnika felé. Einstein pedig erre az óriási tapasztalati bázisra építve az elektromágneses erőtér (a fény is!) fizikájában túlmegy a kiasz- szikus Newton-féle, akkor kb. 250 éves újkori fizika szemléletén. Az 1905-ben publikált speciális relativitáselmélet egyelőre csak az optikában, a mozgó testekre vonatkozó kísérletek értelmezésében volt egyszerűbb. Bizarr kijelentéseit azonban a 20. század elején a technika nem volt képes ellenőrizni. Ehhez ugyanis a fénysebességet megközelítő sebességeket és akkor elképzelhetetlen energiakoncentrációkat kellett volná megvalósítani. A képen látható E — mc2 híres képlet, mely a speciális relativitáselmélet alapvető felismerése, a test E energiája és m tömege közti arányosságot mondja ki (és itt c a fény sebessége légüres térben), már Einstein szerint is csak a radioaktivitás, vagyis az atommagfizika területén válik jelentőssé. Valóban ez a képlet (és tétel) lett a kulcs, mely az atommagfizika és a nukleáris technika (atomenergia) kapuját kinyitotta. A speciális elmélet a tér és az idő természetének új, azóta a kísérletek által megerősített^ szemléletét bontotta ki. A gravitáció geometriai elméletét, az általános relativitáselméletet Einstein az Eötvös Loránd által ingakísérlettel megállapított törvényszerűség alapján állította fel. Eötvös ingája kissé bonyolultabb volt, mint a képen a fonálinga, bár már ez is mutatja Eötvös Einstein számára oly fontos megállapítását. Az elméletek jóslatai azóta a kísérleti ellenőrzés számára már laboratóriumi méretekben is hozzáférhetők. Szemlélete az atomoktól a világegyetemig elkíséri, vezeti a kutatókat. Tudományos kritikai szemlélete mellett kor- szakalkotóan kimagasló társadalmi és közéleti morálja is, melynek tanulságait a háborúellenes kiállása, szerepvállalása az atombomba előállításában, majd betiltása érdekében folytatott küzdelmei is látni engedik. A. I.
