Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-07 / 184. szám

______________ ____________ B ÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 184. szám Ára: 4,30 Ft 1990. augusztus 7., kedd EZ ITT NEM AMERIKA! Nyereségérdekeltség „szocialista” módra (3. oldal) Hitelek és remények (4. oldal) Az új földosztás I új földönfutókat teremthet (4. oldal) Kétszáz éve született Kölcsey Ferenc (5. oldal) Még mindig öl a hirosimai atombomba Tíz és fél ezren haltak meg tavaly . TOKIÓ • Hirosimában és szerte Japán- w ban hétfőn Ä nemzeti gyász­napot tartottak a 45 évvel ez­előtti amerikai atomtámadás áldozatainak emlékére. A hirosimai nagygyűlésen mintegy 55 ez­ren vettek részt, köztük Tosiki Kaifu japán mi­niszterelnök. Araki Takesi, Hirosima pol­gármestere „bé­kedeklarációjá­ban” azt hang­súlyozta, hogy meg kell sem­misíteni minden atomfegyvert és be kell szüntetni minden nukleáris fegyverkísérletet. A megemlékezés keretében Ara­ki az atomtámadás áldozatainak emlékművénél elhelyezte annak a 10 és fél ezer hirosimainak a névso­rát, akik az elmúlt évben haltak meg sugárzási betegség és az atom­robbanás egyéb következményei miatt. (Az atomrobbantás nyomán 200 ezer ember vesztette életét.) Az első atomtámadás napjain­kig tartó pusztító hatása figyel­meztető jel az emberiség számára. Az akkor meghalt, megnyomoro- dott több százezer ember és az azó­ta is különböző betegségekben szenvedő utódok sorsa növeli az atomhatalmak felelősségét az em­(AP—MTI Külföldi Képszerkesztőség) beriséggel szemben — hangzott el a Hirosimát ért atomtámadás 45. évfordulóján tartott emlékülésen hétfőn, Budapesten. Sztanyik B. Lászlónak, az Or­szágos Béketanács elnökének meg­nyitó szavai után a meghívott szakértők katonai, nemzetközi po­litikai, orvosi, valamint pedagógiai szempontból elemezték a szörnyű tragédia hatásait. Az országos Béketanács, a Mér­nökök a békéért mozgalom, az Or­vosok a nukleáris háború megelő­zéséért (IPPNW), valamint a Ta­nárok a békéért mozgalom által közösen szervezett budapesti meg­emlékezés résztvevői a délutáni órákban a Városligetben Hirosi- ma-emlékfa ültetésével kívánták az utókort emlékeztetni az 1945- ben történtekre. (MTI) SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMBAN Nemzeti haderő új egyenruha Megszüntetik a szociálpolitikai szerveket — Száznyolcvan milliárdos vagyon — Sok leszerelő — Nem minden hivatásos kap lakást — Polgári repülőtér Kalocsán? Hétfőn délelőtt a Honvédel­mi Minisztériumban sajtótájé­koztatót tartottak, ahol első­ként dr. Raffay Ernő politikai államtitkár és Borsits László al­tábornagy, vezérkari főnök tar­tott tájékoztatót a Magyar Honvédség nevelési és szociál­politikai szerveit megszüntető döntésről, valamint az e beosz­tásokból kikerülő tisztek to­vábbi foglalkoztatásáról. Az államtitkár aláhúzta, hogy átszervezésről, átala­kításról van szó. Jelenleg a ne­velési és szociálpolitikai szervek végzik a hivatásos és a sorállo­mány hazafias, honvédelmi fel­készítését, kulturális nevelését, a hazához, a nemzethez való hűség erősítését. A Magyar Honvédség nemzeti haderővé történő alakítása szükségessé teszi a személyi állomány új szellemű nevelését és ennek (Folytatás a 2. oldalon) KISKUNHALASI ADÁSVÉTEL Robbanófejek a bokorban Szétszedett rakéták szovjet katonáktól Két szovjet sorkatona fémhulla­dékként 6-8 darab szétszedett RPG—7 típusú páncéltörő rakétát adottéi augusztus 1-jén Kiskunha­lason, a Szegedi úti laktanya mel­lett lakó polgári személyeknek — tájékoztatta Tikos László alezre­des, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztály-vezetője az MTI-t. A szétszedett rakétákat megvá­sárlóik ezután továbbadták egy fémhulladékok hasznosításával foglalkozó magánszemélynek, aki megállapította, hogy azok lőszer- alkatrészek. A veszélyes gránátda­rabokat ezután ő visszajuttatta azokhoz, akiktől vette, majd az esetet jelentette a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságon;- ennek munkatársai pénteken megkezdték az ügy kivizsgálását. A laktanya melletti bokorban eddig három robbanófejet, négy hajtóművet és hét stabilizátort találtak, melyeket szakértői vizsgálatra átadtak a Szegedi Katonai Ügyészségnek. A Honvédelmi Minisztérium ké­ri a lakosságot, hogy hasonló ke­reskedelmi ügyletektől, saját érde­kükben, tartsák magukat — és az utóbbi hetek tapasztalatai alapján —I gyermekeiket is távol. (MTI) 'j.9 Csodadoktor nem segít! Belemart a kutya egy országgyűlési képviselő lábszárába, amint az a kertajtón belépett egy soltvadkerti autószerelő ud­varába. Az esetről írtunk. A parlamenti ülésszakról hazafelé tartó kisgazda hon­atyát az embertelenség jobban megviselte, mint maga a baleset. Az ebtulajdonos rá­kiabált: ha még egyet belerúg a kutyájába — mert hát védekezett a megtámadott -, akkor odalöki, elé! A kutyákénál rosszabbak a mostanában egyre gyakoribb emberi harapások. Az emberi fog nyomai lassabban hegednek. Fiatalasszony jelentkezik szerkesztősé­günkben. Cikket akar íratni gonosz szom­szédairól. Az egyik megfenyegette: meg­veri, ha még egyszer, éjszaka kihordja a szemetet az utcára. (A másikat ő tángálta el valamilyen „túlkapás" miatt.) Harcias riportot akart a jó asszony jói odamondo­gatni mindenkinek, majd csak behúzza fü- lét-farkát az utcá többi lakója. Nem eszik olyan forrón a kását. Hall­gassuk meg a másik felet: az utcabelieket is. No hiszen, azok is kipakolnak ám! Még, hogy ö panaszkodik ... Akkora a szája, mint a nyári vásár. Ocsmányul be­szél azokhoz, akiket nem szívlel. Az udva­rukban a borjúnyifarkaskutyát úgy kötöt­ték hozzá a keresztben kifeszített dróthoz, hogy a nyíló ajtót és a gyanútlan belépőt egyszeriben elérje. Egyesek mintha vadásznának harago­sokra. Bajt bajra tetéznek. Másoknak okoznak „sebesüléseket”. Bezúzott lép­csőházi ajtók, felfeszitett levélszekrények, összefirkált és -karistolt felvonószekré­nyek, maszatos falak, fel, egészen a legfel­ső emeletig, szemét, elhanyagoltság, s a nyugalmasan kezdődött vasárnap délután csöndjébe beleugató kutya: mindez elég ahhoz, hogy fölszisszenjenek az ebben a helyzetben vétlenek. Már megint!? Fáj a kibelezett telefonfülkék, a szeszes disz­kókká és bazáráru-kereskedésekké süly- lyedt, szennyezett környezetű üdülőhe­lyek, s a mindezek hatására (is) magával és másokkal békétlen ember rossz kedve. Ki kire haragszik? Nem biztos, hogy a kérdés mindig ilyen egyszerű, s így kell feltenni. Egy-egy váratlanul felcsattanó hang, telefon, levélben vagy személyesen jelentkező olvasó riportkérései, okkal vagy ok nélkül bemártani valakit (valaki­ket): sokszor a múltban gyökereznek a kiváltó okok. De nem mindig csak a múltban. Az át­alakuló jelen is csőstül „kopogtat" kérdé­sekkel, Szót ért-e egymással — a nagy társadalmi változások közepette — a leg­több ember? Jó szomszédok maradnak-e nemcsak az egyes országok, hanem a né­pek és az egy utcában lakók is? Ami már megvan, pénzt ér — egy ház, egy lift, egy telefon, vagy jobb sorsra érdemes üdülőte­rület — azt igazán vétek tönkretenni. Az országot, s az egyes embert próbára tevő időszakban már azzal is előbbre tarta­nánk, ha gondos gazdáiknak köszönhető­en, nem harapna meg több képviselőt — és másokat sem — kutya Magyarországon. Mennyivel megnyugtatóbb lenne, ha a civódást, a békétlenséget, a türelmetlensé­get, és a haragszom rád-ot az váltaná föl, társadalmi méretekben: hol, miben és ho­gyan segíthetnénk egymásnak? Nekünk, magunknak kell idejében meg­találni — és orvosolni — bajainkat. Cso­dadoktor ebben nem segít! Kohl Antal Az elnök meghívta Mandelát Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hiva­talos magyarországi látogatásra hívta meg Nelson Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus alelnökét. (MTI) Huszonhárom ország 140 matematikusa Kecskeméten Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Fő­iskolán tegnap megkezdődött az augusztus 11-éig tartó app­roximációelméleti nemzetközi konferencia. A tanácskozás rendezői — a Bolyai János Matematikai Társulat és a GAMF — 23 ország mintegy 140 matematikusát hívták meg Kecskemétre, ahol az egyhetes rendezvény keretében mint­egy száz előadás hangzik majd el az approximációelmélet kutatásának legfrissebb eredményeiről. Tegnap a plenáris ülésen Erdős Pál akadémikus, aki több mint ötven éve műveli kiemelkedő eredményességgel a mate­matika ezen ágát is, és akinek számos kutató köszönheti szakmai elindulását, nagy sikerű előadást tartott a plenáris ülésen. Az előadások két párhuzamos szekció ülésein hang­zanak el. A hazai kutatók közül 15-en fognak beszámolni kutatási eredményeikről, többen lehetőséget kapnak ezzel is a nemzetközi tudományos életben való megjelenésükhöz. A matematika ezen ága, amelyet közelítéselméletnek is ne­vezhetnénk, a számítógépek elterjedésével rohamos fejlődés­nek indul. A konferencia résztvevői elsősorban a Fourier-analizis, az interpolációelmélet, a közelítőmódszerek és a függvényterek elméletével foglalkoznak. A legnépesebb delegáció a hazaia­ké, 30 résztvevővel, az NSZK-ból 11-en, az USA-ból 10-en érkeztek. Különösképpen nagy érdeklődésre tarthat számot P. L. Butzer (NSZK), T. Ganélius (S), K. K. Oskolkov (Szu) előadása. A HELYSZÍNRE ÉRKEZETT CHANEY Szaúdi erőösszevonás a kuvaiti határnál Tervek az iraki vezetés destabilizálására NICOSIA, MANAMA, BAG­DAD, WASHINGTON Szaúd-Arábiába érkezett hétfőn az amerikai védelmi miniszter, hogy az öbölbeli válságról tárgyal­jon Washington legfőbb térségbeli szövetségesével. Amerikai források szerint Richard Chaney arra akarja rávenni a rijádi vezetést, hogy az esetleges iraki támadás elrettenté­sére engedélyezzék amerikai csapa­tok küldését Szaúd-Arábiába. (Washington már több ízben le­szögezte, hogy nem tűrné el a siva­tagi királyság megtámadását.) Időközben Szaúd-Arábia több száz harckocsit és más katonai egységeket vezényelt a kuvaiti ha­tárhoz, ahol helyszíni jelentések szerint továbbra is ott állomásoz­nak az iraki csapatok. Az AP amerikai hírügynökség egyébként úgy értesült, hogy az iraki vezetés egy esetleges amerikai támadás miatt előkészületeket tett Bagdad lakosságának a kitelepíté­sére, és automata fegyvereket osz­tott ki a kormánypárt több ezer tagjának. Az amerikai akciók lehe­tőségét már csak azért sem lehet kizárni, mert George Bush elnök (Folytatás a 2. oldalon) „AZ ÜJ SZOVJETUNIÓT NEM TEKINTJÜK ELLENSÉGNEK” A Vaslady európai Magna Chartát javasol LONDON „A kommunizmus megtört, a hidegháborúnak vége, az új Szov­jetuniót nem tekintjük többé ellen­ségnek, hanem a szabadság felé utat kereső országnak” —jelentet­te ki Margaret Thatcher a nemzet­közi kapcsolatok új korszakáról az egyesült államokbeli Aspenben (Colorado állam) vasárnap mon­dott beszédében, amelyet London jó előre a brit kormányfő mérték­adó hitvallásaként harangozott be. Thatcher asszony javasolta, hogy „európai Magna Chartádban rög­zítsék a földrész valamennyi pol­gárának szabadságjogait, beleért­ve a Szovjetunió lakosságáét is. Sürgette, hogy az Európai Közös­ség egyértelműen deklarálja kész­ségét a kelet-európai országok be­fogadására, mihelyt azok „felké­szültek” a teljes jogú tagságra. A brit kormányfő indítványoz­ta, hogy a Szovjetuniót fokozato­san vonják be a „hetek” csúcsta­nácskozásaiba. Ha ezzel egyetérte­nek a legfejlettebb ipari országok csoportosulásának többi tagálla­mai is, a brit kormányfő a „hetek” jövő évi londoni csúcstalálkozójá­nak házigazdájaként kész ilyen ér­telmű lépéseket tenni. „Irak inváziója megtagadása mindannak, amiért az Egyesült Nemzetek Szervezete létezik” - mondotta Thatcher asszony. Sür­gette, hogy a nemzetközi közösség szakítson meg minden gazdasági kapcsolatot Irakkal. Közeli politi­kai szövetségesének és családi ba­rátjának, lan Gow konzervatív képviselőnek egy hete történt meg­gyilkolására utalva arra hívott fel, hogy a terroristákat nyilvánítsák „a világ törvényenkívülijeinek”. A brit kormányfő kifejtette: amint a demokrácia „gyökeret ver” a kelet-európai országokban, lehetővé kell tenni számukra, hogy „nem másodosztályú, hanem teljes jogú tagként csatlakozzanak az Európai Közösséghez”. „Javaslom a közösségnek, hogy egyértelműen deklarálja: kész befogadni tagként minden kelet-európai országot, amely csatlakozni kíván” — mon­dotta. Hangsúlyozta azonban, hogy „bizonyos időbe telik, amíg felkészültek lesznek a tagságra”, és javasolta, hogy addig társulási megállapodásokkal és más hason­ló lépésekkel közelítsenek a közös­séghez. Végezetül arról szólt, hogy a Nyu­gat védelméhez, továbbra is szükség lesz a NATO-ra és az amerikai fegy­veres erők európai jelenlétére. Alapítvány a környezetvédelemért Felosztható: csak egymillió forint A közelmúltban tartotta meg első munkaértekezletét a megyei tanács környezetvédelmi alapítványának kezelésével megbízott kuratórium. A héttagú testület elnökének dr. Ivá- nyosi Szabó Andrást, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettesét választották meg, egyúttal határoz­tak arról, hogy az alapítvány 4,5 millió forintos összegének több mint egymilliós kamatát első alkalommal 1991 áprilisában osztják szét a pá­lyázók között. A környezetminőség romlásának mérséklését, a környezetszennyezés csökkentését, az ilyen jellegű neve­lés, szakmai képzés korszerüsitését céljaként megfogalmazó alapítványt az OTP 1259-98009-597-1375-0 számlaszámon helyezték el a megyei tanács felhatalmazásával. A 4,5 mil­liós álaphoz bármely természetes és jogi személy csatlakozhat ezután, ha egyetért a környezetvédelmi szán­dékkal és nemcsak elviekben, ha­nem anyagiakban is képes támogat­ni azt. A vagyon kamataiból első­sorban különböző beruházásokat, terveket, tanulmányokat szeretne támogatni a kuratórium, de — mint mondták — a lehetőségek tulajdon­képpen olyan széles körűek, hogy még felsorolni is nehéz, mi mindenre lenne fordítható az összeg. Illetve egyvalami behatárolja a támogatást: a pénzügyi keret. Mert ott, ahol — és ilyen a környezetvédelem is — szinte milliárdokra lenne szük­ség, egymillió csak csepp a tenger­ben ... Dr. Iványosi Szabó András ér­deklődésünkre elmondta, hogy várhatóan szeptemberre dolgozzák ki a pályázatokat, ezekre október­től, novembertől fogadnak el je-, lentkezéseket. Az előzetes érdeklő­désekből úgy tűnik, hogy főként a Duna—Tisza közét sújtó vizkész- letcsökkenés, a talajvíz elszennye­ződése és más vízgazdálkodási problémák megoldásában segíthet különösképpen a megyei tanács kömyezetvedelmi alapítványa. N. N. M. I

Next

/
Thumbnails
Contents