Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 8. Folytatódik a Nemzet- biztonsági Hivatal átszervezése A jövőben több új feladattal is bővül a Nemzetbiztopsági Hivatal tevékenysége í, közöl­te Párvy Tivadar, a hivatal szó­vivője azzal kapcsolatban, hogy a BM Határőrség Biztonsági Hivatala kormánydöntés kö­vetkeztében kiválik a határőr­ség szervezetéből és átkerül a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. A határőrbiztonsági főosz­tály a jövőben a Nemzetbizton­sági Hivatal főigazgató-helyet­tesének közvetlen alárendeltsé­gében dolgozik majd. Fő fel­adata — a határőrséggel össze­függésben —- a kémelháritás lesz. Ezenkívül állományvédel­mi jellegű és alkotmányvédelmi funkciót is ellát, illetve harcké- szültség-védelmi funkciója is lesz az átalakuló szervezetnek. A mostani intézkedés a ha­tárőrbiztonsági főosztálynál valószínűleg nem jelent szemé­lyi változásokat, de elképzelhe­tő, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál későbbiekben törté­nő átszervezések ezt a részleget is érintik majd —- mondta befe­jezésül a szóvivő. (MTI) Japán politikusok hazánkban A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli: Antall József miniszterelnök pénte­ken hivatalában fogadta a magyaror­szági látogatáson tartózkodó Barber Conable-t, a Világbank elnökét. A megbeszélésen Conable nagy elis­meréssel szólt az új magyar kormány gazdasági erőfeszítéseiről. Hangoztat­ta, hogy valamennyi kelet-európai or­szág gazdasági átalakulását tekintve kiemelkedőnek tartja a kormány, első négy hónapjának teljesítményét. Érzé­kelik a gazdaságban végbemenő erőtel­jes szerkezetváltást, jónak tartják a gazdásági irányvonalat. Személy sze­rint elismeréssel nyilatkozott a magyar miniszterelnök vezetéséről és kormá­nyának összetételéről. Antall József ismertette amerikai vendégével a magyar belpolitikai hely­zetet, rámutatva, hogy a politikai cent­rum erői és személyiségei kormányoz­zák az országot. A kormány gazdasági elképzeléseit vázolva rámutatott, hogy fizetőképességünk megtartását alapve­tőnek tartjuk, jelenleg folyik a gazdasá­gi átalakulás törvényi és jogszabályi kereteinek kimunkálása, a privatizálás előkészítése. A Világbank elnöke Antall Józsefnél dulat végrehajtása a szociális piacgazdaság irányá­ban. Az utóbbi időben azonban előre njem látható újabb nehézségek merültek fel. Közéjük tartozik a szovjet kőolajszállítások csökkentése, a német egység­ből rövid távon keletkező károk, az aszálykatasztrófa és nem utolsósorban az iraki agresszió által kiváltott embargó következményei. Mindezeket csak átfogó nemzetközi megoldás keretében lehet ellensúlyozni, illetve felszámolni. • Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szép- volt miniszterelnök-helyettes által vezetett japán parla- tember 7-én a Parlamentben fogadta a Mijazava Kiicsi menti delegációt. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli: Antall József miniszterelnök pénteken hivatalában fogadta a japán parlamenti küldöttség élén hazánk­ban tartózkodó Mijazava Kiicsi képviselőt, volt mi­niszterelnök-helyettest. A japán politikus élénken ér­deklődött az új magyar külpolitika prioritásai, az ország gazdasági helyzete és a piacgazdaságra való áttérés kulcskérdései iránt. Antall József kifejtette, hogy kormányának eltökélt szándéka a gazdasági for­A magyar fél korrekt - elszámolást kíván A nagymarosi kormánybiztos nyilatkozata A magyar fél — röviddel az osztrák részről méghatárőzott határidő lejárta előtt — megküldte az osztrák kárigénnyel kapcsolatban kialakított álláspontját a bős—nagymarosi vízlépcső építésében részt vett osztrák Donaukraftwerke vál­lalatnak. Tekintettel arra, hogy a gátépítés költségeinek ma­gánjogi elszámolásával kapcsolatban mind a hazai, mind a külföldi sajtóban olyan közlemények jelentek meg, amelyek kétségessé tehetik a magyar fél megbízhatóságát, Sámsondi Kiss György kormánybiztos A a magánjogi szerződést kötő vállalat megbízója és felügyelője nevében is — szükségesnek tartotta a nyilvánosság számára összefoglalni a magyar ál­láspontot. A kormánybiztos nyilatkozatát a következőkben ismertetjük: — A múlt hónapban nyilvánosságra hozott egyértelmű álláspontunk szerint korrekt és nyílt elszámolásra törek­szünk a Donaukraftwerkével, kifizetve az elvégzett munká­kat. Az egyértelműen elvégzett munkák számláit már el is ismertük. A példamutató osztrák^-magyar viszony zavartalanságá­nak megőrzése érdekében cselekszünk igy, lehetőleg elkerül­ve a pereskedést, de egyszerűen nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy a valószínűleg kifogásolható módon megkö­tött szerződés jogalapja szerint, nem ellenőrizhető elszámo­lás figyelembevételével fizessünk ki ilyen jelentős összegeket. Természetesen vizsgálat folyik a szerződéskötés körülménye­inek és felelőseinek pontos tisztázására. Eleget kívánunk tenni fizetési kötelezettségünknek annak ellenére, hogy a Donaukraftwerke a hainburgi erőműépítés leállítása után, az Európa Parlament tiltakozása ellenére, teljes szakértői felelőssegének tudatában vállalta el a terve­zést és a kivitelezést, nem törődve a Világbank figyelmezteté­sével sem. E szempontok a jelenlegi elszámolás jogi megítélé­sét közvetlenül nem befolyásolják, de egy esetleges perben érvényesülhetnek.- Az osztrák cég, ismerve e körülményeket, eddig is rugalmasságról tett tanúságot. Mi a már együtt rögzített alapelvek szellemében most is csak azt kérjük, hogy tisztelet­ben tartva az üzleti titkokat, ne csak engedmények, hanem ellenőrizhető elszámolást tartalmazó számla alapján fizet­hessük ki tartozásunkat, peren kívüli megállapodással. Úgy véljük, ez felel meg hagyományos üzleti kapcsolataink szelle­mének is — mondotta a kormánybiztos. Csencselők fekete csütörtöké ~ Példátlan rajtaütést hajtottak végre Szczecin közelében a lengyel határőrizeti és vámszervek üzletelő Jengyei turistá­kon. A csütörtöki akció eredménye 100 letartóztatott csem­pész és 100 millió zloty értékű lefoglalt áru. A Szczecinből Németországba tartó vonaton az utóbbi hetekben bevett gyakorlattá vált, hogy a csempészek cinko­sai a szczecini vámvizsgálat helyszíne és a német határ közöt­ti 11 kilométeres szakaszon felsorakoznak a vasútvonal men­tén és fedobálják a mozgó vonatra a csempészáruval rakott zsákokat. Dolgukat megkönnyítendő, kövekből gúlákat raknak a sínek közé, hogy lassításra, sőt olykor megállásra kényszerítsék a vonatot. A határ túlpldalán hasonló módon szedik le a vonatról á -„szajrét”. A csempészek fekete dsütörtökén, mint a PAP lengyel távirati iroda jelentette, civilbe öltözött határőrök és vámo­sok ezúttal a szürke zónában is ellenőrzést hajtottak végre, aminek eredményeként több mint 100 csempészt őrizetbe vettek, rengeteg árut pedig, köztük ezrével cigarettakartono­kat, elkoboztak. A hatóságok akciója iránti szimpátiájuknak a normál utasok tapssal adtak kifejezést. Az illetékes szervek azt ígérik, hogy a beválni látszó módszert a jövőben is alkal­mazzák. Koncesszió a magyar szénhidrogén­készlet kutatására? A bányászati törvény és a koncessziós törvény várhatóan a jövő év elején kerül az Or­szággyűlés napirendjére, s ez­után Magyarország nemzetközi versenytárgyalást ír majd ki a szénhidrogén-kinips kutatására és termelésére — tájékoztatta az MTI munkatársát Szabó György, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati ve­zérigazgató-helyettese. A. szak­ember elmondta, hogy szinte valamennyi nagy amerikai cég­gel (a többi között az Occiden­tal Petróleummal, az Amocó- val, a Mobillal, az Exonnal) fo­lyamatos kapcsolatban van­nak, ugyanis rendkívül nagy az érdeklődés a magyar olaj- és gázkészlettel kapcsolatos kon­cessziós jogok megszerzése iránt. Felmérések szerint a Magyarország területe alatt lé­vő szénhidrogén 70 százalékát tárták fel eddig (a tévedés lehe­tősége plusz-mínusz 10 száza­lék), s a még nem „megkuta­tott” mennyiség értéke 15 milli­árd dollárra tehető. Ez már elég jelentős tétel ahhoz, hogy fel­keltse a nyugati cégek érdeklő­dését. A kutatási és termelési jog értékesítése nem jelenti azt, hogy az olaj vagy a földgáz a kitermelőé lesz, hiszen az ásvá­nyi kincs mindig az adott or­szág tulajdona marad, ugyan­akkor elképzelhető, hogy a ki­termelésért cserébe a koncesszi­ós jog birtokosa is részesül az olajkincsből. Az OKGT becslé­se szerint ez a fajta konstrukció mindenképpen előnyös lenne hazánk számára/ Azzal kapcsolatban, hogy a szovjet kormány az ország több területére koncessziót hirdetett, Szabó György elmondta: ma­gyar vállalkozók í's szívesen részt vennének ezekben a műn-- kálatokbari, de csak nyugati cé­gek alvállalkozóiként. (MTI) Mindenki mehet, amerre lát? (Folytatás äz T. oldd írót)' következőket hozta elő dr. Beke Bartos Gábor: szoci­alista piacra orientált, gyenge termékskálájú, tradicio­nálisan államilag vezérelt termelést folytattak. -Az iparpolitika alapvetően hibás, alacsony a technológiai színvonal — sorolta. Emellett a gyár egy produktív alkalmazottjára két olyan ember jut, aki a direkt termelésben nem vesz részt. Ez, mint hallottuk, „rész­ben örökség, részben nem tudtunk (?) rajta változtat­ni”. Bár lett volna lehetőségük — mármint a kiskőrösi­eknek— az ipari minisztertől önállóságot kérni, hitelt felvenni, s azt kigazdálkodni — folytatódott a magya­rázat, s a vezérigazgató minduntalan hangsúlyozta: sem a kollektíva, sem pedig az egyének nem tehetők felelőssé a kialakult helyzetért, mi több; úgy tűnt, a vezérigazgató is mossa kezeit. Közben a mühkások fel-felhördültek. Ez csak fokozódott, amikor elhang­zott a kijelentés: a vállalat kiskőrösi telephelyére van vevő, aki állítólag perspektivikus ipari tevékenységet kíván folytatni, de: „a dolgozókról sem egyénileg, sem az egész kollektíváról kompletten nyilatkozni, érthető módon, a jelenlegi politikai—gazdasági helyzetben nem kíván”. Magyarul: mindenki mehet, amerre lát. Derültséggel fogadták a résztvevők azt az ötletet is —nyilván, mert ismerik helyzetüket—, hogy legyenek önállóak. S folytatódtak az oda-vissza kiélezett bírála­tok, mint a központ magas adminisztratív állománya stb., mindaddig, mígnem az igazgató a következő ide­ges kijelentéseket tette: „Alakítsanak maguk részvény- társaságot, vagy keressenek olyan vállalkozó masze­kot, aki az önök munkájára igényt tart ezen a telephe­lyen. A budapesti gyár jövője Sem biztos, ahhoz valaki­nek hozzákötni a szekerét és a napi veszteségeket fo­kozni, az a helyzet további romlását eredményezi. E gyáregységet Budapesttől működtetni nem tudjuk. Mire várnak? Megjelent az újságokban: felszámolandó a telefongyár. Tegye fel a kezét, aki ezt nem érti! Tőlem milyen kérdésre kívánnak választ kapni? Az önök" sor­sa a legjobb .kézben, az önök kezében van.” Ezután érthetően türelmetlen hozzászólások, kriti­kák következtek: „Hazárdjátékot folytat a vezetőség! Mért kell idáig eljuttatni 300,embert? Elítélem a műn- kásgyűlés előkészítését! Fejőstehén volt ez a cég, és most le kell vágni a tehenet?” , Az állva megtartott, s, mégis három óra hosszáig nyúló munkásgyűlés végén Szomor Ferencet, a gyár­egység szakszervezeti titkárát, kereskedelmi csoport- vezetőt arról kérdeztem, mihez kezdenek. Mint el­mondta, egységes álláspont kialakítására törekednek, amivel a kollektíva képviselői hamarosan felkeresik a gyár vezetőségét. — Az eladás minden lépésében részt akarunk venni, s szeretnénk biztosítani azt, hogy a vállalati tulajdon-, ból először az itt'dplgozók részesüljenek. Méltósággal kell lelépnünk — mondotta Szomor Ferenc. Nem tudom, hogy mennyire tud 300 ember méltó­sággal munkanélküli lenni, de az tény, mint a vezér- igazgató mondotta — szeptember 30-ával befejezik a telefongyár kiskőrösi egységében a termelést, s mun­kabért december végéig kapnak a dolgozók. Pulai Sára A parlament jövő heti napirendjéről Négy gazdasági jellegű törvényjavaslat általános vitája szerepel az Országgyűlés hétfőn kezdődő plenáris ülésének napirendjén, s várhatóan a hónap végén újabb szünetet iktathatnak be a törvényhozói munkába — hangzott el pénteken azon a sajtóértekezleten, amelyen Szabad György házelnök és Soltész István, az Or­szággyűlés főtitkára tájékoztatta az újságírókat a jövő heti programról. Eszerint a képviselők — az illetékes szakbizottságokban megtárgyalt módosító indítvá­nyok ismeretében — megvitatják a társadalmi szervezetek kezelői jogának meg­szüntetéséről, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyon­elszámoltatásáról, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosí­tásáról, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, vala­mint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavasla­tot. E témákban várhatóan határozat is születik. Az ülésen új bizottsági tagokat is választanak a különböző okok miatt megüresedett helyekre. Sor kerül az Országgyűlés házszabályairól szóló határozati javaslat módosítására is. Az indít­vány lényege, hogy a vizsgálóbizottságokat a jövőben paritásos és ne arányos alapon hozzák létre. Az immár hagyományos kedd délutáni interpellációk és kérdések témái között szerepel az általános forgalmi adó, a művelődési otthonok hálózatának sorsa, a külföldi állampolgárságú magyar fiatalok magyarországi egyetemi felvétele is. Nincs végleges gazdasági koncepció (Folytatás az 1. oldalról) a tavalyit 21—29 százalékkal ha­ladják meg, a pénzbeiji- társadálmi jövedelmek a tervezettnél gyorsab­ban, 32—34 százalékkal növeked­nek. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy felgyorsult az infláció és nö­vekedett a munkanélküliség is — mondta a szóvivő. A foglalkozta­tottak száma a tavalyihoz viszo­nyítva az első félévben 8 százalék­kal csökkent. A szerkezetváltás miatt az év végére várhatóan 80 —100 ezer lesz a munkanélküliek száma, a segélyezettek köre pedig 60 ezerben tetőzhet. László Balázs a gazdasági rendszer átalakításá­val kapcsolatban szólt arról, hogy megkezdődött a piacgazdaságra való áttérést segítő jogalkotói munka is. Ugyanakkor az ehhez szükséges gazdaságpolitikai és közgazdasági koncepciók végleges formája még nem alakult ki. ' A költségvetés alakulását átte­kintve a kormány ..jóváhagyta a honvédség, a rendőrség és a bünte­tésvégrehajtás hivatásos állomá­nyának átlagosan 25 százalékos béremelését. A honvédelmi tárca a költségeket saját megtakarításából fedezi, a Belügyminisztérium is csak kisebb mértékben szorul költ­ségvetési támogatásra. A kormány megvitatta a termő­föld tulajdonjogáról szóló tör­vénytervezetet is. Úgy határozott, hogy a javaslatot — az egymással összefüggő, több részből álló gaz­dasági törvénycsomag részeként — a szövetkezeti törvény módosí­tásával együtt igyekszik minél ha­marabb az Országgyűlés elé ter­jeszteni. A kormány csütörtöki ülésén je­lentést hallgatott meg az országot sújtó aszálykárokról. A Földmű­velésügyi Minisztérium helyzetér­tékelése szerint az ez évi aszály egyes térségekben soha nem ta­pasztalt mértékű volt, különösen Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Komá- rom-Esztergom és Jász-Nagykun- Szolnok megyét sújtotta. Az aszály elsősorban a takarmánynövénye­ket, a zöldségféléket és a cukorré­pát károsította. Kukoricából a veszteség mintegy 2,5 millió tonna. E hiányt importból kell pótolni. A kormány a rendkívül súlyos helyzetben a különben jövedelme­zően termelő gazdálkodóknak se­gítséget kíván nyújtani a károk mérsékléséhez. A pénzügyi segítség azokra a nagyüzemi gazdálkodók­ra vonatkozik, akiknél az aszály okozta terméshozam-kiesés meg­haladja a’15 százalékot. Az aszálya káros üzemek részére, kamatterhe- ik mérséklésére a mindenkori jegy­banki kamathoz képest 10 száza­lékpontnak megfelelő összegű ka­matengedményt nyújt. A kormány kezdeményezi az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál: az aszálykár miatt be nem fizetett társadalom­biztosításijárulék szeptember Fjé­től esedékes, további 2 százalékos büntetőkamatát — egyedi megál­lapodások alapján — engedje el. A kormány szükségesnek tartja mintegy 10 milliárd forintos keret­összeg elkülönítését a várható nagyüzemi igények kielégítésére. A kormány nem határozott el egyetlen központi áremelést sem, ez a téma nem is került szóba a csütörtöki ülésen — mondta Lász­ló Balázs. Naharíya várja testvérvárosának lakóit '■ (Folytatás az 1. oldalról) Brüll Zsuzsanna Kiskunfélegyházán született, és 1934-ben a kecskeméti kereskedelmi iskolában érettségi­zett. Meleg szavakkal szólt egykori tanárairól, a városban töltött évek­ről. A Miskolcon született Gertner György másként, de számára örökre emlékezetes módon kötődik ehhez a városhoz. A világháború alatt Bu­dára települt kecskeméti katonai kórház parancsnokának, dr. Simon Balázs orvos-alezredesnek köszön­heti az életét, ő volt az, aki megmen­tette az egykori munkaszolgálatost a biztosnak látszó pusztulástól. Péter Ferenc rövid interjút adott a kecskeméti televíziónak és lapunk munkatársának. Ebben többek kö­zött elmondta, hogy a testvérvárosi kapcsolatot alkalmasnak tartja egy­más megismerésére, a béke szolgála­tára, arra, hogy a felnövekvő gene­rációk előítéletektől mentesen, ba­rátságban élhessenek. Óhatatlanul szóba került Péter Ferenc nagykani­zsai deportálása, édesapjának 1944- ben bekövetkezett tragikus halála, majd a család izraeli kivándorlása is. — Mint minden Izraelbe települt­nek, nekem is nehéz élet jutott oda­kint—mondta.—Ahhoz, hogy egy­általán életben maradhassunk, sajnos több háborúban kellett részt vennie Izraelnek. Mi úgy köszönünk reggel, délben, este, hogy „salom”. Ami any- nyit jelent: béke. Minden izraeli azért imádkozik nap mint nap; béke legyen nálunk. Remélem ez egyszer el fog jönni.'.. Az Izraelből érkezett csoport­ban volt Alex Bondy is, akinek életútja mintegy példázza a ma­gyarul beszélő, Nahariyában élők sorsát. Budapesten született 1924- ben, a világháború alatt deportál­ták, majd 1946-ban áttelepült Izra­elbe. Először egy kibucban volt juhpásztor. „Mint entellektüelnek — mondja nevetve — itt bőségesen volt időm gondolkodni, amikor a nyáj legelt." Később acéledzéssel foglalkozott, ami az ottani klímán a legnehezebb szakmák között sze­repel. Szívműtétje miatt fizikailag kevésbé megerőltető foglalkozás után. kellett nézzen — így valósí­totta meg régi álmát: írni kezdett. Több regénye, verseskötete jelent meg, magyar nyelven. Publikál áz Új Keletben, a nyugati világ egyet­len magyarul megjelenő napilapjá­ban, a New York-i Figyelőben és egy kanadai újságban is. Péter Ferenc éjs Bondy úr aktív támogatója Kecskemét, valamint Nahariya testvérvárosi kapcsola­tának. De hasonló érzelmeket táp­lált a csoport valamennyi tagja, mert mint mondták: nem elsősor­ban a politikusok, a képviselők, hanem az egyszerű emberek tudják tartalommal megtölteni az ilyen barátságokat. A Nahariyából érkezettek a vá­rosháza megtekintése után rövid városnéző sétát tettek, kilátogat­tak a Magony-tanyára,. végül a Magyar Zsidó Kulturális Egyesü­let kecskeméti csoportjának közre- működéséveLa városban élő zsidó emberekkel találkoztak. — noszlopy —

Next

/
Thumbnails
Contents