Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-30 / 203. szám
1990. augusztus 30. • PETŐFI NÉPE • 5 A gyámügy és a szociálpolitika védő(?)hálójában • Segélyre (cs segítségre) várva. Van olyan nap, amikor 80-100-an is megfordulnak az osztályon. • Bodorne Deák Zsuzsanna főelőadó egy kisgyermekes asszony ügyét intézi. (Walter Péter felvételei) MENNYIRE ERŐS? Tavaly ilyenkorig 4200 üggyel foglalkoztak Kecskemét Megyei Város Tanácsa gyámügyi és szociálpolitikai osztályán. Az idén, augusztus végéig már 8 ezerrel. Dugig az összes szekrény aktákkal. El sem tudom képzelni, hogy bírják szusszal a temérdek munkát az itt dolgozó nők. Nehéz fizikai megpróbáltatás az övék, az idegiekről nem is beszélve. Dr. Sarkadi Éva megbízott gyámügyi csoport- vezető, Bodorné Deák Zsuzsanna főelőadó, Czudarhelyi Mária előadó, Mészárosáé Juhász Sarolta szociálpolitikai csoportvezető s a többiek nem csupán ügyeket intéznek és emberek — családok — helyzetén igyekeznek valamelyest segíteni. Az itt látható, kilométerekben mérhető, rengeteg iratot is ők gépelik, az utolsó betűig! Iskolába járatás? Iszonyú erőfeszítés! Nyomasztó érzés az idei 8 ezer akta látványa. Mi van bennük? Mielőtt erre is válaszolna Vargáné Pólyák Zsuzsanna osztályvezető, az egyik szobából éles kiabálás üti meg a fülem. Fölkapom a fejem a borízű hangra. — B ... meg a k ... anyádat! Hívjátok a rendőröket! Nyomorult 2 ezer forintért aláírásért, igazolásért járjak végig annyi hivatalt ...? Jó, hogy azt nem mondják, köszönjem meg! Vége a kommunizmusnak, nem olyan időket élünk már ...! A rikácsoló asszony (később megtudom: egy nagymama) szit- kozódásat galambepével hallgatják az osztály dolgozói. Nem állnak rá a „hullámhosszára”. Kitérnek a mosdatlan szájúval való ösz- szeütközés elől. Hallatlan önuralom kell hozzá! — Szerezze be az igazolásokat, s ha jogos a kérelme, megkapja a segélyt — ezzel bocsátják útjára. Vargáné: I-*— Elszabadultak az indulatok. Az infláció, a már Kecskeméten is növekvő munkanélküliség és a szociális feszültségek hatását mi is érezzük a’hozzánk fordulók panaszaiból. Csökkenteni kell az elszegényedést a társadalomban. Hiszen milyen iszonyú erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy egy fejlődésben lévő gyereket — a mai árak mellett — felkészítsenek az iskolába járásra! És ez még csak egy az alacsonyabb jövedelmű családok gondjai közül. Zacskóban „jön" az ebéd... ■— Nem túlzók, ha azt mondom — folytatja —, hogy lelkileg is megterhelő a mi munkánk, amelyet csak túlórázva és nemegyszer szombatra is áthúzódó ügyintézéssel tudunk elvégezni. Itt nem lehet az ember fáradt vagy ideges, hanem megnyugtatja az ügyfelet, és igyekszik rajta segíteni. Közben egyik kolléganője zacskóban kiflit tesz az asztalra, mert hát innét nem lehet mindig csak úgy, akármikor elmenni ebédelni. Kettővel így is kevesebben vannak, mint amekkora létszámra az osztálynak szüksége volna. —Miről „beszélnek" az ügyiratok ? — A segélyezések munkánk kisebb részét teszik ki, bár igaz, hogy az ez évben eddig kifizetett 23 millió forint magasabb összegű 1989 hasonló időszakához képest. A rendkívüli és a rendszeres gyámügyi segélyezés ebből a pénzből kétezer-kétszázhatvan gyermeket érint. Nem kevés azoknak a száma sem, akik rendkívüli szociálpolitikai segélyben részesülnek. Ők nyolcszázan vannak. Egyedülálló és többgyermekes szülök, akiknek tanévkezdéskor és nagyobb ünnepek alkalmával az a néhány ezer forint is segítség. Idősek, akik a csekély anyagi támogatásból így pótolják ki nyugdíjukat, hogy télre fűtőolajat, szenet vagy fát vehessenek. A munkanélkülieknek is ebből a segélyfajtából jut. Nem ritka eset, hogy a nagyon rászorult családok gyermekeinek iskolai, óvodai és bölcsődei étkezési díját is a tanács gyámügyi és szociálpolitikai osztálya utalja át az intézményeknek. Míg a szülő bombáz... Tévútra vinnénk az olvasót, ha ezzel azt a látszatot keltenénk, mintha itt csupán egyfajta kifizető pénztár működne. A gyámügyi tevékenység ennél jóval szélesebb körű. A veszélyeztetett gyermekek életének figyelemmel kísérése; bírói ítéleteknek érvényt szerezni; gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekben szülőkkel, pedagógusokkal, pártfogókkal és a rendőrséggel együttműködni; környezettanulmányokat készíteni stb. Ezek mind-mind részei az itt folyó hatósági érdekvédelmi' munkának. Elkeserítő, amikor az elvált szülők nem csupán jogilag, hanem emberileg is perben és haragban állnak egymással. Gyakran már a bírósági eljárás során megkezdődik a harc közöttük a gyermekért. Kié legyen? A bíróság természetesen eldönti, de addig és majd utána ... Az anyák és az apák beadványokkal bombázzák a gyámhatóságot. Iratok tömkelegével próbálják igazolni: szerintük melyik szülő miért nem alkalmas rá, hogy a gyereket nevelhesse. A láthatás megakadályozásával — valamilyen okkal vagy ürüggyel — aztán tovább szítják az amúgy is meglévő ellenségeskedést. Ezékben az esetekben a legokosabb bíró sem tudna mindig igazságpt szolgáltatni. Mindenesetre tény, hogy a láthatással összefüggésben tavaly 50 kapcsolattartási üggyel foglalkoztak a kecskeméti tanácsnál. ... a gyerek kárpótlást keres Az a gyermek, akinek hiányzik az anyja vagy az apja, könnyen örömtelenné válik. A hiányérzet feszültséget teremt és pótcselekvések egész sorát indíthatja el, amelyeknek egyike-másika újabb veszélyeztetettség. — Egy 11 éves kisfiú — lapoz bele az idei aktákba Vargáné Pólyák Zsuzsanna — hasonló korú társával ostyát, Panda cukrot és más édességet lopott az egyik kecskeméti áruházban. Ez volt az első ilyen esetük, ezért elegendőnek láttuk, hogy csak figyelmeztessük őket. Egy tízesztendős gyerek, 45 forint értékben, Pókember mesekönyvet akart elvinni, fizetés nélkül, az Alföld Áruházból. (Valamiféle kárpótlás a hiányzó szeretetért? Lehet. — K. A.) — E két esetben elég volt, hogy a gyámhatóság jelezte a történteket a három kisfiú szüleinek? — Igen, mert azóta nem érkezett rájuk panasz. Megértették, hogy üzletből semmit sem szabad elhozni fizetés nélkül. Ám ennél kirívóbb dolgok is történtek. Egy 16 éves tanuló, éjfél után, személyautók tetejét és oldalát csapkodta, felborított egy szemetesedényt, s míg italosüvegeket rugdosott maga előtt, trágár kifejezéseket kiabált. Őt és három másik fiút, akik gépkocsik első és hátsó lámpáit törték össze, beidéztük az osztályra, és itt szigorú figyelmeztetésben részesítettük őket. Vissza a szakadék széléről! Hogy a társadalom bajainak orvoslása mennyire nem elválasztható a családokétól, arra figyelmeztet egy anya —- alkoholizmusba és majd bűncselekménybe torkolló — életútja. Az egyedülálló — férfiakkal alkalmi vagy élettársi kapcsolatot létesítő — nő négy gyermeket hozott a világra. Mivel az apákat nem akarta megnevezni, mindannyiszor képzelt néven anyakönyveztette őket. A felvett segélyek természetesen nem pótolhatták a megfelelő családi hátteret és az anyagi biztonságot, így a ma 33 éves nő életvitelével egyre lejjebb csúszott. Mind gyakrabban nyúlt a' pohárhoz. Negyedik gyermekét otthon és ittasan szülte, 1988-ban. Napokon át látták részegen bolyongani. Iskolás fián az osztályfőnök testi fenyítés nyomait fedezte fel. Az anya kapcsolata gyermekeivel annyira megromlott, s a folytatódó italozással olyan helyzetbe került, hogy a legkisebbet állami gondozásba adta. Kiskorúak négyrendbeli veszélyeztetéséért bíróság elé állították. Két évre felfüggesztett 8 havi börtönbüntetést kapott. Az anyára és a gyerekeire vonatkozó iratok a gyámhatóságon akkora köteggé duzzadtak az elmúlt tíz esztendőben, hogy annak már a súlya is ijesztő. Ám az irattartó még nyitva van — sajnos. Miután az asszonyt 1989. szeptember 1-jén munkahelyéről elbocsátották, jelenleg három gyermekével vándorol. Döbbenetes, hogy egyes emberek élete így kisiklik! Ők is tehetnek róla? Bizonyára igen. A gyámhatóság — minden erőfeszítése ellenére — egymaga kevés ahhoz, hogy a társadalom és az egyének bajait gyógyítgassa. Egy-egy akta drámai figyelmeztetés is. Ha a gazdasági helyzet tovább romlik, nő a munkanélküliség és az elszegényedés, újabb családokat érhet megrázkódtatás, sodródhatnak a szakadék szélére, vagy előtte még a gyámügyi és a szociálpolitikai védőhálóba. A háló könnyen kiszakad. Már így is nagy teher van benne! Kohl Antal százszoros nagyításban nézik a kőszerszámok kopásait, rovátkáit, csorbulásait, és ezekből az elváltozásokból próbálnak a használatra következtetni. Gázcsere-légzőszerv nélkül A fejlődés alacsonyabb fokán álló lényeknek gázcseréjükhöz nincs szükségük légzőszervre. Ilyenek a többnyire kis testű, talajban vagy vízben élő, ill. a gazdaszervezetben élősködő egysejtűek, alsóbbrendű többsejtű állatok, ahol a testtömeghez viszonyított testfelület jelentős nagyságú. A viszonylag nagy felületen gyorsan lebonyolódhat a kevés oxigént igénylő gázcsere. Ennél valamivel fejlettebb lépcsőfokot jelent a bőrlégzés, az olyan alacsonyabbrendű többsejtűeknél, amelyeknek testi sejtjei már nem érintkeznek közvetlenül a környező vérrel, ill. levegővel. A tűzijátékok eredete A tűzijáték valószínűleg a kínaiaktól származik, akik a fekete lőport (a faszén, salétrom és kén keverékét) már a 8—9. században ismerték és ünnepi alkalmakkor hangos petárdákat durrogtattak. Európában a fekete lőpor használata a 14. század elejétől kezdett elterjedni. Londonban, 1487-ben pl. egy sárkány okádott tüzet a Temzén, Erzsébet koronázási napján. Négyszáz éven keresztül a fekete lőpor volt a petárdák legfontosabb alapanyaga. A 19. században azonban kilépett a kisipari állapotból. A világkiállításokon éppúgy kezdték bemutatni, mint más termékeket. A kémia, a robbanóanyagok gyors fejlődésnek indultak, megjelent a piacon a nitroglicerin, a nitro- cellulóz és növekedett a színezőanyagok tárháza is. Az emberek ősi élősködői A bilharzia előfordulását vizsgáló kutatásoknak erős ösztönzést adott az a felfedezés, hogy két, IV. Ramszesz korából származó múmia veséjében sikerült .e betegséget okozó féreg elmeszesedett petéit megtalálni. A holttestek több mint 3000 évvel ezelőtti preparálása a petéket is konzerválta. Valószínű, hogy az ember hólyag- és bélbilharziája egy elsődleges gócból ered, amely a kelet-afrikai tavak vidékén lehetett. A betegség először valószinűleg a majmokat támadta meg, majd hosszabb ideig tartó izoláltság után, a kereskedelmi útvonalak mentén, észak felé .terjedt. Á PETŐFI KÉPE AJÁNLATA LEMEZ Csöóri Csoóri Sándornak nagylemeze jelent meg, melyen saját maga mondja verseit. Ezt az egy mondatot néhány évvel ezelőtt nem adhattuk volna hírül. Már csak azért sem, mert a költőt is igyekeztek elhallgattatni, hát még hogy lemezét adják ki! Kortárs poétáink közül minden bizonnyal Csoóri az egyik, akit nem tört meg kényszerű háttérbe állása, sőt, a tollat sem tette le. Nem mondott le a költészetről. Nem véletlenül Írja első nagylemezének ajánló soraiban: „Volt idő, amikor Rimbaud, a fiatal lángész lemondott a költészetről, mert csalódott benne. Most mintha az élet mondana le hasonló módon és hasonló okokból róla.” Csoóri nem csalódott a költészetben, vagy inkább nem a költészetben csalódott. És hogy mi, olvasók, irodalombarátok hogyan is viszonyulunk a lírához? Az „élet” mintha lemondana, csalódna. Csalódhatunk mi? Csoóri Sándor a következőket is írja: „Azokkal pendülök egy húron, akik azt vallják: nem az a kérdés, hogy az emberek sok verset olvasnak-e vagy keveset, hanem az, hogy korunkban is születnek-e még megrázó és lelket megfényesítő nagy versek? Jó hírként mondhatom újra és újra, hogy születnek.” Igen, hal’ istennek, ez így van. Ha nem "is olvasunk elégendő verset, ; nem kapkodjuk a versesköteteket, a kiadók átálltak a- kelendőbb műfajú kiadványok megjelentetésére, azért a költők még nem hallgatnak. Minthogy a múzsák sem. Nem is tudom, hol olvastam, kitől, hogy az a mű, aminek meg kell születnie, ma is megszületik. Az írója (költője) akkor is papírra veti, ha nem lát reményt az olvasóhoz való eljutásra. Ha most nem, majd később eljut. Ami pedig kiemelkedő és színvonalas, nem sokat várat magára. Vagy ezt csak néhányan gondoljuk így? Mindenféle dicsérő, fennkölt és mit tudom én még milyen szavak nélkül ajánlom az olvasóknak az új Csoóri- lemezt. Már magában azt a tényt, hogy megjelent. így lásson, aki látni akar — hirdeti a költő a címben. így látjuk, így hallgatjuk. Egy összeállításban huszonhét versét. Köztük az Országiásom a télben, a Berzsenyi elégiája, a Hetedik napja, az Angyalok és kikericsek, a Napról napra, az Elmulasztott utak címűeket. De szabad-e kiragadni egy-két példát egy életműből? ... És teljes-e a Hungaroton Csoóri-lemeze? Nem lehet, nem is lehet az. B. T. FILM Segítség, felnőttem! Az új amerikai produkció főszereplője ismét az elektronika csodája —g némi túlzással —, a sci-fiU világába röpítő számítógép. A mai tizenévesek számára már csak egy egyszerű segédeszközt jelentő szerkezet, a csodamasinák népes táborával együtt, nem először önállósítja magát, számos tinisztorinak szolgáltatott ürügyet az elmúlt esztendők mozidarabjaiban. A Penny Marshall rendezte történet középpontjában a tizenkét éves kisfiú: Josh áll. Legjobb barátjával, Billyvel nem fogynak ki a szóból, a tereferét gyakran éjfél után is folytatják CB-n, a paplan alatt. Josh-t talán csak a különbözteti meg kortársaitól, hogy alacsonyabb növésű. Még a vurstliban sem ülhet fel az óriáskerékre, mert néhány centiméterrel alatta marad a kivánt magassság- nak. Elkeseredését nem nagyon enyhíti a vurstliban felállított különleges szerkentyű sem, amelytől — a felirat szerint — azt kérhet, amit akar. Kérését, bánatát fi Bárcsak nagy lennék! — a pénz bedobását követően elsóhajtja. Másnap reggel Josh-t nem kis meglepetés éri: farmernadrágja összement, maga pedig ... nem kevesebb, mint harmincöt éves. Csak a szelleme maradt a régi. Személyazonosságáról még saját anyját sem tudja meggyőzni, így aztán megkezdődik furcsa kalandjainak sora. A forgatókönyvíró, Anne Spielberg szerint minden gyerek életében elérkezik az a pillanat, amikor felnőtt szeretne lenni. Történetüket azzal a céllal írták, hogy bemutassák, mi történne, ha ez megvalósulna. A Segítség, felnőttem! sztorija azt igyekszik bemutatni, hogyan fogadják az emberek a gyermeki ártatlanságot, s hogyan ismernek rá saját magukra, érzéseikre, melyeket már elfelejtettek az élet mindennapi rohanásában. A váratlan fordulatok között is a legizgalmasabbak azok, amelyekben a hirtelen középkorúvá lett Josh találkozik a szerelemmel. — Nemcsak arról van szó —jelenti ki a főszerepet alakító Tom Hanks —, hogy az általam játszott fickó először lesz szerelmes, hanem arról is, hogy ez egy nő, akit ő valóban szeret. Egy kölyök, aki eddig csak távolból imádta a nőket, s most olyan helyzetbe kerül, amikor mindent megkap... K> J. KÖNYV A „ középiskolások kötelező . vagy ajánlott olvasmányainak egyike,A kar- thausi a szentimentális, világfájdalmas regény, Eötvös József munkája. A kiábrándultság gyökerei nemcsak az egyének sorsában, de a társadalmi valóságban gyökereznek; a szerelmi kiábrándulás éppen úgy, mint az emberi jellemben való csalódás. Elvont, moralizáló elmélkedés Eötvös regénye, borongó, romantikus lírájú, s bizony a mai olvasók többségének egyhangúnak tűnő olvasmány óriási körmondatai, vontatott párbeszédei miatt. Nem volt Eötvös József még harmincéves, amikor megjelent e munkája, mellyel és az ezt követő, A falu jegyzőjével méltán közismert íróvá lett. Személyében a reformkor haladó mozgalmainak egyik vezetőjét, a magyar realista regeny megteremtőjét is tiszteljük. A karthausit most Majtényi Zoltán átdolgozásában olvashatjuk, igazán a mának szóló, olvasmányos köntöst kapott a regény. Remekművet vehet kézbe az olvasó, nemzedékek tankönyvét, sokak „imádságos könyvét”. Eszmegyűjtemény, erkölcsi tudatformálás, egy rendkívüli lélek szívbemarkolóan szép gondolatait súgják a lapok. Elmélkedés, bölcselet, humanizmus Gusztáv cselekedeteinek sora, életének története. Frankhon ősi nemesi családjának salja Gusztáv, édesanyját korán eltemette, dúsgazdag apja a freiburgi kollégiumba küldte tanulni. Hat év után tért vissza a család ősi fészkébe, gyönyörű kastélyukba, ahonnan tizenkilenc éves korában Párizsba ment. Útközben a republikánusok és a royalisták utcai összecsapása döbbenti rá: ő egy más világban élt eddig. És a tiszta, jó szándékú, segítőkész Gusztáv elképesztő dolgok sorát éli meg a fővárosban: a csodás nagy szerelmet, a nagy csalódást az imádott nőben és a legjobb barátokban. A gazdag, sikeres fiatalember meghasonlott magában és a világban; életét a legszigorúbb szerzetesi rend, a karthausiak klastromában fejezi be, ott próbál újra lelki békét találni. A meditációra készek igazi ok vasmányélményt lelnek a Menekülés a kolostorba címmel, Majtényi Zoltán átdolgozásában most megjelent munkában, mely Eötvös József A karthausi című regényének új kiadása. (Göncöl Kiadó) v jy|
