Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-28 / 150. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 150. szám Ára: 4,30 Ft 1990. június 28., csütörtök Lángos csillag állt felettünk? (5. oldal) Lefűrészelt ujjak, lángoló ember (4. oldal) U_ Aerocaritas a tanyán élőkért Péter-Pál napja (5. oldal) MŰSZAKI SZEMLÉK A SZOVJET LAKTANYÁKBAN Ki ad választ a kérdésre: bontás vagy megegyezés? Ezen a héten folytatódtak a műszaki szemlék a megye területén lévő szovjet laktanyákban. Mint azt lapunkban hírül adtuk, me­gyei szintű megállapodás történt az itt állomásozó szovjet alakula­tok hadosztályparancsnokával, hogy műszaki szakemberekből, a helyi tanácsok, pártok vezetőiből álló bizottságok járják be rövide­sen a laktanyákat, felmérve azok állagát, értékét. A kecskeméti homokbányái épületkomplexum szemléjét kedden a kiskunhalasi és kiskunmajsai laktanyák bejárása követte. Kiskunhalas Néhány nap leforgása alatt kétszer is megnyíltak az 53. sz. út melletti szovjet laktanya kapui a látogatók előtt. A halasiak ugyanis egy korábbi kezdeményezés eredményeképp az elmúlt hét végére, péntek délutánra jelentkeztek be a laktanya parancsnokához. így a keddi műszaki szemlét egy helyi szervezésű (Folytatás a 2. oldalon) NÉPSZAVAZÁS: JÚLIUS 29-ÉN Helyhatósági választások: szeptember 30-án Göncz Árpád, a köztársaság ide­iglenes elnöke a parlamenti pártok­kal folytatott konzultációkra tekin­tettel, a korábbi időpontot megvál­toztatva, az alkotmány 30/A parag­rafus (1) bekezdés B pontja alapján a helyhatósági (a hatályos jogsza­bály szerint még tanácsi) választá­sokat 1990. szeptember 30-ára (va­sárnap) kitűzte. ÁTADTÁK A DÍJAKAT A TERVEZŐKNEK, ÉPÍTTETŐKNEK, KIVITELEZŐKNEK Az év lakóháza, 1989 Nem kell talán hosszasan fejtegetni, milyen nagy öröm, ha az építtetőnek végre elkészül a háza. Magyarországon ez a legtöbb embernek egyben szinte az életműve. Nem véletlen tehát, hogy szereti, hogy büszke rá. S különösen akkor, ha a ház elnyeri mások tetszését is. Például a szakmabeliek, az építészek elismerését, amelyet 198? óta az Év lakóháza díj odaítélésével is kifejeznek, jelezve, értékelve azt a jó együtt­működést, ami az építtető, a tervező és a kivitelező között a munka során kialakult. Mert hogy kialakult, arra bizonyí­ték a ház, a gondosan elkészült otthon. Bács-Kiskun megyében 1983 óta írják ki Az év lakóháza pályázatot. Először évente, majd később minden második esztendőben lehetett benevezni a lakhatási engedély birtoká­ban az elkészült kisebb vagy nagyobb lakóházakat. Idén Az év lakóháza, 1989 pályázatra 6, 1987. január 1. és 1989. december 31. között elkészült épületet neveztek az alkotókö­zösségek. Az ismert, sőt elismert építészekből álló bírálóbi­zottság — három Ybl-díjas építész is jegyezte a szakvélemé­nyeket — nemcsak a beadott műszaki dokumentumok, ha­nem részletes helyszíni szemle alapján alakította ki végső álláspontját. Ennek eredményeként alakult ki a sorrend, s adták át tegnap Kecskeméten az oklevelet, emlékplakettet és pénzju­talmat az alkotóknak. Borbély Lajos megyei főépítész ismertette a zsűri döntését. A családi ház kategóriában a Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky utca 26. szám alatti háromlakásos családi ház lett az első. Az épület méreteivel, utcaképi megjelenésével tökéletesen illesz­kedik a környezet történelmileg kialakult beépítéséhez. Mér­téktartó az architektúrája, szellemes, funkcionálisan jól (Folytatás a 2. oldalon) Újrakezdési kölcsön: már csak jelzáloggal Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank mérsékli az újrakezdési kölcsön folyósítását. Mint ismeretes, ezt a hitelt azok kaphatják, akik önhibájukon kívül munkanél­külivé váltak, és vállalkozásba akarnak fogni. A bankban az MTI munkatársának elmondották, hogy igen nagy nyomás nehezedik a pénzintézetre a ked­vezményes kölcsön iránti jelentős kereslet miatt. Az utób­bi időben a napi hitelkihelyezés már elérte a 20 millió forintot. A Kereskedelmi Bank eddig mintegy 3 milliárd forint újrakezdési kölcsönt folyósított. Ez az összeg a háromszorosa annak, amennyivel a bankvezetés egész évre számolt, s amihez biztosítani tudják a forrásokat. A Kereskedelmi Bank korábban megállapodott az Álla­mi Biztosítóval, s ennek eredményeként a biztosító térítési díj ellenében kezességet vállalt a felvett kölcsön 80 százalé­ka után, ha az adós nem rendelkezett megfelelő vagyoni biztosítékkal, vagy készfizető kezessel. A jelentős kereslet miatt azonban az Állami Biztositó által vállalt keret már kimerült, és a Kereskedelmi Bank már csak kezességválla­lás, illetve jelzálog fedezete mellett tud kölcsönt folyósíta­ni. Mivel a kormány által biztosított vállalkozásfejlesztési alapból mind ez ideig nem kezdődött meg a hitelek folyó­sítása, így a vállalkozók számára az egyetlen pénzforrás az újrakezdési kölcsön. A bankok közül az OTP, a Ma­gyar Hitelbank és a Budapest Bank foglalkozik a Keres­kedelmi Bankon kívül a kölcsönök kihelyezésével. Az elmúlt időszakban azonban a többi pénzintézet jelentősen szűkítette ilyen jellegű tevékenységét, s így a Kereskedelmi Banknál a kereslet nagy mértékben megnőtt. Ennek azonban csak töredékét tudják kielégíteni, ezért kénysze­rül a Kereskedelmi Bank is arra, hogy mérsékelje a hitele­zést. AZ AGRARSZÖVÉTSÉG ES A NÉPSZAVAZÁS 7T ' „ Nem törvénytelen, amit csináltunk...” Az Agrárszövetséghez tartozó tsz-elnökök is szervezték a köztársasági elnök közvetlen megvá­lasztásáért Király Zoltán, az MSZP és az MSZMP által indított aláírásgyűjtést — adtuk hírül a Petőfi Népe tegnapi számában. A Bácskai és Dunamellé- ki Mezőgazdasági Szövetséghez tartozó gazdasá­gok vezetőit kérte fel körtelexében az Agrárszövet­ség a részvételre, amit az akció bírálói azért tartot­tak aggályosnak, mert az elnököktől, brigádveze­tőktől falun még ma is sokan függenek. — Én semmiféle botrányról nem hallottam — jelentkezett tegnap reggel telefonon Halász István, az Agrárszövetség ügyvezetője. — Elmondaná, hogy mikor és mit csináltak? — Június 15-én értesültünk arról, hogy Király Zoltán termelőszövetkezeti tagoknak is juttatott aláírásgyűjtő íveket. Miután a céljával egyetértet­tünk, azon gondolkoztunk, hogyan tudnánk segí­teni. Mármost ki tudta volna fölvállalni a gyűjtést vasárnap estig? Ezért és így fordultunk az elnökök­höz, hangsúlyozva, hogy a lelkiismereti szabadsá­got tartsák tiszteletben. — Ha az elnök urak kiállnak az utcasarokra egy kisasztallal és úgy gyűjtenek, talán senki sem szól. Ám ők brigádvezetőkkel és más főnökökkel írattatták alá az íveket. Nem biztos, hogy nem gyakoroltak nyomást a dolgozóikra —- mondják az önök bírálói. — Szerintünk ez nevetséges vád. Az elnöknek gyakorlatilag nem áll módjában retorziókkal élni a tag ellen, ilyen kérdésekben egyébként is testüle­tek döntenek, nem egyes személyek. — Az Agrárszövetség a mezőgazdasági szövet­ség telexén adta le felhívását. Politikai célokra használt fel egy szakmai szervezetet.. . — . . . mi ezért — számla alapján — természete­sen fizetünk. Van valamennyi pénzünk :— tagdí­jakból, önkéntes befizetésekből, szövetkezeti ado­mányokból: összesen 300 ezer forint — ebből meg­térítjük a költségeket. — Nem tartanak attól, hogy esetleg az a vád éri önöket, hogy megsértették a munkahelyi politizá­lás tilalmát? — Az akció nem munkaidőben történt, az elnö­kök magánemberként működtek közre. — No ez az, amit a legtöbben kételkedve fogad­nak. Azt nyilván ön sem tagadja, hogy végső soron mégiscsak a munkahelyi hierarchia — magyarán szólva a főnökség — szervezte a gyűjtést. — Jó a kérdés. De talán mégsem egy gyalog­munkás veszi ilyenkor kézbe az ügyeket. De végül éppen a fizikai dolgozók körül kerültek ki az alá­írók. 860 aláírást gyűjtöttünk, kilencven százalék­ban fizikai dolgozó, kétkezi munkás embertől. — Ez az Agrárszövetség politikai ellenfelei szá­mára újabb adu . . . — Nézze, péntektől vasárnapig csak ezt a meg­oldást láttuk kivitelezhetőnek. Az idő rövidsége miatt sehogyan máshogy nem lehetett volna össze­gyűjteni az aláírásokat. — Úgy gondolom, hogy erről a tavaly novem­beri népszavazás kezdeményezőinek kicsit más a véleménye: ők nem kifejezetten a munkahelyi veze­tőket kérték aláírásgyűjtésre . . . — Azt mondhatom, hogy jogi szempontból is mérlegeltük az akciót, még mielőtt belekezdtünk volna. Szakértőink azt mondták, nem törvénytelen az, amit csinálunk. — De vajon etikus-e? Azt hiszem inkább ez a kérdés. —Az Agrárszövetséget mindig is próbálták ki­kezdeni. De ha mi csak ennyi etikai vétséget követ­tünk el, akkor még mindig a legbecsületesebb poli­tikai szervezetek közé tartozunk — amivel azon­ban nem akarom dehonesztálni a többi pártot. (Beszélgetésünk után Halász István és dr. Bursz- ki Béla (a volt választási iroda vezetője) külön üzenetben is kifejtette véleményét cikkünkről. Iró­niát sem nélkülöző soraik szerint „hálásak” la­punknak, hogy írásunkkal ismertebbé tettük szer­vezetüket, mint ahogyan az nekik a kampány alatt időt és pénzt nem kímélve sikerült. Etikai és más kérdésekre ki nem térve köszönik a reklámot és . kijelentik: cikkünk tulajdonképpen bolhából csi­nált elefántot.) A Kiskunsági Szövetség is körtelexezett Késő délután'olyan telex jutott a birtokunkba, melynek olvastán fölmerült bennünk a kérdés: há­nyán lehetnek még a népszavazási akció szervezői? A dr. Ivicz Vilmos titkár aláírással kibocsátott felhívás információként közli június 15-ei dátum­mal, hogy az Országgyűlés kedden (19-én) köztár­sasági elnököt választ, ezért az aláírásgyűjtés sür­gőssé vált (mármint az aláírók szempontjából). A szövegben a lelkiismeretre való hivatkozás nem szerepel — igaz, ezt nem az Agrárszövetség, hanem a Kiskunsági Szövetség adta ki. Az tehát ezek alapján is bizonyítható, hogy a két megyei tsz- szövetség — a bajai és a kecskeméti — aktív szere­pet játszott a népszavazási ívek begyűjtésében, és magának az akciónak a megszervezésében. Lehet, hogy ezt az egész népszavazást — költsé­get nem kímélve — tulajdonképpen felülről szer­vezték ... ? Ballai József mi» nn i mmmmmmaKmmfBMiwnrmwmmmmm r> 'iwiit iLrr'i&wu» ■■ A PÉNZÜGYMINISZTER ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOKAT ÍGÉR Bővülhet a kishat A szerb külügyminiszter magyarországi látogatása Minimális áremelkedések ? Alekszandar Prlja szerb külügymi­niszter, aki Katona Tamás külügymi- nisztériumi politikai államtitkár meg­hívására érkezett hazánkba, szerdán megbeszélést folytatott Katona Ta­mással és Szokai Imre államtitkár­helyettessel. A megbeszélések során mindkét fél hangsúlyozta, hogy fontos, kölcsönös érdek a Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatok és együtt­működés fejlesztése. A szerb vendég átfogó tájékoztatást adott Szerbia helyzetéről, a szerb al­kotmányozási folyamatról, ismertette kormánya álláspontját a Koszovóban kialakult helyzetről. A megbeszélése­ken kiemelten foglalkoztak a magyar —szerb kapcsolatokkal. Prlja külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy kedvező­en értékelik Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter közelmúltbeli jugo­szláviai látogatásának eredményeit. Szóba került az is, hogy a piacgazdaság felé történő átmenet időszakában a kétoldalú gazdasági együttműködés to­vább fejleszthető, sokrétűbbé tehető. Szó esett a Bécs—Budapest—Belgrad autópálya hiányzó szakaszainak meg­építéséről, az ehhez szükséges pénzügyi források előteremtésében való együtt­működési lehetőségekről. Foglalkoz­tak a Bécs—Budapest—Belgrád vasút­vonal korszerűsítésével, valamint a sza­badkai vasútállomás rekonstrukciójá­val is. Felmerült bizonyos határmenti, helyi vasútvonalak újbóli megnyitása, és a dunai, tiszai hajózás fejlesztésében rejlő gazdaságos, hatékony együttmű­ködés lehetősége. Hangsúlyozták, hogy fontos feladat a kishatárforgalom bővülésének segítése, és e célra új, helyi határátkelőhelyeket kell nyitni. Magyar részről kifejtették, hogy már megkezdődtek a szerbek magyarorszá­gi betelepülésének 300. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések. Remél­jük, hogy az október 12-i központi ün­nepségen magas rangú szerb állami és egyházi küldöttség vesz részt. Ez jó alkalom lenne arra, hogy Szlobodan Milosevics, a szerb köztársasági elnök­ség elnöke, aki magyarországi látoga­tásra szóló meghívást kapott, hazánk­ba látogasson. A magyar tárgyalópart­nerek hangsúlyozták: jól fejlődő, ki­egyensúlyozott viszonyt akarunk fenn­tartani Szerbiával, és szándékunk, hogy minden, a szerb— magyar kap­csolatban adódó lehetőséget kihasznál­junk erre? Az Akadémia véleménye: nem Petőfi Hamarosan egy esztendeje lesz, hogy a szibériai Barguzin városkából fölröppent a hír: az ottani ótemető egyik sírjában az antropológusok akkori véle­ménye szerint Petőfi Sándor föl­di maradványaira lelt Morvái Ferenc expedíciója. A közlést vegyes érzelmekkel fogadták idehaza és lényegében azóta sem csillapodtak le a kedélyek. Az ősz folyamán az akkori mi­niszterelnök, Németh Miklós közbenjárására a Magyar Tu­dományos Akadémia is kijelöl­te szakembereit egy újbóli vizs­gálatra, melyet ez év januárjá­ban ejtettek meg Moszkvában. A tudósok összecsengő vélemé­nye az volt: a megtalált csontle­let nagy valószínűséggel egy fia­tal nőé, habár azt elismerték a szakemberek, hogy férfias je­gyek is kimutathatók a csont­vázon. Lapunknak nyilatkozott dr, Harsányi László professzor, aki az Akadémia által létrehozott ad hoc bizottság vezetőjeként (Folytatás a 2. oldalon) Egy éven belül megteremthetők a pi­acgazdaság feltételei, s valószínűleg már jövőre konvertibilissé válhat a fo­rint — közölte az újságírókkal Rabár Ferenc pénzügyminiszter a szerdai saj­tótájékoztatón Budapesten. A pénzügyminiszter szerint, bár a közvélemény számára látszólag semmi változás nem tapasztalható, jelentős változások előkészítésén dolgoznak a szakemberek. Arra lehet számítani, hogy Magyarországon már jövőre sor kerül a bérrendszer, az árrendszer, az adórendszer, a támogatási rendszer és a vámrendszer alapvető átalakítására, ami fordulatot hozhat a magyar gazda­ság működési feltételeiben. Az átállás­hoz szükséges pénzügyi tartalékok elő­teremtésén már dolgozik a kormány­zat. Tárgyalásokat folytatnak a Nem­zetközi Fizetések Bankjával, a Nemzet­közi Valutaalappal, a Világbankkal és az Egyesült Államok pénzügyminiszté­riumával. A tartalékra azért van szük­ség, hogy az átállás időszakában kiala­kuló pénzügyi egyensúlytalanság finan­szírozására elegendő pénz álljon ren­delkezésre. A kormány ugyanis közvet­len módon nem akar beavatkozni már a kezdeti folyamatokban sem a gazda­ság működésébe. A szakemberek arra számítanak, hogy a működőképes piac rövid távon automatikusan biztosítja a pénzügyi egyensúly helyreállítását, s akkor megteremtődnek a gazdasági feltételek a forint konvertibilissé tételé­hez is. Minderre már jövőre sor kerül­het, s az új kormány működésének har­madik évében pedig megindulhat a pi­acgazdaság valóságos növekedése is. A pénzügyi kormányzat tudatában van annak, hogy az átállás során jelen­tős kockázatokkal is kell számolni. Az egyik legnagyobb veszély az infláció elszabadulása. A pénzügyminiszter sze­rint gyorsuló áremelkedést a hirtelen átállással hatékonyabban lehet megfé­kezni, mint az óvatos reformokkal. Amennyiben pedig a piacgazdaság mű­ködőképesnek bizonyul, ez megszünte­ti az infláció kiváltó okait. Úgy számol­nak, hogy az áremelkedés jövőre való­színűleg 25-30 százalék körül fog ala­kulni. Botos Katalin államtitkár szerint már most sem tudja a kormány közvet­len eszközökkel korlátozni az áremel­kedéseket, csupán a monetáris szabá­lyozók állnak rendelkezésére. E téren kell minél nagyobb szigorral fellépni a pénzteremtés csökkentése érdekében. A kormány már a közeljövőben szigo­rítani kívánja a vállalatok fizetési fe­gyelmét. Azt tervezik, hogy minden eszközzel felszámolják a jelentős sorbanállást, azt a gyakorlatot, hogy a vállalatok, gazdálkodók nem fizetik ki egymás közti tartozásaikat, és így finanszíroz­zák termelésüket. Az egymás közti tar­tozások összege több száz milliárd fo­rintra rúg. A fizetési fegyelem javítása minden bizonnyal nem oldható meg anélkül, hogy az érintett vállalatok va­gyona ne csökkenjen. Amennyiben ugyanis szigorítják a rendszert, a nem fizetők arra kényszerülnek, hogy va­gyonuk értékesítéséből teremtsék elő a szükséges pénzt. A másik lényeges te­endő a költségvetési hiány nagymérté­kű csökkentése. Jelenleg ugyanis a költségvetés, hogy a deficitet finanszí­rozni tudja, elszívja a rendelkezésre ál­ló hitel nagy részét a vállalatoktól, a vállalkozóktól. Ez komoly feszültsége­ket teremt a gazdaságban, s számotte­vő az inflációs hatása. Rabár Ferenc arról is beszámolt, hogy jelentős a vita a kormány költség- vetésihiány-csökkentő csomagtervével kapcsolatban, amelynek összeállításán jelenleg is dolgoznak. Olyan intézkedé­seket kívánnak életbe léptetni, amelyek csupán minimális áremelkedésekkel járnak. Elsősorban az élvezeti cikkek árainak emelése jöhet szóba, és né­hány, korábban már erre esedékessé vált terméknél kerülhet sor áremelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents