Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 26. Jobboldali veszély Romániában? Iliescu szerint a bányászok puccskísérlfetet hiúsítottak meg „Totális emlékezetkihagyással” és a június 13-ai bukaresti esemé­nyek hamis értékelésével vádolta a nyugati sajtót és diplomáciai kép­viseleteket Ion Iliescu román ál­lamfő a The Times munkatársá­nak adott hosszabb nyilatkozatá­ban. Az elnök ezúttal először vála­szolt nyugati újságíró kérdéseire. „Úgy tűnik, hogy a 45 perces inter­jú egyeztetett kampány része, amelynek révén a legutóbbi véron­tás után megkísérlik ismét elnyerni a Nyugat támogatását” — jegyzi meg a brit újságiró. Christopher Walker hangsúlyozza: „Az elnök szembetűnően elkerülte, hogy saj­nálkozását fejezze ki a féktelenke­dő bányászok és más kékgalléros munkások június 14—15-ei buka­resti akciói miatt”. A The Times munkatársa beve­zetőben kiemeli, hogy Iliescu elnök visszautasította azokat az ismételt híreszteléseket, amelyek szerint Mihail Gorbacsov iskolatársa volt és a forradalom alig kendőzött szovjet puccs lett volna. A véres bukaresti eseményekről szólva megismételte, hogy június 13-án jobboldali kísérlet történt meg­buktatására, de ezt illetően „a nyu­gati sajtón és a diplomáciai képvi­seleteken totális amnézia vett erőt. . . Kizárólag a június 14— 15-ei eseményekre összpontosítot­tak, amelyek csupán reagálást je­lentettek mindarra, ami június 13- án történt.” Cáfolta azokat a nyugati sajtó­ban napvilágot látott jelentéseket, amelyek szerint a rendőri és kato­nai erők egy része megvonta volna támogatását a Nemzeti Megmen- tési Front kormányától. Lélektani tényezőkkel, „a decemberi forra­dalom traumatikus tapasztalatai­val” magyarázta, hogy vonakod­tak szétoszlatni a tüntetőket, illet­ve fellépni az erőszakcselekménye­ket elkövetett tüntetőkkel szem­ben. „Ha olyan erők álltak volna ren­delkezésünkre. mint a londoni rendőrség — mondotta az újságíró szerint a brit birálatokra reagáló oldalvágásként — akkor másként alakultak volna a dolgok. Talán hasznos lenne a kérdésről tapasz­talatcserét folytatni Thatcher asz- szonnyal” —jegyezte meg a román elnök. Közölte, hogy Bukarest brit és amerikai közreműködést óhajt kérni a rendőrség szerves részeként tervezett új csendőrség kiképzésé­ben. A The Times úgy véli: „Ilyen kérés minden bizonnyal parlamen­ti vihart kavarna Nagy-Britanpiá- ban, ahol számos kormányzati té­nyező és ellenzéki vezető súlyos fenntartásokat táplál az új rend- fenntartó erővel kapcsolatban”. Budapestre látogat a szerb külügyminiszter Katona Tamás külügyi államtitkár meghívására a közeljövőben Budapestre látogat Alekszandar Prlja, a Szerb Szocialista Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Thatchert ősszel hazánkba várják Margaret Thatcher miniszterel­nök-asszony ősszel Magyarország­ra és Csehszlovákiába kíván láto­gatni, hogy közelről lássa a Kelet —Európában végbemenő gazdasá­gi és politikai forradalom eddigi eredményeit —* jelentette hétfőn a brit konzervatív kormányhoz közelálló The Daily Telegraph. Thatcher asszony esetleg Lengyel- országba is ellátogat, s így, mint a lap írja, a jelenleg szeptemberre ter­vezett utazás „nagyszabású kőrúttá válhat a most születő új demokráci­ákban”. A kormányfő a 60. jubileumi konzervatív nőkonferencián mon­dott beszédében melegen méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelye­ket a kelet-európai volt kommunis­ta országok tesznek a demokrati­kus átalakulás érdekében. Hangoz­tatta, hogy a brit-kormány úttörő Szerepet vállalt a magyar, a cseh­szlovák és a lengyel szabadpiaci gazdaság, megteremtésének elősegí­tésére. „Uj világban, új Európában élünk. Ezt saját szememmel láttam a Szovjetunióban és Lengyelország­ban, s hamarosan Csehszlovákiába és Magyarországra utazom” — mondotta a brit kormányfő. Csúcsértekezlet Dublinban A dublini kastélyban hétfőn megkezdődött az Európai Közössé­gek állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete, amelynek leg­újabb és legkényesebb témája a Szovjetunió támogatására vonat­kozó állásfoglalás kialakítása. A tizenkét vezető Dublinből hív­ja össze, az előzetes tervek szerint, a közösség gazdasági és pénzügyi uniójának, illetve politikai uniójá­nak a kidolgozására hivatott két, párhuzamos kormányközi értekez­letet. Azok decemberben Olaszor­szágban kezdik meg munkájukat. Az állam- és kormányfők első ülése csak egy órát tartott. Ezt megelőzően Enrique Baronnal, az Európa Parlament elnökével ta­lálkoztak. Utána megkezdődött a történelmi ebéd: a tizenkettek Lothar de Maiziere-rel, az NDK miniszterelnökével találkoztak a fehér asztal mellett, hogy a német egyesítéssel kapcsolatos kérdése­ket áttekintsék. Megállapodás az Európai Beruházási Bankkal Az Európai Beruházási Bank 1989no- vemberében hivatalos felhatalmazást kapott arra. hogy egymilliárd ECU hitelt nyújtson Magyarországnak és Lengyel- országnak az általa megvizsgált, az or­szág fejlődése és szerkezetátalakítása szempontjából fontos beruházásokra. Az EB B-vel folynak a konzultációk, és ezek eredményeképpen kialakultak azok , a fejlesztési elképzelések, amelyeket az EBB támogat Magyarországon. Az együttműködés általános szabályozásá­ra 1990. június 25-én az EBB és a Magyar Nemzeti Bank között keretmeg­állapodás aláírására került sor Luxem­burgban. A megállapodás tartalmazza, hogy az EBB kész kölcsönt nyújtani az illetékes magyar hatóságok egyetértésé­vel, MNB- vagy állami garancia mellett, olyan beruházások finanszírozására, amelyek megfelelnek a magyar pénz- és hitelpolitikai irányelveknek és saját szo­kásos hitelnyújtási feltételeinek, vala­mint beszerzési szabályainak. A most aláírt keretmegállapodás alap­ján az idén várható, hogy az EBB a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt energiara­cionalizálási beruházására, a távközlés fejlesztésére, útépítésre, kis- és középvál­lalatok támogatására nyújt kölcsönöket. ílj szovjet pártok A hétvégén újabb két párt alakult a Szovjetunióban — legalábbis kettő megalakulásáról számolt be az Izvesz­tyija hétfő esti moszkvai kiadása. Mahacskalában, Dagcsztán főváro­sában a Peresztrojka nevű—korábban nem hivatalosként emlegetett — klub tagjai döntöttek úgy, hogy pártot ala­kítanak. Az autonóm köztársaság tu­dományos akadémiájánál bejegyzett klub tagjai közül többen részt vettek az Oroszországi Föderáció Szociálde­mokrata Pártjának alakuló kongresz- szusán májusban. Az új dagesztáni párt a demokrati­kus egységet, értelmet és hozzáértést, a diktatúra tagadását, az erőszakmentes­séget és diktatúramentességet, az ideo­lógia cs az állam szétválasztását tűzte zászlajára. VARSÓ A NÉMET EGYESÜLÉSRŐL .. feltámadtak bizonyos félelmek.. Mélységes elégedettséggel üdvözöljük a két német állam parlamentjének nyilatkozatát a lengyel—német határ biztonságáról és megváltoztathatatlanságáról — mondta Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterel­nök vasárnap este Szczecinben. Beszédében hangsúlyozta, hogy e nyilatkozat alap­ját képezheti a két nemzet közötti jövőbeni kapcsola­toknak, ugyanakkor kifejtette: a lengyelek azt várják, hogy még a két német állam egyesülése előtt sor kerül a Lengyelország, az NSZK és az NDK közötti, a határokat garantáló szerződés megszövegezésére, amelyet már az egyesült Németország parlamentje írhatna alá és ratifikálhatna. Mazowiecki érthetőnek nevezte a lengyel történel­mi tapasztalatok alapján, hogy a függetlenség vissza­szerzésével a lengyel társadalomban feltámadtak bi­zonyos félelmek az ország és határainak biztonságát illetően. E félelmek ellenére a lengyel vezetés megér­téssel fogadta a németek egyesülési törekvéseit, és úgy véli, hogy az egységes német állam létrejötte jelenti a döntő győzelmet a hidegháború és Európa megosz­tottsága fölött. Két hatalmas szomszéd állam között Lengyelor­szágnak arra kell törekednie, hogy minél jobb együtt­működést alakítson ki mind a Szovjetunióval, mind Németországgal, hogy földrajzi helyzete lehetőséget és ne veszélyt jelentsen számára —- mondotta a lengyel miniszterelnök. íMENTÉSI MUNKÁLATOK IRÁNBAN Földrengés után járványveszély Hitelesítették az aláírásokat Az Országos Választási Bizottság hétfői ülésén hitclesitette az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán országgyűlési képviselő áltál összegyűjtött, a köztársa­sági elnök megválasztásának módjáról népszavazást kezdeményező aláírásokat. Erről Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője adott tájékoztatást az MTI érdeklődésére. Az OVB elfogadta az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentését, miszerint a 199 ezer aláírásból 160 ezer hitelesíthető. A többi aláírást nem lehetett figyelem­be venni, mert azok olyan személyektől származtak, akiknek nincs választójoguk, illetve többször is aláírtak, valamint azért, mert nem magyar állampolgárok. Ezenkívül sok aláíróív hibásan volt kitöltve. Az Országgyűlés Hivatala hétfőn újabb 41 ezer aláírást továbbított az ÁNH- hoz, de az OVB úgy döntött, hogy ezeket már nem kell ellenőrizni, mert a népszavazás kiírásához elegendő 100 ezer érvényes aláírás. Az OVB a hitelesítés tényéről haladéktalanűL tájékoztatta az Országgyűlés elnökét. Autóút-fejlesztési program Csoda lenne, ha még sikerülne túlélőket találni a romok alatt a földrengés sújtotta iráni tartomá­nyokban, Gilanban és Zandzsán- ban — vélekedtek vasárnap hiva­talos iráni források. A mentéssel foglalkozó központi segélyszerve­zet közlése szerint mintegy 37 ezer volt a halottak és majdnem 36 ezer a sebesültek száma — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Más források azonban több mint 50 ezer halottról és 200 ezer sebesült­ről beszélnek. A külföldi mentőalakulatok csak holttesteket tudtak kiásni, túl­élőket nem. A szombaton érkezett brit segélycsapat vezetője szerint a különlegesen képzett külföldi egy­ségeket korábban kellett volna be­hívni. Előzőleg a katasztrófák kö­vetkezményeinek enyhítésére sza­kosodott ENSZ-szervezet (UND- RO) képviselője is úgy nyilatko­zott, hogy az irániak „lebeszélték” a segítség növeléséről az egészség- ügyi alakulatokat, amelyek többek közt további nyomravezető kutyá­kat ajánlottak föl. Orvosok vélemé­nye szerint több a halálos áldozat, mint a súlyos sebesült. A vasárnap kora délután bekö­vetkezett földlökés után újabb se­besült-szállítmányok érkeztek a fővárosba. Az iráni mentőalakula­tok tagjai közül is többen megse­besültek. Az újabb rengés azért okozta sok ember halálát, mert a környékbeli házak — Mandzsil vi­dékén — téglából épültek. Ha be­tonház omlik össze, akkor mindig maradnak üregek, amelyekben hosszabb időt át lehet vészelni, de a leomló tégla mindent betemet — mondták francia szakértők. Az iráni mentőegységek fel is hagytak a tetemek kiszabadításával, mert sürgősebb feladatnak tartják a jár­ványok megakadályozását, a hol­tak eltemetését. Sok magas rangú iráni vezető üdvözölte a nemzetközi segitséget, ám az iszlám rendszer „radikáli­sai” továbbra is elítélik a külföldi „beavatkozást”. Az Iszlám Köz­társaság című lap szerint „gyanús kezek nyúlnak Irán felé”. A Kaj- han pedig így írt: a külföldi kormá­nyok — mindenekelőtt Washing­ton — „feledtetni akarják bűnös múltjukat és humanisták képében próbálnak tetszelegni”. A wa­shingtoni kormányzat és amerikai magánszervezetek több mint 40 tonna segélyszállítmányt és több százezer dollár segélyt juttattak a károsultaknak — közölték vasár­nap amerikai illetékesek. Az állam nem vonul ki a tömegköz­lekedésből, e téren a jövőben is jelentős finanszírozási kötelezettségei lesznek. Az áruszállításban azonban, történjen az közúton, vasúton, hajón vagy repü­lővel, az üzleti érdekeknek kell érvé­nyesülnie — hangoztatta a győri közúti közlekedési nyári egyetem hétfőn tar­tott megnyitóján Kálnoki Kis Sándor közlekedési és hírközlési minisztériumi államtitkár-helyettes. Dolgoznak a minisztériumban egy 10 éves autóút-fejlesztési programon is. Az elképzelések szerint a városokat el­kerülő szakaszok kivételével sor kerül­het külföldi tőke nagyobb arányú be­vonására. Az ilyen módon épített út­szakaszokon természetesen autópálya­díjat kellene szedni. A vasutakról szól­va az államtitkár-helyettes elmondta: egy közelmúltban befejeződött felmé­rés szerint 200 milliárd forint beruhá­zásra lenne szükség ahhoz, hogy a ha­zai vasúthálózat valóban európai szin­tű legyen. Elhangzott az is: a miniszté­rium támogatja azt a tervet, hogy kül­földi tőkével egy nagy interkontinentá­lis repülőtér épüljön hazánkban. HATOS LOTTÓ A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a hatos lottó június havi, Budapesten megtartott sorsolásán a következő nyerőszámokat húzták ki: 6, 8, 17, 28, 32, 39, a pótszám a 15. A norvég külügyminiszter Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) déknyilatkozatát, amely kimondta a Magyarországgal való fokozott együttműködés szándékát. Ezzel elérhető közelségbe került a sza­badkereskedelmi megállapodás Norvégiával. A tárgyalásokon norvég részről egyértelművé tet­ték: erőteljesen támogatják Ma­gyarország felvételét az Európa Tanács tagjainak sorába. Hazánk számára az európa tanácsi tagság az európai integrációhoz való kö­tődés fontos eleme. Kjell Magne Bondevik a Kül­ügyminisztériumban folytatott tárgyalása után a Parlamentbe lá­togatott, ahol fogadta öt Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ide­iglenes elnöke. Antall József tájé­koztatta a vendéget az ország bel­politikai helyzetéről, vázolta a kor­mány gazdasági gyorsprogramjá­nak céljait, a privatizációt, a piac- gazdaság kialakítását célzó intéz­kedéseket. Az európai kérdésekről folyta­tott eszmecsere során a norvég kül­ügyminiszter kifejtette, hogy a né­met egyesítés elválaszthatatlan az európai egység folyamatától. Eb­ben Norvégia kulcskérdésnek te­kinti, hogy az új Németország a NATO tagja legyen. Megítélése szerint ennek feltételeit úgy kell ki­alakítani, hogy azok a Szovjetunió részére elfogadhatóak legyenek. Kjell Magne Bondevik hangoz­tatta: Norvégia kész a gazdasági, kulturális és környezetvédelmi együttműködés erősítésére Ma­gyarországgal. A külügyminiszter átadta a norvég miniszterelnök, Jan P. Syse szívélyes üdvözletét és meg­hívását Antall Józsefnek. A látoga­tás időpontját diplomáciai úton a későbbiekben egyeztetik. A Göncz Árpáddal folytatott megbeszélésen a politikai és kultu­rális kapcsolatokat rendkívül ma­gas szintűnek minősítették, s egyetértettek abban, hogy a keres­kedelmi és gazdasági együttműkö­désen van javítanivaló. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke az elnöki hatalom, a parlament és a kormány viszonyát ismertette. A köztársasági elnöki funkciót az alkotmányos király szerepéhez ha­sonlította, amely stabilizáló eleme a polgári demokráciáknak is. Göncz Árpád hangsúlyosan szólt arról, hogy a rendszerváltás, és kü­lönösen a piacgazdaságra való át­térés rendkívül nagy szociális áldo­zatokkal jár. Ezzel összefüggésben fontosnak tartotta annak elkerülé­sét, hogy a demokrácia az emberek fejében a szegénységgel párosul­jon, mert ez a demokrácia létét ve­szélyezteti. A norvég külügyminisztert hiva­talában fogadta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, tájékoztatást adva a magyar gazdaság állapotáról, a privatizációs programról. Norvég részről felhívták a figyelmet arra, hogy ne valamiféle szélsőséges, li­berális gazdaságpolitika legyen az irányadó, amely szociális háló nél­kül rendkívül nagy kockázatokkal járna. Kádár Béla ezzel kapcsolat­ban megerősítette: a kormány nem kíván semmiféle olyan szélsőséges intézkedést bevezetni, amely nem veszi figyelembe a társadalom szo­ciális tűrőképességét. Kjell Magne Bondevik a nap fo­lyamán találkozott az Országgyű­lés Külügyi Bizottságának tagjai­val. Horn Gyula, a bizottság veze­tője részletes tájékoztatást adott a magyar külpolitikáról, hangoztat­va: a külpolitikában a pártok kö­zött alapvető konszenzus van, csu­pán egyes részletkérdésekben má­sok a megközelítési módok. Szőlészek, borászok tizenhat országból (Folytatás az 1. oldalról) A szőlőtermelés mintegy 90 szá­zalékát feldolgozva —Tior, pezsgő stb. — értékesítik a nagy- és kis­üzemek. Évjárattól függően 3—6 millió hektoliter bor eladásáról kell gondoskodni a hazai és külpi­acokon. Az idén különösen nehéz feladat előtt áll az ágazat, ugyanis nagy termés mutatkozik, ám a fel­dolgozók pénzügyi gondok miatt képtelenek a szőlő felvásárlására. Emellett még a borértékesítési ki­látások sem kedvezőek, mivel nemcsak hazánkban, hanem a vi­lágon mindenütt csökkent a fo­gyasztás, a piaci lehetőségek zsu­gorodtak. A világ bortermeléséről Robert Tinlot, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal igazgatója be­szélt, megemlitve, hogy az évtized elejétől fokozatosan csökken az ül­tetvényterület, amely jelenleg alig több mint 9 millió hektár. A bor­termelés is visszaesett az utóbbi négy évben, háromszáznegyven millióról kettőszáznyolcvan millió hektoliterre. A legnagyobb borter­melő Olaszország, Magyarország a tizenegyedik helyet foglalja el. A magas minőségű, eredetvéde­lemben részesülő borokra irányul a figyelem, amiről G. Yravendra spanyol és S. Guillet francia pro­fesszor beszélt. S hogy mit is jelent az eredetvédelem? Egyszerűen fo­galmazva: garanciát a borok szár­mazására, amely egyben bizonyos­sá teszi a fogyasztót, hogy a megje­lölt tájkörzetben, az ott jellemző fajtát meghatározott technológiá­val termelik, s a szőlőből ugyan­csak garantált technológiával min­den évben azonos, kiváló minősé­gű bort állítanak elő. Piaci érdekek és erőviszonyok ütköznek, élénk az amerikai és eu­rópai konkurenciaharc, de a ver­seny Európában is élesedik a pia­cokért. Erről is beszélt Bodnár Sándor, aki megemlítette, hogy Tokaji néven kaliforniai, olasz, szlovák, ausztrál, szovjet borok is forgalomba kerülnek, amelyek az eredeti magyar bornak értékét, hi­telét rontják. Botos Ernő előadásá­ban sürgette, hogy mielőbb legyen eredetvédelmi törvény és rendszer hazánkban is, az új bortörvényben ez is szerepeljen, és az olasz vagy német példa szerint jöjjön létre az eredetvédelem intézményi, illetve felügyeleti rendszere. A tegnapi tanácskozás az el­hangzottak megvitatásával zárult: egyetértettek az eredetvédelem fontosságában, ennek nemzetközi szabályozásában, s a témakörrel kapcsolatos ajánlásaikat eljuttat­ják az érdekelt országok kormá­nyainak. Ma a konferencián a regi­onális és nemzetközi integráció le­hetőségeit vitatják meg. Cs. I. ÜLDÖZÉS AZ ÉJSZAKÁBAN (Folytatás a- 1. oldalról) anélkül. Az üldöző rendőrségi autók a teljesítménykülönbség miatt egyre job­ban leszakadtak. A kocsik egymással való érintkezését a recsegő-ropogó rá­diók csak nehezítették. A parancsnoki autóval biztosítottuk — csupán 140 ki­lométeres sebességre futotta erejéből — Dunapatajon az ordasi utcát. Gép­kocsivezetőnk, Lászlóit József csak szűk helyet hagyott, remélve, hogy az ámokfutó, látván vert helyzetét, meg­adja magát. Annyi időnk maradt, hogy kiugráljunk a kocsiból, máris felbőgött a kék Lada a kanyarban. Ezután kö­vetkeztek a filmre való chicagói jelene­tek. A fényjelzésre most is csak annyival válaszolt a menekülő, hogy felkapcsol­ta reflektorait. Az akadály láttán ugyan megtorpant egy pillanatra, az­tán teljes erővel nekiiramodott. Centi­métereken (millimétereken?) múlott az iszonyú tragédia. Csak úgy tudott át­férkőzni a szűk résen, hogy a kocsi jobb oldali kerekeit az árokba vezette. Ha ez a hajmeresztő mutatvány nem sikerül, vagy a mi Ladánkat szeli ketté, vagy az árokparti betonoszlopra csava­rodik 100—120 kilométeres sebesség­gel. Hargitai rendőrkapitány pillana­tok alatt három figyelmeztető lövést is leadott, erre az illető még jobban bele­taposott a gázba, úgy vágott át az 51 -es úton. A vasútállomás környékén tűnt el a kék Lada. Alapos terepátfésülés után sem jutottunk a nyomára. Időközben a stáb másik része kinyomozta a kocsi tulajdonosát, aki szerint elkötötték a járművet. Azt is megtudtuk, az átlagos­nál többet tud a kocsi, mert nemrégi­ben kapott speciális motort, így a száz­nyolcvanas tempót is könnyedén telje­síti. Reggel hat órakor derült fény arra, hogy az ámokfutó, miután kipróbálta a közúti menekülés összes variációját, „sínautózással” kísérletezett. Jó há­romszáz métert tett meg a vasúti pá­lyán, mígnem a Lada fennakadt a síne­ken. A tettes innen gyalog menekült tovább. De a hajszának ezzel még nincs vége. A rendelkezésre álló adatok alap­ján természetesen folytatódik a nyomo­zás. Zs. Kovács István

Next

/
Thumbnails
Contents