Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-19 / 220. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 19. TÜZES FELSZÓLALÁSOK — ASZTALT CSAPDOSÓ ELNÖK RENDKÍVÜLI ÜLÉS Törvény az előprivatizációról (Folytatás az 1. oldalról) parlament által jóváhagyott 10 milliárd forintról 17 milliárdra. A pénzügyminiszter erre csak any- nyit jegyzett meg: az IMF-fel kötött megállapodás értelmében a hiány mértékét negyedévenként határozzák meg, szeptember végéig pedig 17 milliárdot irányoztak elő. (A szóváltás olyannyira nem nyerte el a képviselők tetszését, hogy hangos megnyilvánulásaik ismét asztalcsapkodásra késztették az elnöklő Szabad Györgyöt.) Mindezek után kezdődhetett meg a szavazás a privatizációs törvényről. A több mint két órán át tartó határozathozatal eredményeként a parlament 180 egyetértő szavazattal, 101 ellenszavazattal és 32 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslatot. A végső eredmény kimondása azonban korántsem volt egyszerű. Előtte ugyanis szót kért Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő és bejelentette: olyan jogtechnikai hibát szavaztak meg a módositó javaslatok elbírálása során, amely a már elfogadott törvényt alkotmányellenessé tenné. (Árról volt szó, hogy az elővásárlási jog ilyetén törvényi szabályozása sérti-e, avagy sem a tulajdonosi jogot.) A képviselő felszólalása hosszas jogtechnikai, jogértelmezési vitát váltott ki, amelyet az elnöklő Szabad György kétszer is lezárt. Miután a kormány és a kormánypártok a felvetéssel ellentétes álláspontja nem változott, Tölgyessy Péter közölte: a plénum a törvény elfogadásával súlyos alkotmány- sértést követ el, és ezt az erre hivatott bíróságok fogják megítélni. A Szabad Demokraták Szövetségének- parlamenti frakciója ha- 1 sonlóan súlyos hibára hívta fel a parlament figyelmét az önkor- ' mányzati torvény elfogadásakor is, akkor a kormány sürgős törvénymódosítással küszöbölte ki a hibát. ^ /fran Az ebédszünet után — alíagyo- mányos rend szerint — az interpellációk hangzottak el. Tölgyessy Péter Magyarország általános válságának súlyosbodása és cselekvési programjának hiá- . nya miatt interpellált AntálPJó^sef miniszterelnökhöz. Arra kert választ elsősorban: mivel magyarázza a rövid távú kormányprogram végrehajtásának elmaradását, mikor lesz kézzelfogható, határidőket és konkrét intézkedéseket, átfogó törvényjavaslatokat is tartalmazó cselekvési program? Kérdezte mindezt azért, mert mint mondotta: a modern parlamenti demokráciákban szokás, hogy a kormányalakítást követő 100-120. napon a kormány nyilvánosan számot ad az ország helyzetéről, programjának megvalósulásáról. Annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy ma, a kormányalakítást követő 118. napon Magyarország erkölcsi, gazdasági és társadalmi helyzete rosz- szabb, mint a választások idején volt. Feltartóztathatatlanul csökken az ipari termelés, a mezőgazdaságot összeomlás fenyegeti, az ország külkereskedelmi aktívumának növekedése augusztusban' megtört, a forint még sohasem vesztett annyit az értékéből, mint manapság, hónapról hónapra újabb százezrek kerülnek a létminimum alatt élők már eddig is milliós táborába. Új központosítás keríti hatalmába a társadalmat, a szabadnak remélt sajtó újra függetlenségéért tusakodik. Erről talán a Magyar Újságírók Szövetségét kellene megkérdezni —jegyezte meg a kormánypárti képviselők harsány derültségére, majd így folytatta: — Egyes kormánypárti megnyilatkozások olcsó hazai népszerűség fejében a határainkon kívül élő magyarság sorsát kockáztatják. A koncepciótlanság elfedésére pártpolitikusok, de felelős miniszterek is érzelmeket, indulatokat mozgósítanak, a pragmatikus cselekvés helyett ideológiai vitákat szítanak. Tölgyessy Péter interpellációjában nem az eredményeket kérte számon, tudván, hogy az elmúlt 40 év roppant öröksége, legújabban pedig a KGST széthullása, a per- zsa-öbölbeli válság, a súlyos aszály óriási kihívást jelent egy kormányzati tapasztalatok nélküli új hatalomnak. Nem a nyilvánvaló eredménytelenség megokolását kérte a miniszterelnöktől, hanem a kormány- program irányelveinek harmadik fejezetében 18 pontban beígért konkrét cselekvési programok túlnyomó többségének elmaradására várt magyarázatot. Vélekedése szerint a kormány elmulasztotta a vállalkozásokat élénkítő program meghirdetését, nem adott inflációellenes programot, lemondott a vállalati sorban ■ állások enyhítéséről, és nem kezde- ményezett 30-40, tartósan veszteséges vállalat ellen csődeljárást — említette csak a legfontosabb tennivalókat a szabaddemokrata képviselő. A kifogások között sorolta: a kormány a rendszerváltás új koncepcionális tervezeteivel nem jeleskedett, viszont serény volt a hatalomváltásban. A közigazgatás csúcsaira, a központilag ellenőrzött vállalatok élére, a meghirdetett elvekkel ellentétben, csak igen ritkán kerültek valóban független, nemzetközi hírű személyiségek. Az új vezetők inkább a megbízhatóság okán a személyi, illetve a párthűség alapján kerültek tisztségükbe. Megítélése szerint a miniszterelnök annak érdekében, hogy a kormány stabilitását biztosítsa, az agrárszféra ügyeinek intézését átengedte egy olyan pártnak, amely — a választási kampányban a Magyar Demokrata Fórum által is élesen bírált homályos és átgondolatlan ígérethalmaz alapján, már pusztán a bizonytalanság állandósításával is — súlyos károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak. A feladatok mérete óriási, mégsem a sürgősségtudat vezérli a köztársaság új kormányát — hangoztatta. Az Antall-kormány ugyanúgy halogatja a halaszthatatlan döntéseket, ahogy azt a Lázár-, a Grósz-, és a Németh-kormány tette. A rendszerváltásba vetett bizalmat a választópolgári csalódottság váltotta fel. Az általános közöny és fásultság oka nem annyira a válság elmélyülése, mint inkább a kivezető út hiánya és a kormány cselekvésképtelensége. Meggyőződése szerint az ország lakossága szembenézett volna a gazdaság keserves állapotával, és felsorakozott volna választott vezetése mögé, ha az nyíltan beszél az elengedhetetlen áldozatokról és nyomban cselekedni kezd. Végezetül hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum másfél éven át készült a hatalom átvételére, de most az SZDSZ számára világossá vált, hogy mégis felkészületlen a kormányzásra. Antall József válaszában az interpelláció minden megjegyzésére, hangulati elemére reflektált. Válaszában kitért egy-két olyan , kérdésre is, amelyet őszintén szólva nevetségesnek tartott. Az egyik: -a sajtó szabadsága. Ameddig a sajtó azt írhat és úgy, ahogy ma teszi, addig a magyar demokraták és koalíciós partnereik nyugodtak lehetnek, mert Magyarországon tel- ‘jes sajtószabadság van. Áttérve Tölgyessy Péternek egy másik kijelentésére, leszögezte: bárki mondhatja, hogy a kormány első száz napja után az ország erkölcsi, gazdasági és társadalmi állapota rosszabb, mint a választások napján volt. De honnan veszi? Ady Endrét idézve feltette a kérdést: „a nyár nagy kerítő”? Miért lepne rosszabb az ,ország .erkölcsi állapota, mint három hónappal ezelőtt? Megítélése szerint a jelenlegi választási harcban a tavaszinál kevesebb a személyeskedés, a politikai kultúra és a politikai erkölcs javult, és ezt már a parlamentarizmus eredményének kell tekinteni. Egyébként pedig az idézett megállapítások sehova nem vezetnek. Tovább folytatva a sort, az ország pénzügyi helyzetéről adott tájékoztatást Antall József. Április végén Magyarországot a pénzügyi egyensúly felbomlása, a bizalom hiánya, a betétek kivonása jellemezte. Ez megfordult, ma sokkal jobb a helyzet — ami éppen a bizalom következménye. Nem felel meg a valóságnak — hangoztatta —, hogy a kormány nem mondta meg: Magyarország súlyos állapotban van. A kormány programon mindig is egy hároméves kormányzati periódust értett, nem pedig az első hónapokat. Az új parlament és a kormány rendezett körülmények között valósította meg a rendszerváltozást az állami élet csúcsain, a parlament a nemzeti egyetértés jegyében, közös elhatározással, a koalíciós pártokat beleértve, választotta meg a köztársasági elnököt, pedig egy népszavazási kezdeményezés következtében még belpolitikai zavarok is keletkeztek. Az egész rendszerváltozás békés formában, bármiféle erőszakosság nélkül zajlott le. Ez. olyan teljesítménye a magyar társadalom egészének, amire büszke lehet. A külföldi partnerek is elismeréssel szóltak a magyar nemzet érettségéről. Valamennyi párt szerepet játszott abban, hogy ma a parlament a belső viták, a nézeteltérések ellenére, pártpolitikai értelemben sokkal közelebb áll a kialakult pártdemokráciák struktúráihoz, mint a szomszédos országok, vagy a volt kommunista országok közül bármelyik. A választást követően azonban a kormánynak ki kellett dolgoznia a saját kormányzati rendjét, ki kellett alakítania a minisztériumokat, szükséges volt gondoskodni a megfelelő tisztviselői karról. Az ország gazdasági állapotáról kifejtette: a választás hetei óta a kormány pontos eredményeket tud felmutatni a súlyos tehertételt jelentő, újabb,külső fejlemények ellenére. A tavasszal kiéleződött nemzetközi fizetési válságot sikerült elhárítani. Április végén Magyarországot a pénzügyi egyensúly felbomlása, a bizalom hiánya, a betétek kivonása jellemezte. Ez megfordult, ma ennél sokkal jobb a helyzet ^ ami épp a bizalom következménye. Az új kormány működésének eddigi szűk négy hónapja alatt folytatódik a külföldi tőke beáramlása, komoly világcégek kötelezték el magukat Magyarország mellett. A hároméves gazdasági programot a kormány keddi ülésén megtárgyalta — együttesen az általá- nos programmal —, és jóváhagyta. Végleges megszerkesztése és a módosító, javaslatok beiktatása után a jövő hét közepén nyomtatásban elkészül. Mindez azt jelenti, hogy a kormány ebben az időszakban a munkáját végezte, figyelembe véve az előre nem kiszámítható tényezőket, beleértve az európai és a nemzetközi gazdasági környezetet is. Tölgyessy Péter nem- fogadta el a választ. Áz Országgyűlés Antall József tájékoztatóját 182 egyetértő, 94 ellenszavazattal és 20 tartózkodással elfogadta. A határozat- képtelenségtől való félelem nem volt alaptalan, hiszen három rövid kérdés, s az arra adott válasz után Szűrös Mátyás létszámellenőrzést rendelt el. Mivel ekkorra már a képviselőknek kevesebb mint 30 százaléka volt jelen a teremben, röviddel este fél hét után az ülést be kellett rekeszteni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az önkormányzati választásokra tekintettel a parlament plenáris munkája szünetel, s legközelebb október 15-én gyűlnek egybe a képviselők. (MTI) ' (Folytatás az 1. oldalról) Az államtitkár rávilágított, hogy ezek a programok még menet közben tovább színesednek, például a privatizáció technikai feltételeinek kimunkálásával, az új intézményi struktúra kialakításával, az adómértékek pontosításával. Hozzátette: a Nemzeti megújhodás programja tartalmazza a cselekvés fo irányait s azokat az eszközöket, amelyekkel az elkövetkező három évben az elképzeléseket valóra kívánják váltani. Mint az államtitkár szavaiból kiderült:, a programmal egyidejű-! leg a kormány meghirdeti a nemzetgazdasági reform 15 fő pontját és területét. E területek mindegyikén egy-egy munkacsoport dolgozza majd ki — a tervek szerint fél év alatt — a részletes cselekvési programot. A munkacsoportok tevékenysége átfogja a lakásgazdálkodás egészét, a privatizációt, a bankrendszer és a tőkepiac területeit, valamint a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer reformját is. Matolcsy György szólt arról is, hogy a program kidolgozásához kapcsolódóan folyamatosan készül az elmúlt tíz év helyzetértékelése, amelyet egy 8-10 kötetesre tervezett, úgynevezett Fehér könyv sorozatban kívánnak közreadni. Szeptember végéig jelenik-meg az első kötet, amely az adósságállomány felhalmozódásának okait elemzi. Októberre tervezik az elmúlt tíz év állami beruházási rendszerének értékelését közreadó kötet megjelentetését. A hároméves gazdasági program lényegét és célját a miniszter- elnöki államtitkár úgy foglalta össze: reményeik szerint néhány év alatt kialakul hazánkban a mediterrán, dél-európai típusú, kis- és középgazdaságokra épülő szerkezet. A sajtótájékoztatón a kormány- program gazdasági összefüggéseit és hátterét Botos. Katalin, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára vázolta, egyúttal kifejtve a kormányzat legfőbb célkitűzéseit a következő hároméves időszakban. A gazdasági program kiindulópontjaként Botos Katalin a fizetési mérleg egyensúlyát jelölte meg, miközben hozzátette: a kormánynak figyelembe kellett vennie a magyar gazdaság külső finanszírozástól való függését. A továbbiakban kiemelte a külgazdasági orientáció fontosságát, valamint a már korábban megkezdett importliberalizáció folytatását. Ez utóbbit említve azonban feltételként emelte ki a következetes antiinflációs politikát, a deficit felhalmozódásának megakadályozását. Az államtitkár a gazdasági elképzelések részeként nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a jövőben minden eszközzel ösztönözzék a lakossági megtakarításokat. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a pénzügyi tárca különféle adókedvezményekkel kívánja ösztönözni a befektetéseket, a megtakarításokat. Ugyancsak ezt szolgálhatja majd — mint arra Botos Katalin rámutatott a betéti kamatok jelenlegi felső határának eltörlése. A pénzügyi és gazdasági intézkedések fontos elemeként szólt az államtitkár a konvertibilitás megteremtéséről. Hangsúlyozta, hogy további könnyítések várhatóak a devizaélhelyezésnél, jóllehet, egyértelművé tette azt is: a lakossági devizaellátásban egyhamar nem lesz változás. Lengyel—magyar tudományos kisszeminárium „A tervgazdálkodás megszüntetése nem jelenti a tervezés megszüntetését” Tegnap délelőtt az MTA Regionális Kutatások Központja kecskeméti állomásán nyitotta meg Enyedi György akadémikus lengyel és magyar kutatók hetedik együttes ülését. Az eddigiekhez hasonlóan most is mindkét országban időszerű, közérdekű témakörben ismertették legújabb kutatási eredményeiket a résztvevők. Az egyik bevezető előadást A. Stasiak profesz- szor tartotta. Azt vizsgálta, hogy milyen szinteken szükséges távlati, középtávú tervek készítése. Reméli, hogy a jövőre esedékes lengyel helyhatósági választások után felértékelődik a tervezés általában és a Lengyel Földrajzi és Területfejlesztési Intézet tevékenysége. Eddig ugyanis szigorú titokként kezelték a tervdokumentációkat; a jövőben ezeket széles körben ismertetik. A Pécsett dolgozó Faragó László a politika és a tervezés viszonyát elemezte, elsősorban nyugati modellek lehetséges magyarországi alkalmazását vizsgálva. A kétnapos tanácskozáson 11 kutató vesz részt — mint azt megtudtuk Csatári Bálint tudományos osztályvezetőtől, a nemzetközi szeminárium titkárától. A résztvevők az elméletet háromnapos tapasztalatcserén szembesítik a valósággal. A kutatókkal találkozott Gaborják József megyei tanácselnök. Hangsúlyozta: a tervgazdálkodás megszüntetése nem jelenti a tervezés megszüntetését. | H. N. Elutazott az Európai Parlament elnöke Hivatalos magyarországi látogatását befejezve kedden délután elutazott Budapestről Enrique Baron Crespo, az Európai Parlament elnöke és kísérete. A politikus a magyar országgyűlés meghívásának eleget téve töltött két napot hazánkban, s felszólalt az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén. (MTI) TEMESVÁR Kommunistaellenes tüntetés Több mint tízezren tüntettek hétfőn este Temesvár főterén, kommunistaellenes és a Se- curitate titkosrendőrséget elítélő jelszavakat hangoztatva. Vízumügyek A Belügyminisztérium Sajtóosztájá- nak tájékoztatása szerint szeptember 20-ától megszűnik hazánk és a Bene- lux-országok közötti vízumkényszer, így az érvényes útlevéllel rendelkezők csütörtöktől vízum nélkül utazhatnak Belgiumba, Hollandiába és Luxemburgba, ha három hónapnál rövidebb ideig kívánnak ott tartózkodni. Természetesen a munkavállaláshoz és egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásához, valamint a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz továbbra is vízumot kell kérni. . A magyar és a brit kormány közötti, 1990. szeptember 18-án létrejött megállapodás értelmében 1990. október 1-jé- től megszűnik a vízumkötelezettség a két ország állampolgárai számára. Továbbra is előzetes beutazási engedélyt kell beszerezni azoknak, akik hat hónapnál hosszabb tartózkodás vagy munkavégzés céljából kívánnak Nagy- Britanniába utazni. (MTI) Nyilvános lesz Végvári József ügyének bírósági tárgyalása Nyilvános lesz a katonai bírósági tárgyalás a Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy ellen indult bűnügyben, mivel dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes, a Budapesti Katonai Bíróság elnöke feloldotta a bűnügy „Szigorúan titkos” minősítését. Mint ismeretes, a Budapesti Katonai Ügyészség kötelességszegés és államtitoksértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot Végvári József ellen. Dr. Hildenbrand Róbert az MTI munkatársának elmondta; a tárgyalás előkészítése során jogkörében eljárva megvizsgálta az ügyészségnek azt az indítványát, hogy —- az állam- és szolgálati titok megőrzésének érdekére figyelemmel — a tárgyalásról zárja ki a nyilvánosságot. Megállapította, hogy a bűnügyi iratok között elfekvő „Szigorúan titkos” minősítésű, napi jelentések tartalma a bűntett elkövetésekor a jogszabály szerint valóban államtitkot képezett, azonban időközben e jelentések tartalmát a sajtó széles körben nyilvánosságra hozta. Hasonló a helyzet a volt BM III/III. csoportfőnökség, a korábbi belbiztonsági szolgálat szervezetére és tevékenységére vonatkozó adatok megítélésében is. Ma már nem fűződik titoktartási érdek a Végvári József által korábban nyilvánosságra hozott állam- és szolgálati titok megóvásához. Jelenleg a társadalomnak éppen ahhoz fűződik érdeke, hogy Végvári József ügyét a széles nyilvánosság érdeklődésétől kísérve tárgyalják. Erre várhatóan október közepén kerül sor — mondotta a Budapesti Katonai Bíróság elnöke. (MTI) A demonstrációt a Temesvár Társaság hirdette meg, amely a decemberi forradalom „eltérítésével” vádolja az ország vezetésében helyet foglaló volt kommunistákat. Az ellenzéki szervezet elnöke, Vasile Popo- rici felhívást olvasott fel, amelyben arra kérte a népet, hogy utasítsa el a Ceausescu-rezsim elleni decemberi felkelés szikráját adó temesvári események meghamisítását. A különösen magyarellenességéről hírhedt Romania Mare hecclap egyik Írása ugyanis a temesvári felkelést „huligánok és külföldi erők művének” minősítette. A „külföldi erők” kitétel — mint a Reuter brit hírügynökség megjegyzi — nyilvánvaló célzás Magyarországra. Popovici a Romania Mare rágalmát a halottak és sebesültek megsértésének, a város és a fegyverekkel és harckocsikkal puszta kézzel szembeszálló bátor temesvári lakosság befe- ketítésének nevezte. Az események hamis beállításával a gyilkosságok bűnösei a felelősségre vonást szeretnék elkerülni. Bizonyos erők elferdítik az igazságot, hogy a nacionalizmus szításával eltereljék a figyelmet az ország valódi gondjairól — mutatott rá Popovici. A temesvári felkelésben hivatalos adatok szerint 97 személy vesztette életét. A Securi- tate bíróság elé állított tisztjei azzal védekeztek, hogy a biztonsági érők a fosztogatások és erőszakos kilengések miatt nyitottak tüzet. A Temesvári Társaság felhívása hangsúlyozza, hogy a fosztogató randalírozók valójában a Securitate provokatőrei voltak. A telefongyáriak nem adják harc nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A munkásgyűlésen végül bizalmatlansági indítványt fogalmaztak meg Kudron László igazgató és Szabó János főmérnök ellen, akiknek a vezetése alatt — mint elhangzott — már kétszer ment csődbe a gyár. Egyben javasolták azt, hogy kötelezzék őket a gyár teljes vagyoni elszámolására és leL tár szerinti átadására. A szakszervezet javaslatára pedig dolgozói képviselői tanácsot hoztak létre. A kétharmados többséggel megválasztott tanács tagjai: Dobó József termelési osztályvezető, Domonyi Mihályné főkönyvelő és Szomor Ferenc. A „csapat” — a kikötés szerint ^ műhelymegbízottakkal egészül ki. Ugyancsak a tegnapi múnkás- gyűlésen megbízták a képviselői tanácsot az önállósodás útjának felkutatásával. A megválasztottak megköszönték a bizalmat és ígéretet tettek arra, hogy az átmeneti időszakban minden erejükkel a gyáregység fennmaradásáért dolgoznak még akkor is, ha arra a jelenlegi helyzetben alig van esély. * — Valóban csak halvány reményük lehet a kiskőrösieknek? - kérdeztem Láng Lászlót, a Munkástanácsok Országos Szövetségének képviselőjét, aki egyébként az előző munkásgyűlésen is ott volt. — Nyertek már — nem is olyan régen — ilyen helyzetben munkások. Azt is el kell mondani: sajnos, problémájukkal nincsenek egyedül — még a megyében sem ~ fi kiskőrösiek, akik talán időben rájöttek: éveken keresztül gyarmatként kezelték őket, és most megpróbálnak szerveződni. Ezt végig kell csiJ nálni. * Az ügyben megkérdeztem volna Kudron László igazgatót és Szabó János főmérnököt is, ám az első munkásgyűlés után pár pappal Szabadságra mentek. Pulai Sára Tizenöt pontot hirdet a kormány
