Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-24 / 172. szám
2 • Petőfi népe • 1990. július 24. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) mint parlamenti képviselőcsoportja nevében sajnálkozását fejezte ki a hírhedtté vált „körlevél” pontatlan megfogalmazása miatt. Még az érdemi munka megkezdése előtt tett esküt az Országgyűlés előtt Boross Péter, aki ezután a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári funkciója helyett — az ideiglenes köz- társasági elnök kinevezése alapján —tárca nélküli miniszteri tisztséget tölt be. Az Országgyűlés a napirend első pontjaként — Balsai ■ István igazságügy-miniszter előterjesztésében — módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők véleménye szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusának minden formáját fogadjuk el. Ezt követően megkezdődött a mentelmi joggal összefüggő alkot- mánymódositásról szóló törvény- javaslat megtárgyalása. Az alkotmány módosításával 293 képviselő értett egyet, nemmel senki sem szavazott és tartózkodó sem akadt. Az Országgyűlés az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsagjavaslatának megfelelő formában, módosítások nélkül elfogadta a képviselők jogállásáról, illetve tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű törvényjavaslatokat. . A tervezetet kísérő rövid vitában a képviselők jobbára elismerően szóltak a törvényhozók jogállásáról, szóló előterjesztésről. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) a szabad- demokraták nevében egyetértett a képviselői jogállás törvényi szintű szabályozásával. A képviselők olyan különleges állami jogi státusba kerülnek, amelynek önálló körülhatárolása elengedhetetlen. Szájer József (Fidesz) hangsúlyozta: a fiatal demokraták mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Országgyűlés munkáját a hatékonyság, a szakszerűség jellemezze. Csak így igazolhatók a választópolgárok előtt a képviselők törvényben biztosított „kiváltságai”. A képviselők jogállásáról szóló, módosító indítvány nélkül elfoga- I dott törvény a többi között ki- I mondja: a képviselő — és a volt képviselő — bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség ugyanakkor nem vonatkozik a rágalmazásra, illetve a becsületsértésre, amiért - mentelmi jogának felfüggesztése után — természetesen a képviselőnek is felelnie kell. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, utána a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés a mentelmi ügyekben vita nélkül határoz, a jelen lévő képv jselők kétharmadának szavazata alapján. Az esetleges hivatali összeférhetetlenség kizárása érdekében a törvény a többi között kimondja, hogy a képviselő nem lehet alkalmazottja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állatni Számvevő- szék, az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti es etnikai kisebbségi ■ jogok országgyűlési biztosa hivatali szervezetének. A képviselői mandátum összeegyeztethetetlen továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöki, elnökhelyettesi, igazgatói, illetve az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatói és igazgatóta- nacsi tisztével. A kétharmados többséggel jóváhagyott törvény leszögezi: a képviselő megválasztásának időpontjától kezdve tiszteletdíjra jogosult, amely alapdíjból és pótdíjból áll. Az alapdíj a mindenkori miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg (a miniszterek jelenleg havonta bruttó 65 000 forintos fizetést kapnak). Ami a pótdijakat illeti, a törvényhozás a következő tételeket hagyta jóvá: az Országgyűlés elnöke a képviselői alapdíj 200 százalékát, alelnöke 150 százalékát, jegyzője 70 százalékát, bizottsági elnökei 100 százalékát, bizottsági alelnökei 80 százalékát,, bizottsági titkárai 60 százalékát, bizottsági tagjai 40 százalékát, a pártok frakcióvezetői 120 százalékát kapják hayonta, pótdíj címén. A képviselő legfeljebb két bizottság tagjaként részesülhet pótdíjban. A képviselők tiszteletdíjuk, ínind ,áz alap-, mind a pótdíj után személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot fizetnek. • Égj „régi" és egy új — tárca nélküli — miniszter: dr. Balsai István és Boross Péter. (Walter Péter felvételei) A pártok frakcióit munkájuk | szakmai megalapozása érdekében | szakértői díj illeti meg. Ennek éves I összege képviselőcsoportonként 20 I képviselő éves alapdíjának felel meg. A kormánypárti képviselő- csoportok emellett képviselőnként az évi alapdíj 25 százalékát, ellenzéki pártok frakciói pedig képviselőnként az évi alapdíj 50 százalékát is megkapják. Független képviselő szakértői díj címen alapdíja 50 százalékának igénybevételére jogosult. A plénum ismét tárgyalta az alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvény- javaslatokat. Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáztak. A történelmi eszmefuttatásokban bővelkedő véleményismertetések több órát vettek igénybe — húsz felszólalás hangzott el. Mindezekkel együtt a vita nem hozott felszínre új érveket, elemeket, néhány képviselő megjegyzéséből azonban az tűnt ki: azál- talános vita mindaddig tart majd, amíg a parlamenti pártok meg nem egyeznek ebben a kérdésben. A helyi önkormányzatokról és ezzel összefüggésben az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vitáját a plénum ismét elnapolta. Ezután a Parlament Csóti György (MDF) önálló indítványát tárgyalta a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozásáról kialakítandó 'Országgyűlési állásfoglalásról. A képviselő indítványa rámutat: Magyarország népe évtizedek óta arra vár, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó Szovjetunió erkölcsi elégtételt adjon hazánknak. Csóti György emlékeztetett arra: a magyar kormányfő már több alkalommal kifejezésre juttatta a szovjet kormány képviselői előtt, hogy a szovjet csapatok 1956 és 1957 között— tehát az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában — minden nemzetközi jogi alap nélkül tartózkodtak Magyarországon. A kormányfő egyben felhívta a szovjet kormány képviselőinek figyelmét arra, hogy az 1968-as csehszlovákiai események újraértékeléséhez hasonlóan messzemenően indokolt lenne, hogy. a Szovjetunió is kifejezésre juttassa az 1956- os forradalom és szabadságharc eddigi megítélésének felülvizsgálatát. Csóti György indítványozta: az Országgyűlés kérje a szovjet parla- mént éz irányú állásfoglalását. Zombori Mátyás a szabad demokraták frakciója nevében örömét fejezte ki az indítvány előterjesztésével kapcsolatban. Hangoztatta: a javaslat teljes egészében egybeesik az SZDSZ álláspontjával. Morális jelentőségén túl az állásfoglalásnak aktuálpolitikai tartalma is van, hiszen folyik a huzavona a szovjet csapatkivonás során hátra maradó javak elszámolása körül. Ennek során azonban a Szovjetunió nem kíván tudomást venni az 1956-ban Magyarországon okozott károkról, a „malenkij robotra” elhurcoltak szenvedéseiről, a csapatkivonás oko'zta környezeti károkról. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az 1956-os magyarországi események szovjet átértékelése hozzásegíthet a két ország közötti rendezett viszonyok mielőbbi megszilárdításához. Csóti György indítványát, melyet a Külügyi Bizottság is támogatott, a törvényhozás 250 igenlő szavazattal elfogadta; ellene csupán Gerbo- vits Jenő (FKgP), tárca nélküli miniszter szavazott. Az Országgyűlés hétfői munkanapján utolsóként meghallgatta a nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi eredményekről. A testület álláspontját Debreczeni József (MDF) elnök ismertette. Mint emlékezetes, a bizottság felállításáról a törvényhozás egy május végén kelt határozata intézkedett. Feladatául szabta, hogy értékelje a privatizációs folyamatok jogszerűségét, gazdasági kihatásait, s feltárja az esetleges visszaéléseket, illetőleg a kialakuló monopolhelyzeteket. A most előterjesztett „közbülső” jelentés megállapítja: a magyar sajtóban rendkívül súlyos jogi, politikai, gazdasági, technikai, szakmai és etikai válságjelei tapasztalhatók. Mindezek oka a korábbi állampárti sajtóstruktúra szétesésében keresendő. Az állampárti diktatúra sajtója a politikai szócső szerepét töltötte be. Az ilyenfajta sajtó természetesen csak egy roppant bürokratikus, apparátus jellegű szerkezetben működhetett. Ezek a viszonyok azonban szétzilálódtak a politikai rendszerváltás folyamatában, ami a válságtünetekhez vezetett. A gazdasági válság lényege, hogy a sajtó területére is betörő piaci viszonyok egy piaci működésre merőben alkalmatlan struktúrával, elavult, korszerűtlen technikával és jórészt ugyancsak alkalmatlan és felkészületlen emberekkel találkoztak. A jogi válságot az okozza, hogy a piaci viszonyok közötti működésben valóságos törvényen kívüli állapot jött létre. A szakmai-politi- kai-etikai válság a pártsajtó szétesése nyomán alakult ki, aminek következtében a kiadók és a szerkesztők erkölcsi-politikai identitás- és egyensúlyzavarba kerültek. A bizottság következtetése: a privatizáció és az azzal együttjáró külföldi tőkebefektetés létkérdés a magyar sajtó számára, azonban el kell kerülni bármiféle monopolhelyzet kialakulását. Ennek érdekében a testület azt javasolja, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a kormányzat kontrollálja a sajtó privatizációs folyamatait. Ez utóbbi konklúzió vitát váltott ki a parlament ülésén. Molnár Péter (Fidesz) arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a többségi véleménnyel szemben — amelyet a bizottság tíz tagja közül az MDF és a KDNP összesen öt tagja szavazott meg — markánsan megfogalmazódott egy kisebbségi vélemény is, amelyet három párthoz tartozó bizottsági tagok jegyeztek. (Ez utóbbi összetétel Molnár Péter szerint már önmagában is elgondolkodtató tény, és arra utal, hogy a bizottságban részt vevők körét újra kellene szabályozni.) A kormánypárti végkövetkeztetéssel szemben a kisebbség úgy véli, hogy a kormány közvetlen felügyelete a sajtó privatizációs ügyei felett hihetetlenül nagy hiba lenne. A bizottság álláspontjával ellentétben Molnár Péter véleménye szerint a parlament képes lenne arra, hogy átmenetileg törvényi szabályozás útján „kézben tartsa” a sajtó privatizációs folyamatait '— mindaddig, amíg meg nem születik az átfogó médiatörvény. Ebben szerepet kaphatna az Állami Vagyonügynökség is. A kormány beavatkozásának gondolatát az ellenzék mélységes felháborodással fogadja. Á jelentés ez irányú javaslata „nagyon rossz irányba vinné el a sajtó kezelését”. A képviselő a bizottság összetételével kapcsolatos kifogásai mellett fenntartását hangoztatta a bizottság ténykedési körével összefüggésben is. Véleménye szerint ugyanis a testületnek a vizsgálódást elindító Springer-ügyre kellene összpontosítani a figyelmét; a sajtó általános állapotának megítélése nem tartozik egy ilyen különleges vizsgálóbizottság kompetenciájába. Molnár Péter egyben jelezte azt is, hogy a vizsgálóbizottság — szerinte — pártatlanságot sertő összetételének megváltoztatása érdekében a közeljövőben módosító indítványt tesz. A bizottság „gyorsjelentése” felett a törvényhozás nem nyitott vitát; az elhangzottakat határozathozatal nélkül tudomásul vette. (MTI) Példa nélküli eset Nincs probléma a névjegyzékekkel Nincs sok észrevétel a július 29-i népszavazásra készült választói névjegyzékekkel kapcsolatban — válaszolt az MTI kérdésére hétfőn Horváth Ferenc, az Állami Népességnyilvántartó. Szolgálat főosztályvezetője. A tisztviselő elmondta: a tanácsok többsége már két- ' három nappal az előírt július 20-ai határnap előtt megkapta a választópolgárok nevét tartalmazó listát. A legjobban abban a négy megyében sikerült a munka, ahol saját adataik alapján helyben készült el a névsor. A választópolgárok eddig csupán kisebb pontatlanságokat tettek szóvá. Az ezután észrevett problémákat július 25-én 16 óráig még lehet jelezni a helyi tanácsok vb-titkárainak. Kevesen kértek eddig olyan igazolást, amellyel állandó lakóhelyükön kivül szavazhatnak. Megyénként, nagyobb városonként eddig csak 20-30 polgár jelentkezett ezzel a kéréssel. Ezt a dokumentumot egyébként legkésőbb a választást megelőző napon 16 óráig lehet kiváltani. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) lezte, a múlt pénteki nagygyűlés célja a párt polgári tagozatának a megalakítása volt. A 9. választókerület községeiből és a bajaiakból összegyűlt'szépszámú résztvevő előtt először dr. Horváth László kiskunhalasi képviselő számolt be a parlamenti munkáról, majd dr. Pohankovics István államtitkár adott mintegy 60 perces előadásban áttekintést a kisgazdapártot foglalkoztató legfontosabb kérdésekről, mindenekelőtt a föld- törvénytervezetről. , Számos kérdés és hozzászólás hangzott el, melyek elsősorban az államosított ingatlanokra vonatkoztak. Egy esetet — tudomásunk szerint erre még nem volt példa — röviden ismertetünk. A Bajához körülbelül 6 kilométerre fekvő kis községben, Érsek- csanádon nyugalomba vonult a körzeti orvos, és el is költözött. Szolgálati lakását annak rendje s módja szerint visszaszolgáltatta a tanácsnak, mely rendbehozatta, kifestette. Az orvosi állásra pályázatot hirdettek, természetesen úgy, hogy a státushoz lakás is jár. Mire azonban az új orvos megérkezett volna, a házat elfoglalta a régi tulajdonos családja, melytől 1952- ben elvették. Szinte megoldhatatlan dilemma elé került a községi végrehajtó bizottság. A tanácsnak annyi pénze nem volt, hogy másik szolgálati lakást szerezzen, így a község orvos nélkül marad. Ha viszont a jogos tulajdonost távolít- ják el karhatalommal — nos, ettől az eljárástól mindenki ódzkodott. Hiszen felfogható úgy is a dolog, hogy a jogos tulajdonost inkább a 38 évi bérleti díj illetné meg, semmint hogy továbbra is máshol kelljen laknia. (Mindjárt hallottunk egy másik példát erre is. A bajai VIII. körzeti régi MSZMP-szék- ház egykori tulajdonosa, egy idős asszony, földes szobában húzza meg magát, pedig az államosításkor három házat is elvettek tőle.) Ami az érsekcsanádi egészség- ügyi ellátást illeti, megnyugtathatjuk az olvasókat. Okos kompromisszum köttetett. A tulajdonos egy évre átadta a házat a körzeti orvosnak, ezzel a község haladékhoz jutott, hogy megoldja a kér* dést. Természetesen az eset megvitatása közben felmerült — a jelenlévők a tulajdonos igaza mellett szóltak — ,'vajon mi lesz, ha egyszerre majd százezer ember akarja visszakapni jogos tulajdonát. É pillanatban ugyanis erről még nem intézkedik törvény. Azt pedig tudni kell, hogy egy ilyen nagy jelentőségű jogszabály kidolgozása alapos előkészítést igényel. Á bajai kisgazdapárti nagygyűlés végezetül kimondta a polgári tagozat megalakulását. A szétosztott belépési nyilatkozatot az új tagok a helyszínen kitöltötték. G. Z. A föld annak a tulajdonába kerüljön, aki megműveli (Folytatás az 1. oldalról) talanul megfosztott parasztság és a mezőgazdaságból élt népesség tulajdonjogát is. A képviselőcsoportok felkérték az illetékes minisztériumokat: gyorsítsák meg a törvényszerkesztési munkát, hogy a kormány a törvényjavaslatot mielőbb benyújthassa az Országgyűlésnek. Böröcz István, az FKgP parlamenti csoportjának tagja a termőföldtulajdon rendezéséről szóló törvénytervezet koncepcionális kérdéseit részletezte. Mint mondta: a törvény alapvető célja, hogy a termőföld azoknak a tulajdonába kerüljön, akik annak megműveléséről gondoskodnak. A tulajdonrendezés egyúttal lehetőséget nyújt azoknak a rehabilitációjára is, akik az 1947. december 31-ét követő évtizedek erőszakos földtu- lajdon-„rendezései” miatt méltánytalanságot, igazságtalanságot szenvedtek. A törvény kedvezményezettjei elsősorban a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók, azok, akik jövőjüket az ágazathoz kötik, továbbá a korábbi sérelmek elszenvedői. Az igény- jogosultak kielégítése után fennmaradó, a termelőszövetkezet tulajdonában lévő földek továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak, az állami gazdaságok kezelésében lévő állami tulajdonú.Töldek — a jogszabályban meghatározott kivételekkel — önkormányzati tulajdonba kerülnek. A sérelmes tulajdonelvonással igénybe vett erdők eredeti tulajdonosának tulajdonjoga — az erdőbirtokossági erdők kivételével — nem állítható vissza. Termőföldtulajdont, erdőt külföldi nem igényelhet. Kónya Imre a sajtótájékoztatón hangsúlyosan szólt arról, hogy a kártalanítás nem lehet teljes körű, az a későbbiekben az ország teljesítőképességének figyelembevételével valósulhat meg. Kérdésekre válaszolva Zsíros Géza (FKgP) annak a reményének adott hangot, hogy a tervezetből augusztus 20-áig törvény lehet, mert a földet mielőbb művelni kell, s különösen vidéken nagy a várakozás e kérdésben. Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a szaktárca és a kormány agrárkoncepciójába teljes mértékben illeszkedik a törvénytervezet. Mint mondta: megalkotásakor ti$ztá-‘ ban voltak azzal, hogy mindenki számára megnyugtató, kifogástalan törvényt nem lehet alkotni, az előterjesztés készítői arra törekedtek, hogy a tervezet a lehető legszélesebb egyetértésre találjon. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a koncepció fogalmazódott meg, amelynek alapján a törvényszöveget formába lehet önteni. Véleménye szerint a földtulajdon privatizációja fő vonalaiban két-három éven belül lebonyolítható. A hatos lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a július havi hatos lottó nyerőszámai a következők: 10, 11, 12, 29, 31, 42, a pótszám: 23. Az Austria Lottó nyereményjegyzéke A Lottóunió Kft. közlése szerint a 29. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: Hat találatos nem volt. A jackpot következő hétre átvitt nyereményösszege 10 446 472 schilling. 5 plusz 1 találatos 5 darab, nyereményük egyenként 696 431 schilling. 5 találatos 258 darab, nyereményük egyenként 20 245 schilling. 4 találatos 16 268 darab, nyereményük egyenként 428 schilling. ’3 találatos 266 621 darab, nyereményük egyenként 32 schilling. A jokerszámra fizetett nyeremény 2 269 562 schilling. A jokerszám egymás melletti utolsó 5 számjegye 100 ezer schilling, 4 számjegye 10 ezer, 3 számjegye ezer schilling, 2 számjegye 100 schilling. (MTI) RÁDIÓ JEGYZET ANTALL-KÉP Minden államférfinak érdeke, hogy az úgynevezett nemzeti média — rádió, televízió — kedvező képet alakítson ki és közvetítsen a személyéről. Érdekes volt megfigyelni ezzel összefüggésben, hogy változott alig egy-másfél hónap alatt az új kormányfő rádiós „imázsa”, a róla formált kép. Miközben a kormány általános politikája, parlamenti szereplése — éppen a népszerűtlen feladatok miatt —l elég sok kritikát, csípős megjegyzést kapott, a miniszterelnök személye szinte kivétel volt ez alól. Ha nem is fogadta hozsánna egyes megnyilvánulását, dé félreérthető, célzatos beállítás sem volt tapasztalható. A legutóbbi, brüsszeli útja pedig csaknem „különleges” teljesítményekre késztette a rádió munkatársait. Már aznap, az eseménnyel egy időben, az Esti krónika Ráadás című műsorában közvetítették sajtótájékoztatójának leglényegesebb részeit. Ottani szereplése kétségtelenül a jó felkészültségű, hazája érdekeit nagy áttekintő képességgel és következetesen képviselő kormányfő képét mutatta a közvélemény — a hallgatóság — előtt. Az is kedvező hatást tett, hogy a radikálisan lecsökkentett szovjet kőolajszállítás ügyében kompenzációs segítséget kezdeményezett, s erről hazaérkezése után a rádiónak is nyilatkozott. A tömegtájékoztatás, persze, ennél többet aligha tehet. A kapcsolatépítésnek — ahogy mondani szokás — jó sajtója volt. Közben akadt másféle visszhang is. A honatyák elhúzódó, olykor szócséplésre emlékeztető vitái — a rádió URH-sávján közvetített egész napos adás révén is — eljutottak sok ezer hallgató füléhez. Akik aggódva kérdezik, hogy például az ország mezőgazdaságának súlyos gondjai-és egyéb, közérdekű témák, a nyugdíjasok helyzete stb. mikor kerülnek terítékre a parlamentben. Mert ez kétségtelenül javítana a kormányról és a kormányfőről kialakuló — ma még kissé féloldalasnak tűnő — képen. PESTEN KÍVÜL Dicséretes szándék, hogy végre- kimozduljon a „stáb” Budapestről. A Petőfi rádióban, múlt hét csütörtökön, indította el új műsorát Kőszegi Gábor. „Elegem van Budapestből" címmel. Még nem tudni, hogy milyen lesz a hetenként visszatérő két és fél órás adás. Ezúttal — mintegy bevezetőként — a már nyugdíjas kolléga, a hajdani kiváló országjáró riporter, Kispista István hangfelvételei segítségével idéztek fel régi hangulatokat, jellegzetes emberi arcokat. Megszólalt archív hangszalagról Zám Tibor, aki egykor a tanyai életformától remélte az írói munkához nélkülözhetetlen csendet és nyugalmat. Buda Ferenc Gyűrűznek napok című versét mondta el és hajdani tanítói éveire emlékezett. Hallottunk egy riportot a lajosmizsei zabpehelygyártó üzem felavatásáról, s á szerkesztő is bemutatkozott egy szubjektív hangvételű dokumentumriportjával. Ahogy mondani szokás, valami elkezdődött, várjuk a folytatást. A vidék —a nyolcvanszázaléknyi Magyarország — kimeríthetetlen téma a vérbeli rádiósnak. S a hallgatók is vallják: „A Magyar Köztársaság nemcsak a fővárosból áll." BASSZUSOK Az orgonazengésű basszus, így emlegették életében Székely Mihály csodálatos hangját, amelyet szerencsére még őriz a rádió hanglemeztára. Ezek közül hat teljes operát mutatnak be, hetenként egyet-egyet. Verdi Don iCarlosa már elhangzott a múlt héten, most pénteken pedig a Bartók rádióban Rossini: A sevillai borbély című kétfelvonásos operájában, a zenemester szerepében halljuk Székely Mihályt.' Még egy kiváló basszistára emlékezik e héten a rádió. A népkerti faszínháztól az operaházig címmel pénteken este a Petőfi rádióban Várhelyi Endre alakját, kedves, derűs egyéniségét, pincemély hangját idézik fel a kortársak. F. Tóth Pál á a * « 1 f
