Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-06 / 183. szám

Alapítvány a nők és az újszülöttek egészségéért (3. oldal) Meghódítja Európát a kalocsai madonna? (4. oldal) HOLNAP Középkori főiskolák,^ egyeteiííek v (4. oldal) J Nyereség lesz-e a veszteségből? (5. oldal) I- / HELMUT KOHL: Az európai határokat tilos kétségbe vonni BONN Az NDK-beli és a csehszlová­kiai fordulat sikeréhez elengedhe­tetlenül hozzájárult az, hogy előző­leg Lengyelországban és Magyar- országon alapos politikai, gazda­sági és társadalmi reformokat lép­tettek életbe. Éppen ezért nemzeti érdek a közeli és a távolabbi kelet­európai szomszédok reformerőfe- szitéseinek támogatása, jelentette ki vasárnap Kohl nyugatnémet kancellár Stuttgartban. A kor­mányfő a baden-württembergi vá­rosban ünnepségen vett részt, ame­lyen arról emlékeztek meg, hogy negyven évvel ezelőtt hirdették ki az egykori német területekről erő­szakkal kitelepített német ajkúak chartáját. Kohl hangsúlyosan méltatta a német egység létrejöttében játszott szovjet szerepet, mint mondotta: az újraegyesítést a szovjet állás­pontban bekövetkezett „korsza­kosjelentőségű áttörés” tette alap­vetően lehetővé. A kancellár sür­gette a végleges nérpet—lengyel ki­békülést úgy, ahogy az a németek és a franciák között megtörtént. A kitelepítetteknek e folyamatban a híd szerepét kell betölteniük, tet­te hozzá. Kohl kijelentette, hogy a német—lengyel határ jelenlegi for­májában végleges, az európai hatá­rokat tilos kétségbe vonni. „A ha­tárok csak akkor vesztik el elvá­lasztó jellegüket, ha senki sem vi­tatja őket”, mondotta, majd hitet tett amellett, hogy a jövendő Né­metország senki számára sem je­lent fenyegetést, a német föld a jövőben csak a béke és a szabadság kiindulópontja lehet. Lothar Späth baden-württem­bergi miniszterelnök az emlékün­nepségen sürgette a lengyel kor­mányt, hogy fejezze ki sajnálkozá­sát a kitelepítések erőszakos jellege miatt. Tengerészgyalogosok Libériában Megkezdődött az evakuálás Amerikai katonai akció kezdődött vasár­nap reggel Libériában az ott lévő amerikai állampolgárok evakuálására és az Amerika Hangja rádióállomás védelmére — jelentette be vasárnap délelőtti sajtóértekezletén a Fe­hér Ház szóvivője. Mariin Fitzwater közölte: 225 tengerész- gyalogos érkezett helikopteren Monroviába és azonnal megkezdte a nagykövetség sze­mélyzete egy részének evakuálását. Ellenál­lásba nem ütköztek. A szóvivő közölte még, hogy a minimumra csökkentik a követség létszámát. Fitzwater tagadta, hogy az akció az Egyesült Államok katonai beavatkozását jelentené a libériái polgárháborúba. Hírügy­nökségek megjegyzik, hogy a Libéria partjai­nál már hetek óta ott tartózkodó négy ameri­kai hadihajó továbbra is a partok közelében marad fedélzetükön négyezer katonával. Az amerikai akció előzménye, hogy Prince Johnson, a Samuel Doe elnök megdöntését vezető katonai erők parancsnoka már szom­baton közölte: utasította embereit, hogy fog­janak el minden Monroviában lévő külföl­dit. Johnson ezzel azt akarta elérni, hogy valamelyik külföldi állam katonai erővel avatkozzon be a libériái polgárháborúba. A parancs hétfőtől lép életbe, s a libériái fővárosban maradt mintegy 2 ezer külföldi közül először az amerikai, a brit, a libanoni és az indiai állampolgárokat fogják őrizetbe venni — mondta Johnson, aki megnyugtatta a sajtót: titkos helyre viszik őket, de semmi bántódásuk nem lesz. Katonakormány Kuvaitban Egyetlen tagja sem kuvaiti állampolgár Szombaton nyilvánosságra hozták az iraki vezetés által tá­mogatott új kuvaiti ideiglenes kormány névsorát. A kuvaiti rá­dióban beolvasott közlemény sze­rint a kormányfő Alaa Husszein Ali ezredes, aki a fegyveres erők parancsnoka, egyben védelmi .és belügyminiszter is. Több külföl­dön tartózkodó kuvaiti diploma­ta és politikus egybehangzóan azt állította, hogy ebben a kormány­ban egyetlen kuvaiti állampolgár sincs. Az irakiak felügyelete alatt álló rádió szerint a kilenctagú kabinet minden tagja katonatiszt. A kül- ügyeket Valid Szaud Mohamed Ab­dullah őrnagy, a szintén kulcsfon­tosságú olaj- és pénzügyeket Faud Husszein Ahmed százados irányítja, míg az iszlám ügyekért felelős mi­niszter Isszám Abdul-Madzsid Hasszán százados. Irak közben sietett kijelenteni: kész tárgyalásokat kezdeni a „sza­bad Kuvaít ideiglenes kormányá­val” a határvitáról, az olajtermelés­ről és a pénzügyi ellentétekről. (Mint ismeretes, Irak azért szállta meg Kuvaitot, mert ezekben a kér­désekben nem engedett Bagdadnak a kuvaiti vezetés.) A kuvaiti rádió szerint az új kormány a közeljövő­ben meg is kezdi ezeket a tárgyalá­sokat. Meg nem erősített hírek szerint Irak vasárnap hajnalban megkezd­te csapatainak kivonását a meg­szállt Kuvaitbpl. Bagdad meg szombaton este megállapodott az ideiglenes kuvaiti kormánnyal, hogy az irakiak a bejelentett menet­rend szerint a hét végétől kezdve kivonulnak Kuvaitból. Bagdad egyébként ismételten hangoztatta: csapatai nem szándé­koznak behatolni Szaúd-Arábia te­rületére. Hírügynökségi jelentések szerint az irakiak a szaúdi határ közvetlen közeiéig nyomulták előre. AMERIKAI ÁLLÁSPONT „Lopakodókat” is bevetnek, ha kell Az Egyesült Államok továbbra is bármilyen megoldási lehetőséget nyitva hagy, beleértve a katonai be­avatkozást is — jelentette ki szom­baton a Fehér Ház szóvivője, aki egyben ismételten az iraki csapatok Kuvaitból való azonnali kivonását követelte. Mariin Fitzwater közölte: Bush elnök a nemzetbiztonsági tanács­adókkal folytatott válságtanácsko­zás után továbbra is nyitva hagyta egy esetleges katonai beavatkozás lehetőségét. Fitzwater megismétel­te a korábbi amerikai álláspontot, miszerint azonnal, feltétel nélkül vonják ki az összes iraki katonát és állítsák vissza a megdöntött ku­vaiti kormányt. Az amerikaiak el­szántságának legfrissebb jeleként a The Washington Post vasárnapi számában, a Pentagonból szárma­zó forrásokra utalva máris azt ír­ta: a B—52-es hadászati bombá­zókat és a hírhedt F—117-es „lo­pakodó” vadászgépeket is bevetik, amennyiben Irak mépssak meg­támadná Washington szövetsége­sét, Szaúd-ArábiáL Diplomáciai erőfeszítések a békés rendezésért A hét végén is gőzerővel folyta­tódtak a nemzetközi diplomáciai erőfeszítések a Kuvait elleni iraki invázió után kialakult feszült hely­zet békés megoldása érdekében. Gorbacsov szovjet és Mitterrand (Folytatás a 2. oldalon) Városi ember gyakran járt úgy, mint az Ördög veri a feleségéi című kitűnő magyar film egyetlenegy napra vidékre kiruccanó szereplői. Amulva élvezték a pazarló bő­séggel megrakott asztalok gyönyöreit. Versengve traktálták őket vendéglátóik fogyasztható javaikkal, eldicsekedtek szerzeményeikkel. Már berendezve várta a még gögicsélő (vagy tán meg sem szüle­tett?).kisunokát a behemót családi ház, az egész családot a pénzfaló kivagyi kripta. Az ember nem tudta, hogy sírjon vagy mosolyogjon. Iszonyatos munkával, le­mondással teremtették elő a sokszor fölös­leges javakat, öltek pénzt haszontalansá- gokba. Hol tartana ma a magyar falu, ha a szerzési vágyat, a félresiklatott érvényesü­lési energiákat ésszerű célok mozgósítot­ták volna? Milliárdókat temettek el mi- hasznaságokra, mert az állam féltette ter­melési monopóliumait, a párt a dogmáit. Szívesen költötték volna pénzüket újabb forintokat fialó, munkájukat könnyítő ter­melési eszközökre, ha rendelkezések nem korlátozták volna ezek felhasználási kö­rét. Még a mezőgazdasági tárca is hiába próbálkozott sokáig a helyi élelmiszer­feldolgozás lehetőségeinek bővítésével. Ha az akadályokat legyűrve vagy kijátszva teret kapott a vállalkozói szellem, általá­ban gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy ha­tékonyabban, olcsóbban dolgoznak nagy­üzemi versenytársaiknál, A központi aka­rattól függetlenül kisarjadt gazdaságok, üzemek puszta'létükkel megkérdőjelezték a hivatalos gazdaságpolitikát, a köztulaj­donnak mondott gazdasági szervezetek feltétlen elsőbbségét. Adókkal agyon­nyomták, politikailag ellehetetlenítették azokat, akik csakazértis saját hasznosí­tásra gépeket vásároltak, önállósodással kísérleteztek, pénzüket, urambocsá’ tőké­jüket megpróbálták befektetni. Elhallgat­tatták, háttérbe szorították a magánpén­zek közérdekű kamatoztatását szorgal­mazó reformközgazdászokat, szakembe­reket. A termelőszövetkezetek hiába kö­nyörögtek újabb fejlesztési hitelért, míg tagságuk játszva összeadta volna a fejlesz­téshez szükséges pénz kétszeresét, ha megtalálják számításaikat, ha érdekeltté tették volna a módosabb gazdákat megta­karított forintjaik befektetésében. Hol tartanánk, ha az üresen álló házak, a nemkívánt, a más lehetőségek híján vá­lasztott luxusköltekezések, a hivalkodó kripták helyett külföldi tanulmányútokra, távolabbi hozamú vállalkozásokra, reális áron beszerezhető térmelési eszközökre fordíthatták volna pénzüket? Mennyivel könnyebb volna a mezőgaz­daság rendszerváltás nélkül is elodázha­tatlanná vált átalakítása, ha jobb állagú, a kis- és középgazdaságokban is alkal­mazható, megtanult gépek ezrei segítenék a valódi szövetkezetekké formálódó gaz­daságokat, a családi farmokat, ha nem felejtödött volna el sok ezer családban a nemzedékek során fölhalmozódott tudás és tapasztalat, ha nem egyszerre kellene tíz kézzel százféle feladatot megoldani. Hol tartanánk, ha kibontakoztathatták volna tehetségüket, kezdeményezőkészsé­güket a mezőgazdaság Pintér Józsefei? A szavak valódi és átvitt értelmében több lenne a traktor és kevesebb a kripta. Heltai Nándor Volentér László Világ Kupa-győztes I A** * Vasárnap Szegeden folytatódtak a motorcsónak 0-^700 kcm-es kategória Világ Kupa-küzdelmei. A szombati 1. futamot újabb három követte — az ötszörös Európa-bajnok Volentér László, sikerei je­gyében. A 2. futamban a bajaiak kitűnősége újabb rajt-cél győzelmet aratott, őt az osztrák Steineder és a csehszlovák Imranovski követte, 120 perc múltán Volentér mesterhármast ért el, ugyanis a 3. futamban sem talált legyőzőre. Ekkor másodikként Csákó, har­madikként Tóth István haladt át a célvonalon. Az újabb siker már Világ Kupa elsőséget jelentett a ma­gyar sportolónak. — Számítottam a sikerre, mert már a versenyt meg­előző edzéseken is nagyszerűen együtt voltam régi Popoli hajómmal — értékelt a depóban a Világ Kupa győztese. A délutáni órákban rendezett 4. futam már csak a helyezések kérdését volt hivatva eldönteni. Volentér IFolytatás a % oldalon) A NEMZETKÖZI VISSZHANGBÓL BÉCS Szerencsés megoldás, hogy nem a nép, hanem a parlament válasz­tott elnököt Magyarországon — véli az Arbeiter Zeitung című osztrák lap hírmagyarázója. Okfejtése szerint a nép válasz­totta elnök pozíciója szükségkép­pen erős, márpedig az nem jó do­log egy olyan országban, amely most tanulja (újra) a demokráciát. Egy ország szerinte csak akkor engedhet meg magának erős elnö­ki hatalomra épülő rendszert, ha a demokráciának mélyre nyúló gyö­kerei vannak társadalmában, az emberek tudatában Ahol nem ez a helyzet, ott — úgy véli — gyenge elnökre és erős parlamentre van szükség. Szerencsésnek tartja a személy .kiválasztását is az Arbeiter Zei­tung kommentátora. Mint úja, az irodalmár-elnök „a tisztesség és a józan ész közötti kapocsként alig­hanem nélkülözhetetlen az alapve­tő átalakulás időszakában”. Örvendetesnek nevezi, hogy Göncz Árpád személyében frigyre lép a szellem és a hatalom. Némely ország, amelyben ez a két dolog nemigen fér össze egymással, iri­gyelheti érte Magyarországot - írta a hét végén az Arbeiter Zei­tung hírmagyarázója. (Folytatás a 2. oldalon) KECSKEMÉT AJÁNLA TA JOBB, MÉGIS SZÉKESFEHÉR VÁR ? Dönteni kell a Ford-üzem helyszínéről Július 17-ei lapunkban beszámol­tunk arról, hogy tárgyalások foly­nak a Ford Müvek képviselői és a Kecskeméti Városi Tanács vezetői között egy Magyarországon meg­valósítandó Ford alkatrész- és rész­egységgyártó és szerelő üzem létesí­téséről, s az egyik szóba jöhető helyszín Kecskemét. Mint dr. Fáy Ferencné, a városi tanács elnökhe­lyettese akkor elmondta, a város igen gyorsan tudott megfelelő terü­letet ajánlani az autógyári szakem­bereknek, s a kapcsolódó közműlé­tesítmények is megfelelőek, a többi ajánlathoz viszonyítva jobbak, így tehát van remény arra, hogy az 1-2 héten belül várható döntés kedvező lesz Kecskemét számára. Ez pedig azt jelentheti, hogy itt épül fel a korszerű üzem, munkalehetőséget adva 200 helybéli, jól képzett dolgo­zónak, s hozzájuttatva a térséget a világszínvonalú technika alkalma­zásából származó számos lehető­séghez. A két hét eltelt, a tárgyalások természetesen fezen idő alatt is foly­tatódtak, s most azt kérdeztük dr. Fáy Ferencnétől, vajon hogy áll a kérdés, van-e már döntés? Mert — s ez kiderült egyebek között a Ford cég által tartott sajtótájékoz­tatóról kiadott tudósításokból is — más városok is keményen be­szálltak a versenybe. Közülük első­sorban Székesfehérvárt tartják szá­mon esélyesként — talán nem vélet­len, hogy az üggyel kapcsolatban legtöbbször ezt a várost emlegetik —, de vajon Fehérvár valóban jobb feltételeket kínál, vagy valami más van a háttérben? — Úgy tartjuk, s ezen ismerete­inket megerősíteni látszik a Ford Művek határozott érdeklődése, sőt a megtett előkészületek is, hogy az autórészegység-gyártó és alkat­rész-összeszerelő üzem létesítésére Kecskemét városa adta a legjobb üzleti ajánlatot — mondta dr. Fáy Ferencné. — Ezért várjuk mi is bizakodva a döntést, hiszen Kecs­keméten gyakorlatilag minden ké­szen áll az üzem fogadására, s a 13 hónaposra tervezett beruházás megkezdésére. — Mi az a minden? — Az általunk mutatott két te­rületből sikerült megfelelőt válasz­(Folytatás a 2. oldalon) A KAMARA ELNÖKE SZERINT: Moszkvában nem értékelődött le a magyar kapcsolat Az ismerkedés és a folyamatos­ságjegyében tárgyalt a Szovjetunió Kereskedelmi és Ipari Kamarája vezetőivel moszkvai villámlátoga­tása során Tolnay Lajos. A Magyar Gazdasági Kamara nemrégiben megválasztott elnöke Moszkvában az MTI-nek adott nyilatkozatában tárgyalásait összegezve kijelentette: megítélése szerint a szovjet fél sze­mében nem értékelődött le a ma­gyar kapcsolat. A magyar és szovjet kamarai ve­zetők egyetértettek abban, hogy az egyik legfontosabb feladat a kap- csolatok fenntartása az átmeneti időszakban. Tolnay Lajos annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar vállalatoknak bent kell ma­radniuk a szovjet piacon, kapcsola­taikat nem megszakítani, hanem erősíteni kell, s ebben aktiv szerepet vállalhatnak a megújuló, vállalko­zó szemléletű kamarák is. Tolnay szerint rengeteg olyan magyar árucikk van, amelyre a szovjet partnerek hosszú távon igényt tartanak,. főként az infra­struktúra kiépítése terén. A magyar cégeknek élniük kell azzal a szellemi potenciállal is, amely a Szovjetunióval hosszú évek óta folytatott kereskedelmi gyakor­latban halmozódott fel. Ez utóbbit, vagyis a hid szerepét, a kamara fon­tos feladatának tekinti — hangsú­lyozta Tolnay —, s a maga módján szeretné előmozdítani például 3-4 „lábú” vegyes vállalatok létrehozá­sát. Ez a gyakorlatban azt jelentí, hogy a magyar és szovjet partner mellett harmadik, negyedik orszá­gok cégeit is bevonnák a vállalko­zások létrehozásába. 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents