Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-10 / 212. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1990. szeptember 10. \z agresszió nem lehet kifizetődő f Folytatás az 1. oldalról) HELSINKI. .,A Szovjetuniónak és az Egyesüli Államoknak feltett szándéka, . jbgy véget vessen á jelenlegi válságnak. ..éiőnyLc-ii iL ./csitik a békés megoldást, ám ha az eddigi lépések nem vezetnek eredményre, mindkét ország kész fonto­lóra venni további olyan intézkedéseket, amelyek összhangban állnak az ENSZ alapokmányával. Minden kétséget ki­záróan demonstrálni kívánják, hogy az agresszió nem lehet és nem is lesz kifize­tődő” —; mondta ki a George Bush ame­rikai és Mihail Gorbacsov szovjet állam­fő vasárnapi csúcsértekezletéről Helsin­kiben kiadott közös közlemény. A dokumentumban a két államfő le­szögezte, hogy a válság megoldása kizá- rólagazENSZBT vonatkozó határoza­tainak maradéktalan megvalósításával képzelhető el. Irak elszigeteltségének csakis az vethet véget, ha maradéktala­nul helyreáll Kuvait augusztus 2.—azaz az iraki agresszió—előtti státusa. A mintegy hét órán át tartó csúcsta­lálkozó befejeztével tartott sajtóérte­kezleten mindkét államfő hangsúlyoz­ta, hogy a katonai beavatkozás kérdé­sét nem vitatták meg. Mihail Gorba­csov kijelentette, hogy egy ilyen beavat­kozás beláthatatlan következmények­kel járna. Bush elnök azonban nyoma­tékosan hangsúlyozta: „Nem vagyok hajlandó megvitatni, mi lesz, mit fog tenni az Egyesült Államok a jövőben, de egyetértek Gorbacsov elnök azon véleményével, hogy a legjobb a békés megoldás lenne”. George Bush tehát továbbra sem zárta ki egyértelműen a katonai beavatkozás lehetőségét. Kérdésekre válaszolva Bush kijelen­tette: nem kérte a találkozón, hogy a Szovjetunió küldjön katonákat az Öböl térségébe, hiszen ott jelenleg 23 ország katonái és fegyverei tartózkod­nak, s ez kellőképpen garantálja Sza- úd-Árábia biztonsagát. A szovjet elnök ezzel kapcsolatban közölte: Bush ígére­tet tett rá, hogy a válság végeztével az Egyesült Államok kivonja haderőit Szaúd-Arábiából. _ A szovjet katonai tanácsadók iraki jelenlétéről Mihail Gorbacsov új adat­tal szolgált: eszerint a válság kezdete­kor még 196 szovjet tanácsadó tartóz­kodott Irakban, számuk azonban meg­bízatásuk lejártával folyamatosan csökken, s mostanra már csupán 150- en maradtak ott, a többiek hazatértek. Bush elnök újfent méltatta a Szov­jetunió kérlelhetetlen álláspontját az iraki .válságot illetően, de hangsúlyoz­ta: a csúcstalálkozón ugyan szó volt a Moszkvának nyújtandó amerikai gaz­dasági segítségről is, ez azonban első­sorban annak a kifejeződése, hogy az Egyesült Államok rendkívüli mérték­ben érdekelt a peresztrojka sikerében. Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatban rámutatott: a Szovjetunió nem valami­féle jutalomban részesül jó magatartá­sáért, és nem lehet megvenni, de számít az amerikai együttműködésre, amely az újfajta nemzetközi megközelítések és újfajta politika része. Helsinkiben ismeretessé vált, hogy a jövő héten vezető amerikai üzletembe­rekből álló csoport utazik Moszkvába. A küldöttséghez csatlakozik James Ba­ker külügyminiszter is. Szóba került a csúcstalálkozón a Start és a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások kérdése is, s mindkét államfő azt hangsúlyozta, hogy újfent megbíz­zák tárgyaló küldöttségeiket: mindkét tárgyalássorozaton lehetőleg még idén kössék meg a megállapodásokat. Mihail Gorbacsov fellebbentette a függönyt — mint mondotta, remélve, hogy Bush elnök nem veszi rossznéven — egy olyan kérdésről is, amely a tár­gyalásokon szerepelt, de a közlemény­ben nem kapott helyet: elmondja, hogy Bush elnök értésre adta, mindeddig Washingtonban úgy vélték, a Szovjetu­nió nem játszik jelentős szerepet a Kö­zel-Keleten, most azonban a válság kapcsán fény derült rá, hogy mégiscsak van súlya. Gorbacsov ehhez hozzátet­te: a mai történelmi-politikai helyzet­ben már senki nem tarthat igényt egyeduralomra. Mindkét fél egyetértett abban, hogy eljött a nagyhatalmak közös cselekvé­sének ideje. Az iraki válságot ezen új politikai megközelítés szakítópróbájá­nak tekintik, s ennek fényében különö­sen nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködésnek, és ezen belül a sze­mélyes találkozóknak. Bezárt a 71. OMÉK Vasárnap este bezárta kapuit a 71. Nem­zetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár (OMÉK), valamint a 11: Nemzetközi Anyagmozgatási és Csomagolás si Szakkiállítás (Budatranspack). A kiállítá­sokat a nyitva tartás tíz napja alatt mintegy 350 ezren látogatták meg. Az OMÉK-en 26 ország 211 cége, továbbá hazánk 1211 agrárvállalata, szövetkezete, vállalkozója, illetve mezőgazdasági kister­melője állított ki. Kilenc ország önálló kiállí­tással jelentkezett. Az ötévenként megrende­zett mezőgazdasági kiállítás szerencsésen ta­lálkozott a vele égy időben tartott anyag- mozgatási és csomagolási kiállítással, a Budatranspackkal, amelyen tíz ország több mint 130 cége, valamint 76 magyar cég piu- tatta be termékeit és legújabb eredményeit. A kiállításokra a korábbinál nagyobb nemzetközi érdeklődés volt a jellemző, külö­nösen azok a külföldi vállalkozók, üzletem­berek voltak többen, akik a magyar-cégekkel akarnak együttműködni. Ezt erősítette meg Polhammer Győző, a Magyar Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség társ­elnöke, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet igazgatója, aki az MTI számára így összegezte tapasztalatait: Hazánkban jelen­leg a visszafogottság jellemzi a nagyberuhá­zásokat, és ez rendkívüli mértékben lelassítja az anyagmozgatási és a csomagolástechnikai beruházások folytatását is. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy az egyedi berendezésekre, kisebb gépekre, eszközökre továbbra is van igény. Az elmúlt napokban igen sok olyan külföldivel tárgyaltunk, akik nemcsak ér­deklődni jöttek, hanem kiderült, közvetlenül keresik a lehetőségét annak, hogy vegyes vál­lalatot hozzanak létre Magyarországon. Ami az OMÉK és a Budatranspack egy idő­ben való megtartását illeti, ezt mindenkép­pen hasznosnak ítélem. A csomagolóeszkö­zöknek ugyanis több mint a felét ma már a hazai élelmiszer-gazdaság, elsősorban az élelmiszergyártás használja fel. (MTI) Csökken az Ausztriába „igyekvők” száma bégs Jelentősen csökkent az osztrák —magyar határon illegálisan Ausztriába szökő kelet-európaiak száma — jelentette ki szombaton Franz Löschnak osztrák belügymi­niszter. Ausztria a múlt héten 1500 katonát küldött a 365 kilométer hosszúságú osztrák—magyal határ védelmének megerősítésére, hogy megakadályozza a kelet-európai országok állampolgárainak illegális határátkelését. A határátlépők többsége az oszt­rák kormány véleménye szerint nem politikai, hanem gazdasági menekült, aki jobb életkörülmé­nyek között akar élni. A szigorúbb határellenőrzés be­vezetését követő napokban mintegy^ harmadára csökkent a határt illegá­lisan átlépő román állampolgárok száma — mondta a miniszter. A burgenlandi rendőrség képvi­selője szombaton elmondta, hogy szombatra virradó éjszaka 60 ille­gális határátlépőt fogtak el. Ezek­nek a felét a kivezényelt katonai alakulatok tagjai tartóztatták fel. Az osztrák miniszter a lengyelek­kel szemben a múlt héten életbe lép­tetett vízumkényszerrel kapcsolat­ban elmondta, hogy a lépést a len­gyel állampolgárok „feketézése”, il­letve az illegális munkavállalások számának növekedése tette szüksé­gessé. Varsó az osztrák intézkedés­re válaszul vízumkényszert vezetett be az osztrák állampolgárokkal szemben. TARTALÉKOKBÓL ÉS IMPORTBÓL Enyhülnek az ellátási gondok Moszkvában A szovjet főváros vezetése kezd úrrá lenni Moszkva ellátási problémáin — jelentette ki Alekszandr Oszovcov, Moszkva városi tanácsa elnökségének tagja. Az illetékes azt követően nyilatkozott, hogy^ pénteken megtartotta első ülését az a válságbizottság, ame­lyet a számos termék és élelmiszer — így a pékáru, dohánytermé­kek és a hús — hiánya okozta problémák megoldására hoztak létre a közelmúltban. Oszovcov elmondta, hogy a főváros megfelelő mennyiségű liszt­tel és gabonatartalékokkal rendelkezik, ezért a kenyérellátás már a közeli napokban megoldódik. Míg korábban a szovjet főváros napi 2,2 ezer tonna kenyeret fogyasztott, addig a közeli napokban napi 2,5 ezer-tonnára növelik a kenyér előállítását. Az illetékes szerint a napokban megszűnik a cigarettahiány is; a főváros dohányipari vállalatai napi 4 millió csomag cigarettát gyártanak majd, továbbá 1,2 millió csomag import dohányáru kerül a moszkvai dohányboltokba. „Normális körülmények kö­zött Moszkva napi 1,2 millió csomag cigarettával is beérte” — tette hozzá. A húsellátásban tapasztalt zavarok enyhítésére Moszkva Auszt­ráliából és az NDK-ból importál húst. A hatóságok 10 rubelben maximálják az importhús kilogrammonkénti árát, hogy letörjék a piacokon kialakult 30 rubeles kilogrammonkénti árakat. A szovjet gazdaságot jelenleg nem lehet teljes egészében átállíta­ni a piacgazdaságra — nyilatkozta pénteken este a moszkvai televí­zióban Nyikolaj Rizskov miniszterelnök. Mint elmondta, a szovjet legfelsőbb tanács hétfőn kezdődő ülésére két alternatív gazdasági program készült: az egyik, amelyet a kormány dolgozott ki, a másik, amelyet Satalin akadémikus vezetésével állítottak össze a szovjet elnök felkérésére. Ez utóbbi azonban nem kerül közvetlenül beterjesztésre a parlament elé. A kormány előterjesztéséről szólva Rizskov kifejtette, hogy bi­zonyos piacgazdasági elemek bevezetését javasolják a következő évre, de továbbra is jelentős marad az állami irányítás. Rizskov szerint a kormányterv a realitásokból indul ki. SZLOVÁKIA Magyar pedagógusok és mozgalmak „A HATALOiM VISSZALOPJA MAGÁT AZ IRÁNYÍTÁSBA1 A munkások valós demokráciát akarnak Budapesten, szombaton ülést tartott a Központi Munkástanács. A tanácskozáson elsőként a koor­dinációs bizottság tagjai számoltak be tapasztala­taikról. Elsősorban arról tájékoztatták a résztve­vőket, hogyan látják a munkahelyeken folyó ese- •ményeket,- -miként alakul a munkanélküliség az ország egyes területein, illetve az egyes vállalatok­nál. Külön is szóltak arról, hogy a munkások mi­ként vélekednek arról a tényről, amelyet ők úgy fogalmaznak: „eladják a gyárat a fejük fölül”. Rácz Sándor, a munkástanács elnöke a tanács­kozáson a legutóbbi kormánydöntéssel kapcsola­tos állásfoglalását fejtette ki.­Hangsúlyozta: a munkások nehezményezik, hogy a vállalati tanácsok tagjaiként 328 vállalat­hoz állami megbízottakat neveztek ki, véleményük szerint azért, hogy ellenőrizzék a vállalatok gazda­sági helyzetét. Nem értenek egyet azzal, hogy ily módon a hatalom visszalopja magát az irányítás­ba. A munkások valós demokráciára tartanak igényt, s Rácz Sándor szerint van is annyi ráter­mett dolgozó, kétkezi munkás vagy műszaki em­ber, akik segítői, kezdeményezői lehetnek a mun­kahelyeken a gazdasági fellendülésnek. A munká­sok ugyanis — hangsúlyozta — csak azokat támo­gatják, akikben megbíznak, s ezek az emberek csak közülük kerülhetnek ki. A tanácskozáson leszögezték: munkásszervezet­nek csak olyan szervezetet ismernek el, amelyet a munkások munkásgyűlésen demokratikusan hoz­tak, illetőleg hoznak létre. Álláspontjuk szerint ezeknek a szervezeteknek politikai pártoktól és a hatalomtól függetlenül kell működniük. A mun­kástanácskozáson megállapodás született arról, hogy szeptember 15-én 10 órára ismét országos tanácskozást hívnak össze. (MTI) Megalakult az MDF megyei pedagóguskollégiuma (Folytatás az 1. oldalról) PRÁGA A szlovákiai magyar politikai mozgalmak egymáshoz való kö­zeledésének a jegyében zajlott le pénteken Galánta mellett a Csehszlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetségének kibőví­tett vezetőségi ülése. A pedagógusok szakmai esz­mecseréjére meghívták az Együttélés Mozgalom, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) és a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés (FMK) képviselőit, hogy fejtsék ki nézeteiket a szlovákiai ma­gyar közoktatás négy, legfonto­sabbnak tartott gyakorlati kér­désében. A vita során csaknem teljes egyetértés alakult ki, ami korántsem jellemezte a három mozgalom eddigi,' éles szópár­bajoktól hangos viszonyát. Komolyabb hangsúlybeli el­térés csak az első vitapontban mutatkozott: az FMK nem tar­totta lényegbevágónak, az Együttélés és az MKDM vi­szont ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is legyen magyar mi­niszterhelyettes a szlovák isko- laügyj minisztériumban. Abban viszont már egyetértettek, hogy a minisztérium jelenlegi struktú­ráját alaposan át kell alakítani. (A tárca élén egyébként szemé­lyi változás történt: az eddigi miniszter, az angol nyelvű felso­dálkodású talajokon, így hát sem­mi remény arra, hogy egy esetleges csapadék javítana a hozamon. A mezőgazdasági nagyüzemek egy részében is hozzáláttak a burgonya idő előtti felszedéséhez, mivel az oktatás lelkes szorgalmazója­ként közismertté vált Ladislav Kovac az UNESCO-nál kapott állást, a bársonyszéket pedig az eddigi miniszterhelyettes, a magfizikusi pályáról indult Jan Pisut foglalta el.) Galántán úgy foglaltak ál­lást; hogy aza minisztériumi fő­osztály, amely a „nemzetiségileg vegyes területek” iskolaügyi kérdéseivel foglalkozik, alakul­jon át egyértelműen a nemzeti­ségi oktatás ügyeinek átfogó és funkcionális — tehát nem terü­leti elvű — főosztályává. A harmadik kérdésben arra az álláspontra jutottak, hogy jó lenne, ha a nyitrai tanárképző főiskolán folyó magyar pedagó­gusképzés (amely az idén szá­mottevően bővül) idővel önálló­sulhatna és Komáromba kerül­ne, kihelyezett tagozatként. Itt az Együttélés tett engedményt: egyelőre hajlandó volt félreten­ni a komáromi Jókai Egyetem követelését. Végül, a negyedik témát ille­tően, egyetértett a három ma­gyar politikai mozgalom abban, hogy a magyarországi pedagó­gusképzés nem jelenthet hosszú távú megoldást, mert sokan nem térnek vissza szülőföldjük­re. A kérdést tehát Szlovákiá­ban kell megnyugtató módon megoldani. agronómusok úgy ítélték meg, hogy a növények végérvényesen életképtelenné váltak. A cukorré­pa sokfelé 4-5 hete megállt a növe­kedésben, immár nemcsak az alsó levélzet száradt le, hanem a fölső levélzet is pusztulóban van. MI OKOZTA A FOGARASI ROBBANÁST? A román kormány higgadtságra int BUKAREST. Romániában zavart keltett a Romania Mare című hetilap cikke, amely azzal vádaskodott, hogy a fogarasi vegyi kombiinátlian, .bpkqyptjce- zett robbanást szélsőséges ma­gyar erők készítették elő. A köztudottan nacionalista, magyarellenes beállítottságú hetilap közlésének ismertetését a kormány sajtóhivatala leállí­totta. A sajtóiroda nyilatkozatban ismertette: Petre Roman mi­niszterelnök kormánybizottsá­got alakított a fogarasi üzemi baleset okainak kiderítésére. Ennek alapján, átvizsgálják a felrobbant berendezés vezérlő­termében lévő mérő- és ellenőr­ző műszereket, és meghallgat­ják a szemtanúk észrevételeit. Megérkeztek a helyszínre a be­rendezést szállító külföldi cég szakemberei is, akik bekapcso­lódtak a vizsgálatokba. Arról is nyilatkozott a kor­mány sajtóhivatala, hogy „az eseményekkel kapcsolatos bár­milyen spekuláció csak zavart és bizalmatlanságot válthat ki”. Éppen ezért a kormány felkérte a sajtószerveket, a rádiót és a televíziót, hogy a vizsgálatok befejezéséig tartózkodjanak a robbantással kapcsolatos állás- foglalástól, várják meg a kor­mánybizottság jelentését, ame­lyet a vizsgálatok befejezését követően a közvélemény tudo­mására hoznak. A vasárnapi lapok — ame­lyek közlik a sajtóiroda tájé­koztatóját — beszámolnak ar­ról, hogy a robbanás nagy erejű volt. Ä detonációt követően Fogaras egész lakossága talpon volt, 5-6 kilométeres körzetben minden ablak, kirakat betört, ^ cserepek lehullottak, kémények dőltek le. A szakemberek mindinkább való­színűnek tartják, hogy a cukorgyá­ri alapanyag hozama sokfelé a vártnak a felét sem éri el. Nem­különben rossz a helyzet a gyökér­zöldségeknél; ahol nem volt lehe­tőség mesterséges öntözésre, ott szintén soron kívül kell fölszedni az egészségesen és a teljesen immár be nem érő termést. (MTI) A Kisosz visszaköveteli a vagyonát A Kiskereskedők Országos Szervezete visszaköveteli ko­rábbi vagyonát: erre — főként a mintegy 200 ingatlanra — a létrejöttét megelőző kereskedői érdekképviseletek jogutóda­ként tart igényt. Baradlai György, a Kisosz el­nöke az MTI-nek elmondta: mivel a Kisoszban a tagság so­ha nem volt kötelező, a vagyon mindig is az önkéntesen fizetett tagdíjakból származott. A szer­vezet jelenleg azokkal az ingat­lanokkal rendelkezik, amelye­ket 1957-től a megmaradt né- hánv ingatlanon kivül üdülő céljára vásárolt, s működteté­sükhöz soha semmiféle állami támogatást nem kapott. Éppen ezért minden erejükkel arra tö­rekednek, hogy visszaszerezzék jogos vagyonukat, s ezzel a tag­ságot segítsék. A magánkeres­kedők között ugyanis jó néhá- nyan öregségükre rendkívül rossz körülmények közé kerül­tek, szociális helyzetük állandó­an romlik, s mindénképpen se­gítségre szorulnak. A Kisosz azt tervezi, hogy akár teríné- szetben, akár pénzben vágy részvények formájában kapja vissza korábban elvett vagyo­nát, s azt a rászoruló kiskeres­kedők támogatására fogja fel­használni. A jogtalanul elvett egyesületi ingatlanok vissza­szerzésére, illetve az egyenérté­kű kártalanításra a szükséges törvényes lépéseket megteszik. ben maradtunk — mondotta Le- zsák Sándor és összefogásra, a szakmai tapasztalatok rendszeres egyeztetésére, elemzésére buzdítot­ta kollégáit. Leszögezte — az első­sorban községekből, kisvárosok­ból jött pedagógusoknak —, hogy a helyhatósági választások tulaj­donképpen minden eddiginél jobb lehetőséget kínálnak, hogy az évti­zedekig hűséges marxista—leninis­ta szellemiségű iskolák korszerű, demokratikus és nemzeti szellemi­ségű értelmiségiközpontok lehes­senek majd. Ha valaki meg akar újítani egy kórházat^mondotta a „betegeskedő” Magyarországra utalva — nem küldheti el azonnal az intézet minden orvosát, mert az ápoltak sorsa hamar rosszabbra fordulna. De a sarlatánoktól, az embereken kísérletezőktől azonnal meg kell szabadulni; a maradók­nak, a tisztességeseknek viszont hi? tét kell tenniük'a megújulás mel­lett. Ezután Dobos Krisztina, az MDF országos pedagóguskpllégi- umának képviselője szólt arról, hogy a nemrég alakult szakmai tes­tület a nyári szünet végén milyen ajánlásokat juttatott el a szaktárca MDF-tag irányítójához, András- falví Bertalanhoz. A nemzet sorsá­ért, az oktatás jövőjéért aggódó pedagógusok remélik —- mondot­ta —, hogy az intézkedések hama­rosan meg is születnek majd. Bár a késlekedés már így is érzékelhető, zavarokat szült.­Néhány tézist is megismerhet­tünk az állásfoglalásból. Az alap- gondolat: az iskolák vezetőinek je-, lentős része a régi rendszer híve­ként került az intézmények élére. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az önkormányzati fönntartású isko­lákban, általános művelődési köz­pontokban, gyermek- és ifjúságvé­dő intézetekben legkésőbb 1990. december 31-éig pályázati kiírással mindenütt tártsanak új vezetővá­lasztást. Továbbá, a minisztérium kínáljon törvényes lehetőséget az iskolaszékek mielőbbi megalakítá­sára. Az orosz nyelv tanulása pe­dig egyetlen diákcsoport számára se legyen kötelező, ne fogadjanak el politikai iskolákban szerzett dip­lomát pedagógiai intézményekben. Az előadások sorát Fekete Pál országgyűlési képviselő, történe­lem szakos megyei szaktanácsadó zárta, aki a módosított történelem­tematikákat és a megjelenés alatt álló, illetve az átírt, javítgatott tan­könyveket elemezte. Az MDF megyei évnyitóján az elnöklő Dobó Attila, lakiteleki is­kolaigazgató javaslatára megala­kult az MDF megyei pedagógus- kollégiuma. F. P. J. Iraki tisztek kivégzése Szaddám Húszéin elleni merénylet előkészítéséhek vádjával. Irakban kivégeztek három, á köztársasági gárdában szolgáló iraki tisztet — közölte vasárnap a katari hirügynökség. Az iraki hadsereg elitalakulatának számító köztársasági gárda az elnök közvetlen védelmét hivatott biztosítani. Egyiptomi sajtójelentések szerint a Kuvait elleni iraki agresszió óta legalább három esetben kíséreltek meg merényletet Húszéin iraki elnök ellen. Idő előtt szedik a burgonyát (Folytatás az 1. oldalról) i Y

Next

/
Thumbnails
Contents