Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-14 / 164. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 14. Atomreaktor-baleset tíz éve Csernobil óta a világ nagyon érzékennyé vált az atomerőművekkel szemben. Pedig baleset — igaz ki­sebb — már korábban is volt, s ennek hatása még ma is foglalkoztatja a szakembereket. Az USA Pennsylvania államában a Three Mile Island (TMI) atomerőművet a Susquehanna folyó egy szigetén építették fel, az első blokkot 1974-ben, a másodikat 1978. december 30-án helyezték üzembe. Az atomerőmű 16 kilométerre található Harrisburg várostól, és több kisebb település van az erőmű kör­nyékén. Az üzemzavar 1979. március 28-án az éjszakai mű­szak idején történt a második blokkban. Hajnali 4 óra körül (máig tisztázatlan okok következtében) a reak­tor szekunder körében levő tápszivattyúk leálltak. A tápszivattyúk kiesése miatt a turbina leállt, de a reaktor nem, így a primer körökben a nyomás és a hőmérséklet emelkedni kezdett, mivel a szekunder kör nem szállította el a termelt hőenergiát. A reaktort végül a biztonságvédelmi láncnak egy tagja, a „pri- merköri nyomás magas” védelem állította le. A leállí­tás azt eredményezi, hogy az energiatermelés alapját képező maghasadás nem folytatódik. A lényeges kü­lönbség azonban a hagyományos fűtőanyagokkal dolgozó erőművekhez képest az, hogy a maghasadás során keletkezett hasadási termékek radioaktivitása még jelentős energiák forrása. Jóllehet a leállított re­aktor teljesítménye csökken, egy TMI—2 méretű re­aktor még a leállítás után eltelt 24 óra múlva is jelen­tős hőenergia leadására képe?. Ezért a primerköri hűtőközeg keringését és a primerkörből a hő elvezeté­sét a leállítás után is biztosítani kell. A szekunderkor üzemzavari tápvíz ellátását — amely szükséges lett volna a primerköri hő elvezetéséhez — nem tudták megoldani, mert az üzemzavari tápvonalat korábban •karbantartási munkák során elzárták. Ilyen körülmé­nyek között a blokkot nem lett volna szabad üzemel­tetni. A hűtés elégtelensége miatt a primerkörben ke­ringő víz hőmérséklete és nyomása tovább nőtt. A növekvő nyomás kinyitott egy biztonsági szele­pet, amely a nyomás lecsökkenése után műszaki hiba miatt nem záródott el. Ennek — és az ezt követő operátori, tehát emberi tévedések — következtében radioaktív víz és gáz távozott a környezetbe. A kibo­csátott radioaktív anyagok a környezeti sugárszint átmeneti növekedéséhez vezettek. Március 3Ó-án Pennsylvania kormányzója elrendelte, hogy az atom­erőmű 8 kilométeres körzetében élő kisgyermekek és terhes anyák lehetőség szerint hagyják el a környéket, a felnőtt lakosság pedig maradjon a lakásán bezár­kózva. Ez az intézkedés természetesen pánikot oko­zott, ám az üzemzavarból származó környezeti hatá­sok korántsem voltak nagyon súlyosak. A baleset óta több mint 150 tonna károsodott üzemanyagot és törmeléket távolítottak el a reaktor­edényből. Meghalt Csernobil hőse SEATTLE, WASHINGTON ÁLLAM, USA. A helyi rákkutató intézetben készült felvétel Anatolij Griscsenkóról, „Csernobil hőséről”, aki a kórházban végzett csontvelő-átültetés ellenére 1990. július 3-án leukémiában meghalt. Az 53-éves szovjet helikopter-pilóta 1986-ban, a csernobili atomerőmű-bal­eset után elsőként szállt a sérült reaktorblokk fölé és tonnaszámra dobta le a homokot és a betont a sugárzás továbbterjedésének megfékezésére. Az ekkor kapott sugárfertőzés okozta leukémiáját. (MTI- fotó) HÍREK A VILAGGAZDASAGBÓL PERPATVAR EGY (VAGY KÉT?) SZABADALOM KÖRÜL A vita a bíróságon folytatódik Csehszlovákia állami vállalatai­nak teljes privatizálását rövid időn belül meg kell kezdeni — jelentette ki Vacláv Klaus csehszlovák pénz­ügyminiszter. A vállalatok rész­vénytársaságokká fognak átalakul­ni. A gyorsaságot indokolja az is, hogy elejét kell venni a zavarokat okozó spontán privatizációnak, amely jelenleg jellemző a csehszlo­vák gazdaságra — mondta a pénz­ügyminiszter. (Reuter) * Románia megmentéséhez szükség van a magánszektor létrehozására — vélekedett Radu Campeanu, a választásokon 10 százalékot szerzett román Nemzeti Liberális Párt elnö­ke. A forradalom óta elkövetett „hi­bák” tovább súlyosbították a ka­tasztrofális helyzetben levő román gazdaság problémáit — hangsúlyoz­ta. Az ellenzéki vezető szerint a 480 ezer munkanélküliből 230 ezer a vállalatokon belül van. A nagyipar jelenleg csak kapacitásának 70 szá­zalékát működteti. (AFP) * Az NDK területén élők csak az NSZK-val történő egyesülés után tíz évvel élvezhetnek majd nyugati élet- színvonalat — jósolja egy nyugatné­met közgazdász. Klaus Friedrich azonban arra is rámutat, hogy az NDK-ban a munkanélküliség a jelen­legi 1 százalékról az év végére 11 szá­zalékosra emelkedhet. Abszolút számban kifejezve 1 millióan lesznek állás nélkül. A közgazdász hozzáte­szi, hogy a nagylelkűnek mondható NSZK-segélyek nagyban könnyítik majd a munkanélküliek nehézségeit. Friedrich szerint az infláció nem fog annyira meglódulni az NDK-ban, mint sokan hiszik. A jelenlegi drágu­lási ütem 2-3 százalékos, s a közgaz­dász szerint legfeljebb megkétszere­ződik. (AP—DJ) * Rizskov szovjet miniszterelnök és Prunskiene litván kormányfő megálla­podott a földgázszállítások részleges növeléséről és egyes termelővállalatok nyersanyagellátásáról. Eszerint a Szovjetunió a litván földgázszükséglet további IS százalékáig szállít földgázt. A litván parlament szóvivője szerint Rizskov miniszterelnök nem tett ígére­tet más szállítások felújítására. (AP —DJ) * A kelet-európai országokban fel­halmozódott hulladék és környezeti szenny felszámolásához 25 milliárd dollárra lenne szükség (£1 közölte az Asahi Evening News című japán lap a Világbank környezetvédelmi hiva­talának az elemzése alapján. Az írás valószínűtlennek tartja, hogy ekkora összeget mobilizálni tudna a térség erre a célra, ugyanakkor riasztó ké­pet fest például arról, hogy a lengyel gyerekek különböző környezeti ártal­mak következtében a világon a legna­gyobb valószínűséggel hordozzák szervezetükben a rákos megbetegedés kórokozóit. (MTI) * A világ első telefonhívás-jelző karó­rája természetesen japán. A Hattori Seiko és a Seiko Epson Corporation közösen fejlesztette ki a karórát, ami 4,3 centiméter átmérőjű, másfél centi­méter vastag és 57,5 gramm súlyú. Veszi a rádióhullámhosszon sugárzott hívójeleket és digitálisan kijelzi, hogy tulajdonosának honnan van telefonhí­vása. (MTI) * A Hitachi cég a világ leggyorsabb általános rendeltetésű számítógépé­vel jelent meg a piacon. Ez az első eset arra, hogy Japán megelőzte az Egyesült Államokat a komputerek terén. A Hitachi M—880/420 típusje­lű számítógépe másfélszer gyorsabb, mint az IBM 3090—600J típusú gépe. (MTI) * Részletes tájékoztató táblákat fog kifüggeszteni július végétől az ameri­kai McDonald’s, egyelőre csak mint­egy 8200 egyesült államokbeli gyors- étkeztetésű egységében. A büfébe be­térők megtudhatják, hogy pontosan mennyi a tápértéke a különféle McDo- nald’s-termékeknek; mennyi fehérjét, szénhidrátot, zsírt és egyebet tartal­maznak. (AP—DJ) „Szuperszűrő a légszennyezés ellen” címmel cikk jelent meg a Petőfi Népe május 29-ei számá­ban. Ebben leírtam, hogy Dudok Károlynak sikerült kimunkálnia egy olyan szűrőzött kipufogódo­bot, amellyel ki lehet szűrni a gépkocsik kipufogó gázából a mérgező anyagok nagy részét. Örömmel adtunk hírt az új filter létezéséről, hiszen a feltaláló által bemutatott hivatalos mérési ered­mények igazolták: valóban haté­kony eszközről van szó, amivel végre csökkentem lehetne városa­ink levegőjének egyre elviselhe­tetlenebb szennyezettségét. Az írás tehát napvilágot látott, majd néhány nap múlva furcsa telefont kaptam: „Bristyán Barna vagyok. Ön a szerzője annak a cikknek, amelyik a szuperszűrő­ről megjelent?” „Igen”. „Baj van ám azzal a filterrel”. „Miért? Nem jó a szűrő?” „De, az kiváló. Csak nem Dudok találta fel, ha­nem én, és ezt be is tudom bizo­nyítani!” Találkozó a Porcelángyárban Ezek után találkozót beszél­tünk meg Bristyán Barnával fő­városi munkahelyén, a Porcelán- gyárban. Fel is kerestem a meg­beszélt időben, de rögtön kocsi­ba ültetett és elvitt a Délpesti Épületfenntartó Leányvállalat­hoz (DÉL). — Tavaly még itt dolgozott Dudok. Ennél a cégnél gyártot­ták az irányításával a szűrőimet - magyarázta Bristyán, majd hozzáfűzte: a többit mondja el M^nd^T^á^,, a .DÉL igazgató­ja. így teljesebb, tisztább képet kaphat a .történtekről. —A gépkocsik kipufogó gáza­inak megszűrése olyan ügy, ame­lyet támogatni kell — szögezte le elöljáróban az igazgató — Mi ezért, s nem utolsósorban jól fel­fogott gazdasági érdekből felka­roltuk Bristyán Barna találmá­nyát, aki 1988. január 12-én je­gyeztette be a szabadalmát 103/ 88-as számmal a 29-es számú ügyvédi munkaközösség Szaba­dalmi Irodájában. A DÉL ’89 március 31-én al-licensziaszerző- déssel biztosította magának a szabadalom kizárólagos magyar- országi gyártási jogát. Dudok Károly ekkor a vállalat üzemve­zetője volt. Közvetlen munkakö­ri feladatai közé tartozott a szű­rők gyártásának beindítása, megszervezése, a buszokhoz a kí­sérleti darabok elkészítése. — Mi már korábbról szemé­lyesen ismertük egymást Dudok- kal — vetette közbe Bristyán — még a gyártás beindítása előtt közreműködött a találmány ki­vitelezési munkáiban. Például bádogosmunkákat végzett ne­kem. Aláírt nyilatkozatok — Nos, amikor megszereztük a gyártási jogot, — folytatta az igazgató — nyomban szolgálati titoknak minősítettük a szaba­dalmat, s természetesen az erről szóló papírt Dudokkal is aláírat­tuk. Sőt 1989. szeptember 15-én, mikor kilépett a vállalattól, újabb külön nyilatkozatot írat­tunk alá vele, amelyben büntető­jogi felelőssége tudatában vállal­ta, hogy a szűrőcsaládra vonat­kozó szabadalom adatait más személlyel, Vállalattal, szervezet­tel nem ismerteti, gyártásra fel nem ajánlja. Ugyanakkor köte­lezőnek tartja magára nézve azt is, hogy saját céljaira nem hasz­nálja fel az általa ismert doku­mentációt. Ám ezt követően ha­marosan felfedeztem a Szaba­dalmi Közlönyben június 12-<ri bejegyzéssel Dudok névvel egy szűrőszabadalom beadását. ■'! — Mit tett erre Ön? — Azonnal értesítettem a ki­zárólagos hasznosító, az Agroin- novációs Közös Vállalat igazga­tóját és az eredeti feltalálót. Fel­hívtam a figyelmüket rá: a Köz­lönyben nincs részletes ismerte­tés, de feltételezhető, hogy Du­dok munkája sérti az eredeti sza­badalom igénypontsorozatát. (Az igénypontok azokat a konk­rét műszaki adatokat jelentik, amellyel pontosan jellemezhető az illető szabadalom — a szerk.) • • Összezördülés a bemutatón — Mi történt azután? —1989. október 23-án, Buda­pesten, a Felvonulás téren Du­dok nyilvánosan is bemutatta a szűrőt — folytatta Bristyán Bar­na —. Ekkor én odamentem és rápirítottam. Azt mondtam: „Ha te vagy a feltaláló, miért csak most ötlötted ki a szűrőt; jóval azután, miután velem talál­koztál?” Nem válaszolt semmit, csak hallgatott. Aztán láttam a szűrőit még néhány bemutatón. Egy alkalommal összefutottunk az őszi BNV-n. Ismét kérdőre vontam. Ekkor azt ígérte, leáll a szűrőimmel, de nem tartotta be. Nincs tehát más választásom: szabadalombitorlás címén pert kell indítanom ellene. Ezzel kap­csolatban már fel is kerestem egy ügyvédi munkaközösséget. — Mielőtt lezárnánk a beszél­getést, lenne egy fontos pontosító kérdésem. Amikor Dudok Ká­rollyal beszélgettem, említette, hogy együtt dolgozott önnel. El­mondta, hogy az ön találmánya a kipufogó-végszűrő. Ám azt is hozzátette, hogy ő ezt nem találta elég hatékonynak és ezért alkotta meg a filterrel ellátott dobot, ami teljesen másképpen működik. — Az elv ugyanaz. Egyrészt. Másrészt viszont nem mond iga­zat, mert együtt is készítettünk szűrőzött dobot. Éppen Dudok hozott egy DÉL-es darus kocsit — még 1988-ban —, amire fel­szereltük. Ennek a dobnak a szűrőbetétje egyébként mind a mai napig megvan nekem. Akár lencsevégre is kaphatja, ha akar­ja. Mit szereltek a darus kocsira? Szabadalombitorlás. Súlyos vád ez, bizony! De jó lenne tud­ni, mi a véleménye az elhangzot­takról Dudok Károlynak! Az újságírói tisztesség úgy kivánja: adassék meg a véleménynyilvá­nítás lehetősége a másik félnek is. Éppen ezért kapóra jött, hogy a fővárosban tett látogatásom után összefutottam Kecskemé­ten Dudok úrral. Most röviden felidézem a vele folytatott be­szélgetést. Először Mandl István szavaira reagált: — Nem volt munkaköri köte­lességem a DÉL-nél a szűrők gyártásba indítása, a kísérleti darabok elkészítése. Az ezzel kapcsolatos munkaköri leíráso­mat 1989. augusztus 16-án kap­tam meg. Ám éppen ekkor — szeptember 15-ei elmenetelemig - táppénzen voltam, tehát a cégnél nem végezhettem ilyen te­vékenységet megbízás alapján. A buszkísérleteket pedig otthon, munkaidő után folytattam Tur- csányi kollégámmal. Én egyéb­ként teljesen más anyagot hasz­nálok a filterbe, mint Bristyán. Ráadásul az ő szűrője a kipufo­gó-végre van szerelve, az enyém pedig bele a dobba. Ez óriási különbség! — Bristyán űr azt állítja, mind­egy, hogy hol van elhelyezve a filter. Az eltérés e két esetben csu­pán annyi, hogy a végre szerelni praktikusabb, egyszerűbb. Házi­lagosan is fel lehet így egy csavar­ral rakni. A szűrőzött dob felra­kása pedig üzemi feladat. Ezen túl Bristyán Barna azt is hangsú­lyozta, hogy vele közösen felsze­reltek egy sor szűrőzött dobot. Említett robbanómotoros targon­cákat és egy darus kocsit is, ahol alkalmazták ezt a változatot. — Először is: a végre és a dob­ra szerelt szűrő nem ugyanaz. Ráadásul én nem egyszerűen be­lerakok egy filterbetétet a do­bokba, hanem alaposan át is ala­kítom őket. Másodszor: mind a targoncák, mind a darus autó esetében a kipufogó végén he­lyeztük el a szűrőket. — Önök kétszer is találkoz­tak, miután beadta a szabadal­mát. Bristyán úr azt állítja, hogy a ’89-es őszi BNV-n ön megígér­te: nem foglalkozik az ő szűrőivel.- Ez igaz. Azt mondtam: „Barna, én a tiedet nem fogom csinálni”. Ezt be is tartom. De minek is tennék másként, ami­kor van nekem sajátom? — Idézzük fel most az első ta­lálkozást, a Felvonulás térit! Bristyán Barna többek füle halla­tára már ott megvádolta önt sza­badalma eltulajdonításával. Mit válaszolt akkor? — Valóban többek előtt, igen éles hangon, indulatosan nekem támadt. Csendesen csak annyit válaszoltam: „Barna, a tiéd kipu­fogó végszűrő, az enyém pedig a dobban van. Hogy melyikünké a jobb? Azt majd eldönti a piac!” — Ügy tűnik, hogy a vitájuk a bíróságon folytatódik. Erről mi a véleménye? Állok elébe! Tiszta vizet kell végre önteni a pohárba. N« H< * Itt tart ma a szűrőügy. A két feltaláló homlokegyenest más­ként látja a történtekét. Kinek van igaza? Az újságírónak nem feladata, hogy döntsön. De nincs is rá szükség, mert úgy tűnik, ügyvédek és műszaki szakértők mondják ki a döntő szót. Per lesz tehát. Mi csak annyit ígérhetünk: a végső döntésről tá­jékoztatjuk olvasóinkat. Gaál Béla • Annak a bizonyos darus kocsinak a szűrőbetétje még most is Bristyán Barna tulajdonában van.

Next

/
Thumbnails
Contents