Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

♦ 1990. június 16. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT AZ „EGY—HAT” HELYETT A TIZEDIK HELYEN Yacsorás évadzáró — parázs hangulatban így látja a bajnokságot a betegeskedő gólzsák • Tavasszal gyenge eredményt produkált a KSC. Ekkor sérülése miatt Tóth Csaba nem lehetett ott a csapatban. Pedig, mint kiderült: a gyakori szidások ellenére hasznos tagja a kék-fehér gárdának, nélküle akadozik a támadósor gépezete. A Kecskeméti SC másodikvonal-beli labdarúgói a tizedik helyen kötöttek ki az elmúlt bajnoki évadban. Ez az ered­mény óriási csalódás a szurkolóknak, akik az őszi kezdetkor sokkal, de sok­kal többet vártak kedvenceiktől. Mire alapozták reményeiket? Visszajött az egykori sikerkovács, Pataki Tamás edző, s bár a játékosállomány nem so­kat változott (főleg nem erősödött), a helyi szakemberek és a labdarúgók úgy ítélték meg, hogy az első hat csapat közt lehetnek. Mint ismert, a tizedik lett belőle, úgy, hogy közben néhány­szor fölsejlett a kiesés réme is. Nehezen emészthető végeredmény! Mindez világosan kitűnt a Tanyacsár­dában megtartott évadzáró vacsorán is. Hiába voltak az ínycsiklandó fala­tok, a hangulat nehezen oldódott, a levegőben végig a feszültség vibrált... □ □ □ „Az edzőtáborozás hiánya, a sok sé­rülés és a játékosok kifogásolható hoz­záállása okozta a tavaszi visszaesést” — foglalta össze tömören a tizedik he­lyezés okait Pataki Tamás vezetőedző. Bővebben is kifejtette véleményét, s ek­kor nem rejtette véka alá a saját felelős­ségét sem, de mentségeként elmondta: a szakosztály vezetése nem tervszerűen igazolt, a legtöbben idény közben ér­keztek, és így nehezebben épültek be a csapatba. Persze, ha Mezőtúron, az utolsó fordulóban sikerül nyerni, ak­kor most mindenki másképp látná a dolgot, a játékosok és az edző zsebe is púposabb lenne. Patakitól megtudtuk: félmillió forint prémium úszott el azzal, hogy nem végzett előrébb a gárda a bajnokságban . . . Pólyák József szakosztályvezető nem mindenben értett egy.et a trénerrel. Szerinte a rosszul sikerült cserék, takti­kai tévedések is hozzájárultak a gyenge produktumhoz. A vezetőség nevében kijelentette: igenis tervszerű volt az iga­zolás! Csak ők úgy képzelték, hogy az elodázott erősítési tervekkel rákénysze­rítik Patakit arra, hogy a tehetséges helyi fiatalokat beállítsa a kezdőcsa­patba. (Meglepő politika, legalábbis az újságíró szerint. . .) Király József ügyvezető elnök el­mondta, hosszú órákon át hevesen vi­tatkoztak a jövőről. Sokan szerették volna, ha elküldik az edzőt, ám Király nem adta rá az áldását. Nem, mert ismeri Pataki Tamást, tudja: kiváló szakember. Evek óta visszatérő problé­ma, hogy a játékosok nagy örömmel fogadják az új mestert, aztán néhány hónappal később már szeretnék az öl­tözőn kívül látni. Az ősszel mindenki repdesett az örömtől, mert visszajött a Pataki, most meg a távozását követel­ték. De így volt ez a Szentmihályival, meg a Losonczyval is. „Ez nem kíván­ságműsor, uraim” — jelentette ki az ügyvezető elnök, majd hozzátette: „Jú­lius elejéig mindenkivel elbeszélgetünk, játékossal, az edzőkkel. Aki nem akar többet, nem tud megújulni, az álljon föl önként!” A játékosok közül Erdeit, Somogyit, Safranyikot és Kiss Ferencet dicsérte az edző. Egy dologban teljes volt az egyetértés játékos, vezető és edző kö­zött: Tóth Csaba nagyon hiányzott ta­vasszal a gárdából. Ha ő pályán volt, ment a csapatnak, ha nem, megbénult a támadósor. Tényleg: mi van a gólerős centerrel? Az évadzáró közben több­ször is kiment, „kis híján elpatkolt a Csabi” súgta a fülembe az egyik törzsszurkoló. — Valóban volt halálfélelmem — mondta később Tóth Csaba.—Úgy kez­dődött, hogy egy edzőmeccsen megsérül­tem, a Szegedi Dózsa felett idegenben aratott győzelem után. Szalagszakadást állapítottak meg, rövidesen meg is mű­tötték. Járógipszet kaptam, ott voltam a meccseken is. Miután levették a gipszet, csak pihentem, úszni sem járhattam, mi­vel szinte még friss volt a seb. Egyszer csak erős szúrást éreztem a mellkasom­ban, tüdőgyulladásra gyanakodtam. Másnap a kórházban megvizsgáltak, majd egy nappal később ismét. Később is volt rosszullétem, s ekkor a jelek már em­bóliára utaltak. Tulajdonképpen három hétig feküdtem, most is nagyon gyenge vagyok még, pihennem kell, és három hónapig gyógyszereznek, aztán kiderül, hogyan tovább. — A betegséged, sérülésed miatt ke­veset játszottál, de gondolom, tudtál a gondokról, láttad a hazai mérkőzéseket. Szerinted minek tudható be a csalódást kiváltó évzárás? — Igazából nem érzem illetékesnek magam a kritikára, de egy biztos: rend­kívüli sérüléshullám gátolta az edző munkáját. Örömmel láttam például hogy milyen otthonosan mozog a helye­men a Bállá Misi, na, mondom, nincs gond öreg, tudnak pótolni a csapatban. Erre mi történt? Néhány nappal később ugyanolyan sérülés érte, mint engem. Nem volt hát középcsatár, megsérült a jobbszélső Balogh, s hiányzott — mint évek óta mindig egy olyan játékos a középpályáról, aki összefogja, irányítja az együttest. Az ősszel valamennyien úgy éreztük, ott lehetünk a hat közt, s a véleményem nem változott: teljesen valós volt ez a célkitűzés. — Látsz-e valami pozitívumot is a csapat játékában, teljesítményében? — Talán azt, hogy a tavasszal már szereztünk néhány pontot idegenben. Ha hazai pályán nem szerepelünk olyan gyalázatosán, akkor ezek a pon­tocskák jól jöttek volna a végelszámo­láskon — Öt gólt szereztél, Kiss Feri tizen­hárommal gólkirály lett a csoportban, Rácz is tizenegyszer zörgetett be a háló­ba. Az ősszel a legtöbb gólt lőtte a KSC, a tavasszal hiányzott Tóth Csaba, ala­posan leromlott a mérleg ... — Kicsit örültem annak, hogy sokan hiányoltak a csapatból! Tudom jól, ha nem megy, lekövetelnek a pályáról, ám az eredménytelen tavasz, azt hiszem, egy kicsit engem is igazolt: helyem volt a kezdőcsapatban. — Mi lesz veled? Látunk-e még a pályán? — Nem tudom, mit hoz a jövő. Egészségesen, úgy érzem, még vagy há­rom évig játszhatnék az NB II-ben. Kérdés: az orvosok is osztják-e a véle­ményemet a nyári gyógyszerkúra után ...? □ □ □ A szurkoló nem biztos, hogy min­denben egyetért az edzővel, az ügyveze­tő elnökkel és a játékosokkal. Egyikő­jük ingatta a fejét, amikor elmondtam, mi történt, hogy értékeltek a KSC-sek a Tanyacsárdában. „Öregem, ha a Pa­taki az ifjúsági gárdát küldi pályára, a tizedik hely akkor is meglenne ...” Elgondolkodtató vélemény. Rajtmár István A MEGYEI SPORTHIVATAL ÉS A MEGYEI SZABADIDŐSPORT-SZÖVETSÉG pályázatot ír ki olyan sportjátékok, foglalkozási formák kidolgozására, amely alkalmas a fiatalok, idősek rendszeres testmozgásának biztosítására, lehetőséget kínál a községekben, városokban élők rendszeres versengésére, a települések közötti sporttalálkozók megrendezésére. A pályázaton részt vehetnek közösségek és egyéni pályázók egyaránt. A pályázatok beérkezési határideje: 1990. július 30. A pályamunkákat független szakértői bizottság bírálja el és három pályázatot díjazásban részesít az alábbiak szerint: I. díj: 8000 Ft II. díj: 5000 Ft III. díj: 3000 Ft A pályázatokat a megyei sporthivatal címére (6000 Kecskemét, Zimay L. u. 4. sz.) kell megküldeni. A PÁLYÁZATOKNAK TARTALMAZNI A.KELL: ► a pályázó nevét, címét, telefonszámát; ► a pályázattal összefüggő tevékenység részletes leírását. A pályázatok elbírálásának határideje: 1990. augusztus 31. Kecskemét, 1990. június 12. Megyei szabadidősport-szövetség Megyei sporthivatal 1755 RÖVIDEN • Június 18-ától, egy héten át, napközis rendszerű birkozó- tábort szerveznek Tiszakécskén. A gyerekeket Kovács Sándor Pál birkózóedző várja az Arany J. utcai teremben. • Csütörtöki számunk sportoldalán a „Röplabdás örö­mök és gondok” című cikkben — a nyomda hibájából — téve­sen jeíent meg Dunszt Ferenc neve. Valójában Dunszt István­nal, a Dutép SC röplabdaszak­osztályának a vezetőedzőjével beszélgettünk a riport során. A hibaért elnézést kérünk. • Az Országos Erdészeti Egyesület valamint a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kecskeméti erdőfelügyelősége közös rendezésében kerül sor Bu- gacon a III. magyar erdészeti tájfutóversenyre. Ma reggel 9 órától az egyéni, holnap délelőtt a váltóversenyeket bonyolítják le. • A kecskeméti Táncsics Mi­hály Művelődési Központ az idén is szeretne segitem a kem­pingezőknek, természetjárók­nak, ezért a nyárra megszervez­ték a turisztikai kölcsönzőszol­gálatot. A diákigazolvánnyal rendelkezők, és a nagycsaládo­sok 50, a természetjaró-igazol- vánnyal rendelkezők 25%-os kedvezménnyel kölcsönözhet­nek hálózsákokat, 2,3,4 szemé­lyes sátrakat. A kölcsönzőszol­gálat Kecskeméten, a Rákóczi út 3. sz. alatt, hétköznap 15 és 17 óira között várja az érdeklő­dőket. Kamerun nem ismer lehetetlent A szovjeteket verő románok nem meneteltek tovább! Aki megállította őket: Milla „apó”, a 39. (!) évét taposó csatár és elképesztően bátor csapata, a kameruni válogatott. Az afrikaiak újabb győzelme már a csapat továbblé­pését jelenti, az utolsó csoportforduló­tól függetlenül. Erre aztán kevesen tet­tek az angol bukmékerirodákban! Ju­goszlávia Jozies filmvászonra kívánko­zó csodálatos találatával javított némi­leg helyzetén, még reménykedhet a to­vábblépésben is. A házigazda olaszok viszont nem könnyen birkóztak le az ^ ^ kameruni Jules Onana (B) a román Florin Raducioiut próbálja utolérni a június Egyesült Államok válogatottját, de a |4_ei Kamerun—Románia mérkőzésen, amely 2—1 arányú kameruni győzelemmel lényeg a győzelem. ért véget. A CSÜTÖRTÖKI MÉRKŐZÉSEK KRÓNIKÁJA KAMERUN—ROMÁNIA 2—1 (0—0) B csoport: Bari, San Nicola stadion, 35 000 néző. Vezette. Silva Arcé (chilei), partjelzők: Silva Valente (portugál), Pérez Hoyos (kolumbiai). Kamerun: N’Kono — Tataw, Kunde, N’Dip, Onana — Maboang, Makanaky, M’Bouth, M’Fédé, Ebwelle — Oman Biyik. Románia: Lung — Rednic, Gh. Popescu, Andonc, Klein — Sabau, Hagi, Rotariu, Ti- mofte — Lacatus, Raducioiu. Sárga lap: Onana a 21. percben, Klein a 44., N’Kono a 68. percben. Csere: Hagi helyett Dumitrescu az 56., Maboang helyett Milla a 60., Raducioiu he­lyett Bálint a 63., Kunde helyett Pagal a 68. percben. Gólszerző: Milla a 77., a 87., Bálint a 89. percben. Szögletarány: 6:4 (4:2) Románia javára. . A B csoport állása: 1. Kamerun 2 2 ­- 3-1 4 2. Románia 2 1 ­1 3-2 2 3. Argentína 2 1 ­1 2-1 2 4. Szovjetunió 2 — — 2 0-4 0 JUGOSZLÁVIA—KOLUMBIA 1—0 (0—0) D csoport, Bologna, Dall'Ara stadion, 32 000 néző. Vezette: Agnnolin (olasz), part­jelzők: Dramba (gaboni), Jouini (tunéziai). Jugoszlávia: Ivkovics — Hadzsibegics, Jo­zies, Szpaszics — Sztanojkovics, Katanec, Szabanadzsovics, Brnovics — Sztojkovics, Szusics, Zl. Vujovics. Kolumbia: Higuita — Herrera„Perea, Es­cobar, Gi. Gómez — Alvarez, Redin, Val- derrama, Rincon, Ga. Gómez — Iguarán. Csere: Katanec helyett Járni a 46. perc­ben, Zl. Vujovics helyett Pancsevaz 54., Rin­con helyett Hernández a 69., Redin helyett Estrada a 79. percben. Gólszerző: Jozies a 74. percben. Sárga lap: Sztojkovics a 86. percben. Szöeleturánv: 6:1 (3:1) Kolumbia javára. A D csoport állása: 1. NSZK 1 1 ­- 4-1 2 2. Kolumbia 2 1 ­1. 2-1 2 3. Jugoszlávia 2 1 ­1 >-4 2 4. Arab Emir. 1 — - 1 0-2 0 OLASZORSZÁG— EGYESÜLT ÁLLAMOK 1—0 (1—0) A csoport, Róma, Olimpiai stadion, 75 000 néző. Vezette: Codesal Mendez (me­xikói), partjelzők: Ulloa Morrera (Costa Ri- ca-i), Cardellino (uruguayi). Olaszország: Zenga - F. Baresi — Bergo- mi, Ferri Donadoni, Berti, De Napoli, Giannini, M,aldini — Carnevale, Vialli. Egyesült Államok: Meola—Windischmann — Doyle, Markes, Armstrong — Caligiuri, Balboa, Ramos, Banks — Murray, Vermes. Gólszerző: Giannini a 12. percben. Csere: Carnevale helyett Schillaci az 50., Banks helyett Stollmeyer a 81., Murray he­lyett Sullivan a,82. percben. Sárga lap: Banks a 60.,. Ferri a 70. perc­ben. Szögletarány.- 6:2 (1:1) Olaszország javára. Az A csoport állása: 1. Olaszország 2 2­2. Cseh és Szlo­- 2-0 4 vák SZK 1 1 ­- 5-1 2 3. Ausztria , 1 — — 1 0-1 Ö 4. Egyesült Áll. . 2 — 2 1-6 0 A LABDARÚGÓ-VB MŰSORA SZOMBATON Torino (C csoport) 17 óra: Brazília—Costa Rica. Genova (C csoport) 21 óra: Svédország —Skócia. Cagliari (F csoport) 21 óra: Anglia Hollandia. Három jó meccs a szombati nap műsorán! Persze, melyik mérkőzés nem ígérkezik egyre izgalmasabbnak, hiszen csappannak a remények, fo- gyogatnak a szalmaszálak. Brazíliá­tól mindenki győzelmet vár, annak ellenére, hogy Costa Rica váratlanul jól kezdett, s legyőzte a skótokat. Lá­zárom kapitány már lehet, hogy leül­teti a kispadra Romariót, a brazil cso­dacsatárt, aki a vb előtt megsérült és sokáig kétséges volt a szerepeltetése. Ám Romarió nagyon készült, s állító­lag már egészséges. A svédek és a skótok egyaránt a létért, azaz a to- vábbkerülésért küzdenek. Mindket­ten vereséggel kezdtek, s kettejük kö­zül a svédek tűnnek jobbnak, de hát már annyi papírforma borult föl ezen a világbajnokságon, hogy senki sem merne nagy tétben fogadni egyetlen találkozó győztesére sem. Az angol —holland összecsapás óriási meccset ígér! Az F csoport küzdelme még tel­jesen nyílt, mind a négy gárda egyet­len pontot szerzett. Aki most nyer, az már jó eséllyel pályázhat a továbbju­tásra. VASÁRNAP Verona (E csoport), 21 óra: Belgi­um—Uruguay. Udine (E csoport), 21 óra: Dél-Korea—Spanyolország. Palermo (F csoport), 17 óra: Íror­szág—Egyiptom. Scifót éltették a belgák Dél-Korea legyőzése után. A még mindig ször­nyen fiatal karmester valóban orosz­lánrészt vállalt a 2—0-ás győzelem­ből. s most az uruguayiak ellen is hasonlót remélnek a csapat szurkolói. Spanyolországot a gyengébb bemu­tatkozás ellenére sokkal esélyesebb­nek tartják az ázsiaiaknál, s a csapat főszurkolója bejelentette: hazautazik, ha vesztenek a kedvencei. Manoló (mert róla van szó) pedig szavahihető ember, így ismerik „szakmai" körök­ben. Sok kérdőjeles mérkőzés az ír —egyiptomi: folytatják sokéves jó nemzetközi szereplésüket az írek vagy újabb meglepetést okoznak az egyiptomiak? LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Labdarúgó-vb, Firenze (A cso­port): Ausztria—Cseh és Szlovák SZK 0— 1, Milánó (D csoport): NSZK—Egyesült Arab Emirátu­sok 5—1. VISSZHANG Nagy várakozás előzte meg a B csoport két elsöforduló-beli győztesének találko­zóját, amelyen jó játékra lehetett számíta­ni, hiszen a kameruniakat és a románokat mint a vb meglepetéscsapatait emleget­ték. A csütörtök délutáni. Bariban rende­zett összecsapás ennek ellenére nem ho­zott különösebben magas színvonalat, s izgalmas is csak akkor lett a mérkőzés, amikor az afrikaiaknál az utolsó félórára beállt a 39 éves veterán csatár, Roger Milla, aki egymaga megszerezte a két pontot hazája válogatottjának. A románok megelégedtek volna a gól nélküli döntetlennel, így csak arra töre­kedtek, hogy hátsó alakzataikat biztosít­sák. A játék lassítása azonban megbosz- szulta magát, és amint az gyakran előfor­dul, a passzívabb csapat járt pórul. Az már csak részletkérdés, hogy a mexikói játékvezető valóban tévedett, amikor nem ítélt szabadrúgást a románok javára Mil­la lökése után, hanem megengedte a ka­meruni csatárnak, hogy befejezze a sza­bálytalanul megkezdett akciót. Jenei Imre, a vesztesek szövetségi kapi­tánya szokásától eltérően mindenben ke­reste a hibát, csak saját magában nem: — Ami játékosaimat illeti, Hagi nem váltotta be azokat a reményeket, amelye­ket visszatéréséhez fűztem. Messze for­mája alatt teljesített, nem tudom, mi tör­tént vele. Ennek ellenére nem kaptunk volna ki, ha a játékvezető észreveszi, hogy Milla lökött az első gól előtt. De nem nekünk kedvezett a nagy hőség és a korai kezdési időpont sem. A vereség okai kö­zött említeném a bukaresti eseményeket is. Hiába tiltottam meg játékosaimnak, hogy a hazai dolgokról beszéljenek, ha szobájukban bekapcsolták a televíziót, láthatták, milyen felfordulás van Románi­ában ... A hírügynökségi jelentések szerint a román küldöttség tagjai aggodalommal fogadják a Bukarestből érkező híreket, amelyek miatt körükben terjed a bizony­talanság. Kamerunban viszont országszerte újra önfeledten ünnepelnek, hiszen a csapat a világbajnoki címvédő Argentína után is­mét szenzációs sikert aratott. A két gól szerzője, Milla eddig is nemzeti hősnek kijáró tiszteletnek örvendett hazájában, de ha lehet, most még nagyobbra nőtt nimbusza. —- Hat évvel ezelőtt elhatároztam: ab­bahagyom a labdarúgást — nyilatkozta Milla. — Most mit is mondhatnék? Örü­lök, hogy hagytam magam rábeszélni a folytatásra . . . Érdekes mérkőzésnek ígérkezett a dél­európai stílust képviselő jugoszlávok és a brazilos futballt játszó kolumbiaiak talál­kozója, ám a nézők mégis csalódottan álltak fel helyükről a bolognai 90 perc után. Tulajdonképpen egyik csapat sem igazolta hírnevét, s az unalmas labdázga- tás közben legfeljebb Higuita kapus már megszokott, de azért mindig meglepő „ki­rohanásai" törték meg az egyhangúságot. Ivica Oszim jugoszláv szövetségi kapi­tány a „plávi” szurkolóktól eltérően ítélte meg a látottakat — a hívek ugyanis kifü­tyülték kedvenceiket —, s azt állította, hogy csapata a körülményekhez képest nem is játszott rosszul... — Az NSZK-tól elszenvedett 4:l-es ve­reség után rosszabbra számítottam — val­lotta be a szakvezető. — Számunkra most egy a lényeg: ha minimális arányú győze­lemmel is, de megszereztük azt a két pon­tot, amely elengedhetetlenül szükséges le­het a továbbjutáshoz. Ha nem is játszot­tunk látványosan, azért egy-egy villanás­ban fel lehetett fedezni biztató jeleket. A római Olimpiai stadiont zsúfolásig megtöltő „tifosik” könnyed, fölényes si­kert, és amolyan technikai bemutatót vár­tak a hazai csapattól. Nem gondolták vol­na, hogy Vialliék keményen megszenved­nek a két pontért az ellen az amerikai csapat ellen, amelyik az első fordulóban egy híján fél tucat gólt kapott a csehszlo­vákoktól, méghozzá úgy, hogy akár két számjegyű is lehetett volna az európai vá­logatott győzelme. — Nem akarok mentegetőzni, erre ugyanis nincs semmi okom — hárította el az újságírók támadását Azeglio Vicini, a „Squadra Azzura” szövetségi kapitánya. BUNTETŐPAD A Mondiale ’90 sárga lappal büntetett és kiállított játékosai: PIROS LAPOK: Egyesült Államok: Wynalda (Cseh és Szlovák SZÚ ellen). Kamerun: Kana Biyik, Massing (mindkettő Argentína ellen). Szovjetunió: Besszonov (Argentína ellen). SÁRGA LAPOK: Anglia: McMahon (Írország ellen). Argentína: Sensini (Kamerun ellen), Serrizuela, Caniggia, Maradona, Burruchaga, Monzon (mind Szovjetunió ellen). Ausztria: Herzog (Olaszország ellen). Brazília: Mozer, Branco, Dunga (mind Svédország ellen). Cseh és Szlovák SZK: Kubik, Kadlec (mindkettő Egyesültt Államok ellen). Egyesült Arab Emírségek: E. M. Abdulrahman, J. H. Mohamed, I. M. Abdulrahman (mind Kolumbia ellen). Egyesült Államok: Meola, Trittschuh (mindkettő Cseh és Szlovák SZK ellen), «Banks (Olaszország ellen). Egyiptom: Youssef (Hollandia ellen). Hollandia: Kieft (Egyiptom ellen). Jugoszlávia: Sztojkovics (Kolum­bia ellen). Kamerun: Massing, Ndip, Mbouh (mind Argentína ellen), Ona­na, Nkono (mindketten Románia ellen). Koreai Köztársaság: Choi Soon Ho (Belgium ellen). NSZK: Brehme (Jugoszlávia ellen). Olaszország: Ferri (Egyesült Államok ellen). Románia: Lacatus (Szovjetunió ellen), Klein (Kamerun ellen). Spanyolország: Jimenez, Villarroya (mindkettő Uruguay ellen). Svédország: J. Nilsson (Brazília ellen). Szovjetunió: Higyijatullin (Románia ellen), Zigmantovics (Argentína ellen). Uruguay: Perdomo, Francescoli (Spanyolország ellen).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents