Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-19 / 142. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 199«. június 19. ISMERJÜK-E BÁCS-K1SKUNT? Hol van és mit ábrázol ? MEGFEJTÉS: A megfejtő neve: Lakcíme: ÚJ KÖNYVEK: Lassi Sinkkonen: Solveig dala. (Femina) (Európa, 68 Ft) — Grimm: A csizmás kandúr (Fortna-Art, 129 Ft) — Claire Kenneth: Holdfény Hawaiiban. (Európa—-Árkádia, 130 Ft) ■— Alice Vieira: Rosa, kis húgom, Rosa. (Pöttyös könyvek) (Móra, 40 Ft) - John L. Austin: A tetten ért szavak. (Hermész könyvek) (Akadémia, 75 Ft) — Evelyn Marsh: Halálos dózis. (Textura, 95 Ft) — Berze Nagy János: Kis vitéz pajtás (MTI, 98 Ft) - David Morrell: Rambo Vietnamban. (Rambo II.) (Victoria, 99 F't) — Iris Johannes: Viharos fogadalom. (Text Kft., 79 Ft) — Frank Júlia: Semmiből valamit! (Magán, 60 Ft) — Futball-lexi- kon. A Mondiale ’90 kézikönyve. Összeáll.: Vándor Kálmán. (Hungária -Sport, 110 Ft) — Illyéstől Illyésről, összeáll.: Pásztor Bertalan (Tankönyvk., 120 Fi)* Emberi színjáték. Szerk.: Éles Csaba. (Vízöntő könyvek) (Holnap K., 80 Ft) - Sigmund Freud: Önéletrajzi írások. 2. jav. kiad. (Kontextus könyvek) (Cserépfalvi, 128 Ft) — Paul Carson: Ha a gyermek asztmás. (Park K., 80 Ft) — Joanne Elliott: Ha a gyerek cukorbeteg. (Park, 80 Ft). T Keresse fel a szolnoki Tüzép-telepen a Ferroglobus Vas- és Acél Tek. Vállalat viszonteladó telepét. ► Víz-, gáz-, központi fűtési csövek és ívek minden méretben. ► Acéllemezek, koracélok, laposacélok ► L acélok, betonacélok. ► Huzalok, szegek. ► U és I acélok nagy választékban KAPHATÓK Telefon: (56) 30-333, 37-303. Telex: 23-318 Cím: 101. Sz. Tüzép-telep, Szolnok, Piroskai út 8. sz. 1749 JOGERŐS BÍRÓSÁGI DÖNTÉS ELLENÉRE IS KÉRDÉS: Miért nem láthatja az apa a gyermekeit? A válás — az eketek nagy többségében — megrázza az érintett feleket, a volt férjet és feleséget, s mindenekelőtt a gyermekeket. Hatása általában nem is marad kellemetlen következmény nélkül a gyerekekre. Jóllehet az ítéletek éppen az ő érdekeiket próbálják érvényesíteni, mégis sokszor ez szenved csorbát. mert a válóper során olyannyira elmérgesedik a viszony a volt házastársak között. F.z azután kihat a későbbiekre is — a vagyoni osztozkodástól a gyerekek láthatásának megszervezéséig —, s fokozza azt az amúgy sem kis traumát, amelyet a válás a gyerekeknek okozott. De felerősíti a felnőttekét is, ha — jogerős bírósági határozat ellenére — nem teszi lehetővé például az a szülő, akinél a gyereket vagy gyerekeket elhelyezték, hogy volt házastársa a megadott időben láthassa, találkozhasson gyermekével. Ilyen keserű „élményt” élt, él át az az elvált apa, aki csak azért utazott Magyarországra, hogy a bíróság által számára meghatározott időben a gyerekeivel tölthesse szabadságát. Mivel nem a személy, hanem az eset az érdekes, tanulságos, elgondolkoztató, ezért dr. R. L. nevét is csak kezdőbetűkkel jelöljük. Az előzményekről: dr. R. L. a kecskeméti kórházban dolgozott 1987. augusztus 1- jéig. Ekkor turistaútlevéllel az NSZK-ba távozott. Miért? — Egyáltalán nem akartam elmenni Magyarországról, de a körülmények rá- kényszerítettek erre a lépésre. Munkaviszonyomat ugyanis 1987. október 31- ével megszüntették Kecskeméten, s olyan minősítést kaptam, amellyel nem tudtam volna elhelyezkedni a szakmámban. Itt volt a magánrendelőm, új lakásunk, a család, mégis mennem kellett — mondja dr. R. L. — Úgy gondoltuk, hogy együtt megy a család. Egészen pontosan: utánam jön. Miután a nagyszüleim német származásúak, nagyon gyorsan megkaptam a német állam- polgárságot. Az NSZK-ban előbb egy klinikán dolgoztam szülész-nőgyógyászként, majd letettem a vizsgákat, eltöltöttem a szükséges gyakorlati időt, s ezután egy saját praxist vettem át. Köz- ■ ben intéztem, hogy a feleségem és a két kisfiam utánam jöhessen. A családegyesítés erre is lehetőséget adott, s rendkívül rövid idő alatt, 1988 márciusában megvolt a hivatalos papír, engedély a kitelepülésre. Úgy gondoltam, végre újra együtt lesz a család. És ekkor jött az apa számára a megrázó meglepetés. A család helyett egy elutasító levél érkezett, amelyben a feleség közölte: ő és a két gyerek marad. Sőt, miután dr. R. L. immár hosszabb ideje külföldön élt, a bíróságra válókeresetet adott be. A válást a Kecskeméti Városi Bíróság 1988. december 15-én kelt ítéletében, kimondta. S bár az ügy több jogi fórumot is megjárt — később a Legfelsőbb Bíróságtól a Legfőbb Ügyészségig —, az jogerős, így foglalt állást benne a Bács-Kiskun Megyei Bíróság is. S ha az apa néhány pontját vitatja is, az indoklás kicsengésének— például a hazaszeretetre és a hazafias nevelésre való utalásnál — ma, de talán már 1989 áprilisában is más az akusztikája, mégis érvényben van. Aminek alapján a két gyereket az anyánál helyezik el, s részletesen szabályozzák a láthatást is az apa részére. Hivatkozva a családjogi törvény megfelelő paragrafusára, amely szerint a gyermekétől külön élő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével .kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen találkozzon. Ezt köteles a másik fél számára biztosítani. Tekintettel arra.Jiogy dr. R. L. az NSZK-ban él. a * < bírósági^ /ítéletben < rögzítették, hogy a találkozás színhelye Magyarország lehet, a gyerekek minden év június 11-étől július 11-éig tölthetik az időt az apjukkal, ezenkívül, előzetes értesítés alapján, minden hónap egy szombatján és vasárnapján kerülhet sor láthatásra. Ez utóbbi lehetőség már a megyei bíróságra beadott fellebbezés eredménye, tekintettel az apa és a gyerekek lakóhelye közti nagy távolságra, s arra, hogy emiatt vélhetően kevesebb alkalom adódik a találkozásra. S bár úgy tűnik, hogy eddig inindent megfelelően szabályoztak, tehát probléma nem lehet, kiderül, hogy mégis van. Az apa már 1989-ben sem tölthette el a. számára biztosított egy hónapot gyerekeivel. Mint mondja, a kijelölttel ellentétben, más időpontot tartott volna alkalmasnak a volt feleség. Hogy idén ne fordulhasson elő ez a helyzet, 1990 áprilisában ügyvédje útján értesítette volt feleségét, hogy június 15-étől kívánja igénybe venni a nyári, egy hónapos láthatást — miként az a bírói ítéletben is szerepel. Bár válasz nem érkezett, egy májusi ügyvédi levél — egy hónap elteltével — megerősítette ezt a szándékot. Dr. R. L. kivette szabadságát, Magyarországra utazott, de a gyerekek helyett bezárt lakást talált, s egy információt: a két kisfiú az anyával ismeretlen helyre utazott. Hogy hová, azt a gyámhatóság sem tudta, s az anya munkahelyén is csupán azt közölték, hogy most vette ki a szabadságát. Kecskemét azonban — hiába százezres —-mégiscsak kisváros. Mármint, hogy semmit sem lehet titokban tartani. Dr. R. L. — miként máskor is tette --megpróbálta megtalálni a gyerekeit. Ezúttal is sikerült. Elutazott utánuk a megadott címre, a Balaton partjára, s megvárta, amíg anyjukkal együtt megérkeznek. Szomorúnak is nevezhető, ideges párbeszéd zajlott le — a 10 és a 9 éves fiúk előtt —, amikor is az anya egyebek mellett kijelentette: Nem adom oda a gyerekeket! Itt tartott az ügy hétfőn. Az apa megpróbál megoldást találni a gyámhatóság, s esetleg a bíróság segítségével. Szabadsága azonban fogy, s hogy a rövid idő alatt mennyi az esélye a találkozásra gyerekeivel —- azt nem tudni. A válási, válás utáni dolgokban tájékozott szakemberek, ilyen helyzetet átélt emberek szerint nagyon csekély. Amiből, persze, adódik az újabb kérdés: mire kötelez a bírói ítélet, s ki szerez érvényt neki? De ez, persze, már egy másik cikk témája. Váczi Tamás NEM CSAK A BAJAIAKNAK SZÓL Megjelent a Türr István Múzeum emlékkönyve Azt hiszem, ez a könyvecske akár jelképe is lehetne a magyar tudományoskönyv-kiadásnak. Magam is jelen voltam azon a szimpóziumon, melyen a bajai Türr István Múzeum fél évszázados jubileumáról emlékeztek meg, így hallottam az ígéretet: az előadások szövegét néhány hónap múlva könyvalakban is olvashatjuk. Nos, a néhány hónapból kerek három esztendő lett, amíg a 124 oldalas, puhafedelű kiadvány megszületett. Elöljáróban elmondhatom, hogy az Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára (1937—4987) című, Merk Zsuzsa szerkesztette kiadvány méltó folytatása a „Bajai dolgozatok” sorozat eddig megjelent öt kötetének. (Sorozatszerkesztő Kőhegyi Mihály.) A benne foglaltatott nyolc előadás — valamennyi jeles megyénkbeli szakember munkája — átfogó képet ad a bajai múzeum 50 évéről. Erről szól Merk Zsuzsa bevezető tanulmánya, mely mindenekelőtt a múzeum születésének körülményeit tisztázza. Őszintén sajnálom, hogy e recenzió keretei nem engedik meg, hogy a dolgozatból idézzem az ezt tárgyaló részt. Kőhegyi Mihály régész, a múzeum igazgatója természetesen az intézmény régészeti kutatásban betöltött szerepét vizsgálja. Mint megtudjuk, Észak-Bácskából 1861-ben került az első lelet a Nemzeti Múzeumba, majd a századfordulóig Baja, Nagybaracska, Sükösd és Szeremle volt újabb feltárások helyszíne. Valóságos szenzáció volt a vaskúti halmok 1868-as leletanyaga. Ezt követően se szeri, se száma az értékesnél értékesebb eredményt hozó feltárásoknak. A Csátalja —Gara közti műút mellett kerámiatöredékeket, míg Csátal- ja-Vágotthegyen a környék legnagyobb Árpád kori települését és temetőjét találták. Kelebián bronzkori tárgyakat, Faj- szon avar. Katymáron szarmata temetőt találtak. Végül a leletek tízezrei kerültek elő a madarasi roxolán temetőből, 72 halomból és 666 sírból a szerző feltárásának eredményeként. (Félreértés ne essék, nem valami részrehajlás okából írok részletesebben a régészeti feltárásokról. Szeretném felhívni olvasóink figyelmét, hogy az évkönyvet nemcsak a bajaiak, hanem távolabbi helységek lakói is haszonnal forgathatják, s találhatnak benne pátriájukat érintő érdekességeket.) Büszkesége a múzeumnak a gazdag néprajzi gyűjtemény, mely Sólymos Ede nyugalmazott igazgató 1950-ben történt munkába állásáig mindössze 411 tárgyat tartalmazott tudjuk meg P. Szojka Emese, az intézmény néprajzosának tanulmányából. Sólymos Ede 35 éves munkássága alatt az anyag 8 és fél ezerre gyarapodott, 5 ezer tárgyat saját maga szerzett meg, köztük az Európa-szerte elismert halászati eszközök 750 darabját. Értékes kiegészítés az anyag nemzetiség (bunyevác, cigány, német, rác, sokác) és helységek szerinti leltára. (A nemzetiségeket nem számarányuk, hanem az ábécé rendjében említem, a gyűjtőkörzeten belüli települések névsora 27 helységet tüntet fel.) Egy neves bajai néprajzi gyűjtő, Bellosics. Bálint munkásságával foglalkozik Sztrinkó István írása. Bellosics Bálint (1867 —1916) a bajai tanítóképző tanára, később igazgatója, egyebek között a Borovszky-féle Bács-Bodrog vármegyei monográfiában írt a magyarok és a bunyevácok néprajzáról egy-egy fejezetet. Részletesen bemutatta például a magyar férfi- és női viseletét, ügyelve a délszláv és német kölcsönhatásra. Csak érdekességként: a deréktól elálló, könnyű női vászonkabát megnevezése lehetett tüledeláíló, pongyolka, löbbentyű, leves, blúz, rékli, repülő, jobbka, répike vagy böbölyke. Értékes következtetéseket von le Bárth jams a XVIII. századi határperekből Baja népességének összetételére. Az 1726-ban tartott peri jegyzőkönyvekből ugyanis kiviláglik, hogy a vallomástevők egy része a török idők után itt katonáskodott, másik része a török szolgálatában állott, a harmadik csoport pedig a török időkben Baja környéki helységekben lakott. Nagyszabású kutatómunkát folytat a kecskeméti játékmúzeum 1985 óta. Több mint 800 kartonon őrzi az 1880—1950- ig terjedő évtizedeknek a magyar játékgyártásra vonatkozó anyagát. Erről — illetve az anyag bajai vonatkozásairól — szól Kriston Vízi József tanulmánya. A Nagy 1st vau-képek múzeumbeli gyűjteményéről értekezik Bánszky Pál, áttekinti az anyag teljes történetét, egyszersmind programot is ad: az állomány gyarapítása kötelesség, és el kell készíteni az életmű-katalógust. A pasztell rendkívül kényes anyag lévén, nem szabad sajnálni a költséget a képek folyamatos restaurálására. A kötet befejező tanulmányában Simon Magdolna a század eleji Baja építészeti emlékeit ismerteti. Megszívlelendő javaslatokat tesz például a posta ügyfélforgalmi terme berendezésének visszaállítására. Amikor a szerény, 60 forintos áron forgalomba kerülő emlékkönyvet az olvasók figyelmébe ajánlom, engedtessék meg egy megjegyzés, korántsem a kákán csomót keresés szándékával. A tartalomban nem, de a címben leltem hibát. A múzeum valóban 50 éves, de az évforduló nem. A fedőlapra tehát ez illene: Emlékkönyv a bajai múzeum (alapításának, megnyitásának, fennállásának) 50. évfordulójára. Gál Zoltán FELHÍVÁS Bács-Kiskun megyében többek hozzájárulásából egymillió forintos. alaptőkével induló alapítvány jött létre. Ez az alapítvány a huszonhatodik életévüket be nem töltött, megyei lakos tehetségek támogatását tűzte ki céljául. Értve ezen mindenféle tehetséget: termelőmunkában, nyelvtudásban, tanulmányi szaktárgyakban, művészeti ágakban mutatkozó tehetségeket! Támogatásukra az érintetlenül hagyott alaptőke mindenkori kamatait kívánja felhasználni az alapítvány kuratóriuma, úgy, hogy a támogatásért hozzá fordulóknak, vagy mások által támogatásra ajánlott tehetségeknek anyagi támogatást ad, ha képességeik továbbfejlesztését kifejezetten anyagi okok hátráltatják. A támogatás mértékéről és módozatáról szakértők meghallgatásával a kuratórium dönt. Felkérjük végül mindazokat a magánembereket, vállalkozókat, intézményeket és vállalatokat, akik vagy amelyek támogatni kívánják ezt a kezdeményezést, hogy anyagi hozzájárulásukkal növeljék az alapítvány induló tőkéjét! Ezzel elősegíthetik, hogy egyre több tehetség juthasson szakszerű támogatáshoz. Ha az adakozni szándékozó ezt kívánja: kérésére megküldjük az alapítvány alapszabályát tájékoztatásul. Esetleges befizetéseket az MNB 259-98535 752-01024 0000 bankszámlaszámra várunk. Nagy Attila, a kuratórium elnöke ^ybiszmr üzletben /j^ózsa • Ai . A42>./ Olcsó ruházati cikk eh fellett már háztartási vegyi áruk is szerepelnek kínál aLunbhan'•- maso- és öbli to szerek, " p/pareetruk,- ti szitit-á szere k,- kox-meií kuttiok 1778
