Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-09 / 134. szám
1 6 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 9. A divat Párizsból jön A hagyma megéri a könnyeket! Párizsból, a divat fővárosából kaptuk legújabb információinkat a divatos öltözékek vonalairól, anyagairól, színeiről. Az idei nyáron a lebegő, könnyed, hullámzó vonalakat részesítik előnyben a divat- tervezők. Modelljeiken az anyagok természetes esése dominál, díszítésül hajtókákat, fodrokat, gallérokat alkalmaznak. Mintha vége lenne az egyenes vonalak divatjának; a szoknyák, a ruhák a ' csípőt hangsúlyozzák, s valamennyi hossz térd felett végződik. A lábbelik lapos, úgynevezett gavallérsarokkal készülnek, s a párizsi bemutatók manökenjei nagy, széles kalapokat viselnek. Tovább tart a feltűnőén nagy, csillogó bizsuk uralma; malomkerék nagyságú fülbevaló, karkötők, medálok egészítik ki az öltözéket. Csillognak- villognak a női mellek, merthogy a blúzokat, trikókat flitterrei hímzik, gyöngyökkel applikálják. Divat az aszimmetria is. A fél vállat fedő felsőrészek, a több szín összeállítású ruhák. Színekben a piros a favorit, annak minden árnyalata: a téglavöröstől a tűzpiroson ál a narancsvörösig. De nem veszít népszerűségéből a fehér, a bézs, a homokszín, a barna, s az Örök fekete se. Az alkalmi, estélyi viseletek színe a rózsaszín, a pisztácia, a tojásfehér vagy a mélybarna. *§' • V • Kosztüm, fehér gallérral, nagyméretű kalappal. am • Lágy esésű szoknya, világos selyemblúzzal. Üdülés = aktív pihenés Az üdülést sokan összetévesztik a tespedéssel. Kevesen értik meg, hogy a két hét alatt nemcsak enni, inni, aludni és heverészni kell, hanem napozni, úszni, kirándulni, olvasni vagy kikapcsolódni is. Mit ér a tétlen pihenés, ha utána elhízunk, nehezebben mozgunk, össze-vissza ver a szívünk, rossz a közérzetünk? C. Celsus szerint (több mint kétezer évvel ezelőtt élt) „a lustaság árt a testnek, és elöregíti a gondolkodást”. Miért hízunk könnyebben pihenés közben? Mert kevesebbet mozgunk, táplálóbb ételeket eszünk. Az ilyen életmódhoz kevesebb kalóriára lenne szükségünk. Ez világos. Ha például a mozdony a fűtőházban álldogál, szinte hetekig beéri egyetlen lapát szénnel. Az ember viszont állva, ülve, sőt még fekve sem képes lemondani megszokott mennyiségű étrendjéről. Az eredmény nem kétséges. Felborul az encrgiabevitcl és -felhasználás egyensúlya. Az izmok elernyednek. Rendszeres tornával, naponta többórás sétával, kirándulással, úszással, pingpongozással, focival vagy bármilyen más sporttal ledolgozhatjuk a felesleges kilókat. Üdülni nem csak külföldön, itthon is lehet. A legtöbben -— különösen nyáron — a Balaton, a Velencei- vagy más tó partjaihoz igyekeznek. A nagy vízfelület a hőmérséklet ingadozásait bár csekély mértékben, de — kiegyenlíti. A könnyen felmelegedő víz már enyhe szél hatására is hullámozni kezd. A hullámverés pedig olyan, mint egy erős masszázs, így felfrissíti a vérkeringést. A napsugárzás és a tiszta levegő hatására gyorsan felfrissülünk. Az étvágytalan és vérszegény betegek kiválóan érzik itt magukat. Az erősen legyengült, s túl érzékeny emberek viszont kerüljék az ilyen vidéket. Egyre többen kedvelik a magas hegyvidéki klímát is. Az ilyen klíma erős ingert jelent. Növekszik a légzés mélysége, emelkedik a vörösvér- sejtek száma. Az edzett, fiatal emberek könnyebben alkalmazkodnak a megváltozott környezethez. Az idősebbek ügyeljenek arra, hogy fokozatosan szoktassák hozzá szervezetüket a hegyvidéki levegőhöz. A hegyvidéki klíma kiválóan alkalmas az idült hörghurutos és asztpiás betegnek, nem ajánljuk viszont a ■ szervi szívbajban vagy a magas vérnyomásban szenvedőknek. Ilyen helyek hazánkban a Kékes, továbbá a Börzsöny, a Pilis és a Bükk magasabban fekvő részei. Erdős dombvidékben bővelkedünk. Éghajlatuk kiegyenlítettebb a síkságénál. Az erdős részek ózondús, tiszta levegője, a csend általában nyugtatóan hat az ideges, feszült emberekre. Üdülőterületeink nagy része az Alföldön és a Kisalföldön található. Itt nagy a hőmérséklet ingadozása. erős a napsugárzás, s kevés a csapadék. .Vérszegény betegeknek ajánljuk. Köztudott, hogy a világ különböző országaiban eltérőek a klíma- viszonyok, az étkezési szokások. Amikor tervezgetjük az útvonalat, tanulmányozzuk ezeket is. Bárhol és bármikor üdül is valaki, mindig igyekezzen kikapcsolódni. A szellemi foglalkozásúak általában fizikai munkával, a fizikai munkával foglalkozók pedig szellemi kikapcsolódást és más irányú fizikai leterhelést jelentő elfoglaltságokkal tudnak regenerálódni. Az idősebbek és a betegek pedig minden esetben konzultáljanak orvosukkal. A hagyma mind a hideg-, mind a melegkonyhai készítményeknek fontos fűszere. Jellegzetes aromáját a növényben lévő éter- és kéntartalmú olaj határozza meg. Pontosan ezek az anyagok csalják ki szemünkből a könnyeket a hagyma vágásakor, tisztításakor. Mégis azt javasoljuk, hogy ezeket a munkálatokat mindig késsel és ne elektromos hagymaszeletelővel végezzük. Lehet, hogy pár csepp könnyet megspórolnánk, de elvesztenénk a hagyma jellegzetes ízét. A hagyma nemcsak ízletes fűszer, hanem egészséges is, elősegíti az emésztést, jó hatású megfázás esetén hagymaléként fogyasztva, mert az éterolajon és foszforon kívül kalciumot, valamint A- és C- vitamint is tartalmaz. A hagymalé készítése a követke- ző: egy jól zárható edényt megtöltünk fél kilogramm apróra vágott hagymával és 45 dekagramm kristálycukorral. Jól elkeverjük, lezárjuk, és egy éjszakán át állni hagyjuk. A cukor kioldja a gyógyhatású éterolajakat, és kellemes, jóízű szirupot nyerünk. Ezt leszűrjük, és szükség szerint napi 4-5 evőkanállal fogyasztunk belőle. A hagymának két fajtáját különböztetjük meg: a fiiszerhagy- mát és a főzelékhagymát. A lila- és a fehérhagymát fűszerként használjuk, salátákhoz a vöröshagymát ajánljuk. A fokhagymából csak keveset, egy-egy gerezdet használunk fel fűszerként, salátákhoz, húsokhoz. A mogyoróhagyma a fokhagymához hasonló gerezdekből áll. Kellemes aromá- jú, szívesen használják az új receptekhez. A snidling hosszú, zöld leveleivel salátákat ízesíthetnek, de párolva főzeléknek is elkészíthetjük. A főzelékhagyma — a hagymacsalád legnagyobbra nőtt tagja — párolva főzeléknek vagy grillen megsütve igen ízletes. Húsok töltelékeként is kedvelt. Fűszerezésre nem alkalmas, mert kevésbé aromas. K. Gy. A nevetés gyógyít Az emberiség jelentős része meg van győződve afelől, hogy a nevetés a gondtalan élet boldogító ajándéka. Frank Farrelly amerikai pszichológus szerint a nevetés gyógyszer. A lélekbúvár ezért evangelizációs körutat tesz a világban, és magához hívja a csüggedőket. Az olasz fővárosban tartott bemutató kezelésen részt vett a sajtó is, és mint a La Repubblicából kitűnik, jól szórakozott a terápián. Farrelly doktor egyik páciense például arról panaszkodott, hogy valamiféle belső hang minden cselekvésében meggátolja. „Egy csomó nő éppen ilyen gátlásost keres, mint te.” „Nem doktor, nem ez a bajom. Inkább az, hogy nem vagyok képes kiadni magambóf az alkotó erőt.” „Talán azért nem tudod, mert ilyen nincs is benned.” A, dehogy, tele vagyok energiával.” „Ki mondta ezt neked, a mamád?” „Belülről hallom.” „Rosszul hallod. Te ugyanis annyira unalmas fickó vagy, hogy még a saját belső hangjaidra is elalszol. Na már most, képzeld el, hogy milyen unalmasnak találnak azok az emberek, akikhez közeledsz! Voltaképpen őket is elaltatod. Sőt, az imáid is hiábavalóak, mert a fohászkodásod közben elalszik a jóisten.” „De hát én föl akarok ébredni” mondja a beteg nevetve. Ilyen egyszerű. Legalábbis a demonstráció szerint. A módszer: „A kezelő pszichológusnak tulajdonképpen az ördög ügyvédjévé kell válnia ahhoz, hogy megszemélyesítse a páciens lelki baját, mert csak így reménykedhet,. hogy megszabadítja tőle a betegét.” Hogy ez nem mindig sikerült? Farrelly doktor szerint: „Még a Megváltó sem gyógyított meg mindenkit.” Szemenszedett igazság „Azt mondják, hogy a ráncfelvarrás, meg a különféle formaátszabás boldoggá teszi a nőt. En azonban még senkitől sem hallottam, hogy egy plasztikai műtét után jobban szerettek volna." Liv Üllman, színésznő „Számos depressziós páciensemnek javasoltam már, hogy foglalkozzon politikával. Ekkor viszont paranoiásokká váltak. Gyógykezelésre viszont nem jöttek vissza." Dr. A. Hecklmeyer. kanadai pszichiáter „Néha úgy érzi. az ember, hogy Amerika nem más, mint egy hosszú tehervonat, amelynek nincs vezetője: olykor aztán előáll valaki és megnézi, hogy jól megy-e a szerelvény, aztán ő is eltűnik." Peter Ustinov, színész „A hevesvérű férfiak többnyire nem ismerik a szerelmet. Amit ők szerelemnek tartanak, az nem más, mint csupán étvágy." * Alfred Capus, francia író „Hazugság, hogy a kolumbiai kokainmaffia képviselői az elnöknél jártak volna tárgyalni. Egyszerű turistaként jártak itt, mert kíváncsiak voltak." Az elnök magántitkodnak szövege „Elegem van a .szocialista’ kifejezésekből a ,szocialista piac’ és a .szocialista tulajdon’ meg a „szocialista munka' és más szóösszetételekben. Nem akarunk .szocialista’ kolbászt sem, és nem kívánunk ,szocialista gyógykezelést’ sem. Mi megelégszünk a közönségessel is." Gavril Popov, szovjet közgazda Visszatérnek-e a vitorlák?. g vTs Nyelvismeret — Képzeld, mama, már tudom mondani németül, hogy „köszönöm” meg „kérem”! — dicsekszik a gyerek. Mire a mama: Vízsz. 1., függ. 17., 55. VÍZSZINTES: 1. A vicc csattanójának első része (zárt betűk: A, C). 14. Lyuk a diny- nyén. 15. Zászlófelvonásnál ismertetik. 16. Ver. 18. Pályaudvar, röv. 19. Éhségérzet. 20. Enyhén lejtős domboldal. 23. E tó lefolyása a Néva. 25. Látogatás kezdete! 26. Ma már traktor húzza. 27. A nitrogén és a kalcium vegyjele. 28. Illem, régies szóval. 30.... tüze; légköri villamos kisülés hajóárbocok hegyén. 32. Medici egynemű betűi. 34. Tánclépés. 35. A preraflaelliták nyomán indult holland festő (Jan, 1858—1928). 37. A magyar tájképfestészet kiemelkedő mestere (László, 1846 —1879). 40. Számos. 42. Rémes részlet! 44. Buda egyik fele! 45. Az antimon és a nitrogén vegyjele. 47. Jeles költő (Zoltán, 1906— 1981). 48. A tojássárgájában is előforduló festékanyag. 50. ... Angeles. 52. Régi rádiómárka. 54. Jellegzetesen mély hangú béka. 55. Udvariatlan kínálás. 57. Teherautómárka. 58. Rovarméreg. 59. Esztendő. 60. Cromwel személyneve. 62. Női becenév. 64. A közvetlen szomszédságából. 66. Költői sóhaj. 68. Névelő. 69. Vizsgaidőszakban kihalt helyiség egyetemen. 72. Fölé ellentéte. FÜGGŐLEGES: 1. Palánta földbe dugása. 2. Gárdonyi regényalakja. 3. Részlet a vízsz. 54. sz. sorból. 4. Néma igen! 5. Köpén- zeiről híres sziget Mikronéziában. 6. Cérna- orsó. 7. Vége a mozinak! 8. Fekvőbútor rugózata. 9. Város Ukrajnában, a Tisza völgyében. 10. . .. nyúl; a házinyúl őse. 11. Egyfajta papucs része. 12. Innsbruck egyik folyója. 13. Szilárdul, ellenállóbbá válik. 17. A csattanó folytatása (zárt betűk: A, M, T, Z). 21. Verne kapitánya. 22. Az Addige partjai! 24. Tisztitóeszköz, névelővel. 29. Német névelő. 31. Számos fa jelzője. 32. Egyfajta gyümölccsel ízesített. 33. Krétával írnak rá. 36. Sivatagi pihenőhely, Mikszáth Kálmán szavával. 38. Vércsoport. 39. Román pénz. 41. Csatornáz. 43. A tallium vegyjele. 46. Választ sürgető szócska. 49. Idegen előtagként belső a jelentése. 51. Frázis. 53. Csuklón hordott időmérő eszköz. 55. A poén harmadik, befejező része (zárt betűk: T. A). 56. Biokémikus, egyetemi tanár, a fehérjék kutatója (Pál). 57. Francia eredetű női név. 58. A c zöngés párja. 61. Loncika. 63. Kisebb település. 65. Előleg részlete! 67. Forradás. 70. Emelet, röv. 71. ... Fair Lady. 72. Az argon vegyjele. Schmidt János Beküldendő: vízszintes 1., függőleges 17. és 55. Az 1990. 06. 02-án megjelent rejtvény megfejtése: Nem, uram, az én kisfiam az, aki éppen most bocsátja vízre az ön cipőjét. Az elmúlt alkalommal közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Wittner István, Mélykút: Budai Illésnc, Baja; Kovács Sándor, Bugac: Demeter János, Mátételke; özv. Miklós Ivánné, Kecskemét; Patocskai Mihály, Kelebia; Pa- lásthy Géza, Hetényegyháza; Nagy Sándor- né, Kiskunhalas; Alács Gyula, Kiskunfélegyháza; Gyukics Etelka, Kiskunhalas. MAGYAR KUTATÓ ELMÉLETE Eutrofizálódás az erdőben? Dr. Katona Edit J _____I A vitorla az emberiség legnagyobb találmányai közé sorolható, mint a természeti energiát rendkívül szellemesen és egyszerűen hasznosító eszköz. Alkalmazása nagyban befolyásolta a történelmi eseményeket, tagadhatatlanul előmozdította a világkereskedelmet. A múlt idő használata nagyon is jogos, hiszen a vitorla, illetve a vitorláshajó jelentősége alig fél évszázad alatt szinte megszűnt, és manapság már csaknem kizárólag sport-, szórakozási és egyéb — nem gazdasági — célokra használják*fel (például a tengerészpalántáknak a hajózás alapismereteivel való megbarátkoztatásánál, a hagyományos tengerészmesterség elsajátításának oktatásánál ). A pusztán szélenergia segítségével való áruszállító hajózás fölött valóban eljárt az idő, de egyre csábítóbbnak tűnik a gondolat a szakemberek számára, hogy modern anyagok és módszerek segítségével felhasználják ezt az ősrégi energiaforrást a hajók üzemanyag-fogyasztásának csökkentésére. A vízi szállítás költségének ugyanis mintegy 30-40 százalékát az egyre drágább üzemanyag ára teszi ki. Ez persze nem egyszerűen azt jelenti, hogy vitorlákat szerelnek fel a hajókra. A kísérleti teherhajókra olyan forgatható árbocot erősítettek rá, amelyen egy különösen szilárd és erős központi vitorla helyezkedik el, és két ugyanolyan, de könnyebb szélső vitorla. Megfelelő erősségű szél esetén ezeknek helyes szögbe állítása központi vezérléssel, gépi úton lehetséges. Egyébként a vitorlák alapállásban függőlegesen, szélirányban helyezkednek el, minimális helyet foglalva el, és hirtelen széllökések esetén sem terhelik a hajót. A számítások azt mutatták, hogy ezzel a módszerrel 20-25 százalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el, s a beruházás költsége körülbelül 3 év alatt megtérül. Képünkön a világ kevés számú vitorlás személyhajóinak egyikét, azok legnagyobbikát, a 187 méter hosszú Club Medl-t láthatjuk. A fedélzetén való utazás költséges hobbinak, egyfajta nosztalgiaútnak számít. E jókora vízi jármű persze viharban sem kerülhet veszélybe, hiszen a vitorlázaton kívül komoly teljesítményű hajtóművekkel is rendelkezik. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Eutrofizáció . .. E szóra az újságolvasók nagy többségének a Balaton vagy a Velencei-tó képe ötlik a képzeletébe. Ezek példáján tanultuk meg a fogalmat, ami leegyszerűsítve növényi tápanyag-feldúsulast jelent, ami során a vizek elnövényesedése következik be. Ez a vízminőség — ember számára kedvezőtlen — változását is jelenti. Jakucs Pál akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ökológiai tanszékének a vezetője legutóbb nagyon érdekes és szellemes módon ezt, a vizekre vonatkozó fogalmat kiterjesztette a szárazföldi, jelesül az erdei folyamatokra is. Rámutatott, hogy az eutrofizáció végbemegy erde- inkben is, ott, ahol az ember beavatkozása során megbomlik a természet egyensúlya. Ugyanis különböző okokból az erdőben is lejátszódik a táp- anyag-feldúsulás, amely újabb folyamatok elindulását is jelenti. A szárazföldi — erdei — eutrofizáció természetes körülmények között is bekövetkezik. (Ha ugyan természetes körülménynek foghatjuk fel a környezetszennyeződést.) A Kossuth Lajos Tudományegyetem síkfőkúti kutatási területén 1979 óta 40-60 százalékban elhaltak a kocsánytalan tölgyek. (Ez — itt nem részletezendő módon — a savas ülepedéssel van összefüggésben.) Az elhalt fák 4-5 évig még álltak az erdőben, majd kidőltek. A folyamat azt idézte elő, hogy a falomb elvesztése miatt a talajra jutó fényenergia mennyisége a duplájára nőtt. Az elhalt fák körzetében a nitrogéntartalom 13-, a foszfor 8-szorosára nőtt. Az előbbi összefügg azzal, hogy a légköri ülepedés nitro- gén-oxid-tartalma akadálytalanul elérheti a talajszintet. A foszfor feldúsulása relatív, az elhalt fa ugyanis természetesen nem szívja fel a környezetéből a foszfort. A két tápanyagkomponens növekedése és az erős napsugárzás miatt a talajszinti, egy méter magas légtérben kétszeresére nőtt a lágy szárú növényekből összetevődő fitomassza mennyisége. Bekövetkezett az, ami mai vizeinkben is megfigyelhető, csak ott az alga, a hínár és más vízinövény szaporodik el. Erősödött a fotoszintézis is, a fenti növényekben tizenkétszeresére emelkedett a klorofill tömege. A folyamat másik színtere az ökológus szakemberek által annyira kárhoztatott tarvágás: az a fakitermelési mód, amelyben — ellentétben az úgynevezett szálaló vágással, szálalással — egy erdőterület összes fáját egyszerre vágják ki. 1981-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Síkfőkút mellett kutatási céllal egy bükkös erdő 4,3 hektárján tarvágást végeztettek. Azóta folyamatosan vizsgálják az irtott terület és a mellette álló idős erdő paramétereit. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a már említett tápanyag-feldúsuláson kívül még két tényező miatt is növekszik a tápanyag és ezzel párhuzamosan a lágy szárú növényzet mennyisége. A fakitermelés nyomán igen sok gally, törmelék került a felszínre. Ez, elbomolván, nagy mennyiségű tápanyagot eredményez. Az irtás után — részben a lágy szárú növényzet mennyiségének növekedésével párhuzamosan — megnövekszik a környék vadjainak tartózkodási ideje. Ez meg a talajra jutó ürülék mennyiségének növekedését vonja maga után, ami olyan mérvű, mintha a területre hektáronként csaknem két mázsa szerves trágyát hordtak volna. Már a fakitermelést követő nyáron tömegesen jelentek meg a nitrogénszerető növények, a nadragulya, a csalán, a fekete csucsor és a szeder. Ugyancsak növekedett — háromszorosára — a fitomassza mennyisége. Hasonló folyamat játszódik le az akácerdőkben is. Az akáclevél jóval kisebb és vékonyabb, mint a tölgyfa levele, az akácerdőkben ezért sokkal több napfényenergia jut a talajra. Ez a folyamat különösen erős a monokultúrás akácokban. Ez magyar sajátosság, mert az akác őshonos előfordulási területein, Észak-Amerikában kevert lomberdőkben tenyésztik. A vizek eutrofizálódását az ember szempontjából károsnak ítélhetjük. De vajon mivel jár a szárazföldi eutrofizáció? Az erdőkben azok minőségének tartós romlását okozza. Hatására jelentős mértékben csökken az erdők esztétikai és egészségrekreációs értéke. A kellemetlen külsejű, csípős, ragadós, szúrós nitrogénbarát növényi közeg miatt ezekben az erdőkben szinte lehetetlen a séta, a felüdülés, egyáltalán: az ott-tartózkodás. Komoly gondot okoz az erdőgazdaságoknak is, amelyek a tarvágással okozói is a folyamatnak. A nagy tömegű szerves anyag télen tömötten a talajfelszínre fekszik, levegő kizárásával kellően le nem bomló anyagaiból toxikus, mérgező mikroszervezetek szaporodhatnak el. Az ilyen erdőkben szinte lehetetlen az újra- fasítás, de legalábbis aránytalanul drága. Gyomirtók esetleges alkalmazása további romlási folyamatokat indíthat el — mondja Jakucs Pál akadémikus. Gőz József __y
