Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-31 / 204. szám
4 • PETŐFI NÉPE t 1990. augusztus 31. „Berlini fal” (vaskerítés) a Bem utcában LAKÓHELYI TUDÓSÍTÁSOK Nem történik semmi. Olvasónak és újságírónak lehet-e nagyobb kudarc, mint hogy közérdekű problémákra semmilyen, vagy csak felemás megoldást ad a helyi hatalom? 1950—1960 között, de még később is, elképzelhetetlen lett volna, hogy hagyják tönkremenni (lepusztulni, kiégni, ahogy tetszik) a kecskeméti sétakertet, vagy ismertebb nevén: a Katona József- parkot, a vasútállomás előtt. Kerítését lebontották, azóta belegázolhat, aki csak akar. Egykor sárga köves útjait benőtte a gaz. Szemetes. A fű annyira kiszáradt, hogy mivel nem locsolják, elszorul az ember torka a látványán. Hol itt a tanács? Még tavasszal ígéretet kaptunk Kecskemét Megyei Város Tanácsától, hogy emberi körülményeket teremt a műemléki Luther-udvarban. A gyalogosoknak ezt a kis szigetét — legalább — megóvják a levegőt, a falakat és az ablakokat is szennyező gépkocsiktól, amelyek kezdték el- özönleni az udvart. A helyzet azóta csak annyit változott, hogy a régi SZTK-épület felől lánccal és virágtartókkal lezárták az utat, ám az Arany , János utcából továbbra is szabad a bejárás. Pöfögnek az autók ki és be. Hol itt a tanács? Börcsök András olvasónk, a József Attila u. 8. számú bérházból,, arról >. számol- ubö* ■ hogy ez év július 23-án egy kukásautó megrongálta .az < épület kapuját tartó két téglaoszlopot. A kocsi vezetője vigyázatlan volt, „meghúzta”. A kaput esténként nem tudják bezárni, attól félnek, hogy az elmozdított oszlopok rár dőlnek valakire, illetve megsebesítenek egy járművet. A kapurongálásról két nappal később Börcsök András levélben értesítette az IKTV igazgatóját, de választ mind a mai napig nem kapott. Nem történt semmi. Bem utca 1—3.: repül a befőttesüveg Az oszlopokat (még) helyreállíthatja az ingatlankezelő és távfűtő vállalat, viszont a Bem utca 1. cigány és a Bem utca 3. számú ház magyar bérlőinek megromlott kapcsolatát aligha. Pokol az életük. Mitől? Az örökös ellenségeskedéstől és gyűlölettől. Még akkora viszály, mint itt, tán sehol másutt nincs a városban! — Ki a hibás? — kérdezem. — Ők! — mutat, odaátra a 70 éves, szemüveges Fejes Já- nosné, a bejelentő, aki szerkesztőségünkben járva kérte, írjunk riportot az ügyről. Az ügy (ahogyan ő és egy rnásik, magyar bérlőtársa, Ölvödi Ferencné a 3.-ból az 1. szám alatt lakókat látja): — Füstölnék az udvaron, nézzék meg, csupa fekete a tűzfaluk! A szél átfújja hozzánk a szikrákat. Zsákszámra hordják haza a szeméttelepről a.száraz kenyeret, azt is eltüzelik. Két ócska tűzhelyük van. Szemétdomb, piszok meg zaj... a magnójuk úgy bömböl, mint a bolond. Nemrég egy döglött patkányt dobtak ki az utcára. Az IKTV nem irtja a patkányokat. Amikor jelentettük a vállalatnál azt válaszolták: forduljunk a tanács szabálysértési hatóságához. Mondja, mit lehet ezek ellen tenni? (Nem vagyunk kilakoltatóbizottság, azoknak meg végképp nem szószólói, akik a cigányokat, vagy bármelyik népcsoport tagjait elkülöníted nék a társadalomban. Természetesen számot kell vetni ki- nek-kinek a magatartásával és élethelyzetével, de nem abban a formában, amellyel cikkünk hamarosan éles fordulatot vesz: — K. A.) Fejesné a vaskerítéshez rohan. Felemelt hangon sorolja: mi folyik itt még. Például vizelet (a palánk alól szivároghat át), hangos szó (ebből van a legtöbb), és egy-egy befőttesüveg is átrepül időnként odaátról az innenső térfélre. Egyet én is észreveszek. Hegyes szilánkok állnak ki törött darabjaiból. Viperafogak jutnak róluk az eszembe. De hát a kígyó is csak ingerlésre adja ki a mérgét. Vagy nem...? — Füstös vagy... — Ki innen! Az eddig sértettnek látszó asszony hangja kisvártatva már odaát csattan, mint a mennykő. Elkísértem őt ide sére nem ez a legmegfelelőbb hangnem. Mint idősebb asz.- szony, ismerhetne mértéket a sértegetésben. Marásra marás a válasz. Mert a füstös udvarban lakók is emberek. Még ha hibáznak, ha vétenek is olykor a közösségi szabályok ellen, ha más vérmérsékletűek is, ha az évszázados kirekesztettség és elmaradottság terhét kénytelenek cipelni még ma is, mégiscsak emberek. Keresem a szomszédasszony által bömbölő magnót. Nem találom. Találok viszont helyette egy olcsó, elemekkel működő táskarádiót; egy kimustrált tv-t a • Ki a hibás? Fejes Jánosné: Ők! is, ahol a másik „fél” lakik: a cigány bérlők, tizennégyen. F. J.-né: — Miért az udvaron füstölnek? Vostyár Ferencné: — Mert nekünk nincs gáztűzhelyünk, mint magának! Vagy azt kívánja, hogy a 30 fokos melegben bent főzzek, abban a szűk lyukban, ahol negyedmagunkkal lakunk egy ágy- gyal, egy mosógéppel és egy tévével? (A tv-t a szeméttelepről hozták. Megélhetésük egyik forrása a guberálás, mint később elmondják.) F. J.-né: ^ Mi pedig fulladjunk meg? V. F.-né:||gj Kifelé ...! F. J.-né: Füstös vagy, azért utállak! V. F.-né: — Ki innen; mert mindjárt lecsaplak! F. J.-né: — Piszkos k ...! V. F.-né: — Hány embert húztál le rólam, te?! F. J.-né: —9 Te csavargó! Meddig lehet ezt (még) bírni? Ha Fejesné azért hívott ide, hogy megmutassa, hogyan kell a másikat fölhergelni, e rövid bemutatóval kitűnőre vizsgázott. Máskor is így szokta ...? Megértem, hogy beteg, gyógyszert szed, ideges ő is, de a befőttesüvegek be- (át)-csapódásának és a vizelet átszivárgásának. a megelőzé# ... de azért amennyire lehet, rendet tartanak. szeméttelepről; s egy olyan sparheltet az udvaron,, amely talán már a II. világháború idején is megvolt valahol. Senkit nem akarok sajnáltaim. Senkit nem kívánok jobb színben feltüntetni, mint amilyen. Attól viszont, úgy érzem, hiányos lenne riportunk, ha elhallgatnánk: Vos- tyár Ferencné élettársa, Radies Tibor és a többiek szerint is, szomszédasszonyuk, mihelyt kinyitja a szemét, reggeltől estig' szinte egyfolytában kiabál velük. Szidja őket, mint a bokrot. Napközben • Oláh Erzsébet: Péter felvételei) bottal várja őket a járdán. A szomszédasszony (Fejesné) úgy tudja, hogy a Radi- csékkal egy házban élő 27 éves Raffael Ilona, Oláh Erzsébet húga, nem dolgozik. Megnéztem a személyi igazolványát. Abban a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat bejegyzése és bélyegzője ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Raffael Ilona munkaviszonyban áll. Jó szóval többre megy az ember A nekik sem könnyű életért, vajon ők kivel, vagy kikkel legyenek haragban ? Kinek róják fe{, hogy..vizet.xiz.utcai kútcáL . hordanak, s hogy. a hat gyér r makettüláh^Erzséhctnélifl r&iU pedezett mennyezetet hiába festenék, letaszítaná a meszet? Ahol főz, fölemeli az ételről a fedőt, és úgy mutatja:- Két tyúk és két kiló gomba, 500 forint. Ennyi a mai ebéd! r Elmegyek az iskolába szólni — folytatja —, hogy a gyerekek napközi díját szeptemberben, majd csak 10. után tudom befizetni. Szobájukban — a körülményekhez képest — tisztaság és rend van. Mintegy mellékesen jegyzem meg: mennyivel más lenne az udvar, ha kicsit ott is összepakolnának. Kedden újra benézünk hozzájuk. Oláh Erzsébet kint sepreget. Kezd az udvar mindjárt más képet mutatni. Fejes Jánosné azt kérdezte, tőlem: \Mit lehet ezek ellen tenni?” Kérdésén csak annyit módosítanék: „Mit lehet értük tenni, hogy ők is emberibb körülmények között élhessenek?” A berlini falat már lebontották. A szomszédokat elválasztó vaskerítésekre is, remélem, sor kerül majd egyszer. Kohl Antal Ötszáz forint. Ennyi a mai ebéd! (Walter • „... a 30 fokos melegben bent főzzek, ebben a szűk lyuk- ban, ahol t>e- gyédmáj- giinkkal ' lakunk egy: ággyal, egy mosógéppel és egy tévével?” (Vostyár Ferencné.) ’• Nehéz az ő életük is... HAJÖN A BANKRABLÓ... így | vigyáznak a pénzünkre A bűnözők fantáziáját mindig is izgatta a felhalmozott érték, egy-egy nagy kupac pénz, esetleg pénztár, a posta, a bankok... A krimiirodalom ebben a témakörben számtalan harcias trükkel és még elmésebb leleplezésekkel szórakoztatja olvasóit. De mi a helyzet a valóságban? Ahogy az egészségügyben is a megelőzés mindig olcsóbb a gyógyításnál, a lehetséges károkhoz viszonyítva így igaz ez a vagyonvédelemben is. Takács Edét, a Magyar Nemzeti Bank bankbiztonsági osztályának vezetőjét kértük meg, mutassa be a jegybank vagyonvédelmi szervezetét. — Az MNB budapesti, Szabadság tér 8—9. alatti főépülete eredetileg is banknak készült. Alpár Ignácz 1905-ben a kor követelményeinek megfelelően, igen modern elvek szerint tervezte. Már a század kezdetén is három összetevőből állt a bankbiztonság: az épület fizikai jellemzőiből, a technikai berendezésekből és a személyi védelemből. Mai szemmel, persze, a 85 éve született, akkor megbízható zárkombinációk kezdetle.- gesnek, idejétmúltnak!., látszanak. Annak idején, zárás után ellenőrizték, nem rejtő- zött-e el valaki az épületben, ajtón-falpn keresztül nem próbált-e bárki illetéktelen helyekre Jutni. Az értékeket — ahogyan ma is — az úgynevezett páncélteremben tárolták. Ez az épület gyomrában helyezkedik el, ahol többszörös védelmi gyűrű veszi körül. Természetesen nincs utcai főfala, hogy egyszerű falfúrással, robbantással ne lehessen megközelíteni. — A rablások többsége — a filmekben legalábbis — a beavatottak megvesztegetésével történik... — Akik a bank bizalmas területein dolgoznak, azokat titoktartási kötelezettség terheli, így a bankbiztonságra vonatkozó dokumentumok is bizalmasak. A védelemben dolgozók megbízhatóságát, nézetem szerint, a Baranyai „étlap” az üzleti világnak Különleges „étlapot” állítottak össze az üzleti világ számára Baranyában. A kétrészes tájékoztató kiadvány gazdag „menüt” kínál a hazai és külföldi vállalkozóknak: különféle fejlesztési lehetőségek hosszú sorát mutatja be szöveggel, fényképekkel, grafikákkal és térképekkel. Az országosan egyedülálló kezdeményezés célja az, hogy — mintegy elébe menve az érdeklődőknek — felhívja az üzletemberek figyelmét Baranyára, elősegítse új gazdasági kapcsolatok kialakítását. A Baranya megyei és a Pécs városi tanács megbízásából állították össze a beruházások és fejlesztések programkínálatát a Déldunántúli Tervező Vállalat szakemberei. Az egyik dosszié öt város és tíz község ipartelepítési lehetőségeit tárja fel, megnevezve a már működőcégeket sazt is, hogy ki, mit gyárt vagy szolgáltat. A másik kötet hat baranyai üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztésére ad ötleteket. Az ipari és idegenforgalmi tőkecsalogató kiadványok három nyelven — magyarul, németül és angolul —jelentek meg, s az első jelek szerint az üzleti világ jól fogadta a baranyai ajánlkozást itthon és külföldön egyaránt. Eljuttatták továbbá a dossziékat az ipartelepítéssel és idegénforgalmi fejlesztésekkel, vállalkozásszervezéssel, illetve tőkebefektetésekkel foglalkozó cégekhez, ügynökségekhez is.
