Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-10 / 160. szám

1990. július 10. • PETŐFI NÉPE • 7 GYŐR ÖTTUSALÁZBAN ÉG Éremesélyes magyar lányok Az öttusázás híveinek emlékezetében bizonyára sokáig megmarad a tavalyi budapesti férfi-világbajnokság hangu­lata, a sportág magyar diadala. Hason­ló ünnepet szeretnének megélni Győr­ben is, a női öttusázás hazai fellegvárá­ban, ezért kérte a város a II. női junior- vb rendezését. S mivel a kisalföldi me­gyeszékhely már többször bebizonyí­totta, hogy színvonalas, hangulatos versenyeken látja vendégül az évente idelátogató külföldi sportolókat, a nemzetközi szövetségtől megkapta a világesemény rendezési jogát. Az előkészületek befejeződtek, a ver­senyzők és a létesítmények már a ma esti rajtot várják. — Teljes a vb mezőnye, 16 országból 47 versenyző, 11 teljes csapat indul — mondta Magyar Vilmos szövetségi ka­pitány. | , — Mi újság a magyar csapat Aiáza táján ? — Pénteken tartottuk az utolsó edzést, utána szabadságot kaptak a lá­nyok. Arra kértem őket, próbálják meg a versenyig hátralevő napokat teljes kikapcsolódással tölteni, ne is gondol­janak az öttusára, ha tehetik, még Győrből is utázzanak el. Úgy érzem, a felkészülés jól sikerült, a címvédő Ko­vács Irén kirobbanó formában várja a viadalt, felnőtt mezőnyben is sikerrel szerepelne. A többiekről is csak jót mondhatok. Kovácsnak jó esélyei van­nak a győzelemre, a triót a dobogóra várom. Úszásban, futásban és lövészet­ben érhetjük el a legjobb eredménye­ket, itt „szakaszgyőzelemre” is esé­lyünk van. — Kik lehetnek a legnagyobb vetély- társak? — A nemzetközi versenyek tapaszta­latai alapján ebben a korosztályban is az olasz, a nyugatnémet és a szovjet gárda a legnagyobb ellenfelünk, de szá­molni kell Kanadával is — fejezte be a rövid esélylatolgatást Magyar Vilmos. Ördögből angyal lehetnél... Visszatérnek az angol klubcsapatok? Brit napilapok röpítették világgá a hírt, hogy az angol klubcsapatok valószínűleg visszatérhetnek az európai labdarúgó-kupaporondra. Mint ismeretes, a szigetországi csa­patokat azután tiltották el a nemzet­közi szerepléstől, hogy 1985-ben, a brüsszeli Heysel stadionban 39 olasz szurkoló életét vesztette a liverpooli­ak okozta tömegkatasztrófában. A sajtóban megjelent írások sze­rint most, a Mondiale után némileg módosult a kérdésben a brit kor­mány álláspontja — korábban Mar­garet Thatcher miniszterelnök­asszony volt az egyik leghevesebb ellenzője a klubok „rehabilitálásá­nak” —, s elképzelhető, hogy Coíin Moynihan sportminiszter a „szám­űzetés” részleges 'feloldását kéri majd az Európai Labdarúgó Szövet­ségtől (UEFA). Az angolok mindenképpen bizta­tó jelként értékelhetik, hogy maga. Joao Havelange, a FIFAonhöHe is kijgJentgU^.iöfüjne, ha sg^tojtfper- től angol csapatok is pályára Jepnet- nének az európai kupákért. Az ügy­ben ma várható döntés, ugyanis Genfben tanácskozik az ÜEFA Végrehajtó Bizottsága. Amennyiben az európai szövetség kedvező határozatot hoz, a szeptem­berben induló kupasorozatban Albi- ont két együttes képviselheti. A Manchester United a KEK-ben, az Aston Villa pedig az UEFA Ku­pában indulhatna. A bajnok Liver­pool híveinek egyelőre várniuk kell a „visszafogadásra”, a „vörös ördö­gök” ugyanis még mindig gyakran pokoli hangulatot teremtenek a sta­dionokban. A brit kormány bizonyára méltá­nyolni fogja, hogy az angol szurko­lok, ha nem is viselkedtek kifogásta­lanul a Mondialén, nem okoztak na­gyobb gondot a rendezőknek, mint más országokból érkezett társaik. A BBC televíziós állomásnak nyilat­kozva Malcolm George, a huligá­nok felügyeletével megbízott angol rendőrfőnök szerint a drukkerek többsége sportszerűen biztatta a csa­patot. — Szerintem nem lehet akadálya annak, hogy az angol futballistákat visszafogadja Európa — jelentette ki. — De azért szükségesnek tartom — főleg eleinte —, hogy a csapatain­kat fogadó országok rendőri szervei konzultáljanak belügyminisztériu­munk képviselőivel''' ■Az angol liga tagjai is hagojjlóanér; tékelték a vb tapasztalatait. Egyedül David Evans, a Luton volt elnöke bo­rúlátó. Szerinte azok az angolok, akik „angyalokként” viselkedtek a Mondialén, „ördöggé” változnak, ha klubcsapataikat kísérik Európába. A szurkolókkal ellentétben az an­gol játékosokkal semmi gond sincs. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint­hogy a világbajnokság legsportsze­rűbb csapatának járó díjat az angol válogatott nyerte. Expressz gyorsaságú célfutball Szépség, technika, hol vagytok? A 14. labdarúgó-világbajnokság döntőinek egy hónapos csatározásai vasárnap este a római Olimpiai stadi­onban befejeződtek. Vitathatatlan, az akaratát mindvégig ellenfeleire erősza­koló NSZK jogosan tette fel a koronát nagyszerű itáliai szereplésére és fektette két vállra a 90 percet kilenc emberrel befejező címvédő Argentínát. Ami az előzetes várakozások egyik felét illeti, a nyugatnémetek simán jutottak a dön­tőbe, a lehetséges 14 pontból 12-őt ki­harcolva nagyszerűen szerepeltek. A másik ágról viszont az olaszokat tippelte a szakértők tábora a fináléba. A tifosik legnagyobb bánatára azon­ban á squadra azzúrra, annak ellenére, hogy jószerével négy éve készült a bizo­nyításra, a harmadik helyen zárt, mi­után az elődöntőben az argentinok el­leni idegek csatáját, no és a 11-eseket elvesztette. , .- Az argentinokról mindent lehet állí­tani, csak azt nem, hogy ne küzdöttek volna oroszlánként, és igaz sportembe­rekhez méltó módon. Ki tudja, mit ho­zott volna a döntő, ha Codesal mexikói bíró nem állítja ki Monzont, majd to­vábbi ítéleteivel nem következetesen inkább Maradonáékat sújtja ...? A világbajnokság egyik nagy felfede­zettje a kameruni válogatott. Taktiku­san, ügyesen csaknem az elődöntőig verékedték magukat, és nemcsak ők, de Egyiptom legjobbjai is bizonyítot­ták, hogy az afrikai kontinens lépett előre a legnagyobbat, igyekezvén csök­kenteni azt az űrt, amely a futballban fejletlenebb földrészek nemzeteit Dél- Amerikától és Európától elválasztja. Európa sikeresen vizsgázott hazai kör­nyezetben, hiszen Anglia,, valamint a Cseh és Szlovák SZK is a vártnál jóval többet teljesített. Néhány kifejezetten emlékezetes ösz- szecsapás (nyugatnémet—angol, olasz —argentin, olasz—angol a bronzére­mért) szórakoztatta aJegjobban a helyi nézőket, de azért általános a megállapí­tás, hogy négy éve, Mexikóban élveze­tesebb küzdelmeket vívtak a csapatok. Akkor ugyanis jelentkezett egy-két vá­logatott, amely taktikai téren forradal­masított. Carlos Bilardo kapitány volt az, aki európai ösvényeken haladva megkezdte a 3-5-2-es felállási rend ki­dolgozását, amely olyan jól sikerült, hogy mipdjárt vb-babér járt érte. Ró­mában ugyanezt alkalmazta Bilardo, annyi különbséggel, hogy Diego Mará- dona a középpályások és az egy szem ék között amolyan „szabadúszó” fel­adatokat látott el. S ha Argentína Mexikóban újitott, akkor .ugyanerre tett most kísérletet Európa is. Franz Beckenbauer egy tö­kéletesen működő gépezetet konstru­ált. A 45 éves szakvezetőt sem sérülés, sem lényegesen formahanyatlás nem akadályozta tervei keresztülvitelében. Egyszerűen döbbenetes, hogy a hatal­mas iramú Bundesliga-ialálkozók és kupaelfoglaltságok után miként tudta ilyen jó erőben tartani játékosait. A nyugatnémetek amolyan kompu- terfutballt játszottak, a lehető legkeve­sebb időt töltötték el azzal, hogy a saját kapujuk előtt rombolják a riválisok ak­cióit, igyekeztek azonnal átjátszani a középpályát, és a szélrózsa minden irá­nyában futtatták veszélyes támadóikat, Klinsmannt és Völlert. Ha pedig erre nem volt módjuk, akkor jött a robot­ember Matthéus, akinek átlövéseit megtanulta rettegni a világ. MONDIALE *90 • MONDIALE *90 Egy hónappal c/clou a \ ilágbajnoki címvédő Argentína és Kamerun össze­csapásával kezdődött meg az olaszor­szági labdarúgó-világbajnokság. Az af­rikai futballisták győzelme után talán csak a legelfogultabb dél-amerikai szurkolók gondoltak arra, hogy július 8-án, Rómában az argentin válogatott ismét a világbajnoki címért küzdhet. A csoportmérkőzések után csak har­madikként jutottak a legjobb tizenhat közé, némi szerencsével elbúcsúztatták Brazíliát, majd kétszer is csak a hosz- szabbítást követő büntetőrúgásokkal verekedték tovább magukat. A németek útja nem volt ennyire gö­röngyös, csoportelsőként kerültek a legjobb tizenhatba. Sokak szerint a vi­lágbajnokság egyik legszínvonalasabb mérkőzésén verték meg a hollandokat. Ezt a csehszlovákok és az angolok fe­letti győzelem követte — utóbbiaknál csak büntetőkkel bizonyultak jobbnak — és máris a római döntőben érezhet­ték magukat. így aztán szombattól nyugatnémet szurkolók tízezrei indul­tak el az olasz főváros felé, hogy szem­tanúi legyenek válogatottjuk harmadik világbajnoki győzelmének. A németek­nek talán még soha nem volt ilyen ked­ves fogadtatásban részük, mert az ola­szok nem tudták az argentinoknak megbocsátani, hogy kedvenceiket „el­ütötték” a döntőtől. A két válogatott egymás elleni mér­lege az argentinok számára volt kedve­zőbb. A tizenegy mérkőzésen öt dél­amerikai győzelem, két döntetlen és négy német siker született. A találkozó elején mindjárt kiderült, hogy Beckenbauer nagy taktikusként tudatosan „ködösített”, hiszen nem Berthold, hanem Buchwald figyelte élénken Maradonát, aki már a kezdés előtt idegesnek tűnt. Talán nem is ok nélkül, hiszen az NSZK-zászlóerdőben fürdő lelátóról végig fütyültek a nézők a dél-amerikai himnusz alatt. A mér­kőzés német helyzettel kezdődött. A 3. percben Völler egy beíőtt labda útjába vetette magát, de nem talált a kapuba. Nem sokkal később Littbarskival szemben követtek el szabálytalanságot 18 méterre Goycochea kapujától. A sértett Brehme elé gurított, aki vi­szont a sorfalba vágta a labdát. Me­zőnyfölényben játszottak a németek, Harmadszor kerültek trónra a nyugatnémetek 9 1954 és 1974 után az idén harmadszor lett világbajnok az NSZK válogatottja. de a jól védekező argentinokkal szem­ben nem tudtak mit kezdeni. A tartalé­kos argentin gárda szívósan tördelte szét a rivális akcióit, miközben maga is igyekezett az ellenfél térfelére kerülni. Csatársoruk azonban a két sárga lap miatt eltiltott Caniggia nélkül nagyon meggyengült. Fordulás után a németek tovább nö­velték az iramot, egymás után dolgoz­ták ki helyzeteiket. Ä 46. percben Litt- barski lőtt két csel után a bal sarok mellé, majd három perccel később Berthold fejelte fölé Brehme szabadrú­gását. Hiába szorongatott az NSZK, a befejezések nem sikerültek. Az 58. percben a játékvezető egyértelmű lesről engedte el a támadáshoz felzárkózó Augenthalert, aki egy csellel Goyco­chea mellett is elhúzta a labdát. A ka­pus buktatott, Codesal bíró továbbot intett, így Monzon menteni tudott. A 61. percben Brehme kapáslövését ütötte szögletre az argentin kapus. Négy perccel később az elég gyengén játszó Klinsmann megugrott a jobb szélen. Monzon kétségbeesetten igye­kezett szerelni, de már nem érte el a német csatárt. Klinsmann biztos ami biztos alapon feldobta magát. Mivel a szabálysértés szándéka nyilvánvaló volt, a játékvezető piros lapot mutatott fel a védőnek. Nehezen bírták a játékosok a feszült­séget, sok volt a kölcsönös szabályta­lanság. A 83. percben Matthäus mere­dek labdájával Völler középen kilépett, majd a tizenhatoson belül átesett a ke­resztező argentin védő lábán. A meg­ítélt büntetőt Brehme a jobb alsó sa­rokba gurította. Ezt követően már a németek próbálták húzni az időt. Koh­ler késlekedett egy szabadrúgás elvég­zésével, mire Dezotti ráugrott a német­re, hogy megszerezze a labdát. A mexi­kói játékvezető jó ötvenméteres sprint után Dezottinak is felmutatta a piros lapot. Sőt a játékostársait csitító — amúgy a mérkőzésen elég keveset villo­gó — Maradona is kapott egy kártyát a sárga színűek közül. A semleges szemlélők megkönnyeb­bülten sóhajtottak fel, amikor Codesal pár perc múlva lefújta a találkozót. A németek az örömtől, az argentinok elkeseredettségükben sírtak, miközben a pálya szélén már az érmek átadásá­hoz készülődtek. Az argentin váloga­tott, amely négy kulcsemberét is elve­szítette a döntőre, fantasztikus erővel önmagát múlta felül. Codesal játékve­zető a vége előtt hét perccel Völler buk­tatásáért büntetőt ítélt, és ezzel eldön­tötte a mérkőzést. Az NSZK 1954 és 1974 után megszerezte harmadik világ- bajnoki győzelmét. Franz Beckenbauer búcsúja is fényesre sikerült, hiszen 1974-ben még ott futballozott a világel­ső nyugatnémet válogatottban, tizen­hat évvel később pedig szövetségi kapi­tányként vezette a csúcsra tanítványait. Ilyenre eddig csak a brazil Zagalo volt képes. Egyébként az idei vb-döntő azért is emlékezetes marad, mert még sohasem volt a fináléban kiállítás. Az éremosztást követően többen is nyilatkoztak a. döntőberupályáta-lépett két csapat játékosai közül. LotharMatthäUs: — Franz Becken­bauer sikerünk titka, aki ugyanoda hozta fel labdarúgásunkat, ahová ő tartozik: a világ élvonalába. Jó úton haladtunk, és ezen kell tovább men­nünk. Klaus Augenthaler: — Szebb befeje­zést nem is álmodhattam volna pálya­futásomnak. Pierre Littbarski: — Megérdemelten nyertünk, a tizenegyes feltétlenül jogos volt. Összesen hét mérkőzést játszok tunk, mi mutattuk a legtöbbet. Sergio Goycochea argentin kapus: — Szerintem igazságtalanul ítélt tizen­egyest a játékvezető, s ezzel minden • A tizenegyest értékesítő Brehme egy­szeriben nemzeti hőssé vált. Képünkön játékostársai köszöntik a gólszerzőt. esélyünk elszállt. Amikor Klinsmann- nal ütköztem, megsérültem, s ez na­gyon zavart a védésben, de erről nem a nyugatnémetek tehetnek. Pedro Troglio argentin középpályás: — Rossz érzés, hogy eljutottunk a dön­tőig, s az utolsó összecsapáson alulma­radtunk. De azért a második helyért sem kell szégyenkeznünk. Diego Maradona argentin csapatka­pitány: H; A futball nem mindig igazsá­gos játék. Nem azért vagyok elkesered­ne, mert csak a második helyet szerez­tük meg a világbajnokságon. Inkább az bosszant, hogy egy olyan tizenegyesből kaptuk a gólt, amelyet teljesen alapta­lanul Ítélt meg a játékvezető. A vasárnapi mérkőzés jegyzőkönyve ARGENTÍNA—NSZK 0—1 (0—0) Róma, Olimpiai stadion, 75 000 né­ző. Vezette: Codesal Mendez (mexi­kói). Pattjelzők: Hoyos Perez (kolum­biai), Listkiewicz (lengyel). Argentína: Goycochea — Serrizuela, Simon, Ruggeri — Troglio, Basualdo, Burruchaga. Sensini, Lorenzo — De- „.zotti, .Maradona. NSZK: Illgner •— Buchwald, Au­genthaler, Köhler1— Berthöld, Häss- ler, Littbarski, Matthäus, Brehme — Klinsmann, Völler. Csere Ruggeri helyett Monzon a 46., Burruchaga helyett Calderon az 52., Berthold helyett Reuter a 73. perc­ben. Gólszerző: Brehme (11-esből) a 85. percben. ■ Sárga lap: Dezotti a 6., Völler az 52 . Troglio a 83., Maradona 86. percben. Kiállítva: Monzon a 65., Dezotti a 86. percben. Szögletarány: 2:2 (1:0, az NSZK ja­vára). Schillaci a gólkirály A Mondiale ’90 góllövőlistájá­nak végeredménye; 6 gólos: Schillaci (olasz), 5 gólos: Skuhravy (csehszlovák), 4 gólos: Michel (spanyol), Milla (kameru­ni), Matthäus (nyugatnémet), Line­ker (angol), 3 golos: Völler, Klins­mann, Brehme, (mind nyugatné­met), Platt (angol), 2 gólos: Lacatus (román), Careca (brazil), Jozies (ju­goszláv), Bilek (csehszlovák), Bá­lint (román), Pancsev (jugoszláv), Müller (brazil), Redin (kolumbiai), Sztojkovics (jugoszláv), Caniggia (argentin), Baggio (olasz), 1 gólos: Ömam Biyik (kameruni), Valderra- ma (kolumbiai), Caligiuri (ameri­kai), Hasek, Luhovy (mindkettő csehszlovák), Brolin (svéd), Cayas- so (Costa Ricai-i), Sheedy (ír)? Deg- ryse, de Wolf (mindkettő belga), Kieft (holland), Abdelghani (egyip­tomi), Troglio, Burruchaga (mind­kettő argentin), Giannini (olasz), Bein (nyugatnémet), Kh. I. Muba­rak (egyesült arab emírségekbeli), McCall, Johnston (mindkettő skót), Strömberg (svéd), Hwang Bo Kwan (dél-koreai), Clijsters, Scifo, Cculemans (mind belga), Bengo- echea (uruguayi), Protaszov, Zig- mantovics, Zavarov, Dobrovolszkij (mind szovjet), Monzon (argentin), Littbarski (nyugatnémet), Rincon (kolumbiai), Szusics, Prosinecki (mindkettő jugoszláv), Jumaa (egyesült arab emírségekbeli), Og- ris, Rodax (mindkettő osztrák), Murray (amerikai), Ekström (svéd), Flores, Medford (mindkettő Costa Rica-i), Vervoort (belga), Gorriz (spanyol), Fonseca (uru­guayi), Wright (angol), Gullit (hol­land), Quinn (ír), Gonzales (Costa Rica-i), Kubik (csehszlovák), R. Koeman (holland), Serena (olasz), Julio Salinas (spanyol), Kunde, Ekeke (mindkettő kameruni). BONN: Világbajnokok vagyunk! BUENOS AIRES: Egy álom szertefoszlott Bár az egész világ megkülönböztetett figyelemmel kísérte a labdarúgó-világbajnokság döntőjét, a legnagyobb érdeklő­dés az NSZK-ban és Argentínában volt. Franz Beckenbauer, a nyugatnémet csapat edzője első nyilatkozatában, valamint a nyugatnémet tévériporterek egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy a győztes góllal végző­dött tizenegyest a bíró ugyan megalapozatlanul adta meg, de nyilvánvalóan úgynevezett „engedménybüntetőt” adottaz. általa korábban helytelenül meg nem ítélt tizenegyesért. így az NSZK megérdemelten nyerte meg a világbajnokságot. Beckenbauer a televízióban kijelentette: világbajnokságon csapat még soha nem győzött ilyen megérdemelten. Az NSZK nemcsak erőnlét szempontjából volt jobb, hanem jobban és szebben is játszott, lényegében az egész mérkőzés alatt uralta a pályát. A világbajnoki döntőben elszenvedett veresége miatt Ar­gentina hétfőn félárbocra eresztett lobogókkal ünnepelte a Haza Napját, július 9-ei hagyományos nemzeti ünnepét. Carlos Saul Menem köztársasági elnök mellett nem foglalt helyet a dísztribünön sem Maradona, sem Bilardo edző, és eleinte az is kérdéses volt, hogy a katonai díszszemlére össze tudják-e trombitálni a népet, vagy az argentinok inkább alszanak egy jó nagyot a vereségre, s megpróbálnak feledni egy álmot, amelyet igencsak kergettek. A fiesta elmaradt, Argentína gyászba borult, nem volt kifizetődő előre inni a medve bőrére. A csalódottság most az érthetőnél is jóval nagyobb. A tízmilliós argentin főváros lakóinak még meg kell emészteniök a vereséget, mert meg sem fordult a fejükben, hogy ilyesmi is megtörténhet. Buenos Airesből nézve a világbajnoki döntő egyértelműen NSZK-fölényt mutatott. Helyesnek tűnt a mexikói Codesal Mendez bíró döntése, hogy kiállította Monzont és Dezottit. A megítélt büntetörúgás viszont nem tűnt indokoltnak. A kék-fehérek egyszerűen nem tudtak kibontakozni. Carlos Bilardo edző kétségbeesésében már csak azt tudta kérni a fiaitól a pálya széléről, hogy legalább egy percre tartsák maguknál a labdát. Argentína elmondhatja Maradonáéknak: szép álom volt fiúk — de azért köszönjük. MONDIALÓGUS Sörén Lerby A dán labdarúgó-válogatott védője hosszú, ered­ményes pályafutás után nemrég akasztotta szögre a futballcipőt. Lévén hogy az ő csoportselejtezőik után Románia jutott ki a Mondialéra, Lerbynek nem ada­tott meg, hogy Mexikót követően esetleg emlékezetes teljesítménnyel búcsúzzon. Vasárnap este elegánsan öltözve ő is ott tárgyalta barátai társaságában a római nemzetközi sajtóköz­pontban a nyugatnémet—argentin döntő eseményeit. Szabó Sándor, az MTI munkatársa néhány percig faggatta a dán hírességet. — Mi az összbenyomása a világbajnokságról? j :— A döntőből és az elődöntőkből kiindulva, ha így • haladunk, a robotok veszik át a főszerepeket a zöld gyepen. Nem tagadható, hogy az NSZK jogosan ver-: te meg a volt világbajnokot, de hol volt a futball? Mert számomra a labdarúgás azt jelenti, hogy játsza­nak is, nemcsak mennek föl és le kilencven percen keresztül a pálya hosszában a játékosok. Argentína taktikai felfogását megértem, csak Maradonára szá­míthattak. és ő a vártnál rövidebb időszakokon ke­resztül tudta tartani a labdát. — A sajtóteraszról úgy tűnt, ebben a ráfizetésben alaposan közreműködött a mexikóijátékvezető, Code­sal is- — Úgy gondolom, hogy 39 éves embert egy ilyen nagy fontosságú találkozó levezetésével megbízni őrültség volt. Nem volt kellő rutinja, képtelennek bizonyult helyesen megítélni azt, hogy mi a taktikai jellegű szabálytalanság, mi a színészkedés és mi az igazán kemény, durva belemenés. Monzont elég lett yolna szóbeli figyelmeztetésben részesíteni^ esetleg sárga lapot adni, de hogy egy óra után miért engedte le a „sorompót” Argentína előtt Codesal, erre csak ő tudhatja a választ. — Ezen a tavaszon úgy hirlett, hogy játékospályafu­tása befejezése után Ön lesz a leköszönt Sepp Piontek utóda a dán válogatott szövetségi kapitányi posztján. — Valóban tárgyaltam a szövetséggel, de nem hi­szem, hogy én folytatom Piontek helyén. Talán né­hány újságíró szeretné, meg egy-két volt válogatott­beli társam, de nincs még döntés. Jövőmet illetően mit sem tudok mondani, de nem ok nélkül jöttem Olaszországba, hiszen a szélrózsa minden irányából részt vettek ügynökök, menedzserek a vb-n, akikkel hasznos, ha az ember jóban van. W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents