Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-27 / 200. szám
1990. augusztus 27. • PETŐFI NÉPE • 5 ÍGY LÁTJA A KÉK SZALAG BIZOTTSÁG Hogyan lakjunk ezután ? Abban minden szakértő egyetért, hogy a magyar költségvetés egyik legveszélyesebb csapdája évről évre a lakáscélú támogatások rémisztő ütemben növekedő összege. Abban sincs eltérés a vélemények között, hogy a hazai lakáspiac torz, az állandósult hiány elsősorban nem a mennyiségi lakáshiányból adódik, sokkal inkább az évtizedeken át folytatott hibás lakás- és gazdaságpolitika következménye. Konkrétabban annak a torzulásnak az eredménye, hogy a lakosság nemzedékeken át nem tudta termelő beruházásokba fektetni megtakarításait, így a vagyon megőrzésének, az inflációtól való menekülésnek az ingatlanszerzés lett szinte az egyetlen legális csatornája. Jórészt ennek a következménye az a helyzet, hogy az ingatlanárak immár másfél évtizede az inflációt meghaladó ütemben nőnek. Ebből az igen mély társadalmi-gazdasági kátyúból keresik a kiutat a különféle nézeteket valló szakértők. Az egyik legtekintélyesebb gazdasági szakértői csoport, a Kék Szalag Bizottság neves magyar származású tagjai nagy formátumú tervet dolgoztak ki az új komány számára, hogy ezzel is segítsék a csődbe jutott tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenetet. A bizottság programja természetesen nem csupán a kormány számára tartalmaz ajánlásokat. A Magyarországon befektetni kívánó üzletembereknek, a kelet-európai átalakulás iránt érdeklődőknek egyaránt tanulságos a nagy szakmai felkészültséggel és ugyanakkor viszonylagos tárgyilagossággal megírt program, amelynek most a lakáskérdéssel foglalkozó fejezetét ismertetjük. Mi legyen a lakáskölcsönökkel? A családiház- és magánlakás-építés jelenleg többféle támogatásban részesül. A fiatal házaspárok, gyermekekkel, meghatározott összegű kedvezményt kapnak. 1988-ig kedvezményes kamatozású kölcsönhöz is hozzájuthattak (5 százalékos kamat mellett 35 évre). Ezeknek a kölcsönöknek és kamataiknak az államilag támogatott visszafizetése még évtizedekig tart. A költségvetés lakásügyi kiadásai (beleértve a kamattámogatást) az utóbbi években megnövekedtek; 1989-ben a költségvetési kifizetések 15 százalékát költötték a lakásügy finanszírozására. A torzulásokat csak tovább növeli, hogy a támogatások kétharmadát ma olyanok kapják, akiknek már van lakásuk, tekintet nélkül az illetők jövedelmi helyzetére. Elengedhetetlen a lakásügy finanszírozásának gyökeres megújítása. Az állam nélkülözhetetlen szerepet játszik a jelenlegi torzulások és feszültségek megszüntetésében, a lakáskiadások terhének igazságosabb elosztásában, a költségvetés lakásügyi kiadásainak mérséklésében és a lakásállomány hatékonyabb fenntartásában. A gazdasági átalakulás idején az egyes háztartásokra rótt terhek jelentős mértékben növekedni fognak. A kis jövedelmű családok költségeinek egy részét az államnak kell fedeznie, a pontos összegek megállapításának esetről esetre környezet- tanulmányon kell alapulnia. A családok terhei nőni fognak A jelenlegi lakásbérleti rendszert öt év alatt piaci bérleti rendszerré kell átalakítani. Három éven belül az állami tulajdonú lakásszektornak lényegében önfinanszírozóvá kell válnia, A lakbérek tükrözzék a lakás tényleges jellegzetességeit (elhelyezkedés, méret, minőség). El kell érni, hogy a legjobb minőségű állami lakásokért is szabadpiaci béreket fizessenek. A városok eddig elhanyagolt lakás- problémájának a megoldását egyéb forrásokból kell finanszírozni. Az állami lakások magántulajdonba adását tovább kell folytatni, s ehhez olyan eljárást kell kidolgozni, amely az eladási árakat a valóságos piaci értékhez közelíti. A korábban kihelyezett lakáskölcsö- nöknek a korábbi kölcsönszerződésekben rögzített feltételeit mindenképpen meg kell változtatni. Meg kell szüntetni a kölcsönfelvevők indokolatlan, véletlenszerű nyereségét, melyet a szerződéskötés után megin- dult jelentős infláció okoz, .Y^íümijit í)Ít lamháztartásnak az ebből eredő hatalmas veszteségeit. A visszafizetési feltételek kiigazítására többféle lehetőség kínálkozik, beleértve a tartozásoknak az inflációs ráta szerinti indexálását, a kamattámogatások személyi jövedelemként kezelését és az egyes adósok személyi jövedelemkulcsa szerinti megadóztatását vagy az egyes hitelfelvevők törlesztési és kamatterheinek a bekövetkezett inflációt tekintetbe vevő jelentős felemelését. A lakbérek tükrözzék a valódi költségeket Igen fontos, hogy az állam többé ne kössön olyan hitelszerződést, mely kamattámogatást is tartalmaz. Az új hitelszerződéseket a szabad hitelpiac elvei szerint kell megkötni. Általánosságban a támogatást azért kell adni, mert valaki szegény, nem pedig azért, mert bizonyosfajta lakásban lakik. Amikor viszont a szegények lakástámogatásáról van szó, ennek a támogatásnak a piac befolyásától és torzító hatásaitól mentesnek és jól ellenőrizhetőnek kell lennie, mint amilyen a nyílt készpénzse- gély. Az imént leírt változtatásokkal egy időben a lakbérek és a lakásfenntartás megnövekedett költségei a bérekben és a nyugdíjakban is meg fognak jelenni. Á kormánynak meg kell találnia annak a módját, hogyan segítse elő a lakásállomány növelését, különösen a városokban. Mindez megköveteli, hogy egyrészt a hatalmas, kevéssé hatékony, monopoljellegű ingatlankezelő szervezeteket szabadpiaci feltételek között működő, kisméretű, független, rugalmas lakásgazdálkodási szervezetek váltsák fel. Ugyanakkor a helyi köz- igazgatást is segíteni kellene a magánlakás-építés támogatásában, hogy ezáltal is bővüljön a lakáskínálat és visszaszoruljon az ingatlanspekuláció, amely maga is hozzájárul a legtöbb fiatal számára immár megfizethetetlen lakásárak kialakulásához. Ne habozzon a kormány! A kormánynak haladéktalanul be kell jelentenie, hogy végre kívánja hajtani a fenti változtatásokat, az elképzeléseit vitára kell bocsátania és ezzel lehetővé kell tennie a társadalom különböző érdekű csoportjainak, hogy az elkövetkező néhány évben felkészülhessenek ,az elkerülhetetlen változásokhoz való 'alkalmazkodásra. Az alapszolgáltatások támogatását — mint amilyen a víz- és az energiaszolgáltatás támogatása — három év alatt meg kell szüntetni. Ä lakáskérdés megoldására tett javaslatok bevezetése — tekintettel a probléma pénzügyi, morális és szociális összefüggéseire — a Kék Szalag Bizottság akcióprogramjának egyik legfontosabb mozzanata. A jelenlegi rendszer fenntartása lehetetlenné teszi az állam és a piac hatókörének lényegi megváltoztatását, akadályozza az adómértékek csökkentését és aláássa a gazdaság stabilizálását. A kormány iránti bizalmat is nagymértékben csökkenti, ha az egyenlőtlen teherelosztás ezen a téren változatlan marad. MIKOR VEHETŐ EL A FORGALMI ENGEDÉLY ÉS A RENDSZÁM? Szigorítások a műszaki előírásokban A gépjárművek műszaki előírásainak szigorúbb betartása érdekében igen fontos és megszívlelendő határozatok születtek. Ezek miatt is érdemes felidézni a rendelkezésnek azt a formuláját, amely a forgalmi engedély és a rendszámtábla visszavonásáról intézkedik. A rendőrhatóság a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát visszavonja — a feltételes mód megszűnt — a következő esetekben: Ha a tulajdonos kéri, hamis, vagy meghamisították, engedély nélkül átalakították, a jármű tüzelőanyagaként propán-bután gázt használnak, vagy ilyen berendezés van a járműben, a gépjármű forgalmi engedélyének érvényessége több mint egy éve lejárt, a tulajdonos a gépjárművel kapcsolatos pénzügyi fizetési kötelességének nem tett eleget, a gépjárművet zár alá vették, ha a forgalmi engedély adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül nem jelentette be, a gépjárművel érvénytelen forgalmi engedéllyel vesz részt a közúti forgalomban, illetve a gépjármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszéllyel járt volna. A feltételes mód a következőkre vonatkozik: Ha a gépjármű tulajdonosa az előírt hatósági, vagy üzemben tartási engedély nélkül, illetve a közlekedési hatóság tilalma ellenére végez gépjárművével közlekedési szolgáltatást. A rendőr a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát a helyszínen elveheti: ha a gépjármű forgalmi engedélyét meghamisították, vagy hamis, a forgalmi engedély érvénytelen, illetve ha abban a változást 15 napon belül nem jelentette be. A szigorítás, — tehát a rendőr a helyszínen elveszi a rendszámtáblát és a forgalmi engedélyt — ha a forgalmi engedély egy éve lejárt, tüzelőanyagként propán-bután gázt használnak, vagy a járműben ilyen tüzelőanyag-ellátó berendezés van. Mikor jelent a közúti forgalomban a gépjármű közvetlen baleseti veszélyt? Ha az üzemi fék hibája miatt a jármű fékez- hetetlen, a gumiabroncsok futófelületének bordázata a minimális értéket sem éri el, illetve a kormányberendezés hibája következtében a jármű kormá- nyozhatatlan. Nem mindegy, hogy mennyi időre vonják vissza a forgalmi engedélyt, illetve a rendszámot. A rendelet erre is intézkedik: Ha a tulajdonos kéri, az általa megjelölt időtartamra. A hamis vagy meghamisított forgalmi engedély esetében 1 évtől 2 évig teijedő időtartamra. Ha a gépjárművet engedély nélkül alakították át, a forgalmi engedély egy éve lejárt, ha a gépjármű közvetlen balesetveszélyes, a gépjármű műszaki alkalmasságának igazolásáig. Ha üzemanyagként propán-bután gázt használnak, két hónaptól 1 évig teijedő időtartamra. Ha a forgalmi engedély adataiban történő változást 15 napon belül nem jelentették be, illetve a gépjárművel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeknek nem tett eleget, a kötelezettségek teljesítéséig. G. G. DIVA tjamúlt nevek Némely ország történelmét utcatáblákon írják — véli egy francia újságíró, aki — bár választhatott volna hozzánk közelebbi példát is — szovjet forrásokra hivatkozott. A moszkvai ifjúsági lap például azt közölte, hogy a főváros leghíresebb utcáját — ez 1932 óta a Gorkij utca volt — ezután Tverszkajának nevezik. S ha már visszakapta egykori tábláját, vissza kell adni a névadónak is: ezentúl tehát létezik egy Tver nevű város, mintegy 200 kilométerre Moszkvától, ott, ahol eddig Kalinyint jelölték a térképek. A szovjet hadsereg lapja ugyanakkor azt jelentette, hogy az admiralitás a továbbiakban méltatlannak tartja, hogy a flotta egyik gyöngyszeme, a Riga repülőgép-anyahajó, a lázadó balti főváros nevét népszerűsítse. Ezentúl tehát a Vaijag mozgását figyelik az amerikai kémholdak. További hajók sorsáról nincs döntés, bár a történelem ezt is sürgeti. így aztán a grúz fővárosról elnevezett anyahajó továbbra is az aktuálpolitikailag nem éppen jól hangzó Tbiliszi marad. Egyelőre. FILMJEGYZET Erkölcstelen mesék A produkció születési évéről, az 1974-es esztendőről nemcsak a lehangoló megkésettség juthat eszünkbe, hanem az a tény is, hogy a hetvenes évek fordulója az erotikát, de még inkább a szexet főszereplőül állító produkciók hőskora is. Ekkor éli fénykorát a pornó, miközben a legelegánsabb és legle- pusztultabb stúdiókban komoly csapatmunkában és műtői reflektorfényben folyik a „hard” és a „lágy” variáns legverítékesebb és legdesztilláltabb változatainak kikísérletezése. Míg a pornóipar felkészültebb és felkészületlenebb mesteremberei kenyerük javát elsősorban a kőkemény sokkolással és a lágy fényekkel játszó reklámfotódivat esztétikus pihegéseivel keresték, addig a témától hosszabb- rövidebb időre megérintett filmművészek: Dusán Makavejev, Ősimet vagy például a Magánbűnök, közerkölcsök-et ekkoriban forgató Jancsó korántsem ilyen tiszta kategóriákban gondolkodnak. Az Erkölcstelen mesék rendezőjét, Borowczykot ugyan a legtehetségesebb alkotók között tartja számon a nemzetközi filmszakma, ám ezt a kiváltságot korántsem ilyen tárgyú (bár nagy többségben levő) munkáinak köszönheti. Az álságos francia „luxuspornó prófétájának” kikiáltott Valerian Borow- czyk ugyanis az ötvenes évek végén, a hatvanas évek legelején a híres-neves klasszikus lengyel képzőművészeti avantgárd legzseniálisabb litográfusaként, plakáttervezőjeként és nem utolsósorban korszakos jelentőségű, nemzetközi fesztiváldijakat taroló rajzfilmrendezőként kezdte a pályáját. (A műfaj másik „atyamesterével: Lenicá- val közösen készített alkotása: A ház máig a rajzfilmművészet egyik örökbecsű darabja.) Munkásságának azóta eltelt negyedszázada (amelyben nem a legelőkelőbb helyen, de jelen van az Em- manuelle-széria egyik epizódja is) bizonyítja, hogy a mozierotika korántsem csak egy rövid és ártatlan kis flört volt e pályán. Már francia filmrendezőként jegyzett legelső játékfilmje: az 1986-ban készült szürrealista, látomásos Goto, a szerelem szigete jelzi az útirányt. Ezt követi a lengyel romantika jegyében fogant, Magyarországon is bemutatott Vér és liliom, majd egy vérbeli kirándulásként otthon forgatott „minőségi” lengyel kalandfilm: A bűn története. A két produkció között született a rövid idő alatt világhírűvé vált Erkölcstelen mesék, melynek rendhagyó fogantatása igencsak jellemző Borowczykra; az ötletnek ugyanis több köze van a tárgyanimációhoz, mint a játékfilmekhez. — A film nem valamiféle előzetes elképzelésből született — mondja a szerző, hanem egy Különös gyűjtemény című rövidfilmből, mely néhány naiv felfogásban készített erotikus tárgyat mutat be. Produceremmel azon törtük a" fejünket, hogy mivel párosíthatnánk ezt a rövid kis mozit, végül azt mondtam: Az a film még nincs készen. A produkciót ma már — mi tagadás — nem nehéz ugyanolyan józan önmérséklettel végignézni, mint például az Emmanuelle-soro- zat hasonló korú darabjait. Már csak azért sem, mert a rendező annak idején sem a vérforralásra, a „direkt izgatásra”, mint inkább a színpompás, a női testtel szokatlanul bánó dekoratív látványvilágra koncentrált. Kategorizálását az is nehezíti, hogy lényegében négy önálló rövidfilmmel van dolgunk. Az első epizód az egyetlen, amely a jelenben játszódik. A dagály Pieyre de Mandiarques novellája nyomán készült. Főszereplője egy húszéves fiatalember, aki a testi szerelem egy speciális változatába avatja be unokahúgát. Sztorinak azonban mindez kevés lenne, az író — és szándéka szerint a rendező is — a tenger váltakozó ár-apályát (meglehetősen mesterkélt módon) ösz- szekapcsolja az erotikus vágy dagályával, amit hőseink a parti sziklák között, sirályok rikácsolása közben átélnek. A következő epizódokban nagy jelentőséget kap a historizálás, a leomló bársonyok, fantasztikus tüllfátylak közt felsejlő múlt is. A második epizód: a Therese filozofál, az önálló életre keltett, személyiséggel felruházott „historikus” és fallikus tárgyak kisfilmje. A harmadik mozidarab, a némiképp magyar vonatkozásokat (például magyar húsvéti énekeket is) tartalmazó Báthory Erzsébet az Erkölcstelen mesék legizgalmasabb, legjobban sikerült darabja. Borowczyk a szadizmus eszté- tizmusának jegyében fogant játéka — egy óriási kád „gőzölgő” vérrel — mindenesetre sokak számára emlékezetes maradhat. Báthory Erzsébet megszélyesítője (a dézsá- nyi vörös nedű élvezője) nem más, mint Paloma Picasso. Végül is a légkör különös varázsa, a körvo- nalazhatatlan érzéki hangulatok, a megformáltság lenyűgöző szépsége háttérbe tolja a szélsőséges történelmi fikciót: A legeslegutolsó epizód színhelye Savonarola Rómája. Pontosabban ő a bemutatott gátlástalan vüág egyszemélyes.ellenpólusa. A szereplők Sándor pápa és a fajtalankodásban vele tartó gyermekei. Elsősorban a romlottságában is eredeti, izgalmasan szép Lucrezia Borgia. E kis történet önmagában, sikerületlen ízesüléseivel is kitűnően szemlélteti a vállalkozás különlegességét s a megvalósítás nehézségeit. Károlyi Júlia
