Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-13 / 163. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 13. Nemzeti Babilon vagy orosz szóló A nemzeti nyelvek teljes értékű fejlesztésének kérdése valamennyi szovjet köztársaságban a nemzeti demokratikus programok részévé vált. De milyen legyen az orosz nyelv státusa? Jogászok, politikusok, nyelvészek vitatkoznak erről. Az APN tudósítójának adott inteijújában Jurij Karaulov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az orosz nyelvi intézet igazgatója osztja meg gondolatait az olvasókkal. 130 „állami” nyelv — Napjainkban a nyelvészeti kérdések társadalmi hangzást kaptak, a filológiai meghatározások, politikai viták érveiként szerepelnek. így az a követelmény, hogy a nemzeti nyelveket az állami nyelv rangjára emeljék, részét képezi a köztársaságok teljes függetlenségét kimondó koncepciónak. Ön, mint filológus mennyiben tartja célszerűnek e törvények elfogadását? — Úgy vélem, mind a 130 nemzeti nyelv jogát tiszteletben kell tartani. Amennyiben ehhez az szükséges, hogy új rangra emeljük őket, legyenek állami nyelvek. A problémát nem a nyelv új státusának kimondásában, hanem abban látom, hogy hogyan alakul sorsa a valóságban. A köztársaságok nemzetiségei elsősorban nem azt kívánják, hogy terjesszék anyanyelvűket, vagy hogy azt a köztársaság területén belül mindenki elsajátítsa, hanem ily módon kiszorítsák az orosz nyelvet. — A nyelvészeti „russzofóbia" ugyanolyan tőről fakad, mint a „moszkvai" intézkedésekkel utasításokkal szembeni negatív viszony. Mindent, ami orosz, így az orosz nyelvet is a pangás éveiben kompromittálódott központi politikával, a kaszárnya-szocializmussal azonosítanak. Hogyan lehet szétválasztani egymástól Oroszországot és a „központot", azt, ami orosz és azt, ami nemzetközi? — Egy soknemzetiségű államban természetesen kapcsolat van az állami nyelv, valamint a politikai irányvonal, a virágzó gazdaság népszerűsége között. Az elmúlt évtizedek nemzetiségi elnyomása torz fényben láttatja az orosz nyelv szerepét is, mintha ennek az állami gyakorlatban történő használata egyben az anyanyelv diszkriminációját jelentené. A társadalmi szimpátia ingája a russzofil oldalról a russzofóbia oldalára lendült. Elképzelhető, hogy egy 0-változatot fogadjunk el, egy semleges nyelvet válasszunk, arra támaszkodva, hogy e nyelv meghódította a világot, hogy szerkezete egyszerű. Ez számos jelenlegi politikai problémát megoldana. Ám a valóban ősi és számos kulturális értéket hordozó orosz nyelv volt az az anyag, amely összeforrasztotta Oroszországot, mint egységes államot, amelynek ez az összeforottság javára vált. Véleményem szerint ez a legsúlyosabb érv, egy semleges, ám történelmi gyökerek nélküli nyelv bevezetésével szemben. Státus és tekintély — Mi a véleménye arról, hogy az OSZSZSZK-ban az oroszt az állami nyelv rangjára emeljék? — Nem értek vele egyet. Ez csupán tovább élezné a helyzetet, mivel az Orosz Föderáció soknemzetiségű állam csakúgy, mint az egész Szovjetunió is. Moldáviában fontos a nyelvi törvény elfogadása, mivel e területen fejlett a kétnyelvűség Ezt állami szinten lehet megszüntetni, hiszen anyagi eszközöket kell biztosítani a moldvai nyel' tanításához, az latin ábécére történő áttéréshez, a moldvai nyelven folyó rádió- és tv-adásokhoz. Az OSZ- SZSZK.Than az orosz állami nyelvről szóló törvény csupán ismétli azokat a téziseket, amelyek mindenütt megvannak. Túlságosan is gyakran hozunk politikai döntéseket a divat, az utánzás hatására: „Mindenkinél így van, akkor mi mivel vagyunk rosszabbak?” Presztízsszempontból elképzelhető a törvény. Nyelvi és kulturális problémák miatt azonban teljességgel felesleges. — 1 'éiaiwnye szerint milyen kell hogy legyen az orosz nyelv státusa a Szovjetunión belül? — Én állami vagy hivatalos nyelvnek nevezném. Nem tartom jónak a jelenlegi meghatározást, amely szerint az orosz „a nemzetek közötti érintkezés nyelve.” A törvény szintjén, de néha a mindennapok során is e meghatározás nem élég pontos. Tegyük fel, amikor egy ukrán és egy moldvai ukránul beszélget egymással, önmagában már ez a tény is ellentmond az adott meghatározásnak. — Véleménye szerint megváltozik-e az orosz nyelv világban elfoglalt helyzete, amennyiben több köztársaság kilép a Szovjetunióból? — Természetesen szeretném, ha megőriznék azt, amink van. Ugyanakkor látom, hogy van egy világméretű törekvés egy másfajta egyesülésre. Európáról, a közös Európa-Házról beszélnek, ám ez a „családtagok” kölcsönös vonzódásától lesz erős, nem pedig falainak szilárdságától. Egy megújult sző' .'.ségben talán :lyen tartalommal telnek meg a föderatív Okszana Pctrunko (APN) Légből kapott hírek Tegnap éjjel álmomban a rádió, a televízió és az írott sajtó vezető képviselői rövid látogatást tettek nálam, és nyilvánosan bocsánatot kértek azért, hogy az elmúlt évtizedekben megrázó és tragikus eseményekről szóló hírekkel bombázták és tették tönkre az idegrendszeremet. A közhírré tett bankrablások, politikai gyilkosságok, túszejtő akciók, repülőgép-katasztrófák, árvizek, földrengések, rendszeresen ismétlődő áremelések, nemzetiségi zavargások hallatán az idegrendszerem súlyosan károsodott. A bocsánatkérés után jóval békésebb, számomra szimpatikus hírek írására kértek fel. Az első csokor már el is készült. íme! * Lemondott negyvenezer forintos havi nyugdijáról Lázár György volt miniszterelnök. A nyugdíjintézethez irt levelében közli: felelősnek érzi magát az ország gazdasági romlásáért és szolidáris akar lenni a szegénységi küszöb alatt élő százezrekkel. Kéri, hogy nyugdíját maximálisan ötezer forintban állapítsák meg. * Egy politikai komédia forgatókönyve készült el a Magyar Televízió elnökségének a megrendelésére. Az Aczélt megedz- dzük című játék főszereplője egy beképzelt és sértett újságíró, aki nemzeti hősnek tünteti fel magát. A szerencselovagi játék első felvételei már elkészültek. A közönség kíváncsian várja a komédia végét. * Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök-asszony leánygyermeket szült. A magyar kormány Békési László volt pénzügyminiszter javaslatára rendkívüli ülésen adómentes gyorssegélyt szavazott meg az édesanyának. Az 500forint értékű segélyt magyar kormányküldöttség viszi a pakisztáni fővárosba. A delegációban a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Nők Országos Tanácsa küldöttei is helyet kapnak. A Kádár János Társaság nevében Antoniewicz Roland táviratban köszöntötte a pakisztáni politikus-asszonyt. * Magyar pénzügyi szakemberekből koldulórend alakult Budapesten azzal a céllal, hogy újabb hiteleket könyörögjenek ki számunkra a gazdag nyugaté bankoktól. A szegénységet és alázatosságot fogadott barátok a nemzetközi tarhálás ismert személyiségét, Fekete Jánost választották rendfőnökké. Az új rendfőnök elsején öltözik csuhába, és foglalja el mezítláb a hivatalát. * Marosán György Fel kellett állnom című, visszaemlékezéseket tartalmazó kötete nagy vihart kavart a magyar közéletben. Magyarországi turnéja során Staller Ilona, a Ciccoilina néven ismert magyar származású olasz pornósztár bejelentette, hogy a péklegényből lett expoli- tikus sikerén felbuzdulva ö is megírja életének legfontosabb epizódjait. A könyvhöz hanglemez helyett videokazettát is mellékel. A mű tervezett címe: Fel kellett állítanom! * Hogyan vágjunk zsebre többmillió forintos vállalati prémiumot? címmel gazdaságpolitikai vitaestet rendeztek egy budapesti szociális otthonban. A vitaindító előadást Gellai Imre miniszterhelyettes tartotta, aki előző munkahelyén vezérigazgatóként mintegy 9 millió forint prémiumot — népies kifejezéssel élve — sarabolt össze. A zárszót az Apisz vezérigazgatója tartotta Állami vagyon és kótyavetye a gondolkodó ember kelléktárában címmel. A sikeres tanácskozás anyaga könyvalakban is megjelenik. * Úgy látszik, most már végleg megoldódik a hajléktalanok problémája. Köztudott, hogy a fővárosi tanács sok hajléktalant Csillebércre költöztetett, a honvédség a törökbálinti barakktáborát adta át a rászorulóknak. Emberbaráti felajánlásokról is hírt kaptunk. Nagy Bandó András — állítólag — rózsadombi öröklakásába fogadód1 be tizenöt csövest, Czinege Lajos', az egykori katönáminisztér egy józsefvárosi szuterénlakásba költözött, hogy a 462 négyzetméteres, kacsalábon forgó, rózsadombi villáját minél hamarabb át tudja adni a hajléktalanoknak. Arról is szó van, hogy az exminiszter üresen álló leányfalui házába is csövesek költöznek. — kgym Mibe kerül az örök nyugalom? A halál küszöbét mindenki egyedül lépi át. De, hogy mi történik azután, ez már a többiek dolga. Tokióban például idegesítően drága gond helyet lelni az örök nyugalomhoz. Az Express Magazin szerint az ügyben illetékes városi hatóság mindössze 750 sírhelyet tud biztosítani az évi 18 ezer kérelmezőnek. A körülmények kifejezetten kedveznek tehát az ingatlanügynökségeknek, létre is hozták a magántemetőket. A legvirágzóbb gyásztér mintegy másfél óra járásra van a városközponttól, s a jól hangzó „memorial park” néven vátja az ügyfeleket. Az árak szabottak: 4 négyzetméternyi hely bérleti díja 1 millió jen — 428 ezer forint — plusz 2 millió a síremlék. A kegyeletre is fogékony japán vállalkozó körültekintően kínálja a nagy lehetőséget: „Javasoljuk, hogy időben biztosítsa második házát.” Az adásvétel során aztán igyekszik kipuhatolni, hogy mennyi ideig kíván maradni a „lakó”. Vannak-e fizetőképes örökösei, illetve hajlandó-e előre fizetni sírgondozásért a kedves jelölt? A memorial park tehát nem csupán a jobblétre szenderültek kegyeletes nyughelye, hanem mindenekelőtt üzlet. Aki viszont megelégszik az olcsóbb „albérlettel”, az áprilistól kezdve beléphet Eichi I somura klubjába. Ez évi tagsági díj ellenében biztosítja a végtisztességet, valamint az urnát és egy névnyi helyet az urnatemető gránitfalán. A temetők rendjén egyébként az egészségügyi minisztérium őrködik. Idegenforgalmi szezon az egri várban Az Egerbe látogató hazai és külföldi turisták «ívesen keresik fel a ,, történelemből és Gárdonyi Géza regényéből ismert hí- rés várat A kővár (j — mely a MII. I századtól a Will, századig épült — állapota az idők folyamán erősen megromlott, nem kímélték a történelem viharai, az idő pusztításai. Az egri Dobó István vármúzeum és annak baráti köre mindent megtesznek azért, hogy évről évre még szebb legyen a vár és környéke. (MTI-fotó). TUDOMÁNYOS Vízibolha — mint műszer Nyugatnémet környezetvédelmi szakértők fényes reményeket fűznek egy újfajta vízszennyezés- jelző műszerhez, amelynek működése a vízibolhák 've^i'érzékenységére;"épül. Ezek a rendszerint ki- 'egyensúlyözott kicsiny víziáilatok heves •mozgással reagálnak kis mennyiségű rovarirtó szerre is, más ártalmas vegyi anyagok hatására viszont letargikus mozdulatlanságba süllyednek. A vízszennyezésjelző berendezés akvárium nagyságú üvegtartály, amelyen két szivattyú áramoltatja át állandóan a friss vizet. A csupán egy milliméter testhosszúságú vízibolha finom szitával elkülönített kicsiny csőben úszkál, és ide-oda mozgása közben fénysorompók között halad át. A fény megszakítása impulzus, amelyet számítógép jegyez fel, és tízperces időközönként kinyomtat. Ha a vízibolha mozgásának intenzitása megváltozik, csökken vagy növekszik a percenkénti impulzusok száma — a berendezés riaszt: káros anyag jutott a biológiai ellenőrző készülékbe. Termosztartály szögletes, sík falai vannak, ezek mögött azonban hengeres belső falak teremtik meg a légritka tér kellően szilárd határait. Bár a termosztartály 25 százalékkal drágább lesz, mint a szokásos hűtőtartály, s nehezebb is annál, a fejlesztők mégis úgy számítják, hogy az energiaellátás és a hűtőrendszer nélküli üzemeltetés gyorsan megtéríti az árkülönbözetet. “Beépített önvédelem Belga molekuláris biológusok baktériumgént építettek be dohány- és paradicsomnövénybe, és ezzel elérték, hogy ezek a növények megvédhetik magukat a kártevőktől. A genti molekuláris biológusok kiindulóanyaga egy baktérium: a Bacillus thüríngiensis volt. Ezt a mikroorganizmust biológiai rovarméregként már évek óta nagy tömegben tenyésztik, és a kultúrnövényekre permetezik. A levelekre tapadt baktériumok a levélanyaggal együtt a rovarkártevő szervezetébe jutnak, és rövid idő alatt szétroncsolják a növénypusztító hernyók bélfalát. Infravörös sugárzást kibocsátó kerámia A fagyasztott élelmiszert és a gyorsan romló gyümölcsöt ma általában hűtött szállítótartályokban (konténerekben) juttatják el nagyobb távolságokra. Ezek falát műanyag habanyagokkal szigetelik, s bennük állandóan működő hűtőgéppel termeltetnek alacsony hőmérsékletet. Egy kanadai cég most olyan termosztartályt fejlesztett ki, amelynek hőszigetelése tízszerte-tizenötszörte jobb a hűtőtartályokénál, úgyhogy ezek külön hűtőberendezés nélkül is tartják a hideget. Ha a külső hőmérséklet 30 Celsius-fok, a bennük szállított áru ötvenkét nap alatt melegszik fel mínusz 60 Celsius fokról mínusz 20 fokra. Ennyi idő azonban még a tengeri szállításhoz is elegendő. |A tartályt éppúgy a kettős falai közt létesített lcgrilka tér hőszigetoli, mint :> szokásos háztartási hőpalackokat (termoszokat). A tartály kívülről Japánban olyan kerámiai anyagot hoztak forgalomba, amely a rajta átvezetett áram hatására mintegy 30 másodperc alatt 400 Celsius-fok fölé hévül, s az emberi testben is gyorsan elnyelődő távoli infravörös hullámokat bocsát ki. Úgy készül, hogy többféle kerámiai nyersanyagot, egyebek között szilícium-karbidot, szilicium-dioxidot és fémporokat összekevernek és kiégetnek. Ha a kiégetés a hagyományos módon menne végbe, fém összetevői oxidálódnának, s a kerámia elveszítené vezetőképességét. Ezért ezt a kerámiát oxigént nem tartalmazó összetételű gázban égetik ki. A kerámia áramvezető képességét a fém összetevők arányának változtatásával szabályozhatják. Az újfajta kerámia felhasználásával kitűnő háztartási fűtőkészülékek gyárthatók, hiszen az a hagyományos kerámiai anyagoknál jóval gyorsabban melegszik fel. Kocsigyártó Budapesten Tóth János kovácsmester az egyetlen Budapesten, aki lovas kocsikat készít. Több mint 40 éve gyakorolja szakmáját. A kocsigyártáson kívül lópatkókat, kocsialkatrészeket kovácsol, lovas kocsikat javít angyalföldi műhelyében. Az általa készített kocsikból több fut az NSZK- ban, Olaszországban, Svájcban is, melyeket elsősorban vadászok, fogathajtók használnak. (MTI-fotó) Mamutok végzete Nem a táplálékhiány, hanem a kőhiány miatt pusztultak ki a régi idők nagy emlősei, a mamutok, a gyapjas orrszarvúak és a barlangi medvék. Vaszilij Bogotov szovjet professzor szerint ezek az állatok kőevők voltak — így jutottak hozzá a lét- fontosságú ásványi elemekhez. Amint a jégkorszak végén a jégpajzs elborította Európa nagy részét, a puha lábú állatok többé képtelenek voltak kikaparni a kődarabokat a fagyott földből. Kipusztultak az ásványok hiánya miatt, míg kemény patá- jú társaik: a szarvasok és a lovak életben maradtak, mert kikaparhatták a köveket.
