Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-21 / 195. szám
BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 195. szám Ára: 4,30 Ft 1990. augusztus 21., kedd . • " .... ............ . »-----------------A mman felé tartanak a magyarok I Hétfőn hajnalban autóbuszokkal Bagdadból Ammanba indult a magyar kolónia — tájékoztatta az MTI-t a Külügyminisztérium illetékese. A mintegy 900 kilométeres út sivatagon át vezet a jordán fővárosba, ahonnan a tervek szerint két Malév-különgép hozza haza őket. A Kuvaitból vasárnap reggel hazaindult 149 magyar állampolgárhoz Bagdadban még 14-en csatlakoztak. * Az iraki kormány szombaton a bagdadi televízió által ismertetett nyilatkozatában követelte az ország elleni kereskedelmi emIFolytatás a 2. oldalon) Koszorúzási ünnepség Székesfehérvárott Szent István városába, a középkori magyar történelem számos jeles eseményének 9 színhelyére látogatott vasárnap Göncz Árpád, a köztársaság elnöke. A Szent István téren a Sidló'Ferenc mintázta, a magyar államalapítót ábrázoló monumentális lovasszobornál megtartott koszorúzási ünnepségen mondott beszédet. — Szent István szobra előtt állván egy évezred néz szembe velünk, a magyar történelem évezrednyi vérzivatara. A múlt, amit minden dicsőségével, minden vereségével együtt vállalnunk kell, mert mást nem tehetünk: testünk minden sejtjébe, minden gondolatunkba beleépült, háttere minden szándékunknak, minden tettünknek, velünk él öntudatlan, s ha van magyar jellem, annak ez a múlt a legfontosabb összetevője. A múltat nincs erőnk, nincs módunk megtagadni — a jelenünk, mire kimondom, a múltunkká lényegült át. S arra épül á jövőnk. Am ha megtagadnunk sem módunk, sem szándékunk nincsen, megismernünk, mérlegre tennünk, okulnunk belőle — jövőnk érdekében — igenis van. S meghatároznunk, hogy melyik szakasza az, amit mintának, példának tekintünk. Kölcsey volt az, aki a Haza és Haladás eszméjét, e két eszme együttes szolgálatát állította elibénk követendő példaként. Mert mit sem ér a hazafiság, elvont eszme marad, ha a haza szűkkeblű, ha előjogokért — legyenek azok nemesi előjogok, az uralkodó nemzet előjogai, osztályelőjogok — bárkit is kizár a haza polgárai közül a köz jogainak köréből, na szűkíti a hazához tartozók körét, ha nem adja meg a kisebbségnek, legyen az vallási, nemzetiségi, eszmei kisebbség, ugyanazt a jogot, ami az uralkodó többségét megilleti, s mit sem ér a haladás eszméje, ha ára a haza — a nemzet — függetlensége. Ma ismét korfordulót élünk, s ez a korforduló szinte biztosan nemzeti függetlenségünket erősíti — nemzeti függetlenségünket egy szélesebb — európai — környezetben. Magyarország — reméljük — a függetlenség és együttműködés összhangja, a magasabbrendű, többrétű nemzeti önmegvalósítás felé halad. Ez azonban — több tényező következtében — nem biztos, hogy a haladás, a jogok kiterjesztésének irányában hat. A piac- gazdaság, kivált kezdetben, amíg a munka és a tőke egyensúlya, a munkavállalók és a vállalkozók érdekvédelmi szervezeteinek erőegyensúlya létre nem jön, amíg munkavállaló és tőkés föl nem ismeri közös érdekét, ami nélkül hatékony piac- gazdaság aligha létezhet—mondjuk meg magyarán —, inkább kirekesztő jellegű. Gazdaságilag a szegényt, a védtelent óhatatlanul hátrányos helyzetbe hozza. Nagyon kell hát vigyáznunk, Ma(Folytatás a 3. oldalon) F—16-osok Kecskeméten Több tízezer érdeklődő kereste fel vasárnap a kecskeméti katonai repülőteret. A „nyitott repülőtér” rendezvénysorozatából is kiemelkedett egy történelmi jelentőségű beSzent István ünnepén ÓPUSZTASZER, VESZPRÉM Hosszan tartó tapssal és éljenzéssel köszöntötte sok ezer ember hétfőn Ópusztaszeren az ott rendezett Szent István napi ünnepségre helikopterrel érkező Göncz Árpádot és feleségét. A már hagyományos ünnepség az Árpád-szobornál tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Az ezt követő nagygyűlésen a köztársaság elnöke bevezetőben a hely történelmi jelentőségét, a szeri pusztán tartott első „Országgyűlés” máig ható üzenetét méltatta, majd rámutatott: — A királynak — a legjobb királynak is — csak alattvalói vannak: a köztársaságnak — a szabad emberek társult közösségének '— csak polgárai, akik egyként felelnek a haza üdvéért, s akik jogaik — polgári és emberi jogaik — tudatában, bátran kezükbe veszik önnön sorsuk intézését, szabadon választják az Ország Házába képviselőiket, ott végzett munkájukról beszámoltatják őket, ellenőrzik az ország kormányának működését, szakadatlan figyelemmel kísérik lakóhelyük ügyeit, maguk választják meg azokat, akik ügyeiket intézik, meghatározzák és figyelemmel kisérik a munkájuk gyümölcséből, törvényes keresetükből befizetett adónak a köz érdekében legcélszerűbb felhasználását és soha, egy pillanatra nem felejtik el, hogy a közigazgatásnak kell őket szolgálnia, s nem nekik a tisztségviselőket. A közelgő önkormányzati választás az utolsó előtti front, ahol a magyar népnek bátorságának és bölcsességének kell békés tanújelét adnia. Felülemelkedve mindennapjaink súlyos gondjain. Az utolsó, ahol szabad polgár voltáért még ezután kell megvívnia a békés harcot, önmagában található, a szíve mélyén kell legyőznie az ott lakó basáskodó kicsi Sztálint, a sült galambot, az államtól váró szájtátit, a köz vagyonát lelkiismeretlenül dézsmáló le- sipuskást. Ha ezeket is sikerül végleg legyőznie, az új Magyar Köztársaságon a poklok kapui sem vehetnek erőt — hisz polgárainak esze van, dolgos keze van, s egymással szót értenek. Az államalapítóra, Szent Istvánra és hitvesére, boldog Gizellára emlékeztek hétfőn Veszprémben, a királynék városában, a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt közös emlékünnepségének résztvevői. A mintegy ötezer ember előtt előbb Surján László, a KDNP elnöke, népjóléti miniszter mondott rövid beszédet, majd a miniszterelnök emelkedett szólásra. Nagy hangsúllyal szólott arról, hogy a magyarság már egy évvel ezelőtt ösz- szefonódott az európaisággal, majd Szent István intelmeinek máig érvényes tanulságait elemezte az előttünk álló legfontosabb feladatok tükrében. A miniszterelnök ezt követően arról .beszélt, hogy egész jövőnk szempontjából milyen rendkívülian fontos, hogy az önkormányzati választások során olyan tisztségviselőket tiszteljenek meg bizalmukkal, akik aztán később meg tudják tartani, sőt —a tevékenységükkel — erősíteni tudják az emberek bizalmát, gazdasági és a társadalmi előrehaladásunk e most döntő fontosságú elemét. Antall József végül emlékeztette hallgatóit arra, hogy a kormány nem ígért gyors, látványos változásokat, még kevésbé gyors és látványos javulást. A száznapos türelmi időt arra kérte, hogy kialakítsa programját és hozzáfogjon az újrakezdéshez. Hozzáfűzte: a kormány nem kapta meg maradéktalanul ezt a bizalmi időt, s ezért az ünnepi pillanatot is felhasználva a nemzet, a nép türelmét, segítségét kérte —- szilárd hitét a jövőben. Szent István-napi ünnepség színhelye volt augusztus 19-én Szentkirály. Délelőtt a katolikus templom kertjében szabadtéri misét, maid körmenetet tartottak. Ezt követően az államalapító király szobra előtt Szecsődi György tanácselnök mondott ünnepi beszédet. Este gulyáspartival és utcabállal zárult a program. KALOCSA Tegnap délelőtt 10 órakor, ünnepi nagy- misével majd koszorúzással zárultak a Má- ria-napi búcsúval kezdődő Szent István Napok Kalocsán. A város és az egyházmegye több évtized után felelevenítette az évekig oly népszerű szokást, melynek keretében például az elmúlt napokban számos tudományos előadást, vitát, irodalmi, zenei és politikai rendezvényt szerveztek az ezeréves városban. Tisztelegve a városalapító Szent István emléke előtt. A zsúfolásig megtelt főszékesegyházban az ünnepen megjelent Gaboiják József megyei tanácselnök, valamint Szalóki István, a város tanácselnöke is. Az egyházmegye főpapjaival, valamint a szerzetesrendek képviselőivel koncelebráló dr. Dankó László érsek homiliájában minden magyar szentje és királya, az országalapító István példáját idézte. Aki időben fölismerte, hogy népe számára nincs más út, csak a kereszténység és Európa. Ezért tudta megőrizni és megújítani szétzilált népét. A napokban közreadott püspökkari állásfoglalást kommentálva a főpásztor elmondta: (Folytatás a 2. oldalon) . : !-----------1 „ TÖRJE MEG E HARANG A VILLÁMOKAT” Ismét a vendégeké a Bugaci csárda „Sirassa el e harang a vidék halottad. hívjon csengése sok vendéget, riasszon el minden veszedelmet, törje meg a villámokat és kergesse el a szélvihart." Ezeket a gondolatokat Ruppert József, a Kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatója a Bugaci csárda újbóli megnyitása és szentelése alkalmából tartott ünnepségen, az udvaron álló harangláb tövében mondotta, majd Tóth József, a csárda vezetője átvágta a bejárat elé vont nemzeti színű szalagot. A bugaci csárda augusztus 17-étől ismét a vendégeké. Azok, akik az emlékezetes május 15-ei vihar után látták a villám sújtotta, leégett épületet, valószínűleg nem nagyon remélték, hogy a nyár vége előtt itt már semmi sem emlékeztet a pusztulásra. A helyreállítás azonnal megkezdődött, a vendégeket viszont folyamatosan, a szabadban álló asztaloknál fogadták. A tulajdonos, a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz építöbrigádja minden várakozást felülmúlt az építkezés ütemében — dicséri őket Lacz- kó Gyula téeszelnök;-—, de ennek igazát bárki személyesen, maga is megnézheti Bugacon. Jóllehet a csárdára nem lehet mondani, hogy szebb, mint valaha. A csárda pontosan olyan, mint volt. Hangulatos, szép, környezetébe illeszkedő. A helyreállítása tökéletesen sikerült. A külföldi és belföldi vendégek, az utazási irodák által egyaránt kedvelt vendégfogadó küllemén kívül a házigazdák szakmai jártasságát méltatta az ünnepségen szót kért dr. Gömbös Sándor, a Club Tihany, vezérigazgatója: Majd cége nevében a csárda nemzetközi rangját megi ffte (Walter Péter felvétele) teremtő munkásságáért, a magyar vendéglátásban elért eredményeiért egy emlékérmet nyújtott át Tóth József csárdavezetőnek. ' * N. N. M. GÖNCZ ÁRPÁD BESZÉDE ________________ T ürelem kell és cselekvő jóakarat mutató: a közönség itt láthatta először egy más mellett a szovjet MÍG—29-es és a képei f jobbra látható amerikai F—16-os vadászgé pet. Képriportunk a 3. oldalon.
