Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-18 / 219. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 18. AZ ORSZÁGHÁZBÓL JELENTJÜK: Hadra keltek az állattartók (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) Réti Miklós (MDF) indítványával a Nemzetközi Magyar Ifjúsági Tabor lét- tehozásáról, amely a képviselő szerint segíthetné a határainkon túl élő ma­gyar fiatalokat a fennmaradásukért ví­vott, már-már reménytelen küzdel­mükben. A napirend tárgyalása előtt kért szót a Szabad Demokraták Szövetsége par­lamenti csoportjának nevében Soós Károly Attila, nem kevesebbel, mint alkotmánysértéssel vádolva a kor­mányt. Mint mondotta: a kormány szeptember 9-ei ülésén módosította az állami költségvetést. Ezzel pedig nem tett mást, mint megsértette az alkot­mányt. Véleménye szerint részben a módosítás következtében a költségve­tés hiánya jelentősen meghaladja az Országgyűlés által szentesített mérté­ket. A kormány e döntésével nemcsak átvette az Országgyűlés hatáskörét, rá­adásul értesíteni is „elfelejtette” erről a plénumot, a szabaddemokraták levelét pedig a kormányfő még válaszra sem méltatta. Kifejtette: a kormányülésről kiadott szűkszavú közlemény — a jóváhagyott kormány-előterjesztessel ellentétben — nem szól a költségvetési hiány vár­ható alakulásáról. Az SZDSZ szerint ennek a hiánynak a mértéke riasztó, majdnem ugyanolyan súlyosnak ígé.r- 1 ezik, mint a .júliusi kormánycsomag” ’ l evezetése előtt, eltekintve az aszály miatti és a nemzetközi olajárak emelke­déséből fakadó többletterhektöl. A kormány döntése azért is elfogad­hatatlan, mert további kiadási kötele­zettségeket vállal az Országgyűlés in­formálása nélkül. ;,Vajon mi, képvise­lők csak dísznek vagyunk itt? ” — tette fel a kérdést a költségvetési bizottság elnöki tisztét is betöltő Soós Károly Attila, majd leszögezte: az alapvető gazdasági adatok kormánytitokkénti kezelése, az Országgyűlés előtt rejtege­tett, titkos kormánydöntések megho­zatala az egész parlament legelemibb jogait sérti, nemcsak az1 ellenzékét. Ezt a Kormánydöntést a kormányzati tit­kolózás négy évtizedes diktatúra alatt kialakult rendszerének fenntartására tett kísérletnek minősítette. A.közvéle­mény szempontjából is elfogadhatat­lannak ítélte ezt a kormánymagatar- tást, mondván: a népnek — amelynek elege volt a 40 évig tartó titkolózásból FA joga vari ismerni az ország helyzetét és a gondok megoldásának mikentjét. Már csak azért is, mert ha a tervezett intézkedések a lakosságot nem érintik, azok számára fájdalommentesen vég­rehajthatók, akkor a hallgatás érthetet­len, ha viszont újabb életszínvónal- csökkentő intézkedésekről van szó, ak­kor erkölcstelen. Ugyancsak napirend előtt kért szót ftliz sei Béla (Fkgp) a jászladá'nyi ma- I lomhengerek eladása ügyében, vala­mint Tóth Sándor (KDNP), aki'á'íárlo- égetések miatt emelt kifogást. ’ A napirend előtti ügyek lezárása után a képviselők rátértek a korábban | már tárgyalt, az állami kiskereskede­lem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizá­lásáról szóló törvényjavaslat részletes megtárgyalására. A vitában — amely csaknem az egész hétfői munkanapot kitöltötte — valamennyi képviselő egyetértett abban, hogy sürgető szük­ség van a mielőbbi privatizációra, ám annak módját illetően már élesen kü­lönböztek a vélemények. A törvénytervezethez a legtöbb mó­dosítójavaslatot benyújtó Tardos Már­ton (SZDSZ) hozzászólásában egyebek közt hiányolta, hogy nem kezdődött meg azoknak a vállalatoknak és szerve­zeteknek a létrehozása, amelyek sikere­sen végrehajthatnák a privatizációt. Ugyancsak egyfajta, a privatizációt se­gítő szervezet létrehozását sürgette Ka­tona Béla (MSZP). A vitában több képviselő kitért arra, miként érinti majd a privatizációs folya­mat az újonnan létrejövő önkormány­zatokat, illetve magát az önkormányzati tulajdont. Az SZDSZ padsoraiból arra hívták fel a figyelmet: félő, hogy a priva­tizációs törvény megalkotásával jelentő­sen csökken az önkormányzatok tulaj­donlási lehetősége. Éppen ezért sürget­ték az önkormányzati tulajdonról szóló törvény mielőbbi kidolgozását. A Fi­desz álláspontját kifejtő Kosa Lajos szintén azt emelte ki, hogy az önkor­mányzatokat mindenképpen szükséges bevonni a privatizációba. Ugyancsak az ellenzék padsoraiból többen javasolták, hogy a privatizációt követő időszakra ne vonatkozzon — a jelenlegi tervezet szerinti - kétéves el­adási moratórium. Ezt azzal indokol­ták, hogy felesleges, sőt káros lenne már a privatizáció első, kezdeti lépései­nél korlátozásokat bevezetni. A kisgazdafrakció részéről harigzott el a vitában az az érvelés, hogy a priva­tizációs folyamat hátrányosan1 érinti, esetleg lehetetlenné is teszi a majdani reprivatizációt. Mint Torgyán József frakcióvezető rámutatott: a privatizá­ciós törvényt mindenképpen meg kel­lett volna előznie a reprivatizációnak. A hozzászólók sorában akadt; aki kétségbe vonta a törvény szükséges voltát, mondván: a privatizáció sikere­sen végbemehet törvényi szabályozás nélkül is. Többen kifogásolták vagy zavarosnak ítélték a privatizációs fo­lyamatban az Állami Vagyonügynök­ségnek szánt szerepet és feladatkörö­ket. Röviddel áz ülésnap befejezte előtt kapott szót Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra. Á miniszter elöljáróban leszögezte: bár a most tár­gyalt törvény fontos, a nemzetgazda­ságnak csupán egy töredékét érinti. Ar­ról. hogy szükséges-e törvényben sza­bályozni a privatizációt, úgy véleke­dett: bár törvény nélkül is végbemehet- ne á privatizáció, ám a korábbi spon­tán privatizációs gyakorlat bebizonyí­totta, hogy nem árt jogi garanciák I megalkotása. Ugyancsak szükségesnek | ítélte a tervezetben meghatározott két­éves elidegenítési moratóriumot, hiszen — mint mondta —, az a cél, hogy a privatizációt követően az új tulajdono­sok ne adják el rögtön az adott üzletet, kiskereskedelmi egységet. A miniszter szólt arról is, hogy a törvénytervezet kapcsán több helyről gazdasági nacionalizmussal vádoltak a, törvényalkotókat. Ezt taglalva kifejtet­te: a kormánynak nem célja a kereske­delemből kirekeszteni a külföldi tőkét, de annak elsősorban a nagyobb vállal­kozások és vállalatok esetében lehet szerepe. Hozzátette: a mostani privati­zációs törvénnyel elsősorban a családi kisvállalkozásokat kívánják segíteni. Ezzel véget ért az állami kiskereske­delem, a vendéglátóipar és a fogyasztá­si szolgáltatások vagyonának privati­zálásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. A tetemes mennyiségű módosító indítványra tekintettel azonban a hatá­rozathozatalt a keddi ülésnapra halasz­totta a Tisztelt Ház. A parlament utóbbi hetekben meg­szokott gyakorlatának megfelelően is­mét félbeszakadt a soron lévő napiren­di pont tárgyalása. Előzetesen senki nem jelezte hozzászólási szándékát, en­nek ellenére hatan kértek és kaptak szót a nem pártként bejegyzett társa­dalmi szervezetek ez évi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési ha­tározattervezet vitájakor. Áz e szerve­zeteknek nyújtandó állami támogatás elosztására már az előző parlament szakbizottságának sem sikerült igazán megnyugtató megoldást találnia, s a hétfői felszólalásokból úgy tűnt: ma még nehezebb elosztani — legalább megközelítően igazságosan — a rendel­kezésre álló, viszonylag csekély össze­get. Az e szervezetek költségvetési támo­gatásával foglalkozó ad hoc bizottság 22,4 millió forintot osztott fel 27 szer­vezet között. A költségvetési bizottság javaslatot tett 16 szervezet hatheti tá­mogatását kitevő, további 26,6 millió forint elvonására, s az így felszabaduló pénzből 5 millió forintos tartalékalap képzésére. A társadalmi szervezetek támogatá­sára a költségvetési bizottság alapelve­ket is rögzített, amelyek szerint a fel­osztandó költségvetési keretből nem részesülhetnek a politikai pártok, a szakszervezetek és szakmai egyesüle­tek, a helyi jellegű, az etnikai és kisebb­ségi, valairtint a lobbyjellegű szerveze­tek — a legkülönfélébb megfontolások alapján. Mivel 18 óra után 8 perccel még több képviselő jelentkezett szólásra, az el­nöklő Vörös Vince a téma tárgyalását kedd délelőttre halasztotta, majd az ülést bezárta. Az Országgyűlés délutáni- plenáris' ülésén részt vett és felszólalt Enrique Baron Crespo, az Európai Parlariient elnöke. Ott volt Habsburg Ottó, az EP Magyarországgal foglalkozó bizottsá­gának elnöke. (MTI) megint nem jött. Egyik orvostól a másikhoz rohantunk könyörögni. Máskor meg engem utasított, hogy keressem meg a tehén vénáját! Ami­kor volt a járvány, az elhullott disz­nó felboncolásáért 900 forintot kért — a másik orvos semennyit. Meg még kést se hozott magával, az én konyhai késemmel boncolt. De hy- pó is kellett neki. Virág volt az aszta­lon, rögtön azt kérdezte: ugye, neki A Petőfi Népe 1990. szeptember 13-ai, „A kistermelő vádol, az or­vos tagad — a sertés pedig meg­döglött”, illetve a most megjelent cikkel kapcsolatban a következő­ket szeretném megjegyezni: Az a véleményem, hogy a cikk­sorozat és az abban leírtak előre kitervelt, megszervezett folyamat eredménye, melyben olyan kijelen­téseket, szakmai megállapításokat tesznek az újságírónak, melyek va­lótlanok. Nem nekem kell a leírt valótlanságokat megcáfolnom, ha­Azt írja Kovács Gyula doktor, hogy a „másik fél” ezúttal azok­nak a tábora, akik jó véleménnyel vannak a munkájáról. Szerinte őket (is) meg kellett volna hallgat­nom ahhoz, hogy reális képet kap­jak a munkájáról. De könyörgöm, hol voltak ezek az emberek egészen hétfő reggelig? Cikkem megjelené­sének napján (csütörtökön, s leg­többen annak is a délelőttjén, két és fél óra leforgása alatt) ugyanis csak olyanok jelentkeztek szer­kesztőségünkben telefonon vagy személyesen, a város különböző pontjairól, akiknek rossz vélemé­nyük van a „Kiskovács doktor” munkájáról. Meg a magatartásá­ról, modoráról, ami ||- talán mon­danom sem kell"— állatorvosnál is szakmai kérdés! “”A tény, hogy a cikkre azonnal és szinte tömegesen reagáltak a pana­szosok, számomra önmagában bi­készítettük? Elvárta az ajándékot. (Török Miklósné.) „Reggelre meg­döglött egy disznónk, szóltunk a Kovácsnak, megígérte, hogy jön. Jött is a szomszédba, de eltűnt anél­kül, hogy nekünk egyáltalán szólt volna. Azt hittük, elfelejtette, sza­ladtunk a lakására, erre kikérte ma­gának, hogy zargassuk a családját. Ki sem nyitotta az ajtót, azon ke­resztül kiabálta, hogy ha megfullad a disznó, hát megfullad! (Szíjártó Mihályné.) „Hiába könyörögtünk nem Önöknek kellett volna a reális helyzetet leírni. Erre majd lehető­séget fogok adni.' Azok után, hogy az újságíró hölgy elfogadta egy panaszos ön­ként felajánlott segítségét ahhoz, hogy elkalauzolja az általa kivá­lasztott személyekhez, úgy érzem, elvárható lett volna körültekintőb­ben utánajárni az eddig végzett munkámnak; annál is inkább, mert az idézett vélemények, meg­jegyzések nem kizárólagos szak­mai kifogásokat, de személyisége­zonyíték arra, hogy nem előre „megszervezett folyamatról” volt szó, hanem olyan spontán, egyönte­tű és erőteljes olvasói reagálásról, amilyennel én a 15 éves újságírói pályafutásom során még nem talál­koztam. Hiába gyötröm agyamat, azt sem tudom kitalálni, vajon egyetlen fiatalember, aki házról házra kísért utamon,^ mivel bírta volna rávenni az embereket arra (és miért?), hogy a Kovács doktor úrék ellen panaszkodjanak? Egyébként mindegyikük elmondta a panaszára okot adó történetet (történeteit). Vajon miért találtak volna ki ennyi mindent, ha nem igaz? Cikkem szeptember 13-án, csü­törtökön jelentrmeg.'-H6tfön7’äZazi 17-én kaptam két (kettő) levelet, ,. amelyben a „Kisköváfcá’doktóf'úr”" nagyrabecsüléséről, tiszteletéről ír Csorba István (lakcím nélkül) és másik orvosnak, hogy jöjjenek, mert a Kovács nem hajlandó, min­denki félt az apjától...” (Piszmán Kálmán.) S végül, de nem utolsósorban idézzük Balogh Mihálynét, aki csü­törtökön kora délután a következő­ket közölte szerkesztőségünkkel: „Felhívott egy férfihang telefonon és megfenyegetett: ha nem hagyom abba a Kovácsok elleni áskálodást, autóbaleset fog érni...” Almási Márta Ősi erkölcsi tétel, hogy hallgat- tassék meg a másik fél is. Ebben az esetben az nem én vagyok, hanem azok az állattartók, akik a mun­kámmal megelégedettek és az évek során bizalommal fordulnak, hoz­zám a mai napig is. Végezetül engedtessék meg ne­kem még az, hogy nem szeretném, ha más emberek torzsalkodásá­hoz, vélt vagy valós sérelmeihez felhasználnának. Lengyel Imre (lakcímmel). Továb­bá felhívott? egy hölgy, be is mutat­kozott (lakcím nélkül), de nem já­rult hozzá ahhoz, hogy a nevét leír­jam (hiába kérleltem), ellenben sértegetett és megfenyegetett, hogy „ebből még sajtóper lesz”. Már­mint abból, hogy a Kovács doktor urakról rosszat írtam. Kora dél­után pedig beállított hozzám két jóember. A városi tanács építési és kommunális üzeméből jöttek, a Kovács doktor úr kérte meg őket, mondanák el nekem, hogy a kapu­telefonja műszakilag hibás. Ennyi történt a Kiskovács doktor úr vé­delmében, négy nappal a cikkem megjelenése után, azaz hétfőn, lap- -zártáig. Ezzel részünkről az ügyet lezárt- • öak tekintjük. Almási Márta Hallgattassák meg a másik fél is met is durván sértő megjegyzéseket is tartalmaznak. Dr. Kovács Gyula körzeti állatorvos Nem csak informátorunkat fenyegették meg Az Ausztria Lottó nyereményjegyzéke A Lottóunió Kft. közlése sze­rint a 37. játékhéten az osztrák lottó nyereményei az illeték le­vonása után a következők: 6 találatos 2 db, egyenként 5 405 817 schilling; 5 plusz’ I találatos 14 db, egyenként 257 419 schilling; 5 találatos 399 db, egyenként 13 548 schilling; 4 találatos 21 314 db, egyen­ként 338 schilling; . 3 találatos 344 156 db, egyen­ként 26 schilling. A dzsókerszám: 2 405 938 schilling; a dzsókerszám egymás mel­letti utolsó 5 számjegye 100 ezer schilling, 4 számjegye 10 ezer schilling, 3 számjegye 1000, 2 számjegye pedig 100 schilling. (MTI) A kiemelt nyugdíjak megvonása Sajtótájékoztató a Társadalombiztosítási Főigazgatóságon A társadalmi igazságosság és a jogegyenlőség elve alapján mindenki csak az általános szabályok alapján számított nyugdíjat vehesse igénybe — mondotta Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgató­ság vezetője a hétfőn, Budapesten megtartott sajtótájé­koztatón. A kiemelt nyugdíjak megvonásánál figyelembe veszik azt is, hogy megszűnjenek a járulékbefizetés nélkü­li nyugdíj-kiegészítések. A kormány múlt héten első olva­satban foglalkozott az előterjesztéssel, de több tisztázat­lan kérdés miatt újratárgyalja a témakört. Amennyiben a következő kormányülésen dönt a testület, várhatóan jövő év januárjától szűnnek meg a kiemelt járandóságok. Csaknem 14 ezren különféle kitüntetések, néhány ez­ren egyedi elbírálás alapján állami vagy párttisztségük miatt, s tízen magas állami beosztás révén kapnak az általánostól eltérően megállapított nyugdíjat. A társadalombiztosításnak nincsenek meg a teljes körű adatai, ezért az MSZP-től kapnak információkat. A főigazgató megjegyezte: a kitüntetésekkel együtt járó nyugdíj-kiegészítések megvonásánál művészek, sportolók esetében — így igen alacsony lenne a nyugdí­juk — a kártérítési alapból adható kiegészítés. A sajtótájékoztatón szó volt még több, a nyugdíjakkal kapcsolatos más tervről is. így például arról, hogy félre- érthetően jelent meg a napokban, a sajtóban: az idén valamennyi nyugdíjas 25 százalékos,nyugdíjemelést kap. 1990-ben az össznyugdíjak összege lesz 25 százalékkal több, mint múlt évben — hangsúlyozta Botos József, A 25 százalék tehát átlag. A terveik között szerepel az is, hogy — az egyik javas­lat szerint húszezer forintban — maximálják a nyugdíja­kat. Azok, akik önként visszalépnek ebbe a kategóriába, ilyen magas összegnél is igénybe vehetik az infláció bizo­nyos mértékű ellentételezését. Az így meghatározott ma­ximális nyugdíjnál magasabb, korábbi nyugdíjukat meg­tartók viszont erre nem tarthatnak igényt. A társadalom- biztosítás olyan megoldást szorgalmaz egyébként, hogy ne egyedi döntésekkel, hanqm korszerűbb követési mó­don rendezzék a nyugdijak viszonylagos értékállóságát (MTI) 1 I-es kiszerelésben érkezett KERESKEOELMI RT keps^j^ boltjába 7.6/20-507) várjuk'kedv Eh vasMlőinka rrt 2&83 Magánkihallgatás a pápánál (Folytatás az 1. oldalról) Magyar Péter, az MTI tudósítója je­lenti: CASTELGANDOLFO Antall József miniszterelnököt hétfőn Castelgandolfóban, a pápák nyári lakhe­lyén magánkihallgatáson fogadta U. Já­nos Pál pápa. Antall József személyes, illetve családi emlékeket tartalmazó fényképalbumot nyújtott át ajándékul az egyházfőnek. A fényképek a II. világháború idejéből valók, és azt ábrázolják, amint Angelo Rótta pápai nuncius lengyel menekülte­ket látogat. A miniszterelnök emlékezte­tett arra, hogy a V atikán 45 tavaszán Bu­dapesten számos lengyel, francia, olasz és zsidó menekültet segített, együttmű­ködve Antall József édesapjával, aki kor­mánybiztosként végzett hasonló tevé­kenységet. A fényképek családi emléket alkottak. Antall J ózsef a találkozó után elmond­ta, hogy a Szentatyával folytatott beszél­getésben szót ejtettek Lengyelország és Magyarország közös múltjáról és jelené­ről, majd a közép-európai térség jelenlegi átalakulásáról, újjászerveződéséről. II. János Páí az egyház új helyzetéről és feladatairól beszélt az új körülmények között, amikor a nyugati országokban a fogyasztói szemlélettel és értékválsággal szembesül, míg a volt •kommunista országokban más termé­szetű nehézségekkel, amelyek abból származnak, hogy az egyháznak hosszú ideig súlyosan hátrányos megkülönböz­tetésben volt része. Természetesen szóba került az egyházfő 1991 augusztusára ki­tűzött magyarországi látogatása. II. János Pál teljes támogatásáról biz­tosította a magyarországi átalakulási fo­lyamatot —jelentette ki Antall József. Búcsúzásakor a pápa emlékérem­sorozatot adott át a magyar kormányfő­nek (aki egyébként éremgyűjtő, s—mint elmondta — tisztséget viselt a numizma­tikai társaságban), és Magyarországot, a magyarokat üdvözlő szavakkal búcsú­zott el a vendégtől és kíséretétől. Antall József miniszterelnök, aki Giu- lio Andreotti olasz tniniszterelnök meg­hívására négynapos hivatalos látogatást tett Olaszországban, hétfőn a késő. (délu­táni órákban visszaérkezett Budapestre. (MTI)) Kisorsolják a pártlistákat, hétfőtől megtekinthető a jelöltek névsora (Folytatás az 1. oldalról) ívet nyitott a nagycsaládosok egye­sülete és a Zöld párt is. A nemzeti, etnikai kisebbségek közül az érin­tett településeken jelöltet állítottak a németek, a szlovákok, a horvá- tok és a cigányok. Nem volt túl gyakori egy-egy jelölt több párt általi támogatása, de erre is akadt példa. Kecskemé­ten az MDF, az FKgP és a KDNP együttesen ajánlott jelölteket, mi­ként az SZDSZ és a Fidesz is. Kis- kunmajsán például az FKgP és a Nemzeti Kisgazda Párt fogott ösz- sze, s csatlakozott hozzájuk a KDNP is egy választókerületben. Kiskőrösön öt egyéni jelöltet négy párt is támogat. Gondot okoz, hogy az ugyancsak jelölteket állító Demokrata Koalíció még nincs be­jegyezve a bíróságon, márpedig ez alapfeltétel. Ha ez nem rendező­dik, a párt jelöltjei csak független­ként indulhatnak, s a párt nem ál­líthat listát. Általános tapasztalat, hogy a ta­vaszi választással ellentétben a leg­több helyen csak a szükséges mennyiségű ajánlócédulát gyűjtöt­ték össze, nem volt túlteljesítési kampány. A tanácsi információk szerint egyetlen település van, Új- solt, ahol a 3 képviselői helyre nem jött össze a szükséges számú jelölt, így itt nem lesz első forduló, csak polgármestert választanak. Másutt inkább a bőség a jellem­ző. Baján a 14 egyéni helyre 108 je­lölt van, Jánoshalmán nyolcszoros, Lajosmizsén hatszoros a pályázók száma, de a háromszoros túljelent­kezés általánosnak tekinthető. A polgármesterjelöltekről pontos információ nincs, általában 3-4 em­ber is pályázik a posztra egy-egy helységben, köztük sok helyen a ré­gi tanácselnök is elindul, független­ként, ám akad település, ahol csak egy polgármesterjelölt van. Or­szággyűlési képviselő nincs a tiszt­séget megpályázok között. Az érintettek már nyilatkoztak a jelöltség elfogadásáról, pénteken megkezdődött, hétfőn befejező­dött a pártlisták sorsorlása, s szep­tember 17-én a helyi választási bi­zottságok nyilvánosságra hozták a jelöltek névsorát. A választási bi­zottságoknak még néhány kérdés­ben dönteniük kellett: Tompán a kampányidőszak előtt jutottak el a lakosokhoz szórólapok, míg Sü- kösdön a határidő lejárta után vit­tek be több ajánlócédulát. Bár ko­rábban némi zavart okozott, im­máron világossá válik, hogy ki a független jelölt vagy a pártonkívü- li, de a párt által támogatott, illető­leg általa jelölt személy. A tanácsházákon kifüggesztett listák tehát hétfőtől megtekinthe­tők, s folytatódik a kampány is. Eközben a választási munkacso­portok szeptember 21-én országos próbát tartanak, s felkészítőket szerveznek a szavazatszámláló bi­zottságok tagjainak is. y> Borbély Ágnes országos bajnok (Folytatás az 1. oldalról)­A hét végén Budapesten rendezték meg a Medinvest Kupa országos sport- lövőbajnokságot, amelyen Borbély Ág­nes (képünkön), a Kiskunsági Erdész Lövész Klub sportolója a női standard puska fekvő testhelyzetű számában bajnoki címet szerzett. A kecskeméti versenyző alaposan felborította a pa­pírformát, mert 589 körös kitűnő telje­sítményévéi a világbajnok Fórián Évát is maga mögé utasította. Az egyéni mellett a csapatversenyben is a kecske­métiek bizonyultak a legjobbnak. A Borbély, Kulcsár Mariann, Szakonyi Gerda összetételű együttes (edzőjük Szabó Ferenc) 15 körrel megelőzte a sokkal esélyesebb FÉG, valamint a Bp. Honvéd csapatát.

Next

/
Thumbnails
Contents