Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-26 / 226. szám
1990. szeptember 26. • PETŐFI NÉPE • 5 BIZALMI SZAVAZÁS OKTÓBERBEN? Kik igazgatják az iskolákat? NEHÉZ TANÉVET kezdtünk az idén. Akkor is, ha a művelődési és közoktatási tárca elfogadja a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete országos választmányának javaslatát, akkor is, ha nem. Az indítvány szerint az oktatásinevelési intézmények vezetőit a tantestületek vessék bizalmi szavazás alá a helyhatósági választásokat követően, ám lehetőleg még ez év októberében. Miért? Az indoklás főbb érvei a következők: „Számtalan iskolában már régóta megrendült az igazgatókba vetett bizalom; a megújulásra váró iskolákban tiszta, áttekinthető helyzetet teremtene a tantestületek állásfoglalása; mód nyílna arra, hogy az iskolafejlesztési koncepciók szabad mozgásteret és bírálatot kaphassanak; ez a megoldás lehetőséget nyújtana arra is, hogy a tantestület kialakítsa álláspontját ä változó irányítási struktúrákhoz (helyi önkormányzatokhoz, oktatásirányításhoz, iskolaszékhez)”. Majd — a bizalmi szavazással némileg ellentmondásban — azt írják a kiáltvány szerzői: „A valódi megoldást az iskolaszékek megalakulása és működése fogja jelenteni.” Végül pedig így érvelnek: „Ha a jelenlegi helyzeten nem változtatunk, az iskolák élén nem lesznek hiteles vezetők, hiszen a legitimitásukban megkérdőjelezett régi elvtársak pozícióját már ma sem akarják betölteni kollégáink. Példa erre, hogy az idén meghirdetett igazgatói álláshelyek közel húsz százaléka mind a mai napig betöltetlen.” AZ IGAZ, HOGY már tavaly forrongtak a nevelőtestületek, az iskolák környékén is mozgolódtak a pártok, és szervezkedtek a szülők. A Köznevelés beszámolt-a bia- torbágyi iskolaszék megalakításának okairól és bonyoldalmairól; az ügy ma sem jutott nyugvópontra. Egy hevesi végrehajtó bizottsági ülésen — éppen a nevelőtestület bizalmatlansági indítványára — elmozditották posztjáról a középfokú oktatási intézet igazgatóját. Botrányba fulladt egy ócsai szülői értekezlet; itt az igazgató nem tudta megokolni, hogy két tanítónő miért nem viheti tovább az osztályát, noha ez lenne a gyerekek érdeke, és a szülők is nagyon szeretnék — ám a szülők minden akciója megtört az igazgató kisstílűségén és makacs ellenállásán. És egy friss példa a Baranya megyei Vajszló nagyközségből, ahol már több mint egy éve húzódik a vezetőválság. A tavalyi pályázót a nevelő- testület nem fogadta el, az ideit igen. Mégsem az utóbbi lett az igazgató, hanem ismételten megbízottként egy harmadik, aki nem pályázott sem tavaly, sem most az irányító posztra. A példák sora minden bizonnyal folytatható. Sőt! Miközben soroljuk a kirívó eseteket, megállapíthatjuk, hogy nem egy helyi kezdeményezés sértett meg érvényes jogszabályokat. A biatorbágyi iskolaszék működik ugyan, de máig nincs törvényes felügyelete. A hevesiek bizalmatlan- sági indítványát nem ismerte el semmilyen törvény vagy rendelet, ám hatásosnak bizonyult. Ugyanakkor az ócsai tanítónők és a szülők a törvényes út stációit járják, teljesen eredménytelenül. A vajsz- lói tanácsülés hangfelvételét hallgatva pedig úgy tetszett, hogy e döntésre hivatott és felelős testület tagjai a jogszabályokat sem ismerik. Az is nyilvánvaló tehát, hogy több pontjában rossz, illetve hiányos a szabályozás, ám rendesen még a rossz sem működik. JOGOS IGÉNY: tiszta, áttekinthető helyzetet kell teremteni! Csakhogy ehhez kevés a bizalmi szavazás. A nevelőtestület bizalma erős, ám csupán egyik oszlopa az igazgató legitimitásának. A bizalmi szavazás rostáján könnyen áteshetnek jó, és fennakadhatnak alkalmatlan vezetők is. Erre is találhatnánk számos példát. Hiszen a pedagógusközösségek értékítélete nem feltétlenül és nem elsősorban szakmai mérce, kiváltképpen nem az a kontraszelektálódott, elké- nyelmesedett tantestületek esetében. Feltehető, hogy nem lesznek szakmai fórumok a majdan szerveződő iskolaszékek sem. A szórványos próbálkozások keserves küszködéseket jeleznek. Sőt, félő. hogy központi ellensúly hiányában előjelet vált a képlet. Most nem a vertikális függőségi rendszer, hanem a helyi viszonyok esetlegessége, egyes vezetők erőszakossága kényszeríti az iskolát és a pedagógusokat védekező pozícióba. „Valódi megoldást” nem kínálnak tehát az iskolaszékek sem, hiszen még nem is működnek, és nem tudjuk, milyen lesz az a törvény, amelynek keretei között működni fognak. VALÓ IGAZ, hogy nem népszerű az iskolaigazgatóság. Ám nem azért, mert „a legitimitásukban megkérdőjelezett régi elvtársak pozíciója” sározódott be, noha ebben is van valami. Sokkal valószínűbb, hogy sem korábban, sem most nem becsülték és hem becsülik meg az igazgatókat. És most az is mindinkább kiderül, hogy az iskolavezetés külön szakma, gyakorlásához speciális ismeretek és képességek kellenek. Majd az ígért kimeneti szabályozás követelményei fogják eldönteni, hogy az igazgatónak a legjobb pedagógusnak vagy a legjobb szervezőnek kell-e lennie, avagy mindkettőnek egyszerre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete átmeneti megoldásként októberben bizalmi szavazást ajánl. Ám a logika azt a következtetést diktálja, hogy ezáltal nem kevesebb, hanem több lesz a hiányzó igazgató. A bizalmi szavazás nem nyugalmat, hanem újabb zavart és felbolydulást vinne az oktatási intézményekbe. Még ha az ügyek vitelére a testület meg is bízná régi igazgatóját, semmit sem nyernénk a kiábrándult, fásult vagy bosszúszomjas vezetők új tömegével. MINDAZONÁLTAL egyetértek a bizalmi szavazás szükségességével. Ám nem elszigetelt akcióként, és nem októberben. Érdemes lenne elhalasztani a tanév végére, hogy ideje legyen a felkészülésre minden érdekelt félnek: a pedagógusoknak, a régi és reménybeli igazgatóknak, az alakuló önkormányzatoknak, az érdekvédelmi szervezeteknek, a minisztériumnak, netán a parlamentnek. Hiszen e sorsdöntő kérdésben mindegyiknek más-más a feladata. A nevelő- testületeknek a bizalmi szavazás, a parlamentnek a törvényalkotás. Miksa Lajos — ÚJ KÖNYVEK: Páli Judit—Forgách Balázs: Kukucs 57. 4. füzet. (Móra K., 48 Ft); Veress D. Csaba—Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Zrínyi, 95 Ft); K. Daday Enikő—Pataki Mária: Kezdő háziasszonyok könyve. (Agricola, 110 Ft); W. Breinholst: Anyu, hahó, Apu! (Officina Nova, 58 Ft); Mia Cinotti: Pradó. (Corvina, 165 Ft); Kérdések, válaszok a kisvállalkozók működésével kapcsolatban ■1989/9. (Müszi, 370 Ft); Lővey Zsuzsa—Bogár Péter: Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény. Fizika II. 2. kiad. Tankönyvkiadó, 200 Ft); Lukács György: Szolzsenyicin-tanulmányok. (Mérleg) (Európa, 50 Ft); Vattay Antal naplója 1944—1945 (Sisak és cilinder) (Zrínyi, 75 Ft); Benedek Elek: Az arany szőrű bárány. (MTI, 98 Ft); Halász Előd: Német—magyar szótár. 20. kiad. (Kisszótár sorozat) (Akadémiai K. ,85 Ft); Páli Judit—Forgách Balázs: Kukucs 4—5.3. füzet. (Móra K, 48 Ft); Tatay Sándor: Puskák és galambok. 13. kiad. Móra K., 48 Ft); H. G. Wells: Szörnyetegek szigetén. ( Örökzöld könyvek) (Móra K. ,60 Ft); Bálint György: Kis könyv a magyar almáról. (Corvina, 75 Ft); Gyöngyössy Istvánná: Angol nyelv a vendéglátásban. (Közgazd. Jogi K., 195 Ft); Kipling: A dzsungel könyve. Német nyelven. (Forma-Art, 98 Ft); Mark Twain: Tamás úrfi léghajón. (Dorogi Nyomda Kft., 99 Ft); Szőlősgazdák könyve. Szerk.: Bognár Károlyné. (Agricola, 149 Ft) I Albert Schalle: A vízgyógyászat ABC-je. (Arkánum, 189Ft). A KALÁSZOS GABONÁK VETÉSSZERKEZETÉNK ÖSSZETÉTELE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN az Őszi árpa termésátlagának nagyságcsoportjai A MEGYÉK ÖSSZES GAZDASÁGAIBAN, 1990 A termésátlag 4900 kg/ha 4901-5000 5001-5500 5501 kg/ha és alatti kg/ha közötti és feletti LEGKEVESEBB A ROZS Közepes gabonatermés Kalászos gabonából 1990-ben közepes termést takarítottak be a gazdaságok. Ennek elsődleges oka az idei krónikus csapadékhiány volt. Bács-Kiskun megyében megközelítően 650 ezer tonna kalászos gabona termett, 50 ezer tonnával kevesebb a tavalyi termés- mennyiségnél, de 83 ezer tonnával több az 1981—85. évek átlagánál. 1990-ben a kalászosok termelésének 72%- át a búza adta: 469 ezer tonna termett a megye gazdaságaiban, 6,6%-kal elmaradva a korábbi évitől. Vetésterülete igen kis mértékben (1 %-kal) csökkent. A termésmennyiség 82%-át a mezőgazdasági szövetkezetek területein takarították be. A megyei termésátlag 4990 kg volt hektáronként, amely elmaradt ugyan az 1988—89. évi hozamoktól, de így is kedvezőbb az 1981—87. évek átlagánál. Az alföldi megyék közül Csongrád, Jász- Nagykun-Szolnok és Pest megyében ennél alacsonyabb volt a búza termésátlaga. A kalászosok közül legnagyobb termés- és vetés- terület-csökkenés a rozsnál volt; a 45,4 tonnás termésmennyiség csaknem 8 %-kal, vetés- területe 6 %-kal elmaradt a tavalyi évitől. Figyelemre méltó, hogy a rozstermés csaknem cgyharmadát a mezőgazdasági kistermelés adta, elsősorban a háztáji és illetményföld területeken. Az 1900 kilogrammos hektáronkénti hozam 23 %-kal elmaradt a korábbi évitől és az ország megyéi közül is ez a leggyengébb termésátlag. őszi árpából 109 ezer tonna termett, 0,3 %- kai több.az előző évinél, a termésnövekedést az egvtizedével nagyobb vetésterület eredményezte. Hozama 10%-kal alacsonyabb a tavalyi rekordnál (4560 kg/ha), az alfödi megyék közül csak Csongrád megyében volt ennél alacsonyabb az őszi árpa terméseredménye. A tavaszi árpa mennyisége (16,6 ezer tonna) alatta maradt az elmúlt évi termésnek, vetésterülete lényegében nem változott. A 4030 kg hektáronkénti hozam 3 %-kal meghaladta ugyan az alföldi megyék átlagát, de az országos átlagnál némileg alacsonyabb volt. Árpából összességében a megye mezőgazdasági vállalatainál 18%-kal magasabb hozamot értek el, mint a mezőgazdasági szövetkezeteknél. A zab vetésterülete 2%-kal, termésmennyisége 14%-kal elmaradt az elmúlt évitől. Hozama (2850 kg/ha) csaknem azonos az alföldi megyék átlagával, de 14%-kal elmaradt az országos átlagtól. A kalászos gabonák mennyiségének több mint háromnegyedét a mezőgazdasági szövetkezetek, 12%-át a mezőgazdasági vállalatok (és gazdasági társaságok), 9%-át a mező- gazdasági kistermelés adta. A jövőre tekintve az egész*mezőgazdaságban a bizonytalanság és a „kivárás” politikája uralkodik. A mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek nem vásárolnak vetőmagot, inkább a saját termésüket tartalékolják és ez mindenképpen visszahat a következő évi termés mennyiségére és minőségére. Busch Irén közgazdász KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Leltár a Stasi székházában Történészek leltározzák a feloszlatott állam- biztonsági szolgálat (Stasi) berlini székházának berendezését. Az épületben 1990októberében megnyíló kiállításon kívánják a nagyközönség elé tárni a titkosrendőrség történetét és az ahhoz kapcsolódó főbb dokumentumokat. (MTI—Press Képszerkesztőség) PÁR BESZÉD — Leningrad újra Pétervár lesz. — Szentpétervár vagy Hackpétervár? * — A szovjet katonák nem akarnak hazamenni Németországból. — Vérrel szerzett föld..., meg szappant is lehet kapni. — Sáron izraeli lakásügyi miniszter azelőtt hadügyminiszter volt. — Czinege is eredményesebb volt a lakásfronton. * *• — Alakulnak az iskolaszékek. Gazdagabb körzetekben iskolafotelok. — A kormány hároméves gazdasági programot dolgozott ki. — Emberi dolog: mindenki úgy gondolja, hosszú életű lesz a földön. * ♦ —- Új főnököt neveztek ki a Komondorok élére. — Bérgyilkosságot nem vállalnak» bérfedeztetést igen. — A szovjet kivonulás ára Németországból: sok milliárd márka. — Közadakozásból már húsz éve összejött volna. * — Ez az évszázad legnagyobb aszálya. — Az új kormány történetének első „leg”-je. * — Szlovákiai botrány volt abból, hogy a magyar himnusz is elhangzott egy komáromi iskolában. — Mi is sokat énekeltük a szovjet himnuszt, mégsem volt belőle cirkusz. — A Népszabadságban éles hangú cikk jelent meg az MSZP politikájáról, vezetőiről. -1 Azanyja, Krausz! * * — Moszkva nem adja Japánnak a Kuni-szigeteket. — Az újpesti Szúnyog-szigetről tárgyalhatunk. — A Vígszínházban Kern András játssza III. Richárdot. ..~ Vajon kire veszi a figurát? * * — Lőttek az osztrák—magyar határon. — Nekünk? — Mikor lesz már nyugalom Gabcsikovo körül? — A költővel felelve: „Ha majd a bősi tározóból mindenki egyaránt vehet...” * — Nem lesz nagytakarítás a bíróságokon. — Jó duma, nincs is takarítónő.- — Göncz Árpád garanciát adott rá, hogy nem akasztják fel a Franciaországba szökött Porschés gyilkost. — Árpi bácsi, nekünk is ígérd megl . * — Nagy a pezsgés a zöldhatáron. — Ott nincs aszály? * * S — Hallottad? Szolzsenyicin nem fogadta el a szovjet állampolgárságot, — Talán a Gulag-szigetcsoport állampolgárságára vár. — Az albán választásokon két jelölt közül lehet választani. — Itt is így kezdődött. * * — A tejiparban a drágaság miatt eladhatatlan készletek halmozódtak fel. — Kedvenc politikusainkat tejben-vajban füröszthetjük. — A pesti Zrínyi mozi Hunnia lett. — Kiderült, Szigetvárra ő hívta be a törököket. (mapáth—mikes)
