Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-11 / 213. szám
BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 213. szám Ára: 4,30 Ft 1990. szeptember 11., kedd IRAK—KUVAIT Mibe kerül nekünk a konfliktus? (5. oldal) Miért kévés a méz? (4. oldal) Hogyan lehet a legvalódibb hamis pénzt csinálni? (4. oldal) SZOMBATON AVATJÁK A MÁSODIK MAGYAR GYERMEKFALUT. „JÖJJ HÁT, JÖJJ HÁT...” — KÖNYV ÉS KISLEMEZ Határidőre, a vállalt , hi hr* nÁllriil A kivitelezőket dicsérték ill ua Ml Cin. Ili a sajtótájékoztatón Szakmai tanácskozássá alakúit át tegnap délelőtt az SOS-gyermekfalu magyarországi egyesülete budapesti sajtótájékoztatója. Hiába tudakozódott va-' lamiféle botrány után az egyik vidéki kolléga: Púja Frigyes elnök és dr. Vájná Gábomé ügyvezető titkár beszámolójából nyilvánvalóvá vált, hogy rend van Battonyán, Kecskemét pedig igencsak kitett magáért. A közeli hetekben fennállásának negyedik évfordulójára emlékező első magyaror- (Folytatás a 2. oldalon) ■ FOLYTATÓDIK AZ QRSJgliÄYÜife ÜLÉSSZAKA Törvény a vagyonelszámoltatásról Szabad György elnökletével hétfőn reggel megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka. A törvényhozó testület 2 naposra tervezett plenáris tanácskozásának napirendjén több olyan pont is szerepel, amelyeket a korábbi ülésszakok programjára is felvettek, azonban idő hiányában nem tárgyalhatták meg. A házelnök bejelntéssel kezdte az ülést. Eszerint más irányú elkötelezettségre hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról Ormos Mária és Huszár Tibor, az MSZP képviselője. Az Országgyűlés a bejelentést határozathozatal nélkül tudomásul vette. Zsíros Géza (FKgP) a termőföld tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről nyújtott be törvényjavaslatot önálló indítványként, ám elállt tervezetének napirendre tűzésétől, bízván abban, hogy a kormány mihamarabb a Ház elé terjeszti a földdel kapcsolatos törvény javaslatát. A törvényhozás felvette napirendjére Eörsi Mátyás és Fodor Tamás (SZDSZ) házszabálymódosító indítványát, amelynek lényege, hogy a gépi szavazást a hagyományos, kézfelemeléssel történő voksolás kísérje. A kormány javaslatára az Országgyűlés napirendre tűzte a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását; a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet módosítását; a politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A napirenden szereplő előterjesztésekre áttérve az Országgyűlés elsőként a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról határozott. A részletes vitában az egyes módosító indítványok nyomán paragrafusról paragrafusra áttekintett jogszabálytervezetet egészében nagy szótöbbséggel, 251 szavazattal 3 ellenében, 9 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvényhozás. Az újonnan elfogadott törvény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszűnik a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői joga. E jog ezentúl^ a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményét illeti meg. A kezelői jogot az úgynevezett használati jog váltja fel. A törvény erről úgy intézkedik, hogy a társadalmi szervezeteket ingyenes használati jog illeti meg azokra az ingatlanokra, amelyekre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán szűnt meg. A társadalmi szervezeteknek meglehetősen rövid határidőn belül, október 15-éig kell bejelenteniük a ZÁVKI-nak, hogy a törvény alapján mely ingatlanokra szereztek használati jogot. Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A képviselőház hétfőn végre pontot tett eme — úgymond, a nép nevében megfogalmazott — követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő (Folytatás a 2. oldaton J •» BUSH ELÉGEDETT VOLT A „GORBIVAL” FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOKKAL Washington és Moszkva visszavonulást követel Bagdadtól WASHINGTON — A Szovjetunió részéről történelmi állásfoglalás volt a csúcstalálkozó közös közleménye, azzal nem lehetne elégedettebb — jelentette ki George' Bush amerikai elnök, útban hazafelé helsinki találkozójáról Mihail Gorbacsowal. Az elnök szerint, aki méltatta jó viszonyát a szovjet vezetőhöz, akit immár „Gorbiként” emleget, a következő csúcstalálkozó az év végén, vagy a jövő év elején lesz. James Baker amerikai külügyminiszter egy vasárnapi nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a következő csúcs színhelye Moszkva, és közös szándék, hogy ott aláírhassák a hadászati támadó fegyvereket csökkentő szerződést. Baker azt mondotta, hogy a csúcson röviden szó volt a bécsi hagyományos haderő-csökkentési egyezményről is, amelynek aláírását erre az évre tervezik. A repülőgépek kérdésében azonban változatlanul eltérnek az álláspontok. így amennyiben Washington szövetségesei egyetértenek — lehetséges, hogy a repülőgépek kérdését félretéve kötik majd meg a szerződést. (Folytatás a 2. oldalon) Kisgazda-csel A' közelgő helyhatósági választások előtti kampányban a kisgazdák igazán szenzációs ötlettel rukkoltak elő: képviselőjük, Zsíros Géza önálló indítványként benyújtotta a saját földtörvénytervezetét. Mármost: azt azért csak a kisgazdapárt legbelső körének szive tudta, hogy az egész — egy nagy blöff. Vagy csel? Csalétek? Bármelyiknek nevezhetjük. Kitűnő szervezéssel elérték, hogy a dolog kiszivárogjon, megszervezték, hogy vezető kisgazdapárti politikusok nemes egyszerűséggel (szó szerint) Zsíros Géza legközelebbi rokonságát kezdték emlegetni. A sajtó egy nagy találgatás volt: kizárják-e ezek után a renitens képviselőt? Zsíros Géza mindeközben olyan nyugodtnak látszott, mint akinek már minden mindegy. Torgyán dr. többször hátrament hozzá, a fülébe sugdosott, ám Zsíros dr. csak a fejét rázta, így a frakcióvezető pulykavörösen osont vissza a helyére. Ezt követően Zsíros több mint öt percig magyarázta, miért fontos a földtörvény, hányán segítették. Stb. Stb. A bomba akkor robbant, amikor bejelentette: még reggel, az ülésszak megnyitása előtt, szerét ejtette, hogy egy pár szót váltson Antall dr. miniszterelnökkel. AJci közölte vele, hogy a kormány a maga részéről hamarosan beterjeszti saját javaslatát. (Szeretnénk látni — hallatszott erre az ellenzék padsoraiból: nem hagynának ki egyetlen picinyke alkalmat sem, hogy bírálják a kormányt. A kormány bírálva jó.) — Ezért —• fejezte be felszólalását Zsíros dr. — úgy döntöttem, hogy a saját .földtörvénytervezetemet visszavonom. Kész, ennyi — a csel bejött. Miről is volt szó? Hát arról — amint azt később az összevitatkozó Zsíros és Torgyán dr. volt szíves tudtára adni egynémely sajtótudósítónak is —, hogy a kisgazdák elhatározták: mindenképp kierőszakolják, hogy a kormány végre előrukkoljon valamiféle földtörvénytervezettel. (Azért is, mert megígérte, meg azért is, mert amúgy meg már régen kellene is: ősz lévén szántani kéne, vetni kéne. Jobb lenne a tulajdonviszonyok biztos tudatában.) így, hogy a kisgazdák eljátszották a „saját” terv benyújtását, a kormányt lépéskényszerbe hozták. Szóval, ez volt a csel. Mellesleg pedig ország-világ meggyőződhetett: a kisgazdák nem engednek a 47-ből, ha kell, még saját indítványt is benyújtanak. Kell ennél jobb reklám a választási kampány finiséhez közeledve? B. J. C Torgyán és Zsíros — mielőtt még szent lett volna a béke. (Walter Péter fotói) Ki nyitotta fel a határokat? Magyarország igazából tavaly ilyenkor került a világlapok címlapjára, amikor a hazánkba menekült NDK-sok ezrei előtt megnyíltak nyugati határaink. A döntést az akkori kommentárok a Né- meth-kormány és személy szerint Horn Gyula külügyminiszter történelmi jelentőségű elhatározásának minősítették. Horn azóta az NSZK legrangosabb elismerésében részesült. Ezért aztán nem kis meglepetést keltett, hogy vasárnap este Antall József miniszterelnök — mellesleg: nem először — a határnyitást az akkori ellenzék (MDF) nyomásával is magyarázta. — A határok megnyitásáról szóló döntés milyen körülmények között született és személy szerint kik döntöttek? — kérdeztük Horn Gyulát. — Én azt hiszem, hogy a tények százszázalékosan bizonyítják — anélkül, hogy bárki nagyképűséggel vagy szerénytelenséggel vádolhatna —, hogy az akciót az akkori kormány határozta el és hajtotta végre. A megoldási javaslatot a Külügyminisztériumban dolgoztuk ki, onnan indítottuk el, és Németh Miklós kormányfőnél teljes egyetértésre találtunk. Ebbe a fázisba egy rendkívül szűk kör volt beavatva, és maga a kormány szinte csak az utolsó pillanatban kapott tájékoztatást. — Milyen szerepet játszott az elhatározásban az akkori ellenzék?- Gyakorlatilag semmilyet \—| ezt a tények alapján teljes felelősséggel kijelenthetem. Az ellenzék — az MDF — foglalkozott ugyan az NDK- menekültek kérdésével, ám elképzelésük egészen más volt: egyrészt azt szerették volna, ha az NDK-soknak megadjuk a menekült státust, másrészt azt javasolták, engedjük ki őket illegálisan az országból. Mi hiába magyaráztuk, hogy ezek a keletnémet állampolgárok nem kívánnak letelepedni Magyarországon, és több tízezres tömeg számára az illegális határátkelés sem megoldás, az MDF szószólói ehhez ragaszkodtak volna. Mi ettől függetlenül jutottunk el az ismert megoldáshoz: felnyitottuk előttük a nyugati határt. Én azt hiszem, hogy ilyen rövid idő elteltével nem lenne helyes megmásítani a történelmet — hiszen erre ma még mindenki emlékszik ... Néha úgy tűnik, az NSZK-ban, Amerikában jobban emlékeznek, mint idehaza ... — Exkülügyminiszterként mi a véleménye az új kormány által követett vonalról? — Úgy tűnik, „sikerült” minden szomszédunkkal összeveszni, kivétel nélkül — már vannak feszültségek a magyar—osztrák viszonyban is. Az ország szempontjából találnám nagyon károsnak, ha nem az összekötő szálakat keresnénk, hanem mindent arra hegyeznénk ki, ami elválaszt. A meggondolatlan, felelőtlen nyilatkozatok alaposan megnehezítik az ország amúgy is súlyos helyzetét. Olvasom a napokban azt a külügyminiszteri nyilatkozatot, hogy Göncz Árpádnak nem lenne szabad találkoznia Iliescu román elnökkel. Én a legveszélyesebbnek ezt a felfogást tartom: eleve elutasítani a tárgyalás lehetőségét. Fontos természetesen a kolozsvári főkonzulátus megnyitása, ám vannak ezenkívül is olyan kérdések, amelyet egy olyan emberi kvalitású politikus, mint Göncz Árpád, azt hiszem, jól npg tudna vitatni a szomszéd ország államfőjével. Létérdekünk, hogy egyetlen ilyen tárgyalási esélyt se mulasszunk el. — Az új kormány a maga sikerének könyveli el a vízumkötelezettség eltörlését egy csomó nyugati országgal. — Hadd emlékeztessek: az NSZK és Olaszom szág — NATO-tagállamokként — a Németh- kormány működése alatt törölte el a vízumkényszert a magyar állampolgárok számára. Ez volt annak a folyamatnak a kezdete, amely mára kiteljesedett. De ehhez az a precgdens kellett, ami — még egyszer hangsúlyozom — Németh Miklós mi- niszterlenöksége alatt történt. Ballai József
