Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-14 / 216. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990.sszeptember 14. ÁRUTERMELŐ KISÜZEMEK SIKERKÖNYVE LESZ? GAZDAKÉPZŐ Szőlősgazdák könyve Szerkesztette dr. Bognár Károly Gyakorlat és tudomány tanúsítja: a szántóföldi növé­nyek csak nagy táblákon termeszthetők gazdaságosan. A hagyományosan konyhakertinek nevezett növények so­hasem békéitek meg a nagyüzemmel. Fölfogásom szerint gyümölcseink csak akkor állják meg helyüket a világpiacon, ha a termesztés, a feldolgozás és az értékesítés során érvényesülnek az összefogással megte­remthető nagyüzemi előnyök és kamatoztathatók a jó gaz­dákat jellemző személyes adottságok. Ezért tartom szerencsésnek, hogy dr. Bognár Károly vállal­kozott a Szőlősgazdák könyve című könyv szerkesztésére, a kötet kétharmadának megírá­sára. Saját maga is tapasztalhatta, hogy a szőlő a görbe hátat ked­veli, hegyközségi tanácsadó­ként száz meg száz kistermelő sikereivel,' gondjaival ismerke­dett, dolgozott kutatóintézet­ben, nagyüzemben. Tapasztala­tait több kiadványban össze­gezte. Személyi hitelének is tu­lajdonítható, hogy igen kelen­dőnek bizonyultak a közremű­ködésével készült szakkönyvek. Az Agricola (a gazdaköny­vek kiadója) gondozásában megjelent 266 oldalas kötetből hetek alatt több mint hatezret rendeltek, pedig csak most kez­dődik az országos terjesztése. Az érdeklődés mintegy vissza­igazolja a kecskeméti szerző megállapítását: „a helyzet kul­csa az árutermelő kisüzemek ke­zében van”; érthető, hogy a munkájukat segítő könyvért szívesen áldoznak csaknem másfél száz forintot. Megéri az árát. Tanulmányozói vázlatos át­tekintést kapnak a hazai szőlő-, termesztés kezdeteiről, kibonta­kozásáról és válságairól. Szerin­tem egyetlen adalék szorul némi módosításra. A homokvesze­delem elleni harcban a könyv­ben jelzettnél néhány évtizeddel később vált meghatározóvá a szőlőtelepítés. Részletes és tár­gyilagos képet kapunk a közel­múltról. Forintra váltó hasznot hoz­hat a szőlőkataszterekröl készí­tett kritikai ismertetés, mert a gazda (a szövetkezet) csökkent- heti a merev és gyakorta gépie­sen alkalmazott besorolás hát­rányait. Sajnos, Az időjárási tényezők szerepe a termesztésben fejezet nem erősíti a Magyarország Európa gyümölcsöskertje le­hetne óhajokat. Főként a csa­padékhiány okozhat egyre na­gyobb gondokat. A gazdálkodók nyilván külö­nös figyelemmel tanulmányoz­zák a Kisüzembe ajánlott bor- és csemegefajták értékelése cí­mű fejezetet, a szaporításra vo­natkozó gyakorlati tanácsokat, a telepítést, a tőkeművelést se­gítő tanácsokat. Rokonszenves számomra, hogy dr. Bognár Károly nem titkolja véleményét, de az olva­sóra (a gazdálkodóra) bízza a döntést: milyen metszési, műve­lési módokat választ. (0 ismeri a helyi adottságokat, saját ké­pességeit, elfoglaltságát, lehető­ségeit.) Döntésük megkönnyí­tésére ismerteti a fontosabb módszerek előnyeit, hátrányait. Időszerűnek kell minősíteni az elhanyagolt öreg szőlők rend­behozásáról irt útmutatást. Csatlakozhatunk kívánságá­hoz: a gépesítésben végre meg­valósul a kis- és nagyüzemek esélyegyenlősége. Ebben a re­ményben tájékoztatja a Szőlős­gazdák könyve olvasóit a pia­con található és oda várt gépek­ről. Indokolt a csemegeszőlő­termesztés külön tárgyalása, mert hazánkban a csemegesző­lő-fogyasztás a korábbinak harmadára esett vissza. Váczi István taglalta a kisüzemi szőlő- termesztés gazdaságossági kér­déseit. Hitelesen bizonyítja: az elmúlt években is olcsóbban ter­meltek a nagyüzemeknél a kis­termelők. 1986-ban például 9, megfigyelt Bács-Kiskun megyei nagyüzemben egy tonna ön­költsége 16 500 Ft, míg az egyé­ni ikersoros fejművelési izsáki gazdáké 4600 Ft volt. A borkészítéshez és -kezelés­hez Mer ez Adám ad értékes ta=- nácsokat. A nagy példányszámban ki­adott könyvet számos ábra gaz­dagítja. A lektori feladatokat Katona József vállalta. Az itt-ott stiláris gyomlálásra szoruló kiadvány dicséretével zárom ismertetőmet: a szerzők tekintettel voltak a változó gaz­dasági környezetre. Heltai Nándor 0 Öreg és felújított tő­ke. BŐVÜLŐ NYUGATI KOOPERÁCIÓ, ÚJ, SAJÁT FEJLESZTÉSŰ GYÁRTMÁNYOK Megszilárdult a BRG Elektromechanikai Rt. Az általános gazdasági helyzet továbbra is érez­teti hatását Kecskeméten a BRG Elektromechani­kai Részvénytársaságnál. Az exportlehetőségek — lévén az üzem szovjetexport-orientált — tekin­tettel a dollárelszámolásra való áttérésre, annyiban romlottak, hogy jövőre az üzem, de még a külke­reskedelem sem kötött szerződést. A jövő évi szov­jet piac — annak ellenére, hogy a gyár termékeire jelentős igény van — ma még áttekinthetetlen, ezért aligha lehet felbecsülni, prognosztizálni mi­lyen, s mennyi termékre lesz szükség.- Ezen a piacon mindenképpen szeretnénk megmaradni — mondta Rudasi Károly igazgató —, mert óriási mennyiségeket lehet exportálni. Termékeinkre már kidolgoztuk a dollárelszámolás módozatait, most arra várunk, hogy a szovjet part­nerrel megegyezzünk. Mindemellett, éppen a több lábon állás érdekében tovább bővitettük a Phi­lipsszel kapcsolatainkat, s most már közvetlen kontaktusba kerültünk a videomagnetofon- részegységek gyártásával. Ez év elején csupán hú­szán, ma már hetvenen dolgoznak a hetente száz­ezres nagyságrendben készülő alkatrészek előállí­tásában. A részvénytársaság szerződést kötött a Luxo- plast nevű nyugatnémet céggel is, egyelőre háztar­tási gépek — porszívó, kenyérpirító stb. — rész­egységeinek készítésére, amelyet rövid időn belül szeretnének teljesen itt, Kecskeméten gyártani. Már ezen a héten megkezdődik a munka, s havon­ta 20-40 ezer alkatrészt állítanak elő. Természete­sen ez a mennyiség tovább bővül, de más termékek gyártására is lesz lehetőség. A nyugatnémet cég gépeket hoz be, amelyért termékekkel kell fizetni. Ezen a héten kezdünk tárgyalásokat a Studio Technico olasz céggel videokazetták gyártására. Ha ez az üzlet létrejön, havonta 90-180 ezer dara­bot készíthetünk számukra. Rajtuk kívül osztrák, nyugatnémet cégekkel tárgyalunk kis szériásvés"- egyedi gyártmányok készítéséről. 'A5 gyár mérnökei sem pihentek tavász ótá. üjr saját fejlesztésű fémvázas sztereómagnetofon-fejet kísérleteztek ki, amelynek sorozatgyártása most kezdődik, amit az NSZK-ba és a Szovjetunióba exportálnak. Az igazgató nem mondott számokat, csupán annyit jegyzett meg: igen jelentős szériáról van szó. Kifejlesztettek a mérnökök a sztereóvál­tozat mellett egy monófejet, sőt egy, a jelenleginél jobb műszaki paraméterekkel rendelkező törlőfe- jet is. E két utóbbi gyártmánynál a tervezés befeje­ződött, s megkezdődik a szerszámozás. —; Sajnos, a korábban beharangozott telefon- üzenetrögzitő készítésével kissé elkéstünk, mert külső partnereink nem készítették el határidőre a szerszámokat. Ebben az évben azonban már 5 ezer darabbal jelentkezünk a hazai piacon. Az elektromos dallamcsengőt — elfogadható áron — egy hónapon belül értékesítjük, karácsonyra már az üzletekben lesz az általunk tervezett és gyártott telepes masszírozógép is. Logikus, hogy a keleti és a nyugati export fokozása mellett, a hazai fejlesztésekkel is szeretnénk a jövőnket meg­alapozni. A Szovjetunióba irányuló exportunk és szolgáltatásaink — dollárban számolva — nem magasabb, mint a hongkongi vagy á dél-koreai áru, ezért, ha erősödnek vagy tisztázódnak az államközi kapcsolatok, akkor jelentős dollárbevé­telre számítunk. A kecskeméti gyárat sem kerülték el a gazdaság­ban fellelhető pénzügyi nehézségek. A BRG-érde- keltségek eladósodtak, s a kecskeméti gyárnak ne­hezen folynak be tartozásai, s ez jelenti a gondot. Ennek ellenére fizetőképességüket megőrizték, sőt, a tavaszi pesszimizmus helyett már derűlátóbb az igazgató is. — Ez az év — feltételezéseink, számításaink szerint — megnyugtatóan fejeződik be. Volt, van, lesz munkánk, nem kellett elbocsátanunk senkit, sőt, húszszázalékos bérfejlesztésre nyílt lehetősé­günk. Ezzel természetesen nem vágyunk elégedet­tek, de ennyire .tellett. A fél év eredményes volt, s napokon belül 3-4 százalékos „hűségjutalöm“kífi- zetésére kerül sor. Á negyedik negyedévtől ‘ érről \ rilbsí folynäk"a tárgyalások — szeretnénk $00 fo- rintra emelni az ebédtérítés összegét. Gémes Gábor SZÍNHÁZ A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Körmendi, Haumann, Psota, Mikó és a többiek Nem kis túlzás lenne azt állítani, hogy a közművelődési intézmények anyagilag ideálisan kondicionáltak. E rogyadozó gazdaságban egyre keve­sebb pénz jut a kultúrára, ami arra ösztönzi ezeket a intézményeket, hogy a „segíts magadon, Isten is megsegít!" bölcseletét követve, minden lehetőséget megragadva próbálják bevételeiket nö­velni. Igen ám, csakhogy infláció súj­totta országunkban egyre nagyobb tö­megek küszködnek mindennapos meg­élhetési gondokkal. Vagyis nem kis erőfeszítésükbe kerül a kulturális intéz­ményeknek, hogy a mind vékonyabb pénztárcákat megnyitásra késztessék. A kecskeméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központ népművelői már évekkel ezelőtt ráébredtek arra, hogy a lakossá­gi igények ismeretében, a legkülönfé­lébb szolgáltatások bevezetésevei jelen­tős pluszbpvétel érhető el. Program­ajánlatukban — mely nemrég jelent meg—a nyelvtanfolyamoktól a termé­szetgyógyászatig, az egyetemi előkészí­tőktől a számítógépes és megannyi közhasznú tanfolyamig, nagyon sok színű a kínálatuk ezúttal is. Emellett videotékát, videotárt tartanak fenn, pártok, politikai szervezetek országos es helyi eseményeinek szervezésére vál­lalkoznak — természetesen nem ingyen —, gépjárművek kölcsönzésével, köny­vek, hanglemezek, propagandaanya-' gok kiadásával foglalkoznak. S a szol­gáltatásaikból befolyó pénzből (is!) már kedvezőbb lehetőségek között tud­ják működtetni művészeti csoportjai kát, klubjaikat, szakköreiket. Érdemes külön is szólni a művelődési központ színházi rendezvényeiről. Több mint húszféle előadást kínálnak az új évadra, különböző bérleteikkel. Zenes produkciók, komédiák, önálló estek, mesejátékok, bábelőadások ... S a vendégszereplő színházak között lesz a legjobb vidéki társulatnak tartott kaposvári, valamint a Thália, a Játék­szín, a Madách Színház, a Mikroszkóp Színpad, a Népszínház, az Állami Báb­színház ... így olyan kitűnő színészek­nek tapsolhat a kecskeméti közönség, mint amilyen Körmendi János, Psota Irén, Haumann Péter, Halász Jutka, Mikó István, és még hosszasan sorol­hatnánk. Jó darabok, jó rendezések. Ezekből is kitűnik, olyat igyekszik kí­nálni a művelődési központ, amiből hi­ány mutatkozik ma Kecskeméten, s ép­pen pzért nagy érdeklődésre tarthatnak számot ezek a produkciók.- Áz intéz­mény, színházi hagyományaihoz hűen, az idén is előrukkol saját előadással: A halász és a hold ezüstje című zenés mesejátékot mutatják be, a gyerekek nem kis örömére. (koloh) A TEHERAUTÓ-SOFŐR DALI-MÜVEKET AJÁNDÉKOZOTT DUNAÚJVÁROSNAK Szürrealista múzeum a szocreál városban Dunaújvárosban megalapították a Modem Művészetek Magyarországi Múzeumát. E lépés előzménye, hogy a Duna-parti város egykori teherautó- sofőrje, Takács Lajos két évtizede Svédországba emigrált, ott teremtett egzisz­tenciát, és lett a Layota Art Stúdió direktora. A svédországi galéria gyűjtemé­nyének jelentős része a spanyol szürrealista művész, Salvador Dali számos litográfiájából és néhány szobrából áll, amelyeket tavaly ősszel tárlaton mutat­tak be Dunaújvárosban, s ezeket a műtárgyakat Takács Lajos a városnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy gondoskodnak méltó bemutatásáról. A Duna-parti város tanácsa létrehozta a Modem Művészeti Alapítványt, amelynek vagyonához az önkormányzat is hozzájárul az új- épületrészhez szükséges telekkel és készpénzzel, de várják más adományozók felajánlásait is. Az alapítvány fennmaradását ahhoz a feltételhez kötötte a tanács, hogy a cégbírósági bejegyzés keltétől számított két éven belül meg kell nyitni a Mo­dern Művészetek Magyarországi Múzeumának első kiállítóterét a városnak ajándékozott Salvador Dali-gyűjteménnyel. A város centrumában ily módon megalapított új múzeum a későbbiekben további kiállítóterekkel bővülhet a mintegyfél kilométer hosszú és majdnem száz méter széles, jellegzetes szocreál stílusban épült tér közepén. Az adományozó Takács Lajos szerinti Dunaújváros éppúgy szürrealista képződmény, mint Salvador Dali alkotásai, ezért is találó a helyválasztás azonfelül, hogy az adományozó szülőföldjéhez való kötődését fejezi ki e gesztussal. (csongor) Új könyvek Általános történelmi foga­lomgyűjtemény. Szerk.: Markó László. (Novotrade, 99 Ft) — Edna Ferber: Mekkora? Ekko­ra! 21. kiad. (Móra K., 120 Ft) ||p Mumbull: A 4000 éves menyasszony. (Főnix fantaszti­kus könyvek) (Csokonai K., 80 Ft) Bálint György: Mester­fogások kezdő és haladó ker- tészkedők számára. 2. kiad. (Mezőgazd. K., 120 Ft) —- Egy­szeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozások adózási, számvi­teli elszámolásának szabályai, 1990. évre. HI. (MÜSZI, 290 Ft) —1 3 kicsi mese. Piroska és a farkas. (Táltos, 88 Ft) — Hí­res mesék. Aladdin és á csoda­lámpa. (Tipegő, 48 Ft) — Híres mesék. A lány, aki kenyérre lé­pett. (Tipegő, 48 Ft) — Nagy István: Agyúk, tarackok, akna­vetők. (Haditechnika fiatalok­nak) (Zrínyi, 45 Ft) — Peter Norton: Áz IBM PC progra­mozása. (Műszaki K., 390 Ft) — Martin Hi; Greenberg: Bat­man. 10 új\történet. (Victoria Kft., 120 Ft) — Tóth Béla: Anyám fiai. (Szépirodalmi K., 48 Ft);.!

Next

/
Thumbnails
Contents