Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-25 / 173. szám
BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évi., 173. szám Ára: 4,30 Ft 1990. július 25., szerda _____________ ■ IMraMPHiMMR Szerdán próba, csütörtökre kész a szavazólap A július 29-re kiírt népszavazással kapcsolatos előkészületek az előre meghatározott menetrend szerint folytatódnak — tájékoztatott dr. Balogh László, a megyei tanács osztályvezetője. Bács-Kiskun- ban összesen 594 szavazókörben lehet leadni a voksokat. Ez lényegében megegyezik a parlamenti választások idején kialakított körzetekkel, összesen hárommal lett kevesebb a számuk, mivel célszerűségi okokból — kis lélekszámú körzet, közel eső helyiségek néhányat összevontak. A választási szervek — egyéni választókerületi bizottságok es szavazatszámláló bizottságok — július 20-ra megalakultak. A pártok közül a népszavazási kezdeményezést támogatók (MSZP, MSZMP) az aktívabbak, de más pártok is elküldik megbízottaikat a bizottságokba. Kivétel e tekintetben a megyében a Fidesz és a KDNP. A bizottságok működőképessége tehát biztosítottnak látszik. Egy- egy bizottságban öt tagnak kell lenni, bár három tag is elegendő ahhoz, hogy a szavazókor kinyisson, de csak három tag esetén nincs lehetőség a mozgouma kivitelére. (Ennek szabályai megegyeznek a képviselőválasztások idején voltakkal, tehát kérésre, a mozgásukban korlátozott személyekhez a lakásukra viszik az urnát, hogy otthon szavazhassanak.) A legfrissebb információk szerint Bátyán két bizottság létszáma nem teljes, de rövidesen kiegészülnek, ilyen gond tehát nem akadályozhatja a vasárnapi népszavazást. A választói névjegyzékek július 20-ra elkészültek, 20. és 25. között megtekinthetők a helyi tanácsokon, s 25-én 16 óráig lehet kifogással élni. Miután ez alkalommal kopogtatócédulát nem kézbesítettek a választópolgároknak, csak személyesen lehetett meggyőződni arról, hogy az illető szerepel-e a névjegyzékben. Ez pedig fontos, mert csak ebben az esetben lehet igazolással az állandó lakóhelyen kívül szavazni. Az igazolást — ellentétben a korábbi gyakorlattal — mindenki- nek személyesen kell kérnie a lakóhelye szerint illetékes tanácsnál. Egyelőre tárgyalások folynak az előzetesen fogvatartottak ügyében — amely inkább elvi jelentőségű —, miután ők személyesen nem mehetnek el igazolást kérni, ám a választójoguk megvan. Ugyancsak választójoggal rendelkeznek az intézetekben élő, gondnokság alá nem helyezett személyek. A részletes tudnivalókról a választási bizottságok plakátokon, szórólapokon, a sajtó útján értesítik az állampolgárokat. Szavazni csak hivatalos szavazólapon lehet, az igen vagy a nem négyzetbe húzott x vagy + jellel. , Egyszerűbb lesz a korábbinál a szavazatok összeszámlálása. A szavazókörben elkészítik a jegyzőkönyveket, amelyeket az egyéni választókerületben ellenőriznek, ösz- szesítenek, majd telefaxon küldik a megyei választási munkacsoporthoz a tájékoztató részadatokat. Egy újabb összesítés után innen jutnak el az információk az országos választási bizottsághoz. A végleges megyei adatokat Kecskeméten, a jegyzőkönyvek beérkezése után állapítják meg. Éjfélre — a várakozások szerint — 98 százalékos becslés várható, az előzetes végeredményre hétfőn reggel 6 óra tájban lehet számítani. A zökkenőmentes lebonyolítás érdekében július 25-én délután próbát - tartanak, amikor is a várható jegyzőkönyvek 10 százalékát kell kitölteni. A népszavazás megrendezésére Bács-Kiskun megye több mint 14 millió forintot kap. Ebből a pénzből díjazásban részesülnek a bizottsági tagok. A tanácsok által választottak bruttó ezer forintot vehetnek fel személyenként, de egy bizottság nem kaphat 3000 forintnál többet, amíg a p .tok által delegált tagoknak szintén jár az ezer forint bruttó ősz- szeg, maximum 8000 forint felső határig. Ezen felül valamennyi bizottsági tag 200 forint étkezési hozzájárulásban részesül. Az osztályvezető elmondta még, hogy az egyéni választókerületek központjaival a telefon-összeköttetések rendben vannak. A népszavazással kapcsolatos bármilyen információval a megyei választási munkacsoportot is lehet keresni, a 22- 287-es és a 22-900-as telefonszámon. V. T. ■MHanaanaiaBJi Ellentét Gorbacsov és Sevardnadze között? ki elnök tanácsadója cáfol Eduard Sevardnadze állítólag nem ért egyet Mihail Gorbacsov új föderációs tervével, mert az szerinte nem veszi kellően figyelembe a helyi érdekeket. A szovjet külügyminiszter bíráló megjegyzéseinek egyik fültanúja számolt be hétfőn a Gorbacsov-csapaton belül támadt nézeteltérésről a nyugati sajtó moszkvai képviselőinek. Andrejs Krastinsról, a lett parlament elnökhelyetteséről van szó. O megfigyelőként jelen lehetett a múlt pénteken a szovjet elnök két tanácsadó testületé, az Elnöki Tanács és a Föderációs Tanács együttes ülésén, ahol az új szovjet föderáció és a gazdasági reform meggyorsítása volt terítéken. Beszámolója szerint ezen az ülésen Eduard Sevardnadze határozott ellenvéleményt fejtett ki a gor- bacsovi föderációs tervezettel szemben. A külügyminiszter állítólag kijelentette, hogy egységes szövetségi szerződés megkötése helyett (ilyen szerződést javasol Mihail Gorbacsov) a központi kormánynak inkább külön-külön szerződésről kellene tárgyalnia minden egyes köztársasággal, csakúgy, mint ahogy most Litvániával készül tenni. Andrejs Kras- tins legalábbis így idézte a külügyminisztert. Mihail Gorbacsov terve nyolc olyan hatalmi ágazatot sorol fel, amelyeknek a tervezett új szövetségi szerződés értelmében központi irányítás alatt kellene maradniuk. Valószínűleg ezek — a nyilvánosság számára részleteikben még ismeretlen — pontok képezhetik vita tárgyát a külügyminiszter és az elnök között. A szovjet elnök tanácsadó testületének egyik tagja kedden cáfolta, hogy a Szovjetunió készülő új szövetségi szerződését illetően ellentétek lennének Gorbacsov elnök és Eduard Sevardnadze külügyminiszter között. SZÓPÁRBAJOK A T. HÁZBAN Hatpárti konzultáció várható a sajtó ügyében Kisgazda-vélemény: igenis a hatalom megszerzésére kell törekedni Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatról kezdődött meg az általános vita, s ez töltötte ki a plenum kedd délelőtti munkanapját. A törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, a képviselők meghallgatták a miniszteri expozét, amikor kiderült: az illetékes véleményező testület, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság nem tárgyalta a javaslatot. Ez az előterjesztés tartalmazza, hogy kik rendelkeznek választójoggal, illetve kiket nem illet meg ez a jog; rendelkezik a választók nyilvántartásának, a választókerületek, szavazókörök kialakításának, a választási szervek működésének, a jelölés és a szavazás módjának, a választás rendszerének, az eredmény megállapításának, a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai védelmének, a jogorvoslatnak, az időközi választásnak és a képviselő jogállásának szabályairól. Az előteijesztő Horváth Balázs belügyminiszter hangsúlyozta: a tervezet három választási rendszert tartalmaz. Az úgynevezett kislistás rendszerben — amelyet az 5 ezer lakost számláló vagy ennél kisebb településeken alkalmaznának—minden jelölt felkerülne a szavazólapra, a választópolgár pedig annyi jelöltre szavazhat, amennyi a törvényben szabályozott módon a településen megválasztható képviselők száma. (Folytatás a 2. oldalon) ÚJRA MEGNYÍLT A KÉCSKEI SZABADSTRAND Leállították a környezetszennyező szennyvíztisztítót Kedden ismét megnyílt a tiszakécskei szabadstrand. A fürdőt a hét végén a Bács- Kiskun Megyei Köjál záratta be — a Közép- Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz érkezett bejelentések alapján —, mivel alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy az élő vízbe fertőző szennyeződés került. A folyó több szakaszán vett vízminták vizsgálati eredményei nem igazolták a feltételezést. A Tisza vízminősége másodosztályú — ami a nyári nagy melegnek és az alacsony vízállásnak megfelelő —, nem fertőzött, fürdőzésre alkalmas. Erről a Bács-Kiskun Megyei Köjál igazgató-főorvosa, dr. Temfli Ágnes tájékoztatta az MTI munkatársát, a tiszakécskei tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Simon Jenő pedig kérte annak a korábbi, Kötivizigtől származó hírnek a cáfolatát, miszerint az itt fürdőzők közül többen kiütéseket kaptak. A vb-titkár elmondta, hogy a város orvosaitól tájékoztatást kért, s úgy értesült: bőrkiütéses megbetegedés nem történt. (Folytatás a 2. oldalon) Zsíros Géza (FKgP) Folytatódik a nyomozás a Dunagate-ügyben _______ A z államtitoksértés bűntette és más bűncselekmény miatt Végvári József rendőr őrnagy és társai ellen januárban indított, majd februárban befejezett bűnügyben — az iratok felülvizsgálata után — a legfőbb ügyész a Katonai Főügyészséget a nyomozás folytatására, a Budapesti Katonai Ügyészséget pedig a vádemelésre utasította — mondta az MTI munkatársának dr. Kovács Tamás ezredes, főosztályvezető ügyész. Kovács Tamás a döntés előzményeként utalt arra, hogy a legfőbb ügyész július 17-én hatályon kívül helyezte a Katonai Főügyészség február 23-án kelt, nyomozást megszüntető határozatát, mert nem ért egyet annak jogi álláspontjával. (Folytatás a 2. oldalon) VÁSÁROZÓK HÁBORÚJA A bajai kereskedőket elüldözik Kalocsáról? Ki gondolná, hogy ilyen kemény csatát vívnak a kereskedők a vásári, piaci placcokért? Minél nagyobb mértékben lesz meghatározó a magántulajdon, a privatizáció, annál inkább esnek egymás torkának az érdekeltek, finomabban fogalmazva: élesedik a konkurenciaharc. Ha belekalkuláljuk, hogy gyöngül a vásárlóerő, igencsak kemény ütközetek várhatók. Ennek első jelei Kalocsán máris mutatkoznak. (Folytatás a 2. oldalon) KATOLIKUS IFJÚSÁGI NAPOK KISKUNHALASON Az első nap vendége Lustiger bíboros Tegnap nyitotta meg rendezvényeinek sorozatát a Katolikus Ifjúsági Napok Kiskunhalason a Kiengesztelődés gondolatkörével. Mint azt már lapunkban is jeleztük, a jövőre esedékes pápai látogatást előkészítendő került megrendezésre a katolikus fiatalok találkozója. A mintegy ezer résztvevő — köztük a határainkon túl élő magyarság képviselői is — hétfőn délután érkezett folyamatosan a Sóstó melletti táborba. A tegnapi program központjában a délelőtti szentmise állt, amelyet Lustiger bíboros, Párizs érseke celebrált a városi sportcsarnokban. A szentbeszédet dr. Lukács László piarista atya, a Vigília főszerkesztője tartotta, amelyben az egyházon belüli, a nemzeti és nemzetközi kiengesztelődés fontosságáról szólt. Pázmány Péter munkásságát idézte a kezdődő újraevangelizálódás példájaként. A szentmisét követően Lustiger bíboros a Kiengesztelődés gondolatköréről tartott előadást az egybegyűlteknek. Elmélkedését a sokarcú ember gondolatára építette, a másság elfogadására, az erőszaknak szeretet általi megtörésére, a megbékélésre figyelmeztette hallgatóságát. Délután az Életünk Krisztus jelmondat jegyében alkotó képzőművészek tárlata nyílt az Általános Művelődési Központban. B. Kopp Judit szobrászművész, valamint Molnár C. Pál, Pleidell János, Prokop Péter, Szántó Piroska és Zsuifa András festőművészek együttes kiállítását ezen a héten tekinthetik meg az érdeklődők. Ugyanekkor nyitott, de augusztus végéig tart a nagy Széchenyiek leszármazottja, a New York-i születésű Széchenyi Péter festőművész tárlata is, amelyet a művész a pápai látogatás tiszteletére válogatott össze képeiből. Este egy sportcsarnokbeli színi előadás zárta az első nap programját. Bucz Hunor Térszínháza egy középkori Mária- siralmat adott elő. A városlakók egy része a csarnokban zajló programokat a kábeltelevízió kísérleti adásának közvetítésében — a 4-es csatornán — kísérheti figyelemmel. H. T. Harcok és arcok (Fotó: Walter Péter) Orbán Viktor (Fidesz) PARLAMENTI Ki - mennyit...? A parlament hétfőn végre megállapodásra jutott az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről. Az alábbiakban az elfogadott törvényt próbáljuk meg forintokban elbeszélni. A képviselői tiszteletdíj (mely gyakorlatilag munkabér, s a munkabérre vonatkozó szabályok szerint kell adózni utána) a mindenkori miniszteri fizetés 50 százaléka. A miniszteri fizetés momentán 65 ezer forint, a képviselői alaptiszteletdíj tehát 32 500 forint havonta. Kaphatnak pótdijat is a képviselők, ha valamilyen tisztséget vállalnak. Ennek mértéké: országgyűlési elnök plusz 200 százalék (Szabad György ezek szerint 97 500 forintot kap havonta), az alelnökök plusz 150 százalékot jussolnak (81 250 Ft), a jegyző plusz 70 százalékot vehet föl (55 250 Ft). Az állandó, továbbá a különbizottságok elnökei 100 százalékos pótdíjat kapnak (az ösz- szesen 65 000), a bizottsági alelnökök 80, a titkárok 60, a tagok pedig 40 százalékos pótdíjat kaphatnak. (Személyenként tehát 58 500,52 000 és 45 500 forintot). A pártfrakció-vezetők (Torgyán József, Horn Gyula, Kónya Imre stb.) 120 százalékos pótdíjra jogosultak (az összesen 71 500 forint). A törvény rögzíti, hogy költségtérítési átalány is jár a képviselőknek. Egy fővárosi követ ezek szerint alaptiszteletdíjának 35 százalékát (11 375 Ft), a 100 kilométeren belül lakók (például a kecskemétiek) az alapdíj 40 százalékát (13 000), a 100 és 200 kilométer közötti távolságban élők az alapdíj 50 százalékát (16 250 Ft), míg az ennél is távolabb élők az alapdíj 60 százalékát kapják (19 500 Ft). A képviselők egyébként a közforgalmú tömegközlekedési eszközökön ingyen utazhatnak. Ingyen telefonálhatnak 9 irodájukból — és térítésmentesen küldhetik hivatali leveleiket a képviselők, és nem kell fizetniük a parlamenti dokumentációs szolgáltatások igénybevételéért sem. Szakértőket is fogadhatnak a törvényhozók — ennek a díjazásáról a törvény szintén rendelkezik. Az új törvényben rögzítik, hogy mi lesz azokkal, akiket esetleg egy következő választáson nem juttatnak ismét a parlamentbe a szavazók. Ok ekkor egy összegben jogosultak hat egész havi össz- tiszteletdíjukra. Ha abban a korban vannak, képviselői javadalmazásuk alapján jogosultak nyugdíjellátásra is. g j I lack Peter (SZDSZ) 9 Beke Kata (MDF)
