Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 199«. május 12. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Nemcsak az állam, hanem az emberi pszichi­kum is kiépít magának belső elhárító rendszert. Nap mint nap keletkeznek feszültségek az emberben. Bántják, mellőzik, veszteség éri, nem sikerülnek a tervei, nem elégülnek ki az igényei, vagy pedig ő maga hibázik, kudarcot vall, avagy „illetlen gondolatai”, „vétkes vágyai” tá­madnak. Ezek olykor olyan erős vagy annyira kellemetlen érzéseket keltenek benne, hogy tu­datosan nem képes szembenézni velük (vagyis nehezére esik gondolkodni róluk), főleg, ha nem adhatja ki magából őket. Ilyenkor lépnek életbe az automatikus feszültségelhárító me­chanizmusok. Egyik leggyakoribb az elfojtás. Azt jelenti, hogy a szégyenletes eseményeket, elfogadhatat­lan kívánságainkat, furcsa érzéseinket mintegy száműzzük a tudatunkból, hogy ne zavarjanak, így pillanatnyilag elfelejtjük azokat, de az eljá­rás nem tökéletes, a hozzájuk tapadó kellemet­len feszültség részben megmarad, és előjön ál­mainkban, meg különféle ideges panaszokban. Olyan formája is van áz elhárításnak, amikor szinte nyomtalanul kiesik a kellemetlenség, mintha meg sem történt volna. Meg nem tör­téntté tevésnek nevezik ezért. Kívülállónak bosszantó vagy mulatságos, ahogyan ezzel az elhárítással élő ismerőseink beszélnek az esemé­nyekről, melyekben „fehér foltok” tátonganak, vagy másokat szidnak azért a hibáért, melyet ők követnek el, és így tovább. Gyakori a dolgokhoz „megfelelő” ideológia gyártása, a racionalizálás. Ha valami nem megy, megmagyarázzuk, miért nem. Ezt a reak­ciót írta le az állatmeséiről híres Ezópus a Sava­nyú a szőlő cimű tanmesében. Vannak emberek, akiknek a személyiségéhez az a „testhezállóbb”, hogy a számukra elfogad­hatatlan indulatokat másokra vetítik. Projek­ció, rávetítés a mechanizmus neve. Ha az egyén gyűlöl másokat, ezt a gyűlöletet másoktól érzi maga felé áradni. Ha ő fél, a környezetét ítéli félelmetesnek. Regresszió, korábbi életkornak megfelelő vi­selkedéshez való visszacsúszás a neve egy másik elhárításnak. Főleg éretlen, infantilis személyek reakciója ez: alacsony tűrőképességüket próbá­ra téve feszültségük könnyen kicsordul, és meg­gondolatlan, kritikátlan, gyerekes viselkedést (panaszkodást, siránkozást, dühkitörést stb.) eredményez. Megtörténhet, hogy félelmét, ellenérzését úgy próbálja elhárítani az ember, hogy akaratlanul azonosul valakivel. E jelenségnek identifikáció, azonosulás a neve. Például a gyermek, ha fél, bátor apja viselkedését utánozza, és ez meg­nyugvást kelt benne. Negatív változata is elő­fordul: az ember „azonosul a támadóval”, és lélekben megbarátkozik az őt kizsákmányoló, rettegésben tartó zsarnokkal (mint ezt hadifog­ságban, terroristák fogságában lévőknél megfi­gyelték), és „átáll" hozzá. Jobb megoldás a kompenzáció, a kiegyenlítés. Valós vagy vélt hiányosságait pótolja, mulasz­tásait egyenlíti ki az ember. Például testi gyen­geségét szellemi tevékenységgel, meggondolat­lanságát nagyobb óvatossággal. Kár, hogy a kompenzációt túlzásba is lehet vinni, például amikor hiányosságait dicsekvéssel, gyávaságát nagyszájú agresszivitással próbálja elfedni az ember. Legértékesebb elhárító mechanizmusunk az elaboráciá, mely az élmények és saját indulatok szellemi megmunkálását, belső feldolgozását je­lenti. Legérdekesebb „alfaja” a szublimáció ne­vet kapta. Káros vagy kóros indulatok, belső késztetések nemcsak veszélytelen cselekvésbe, hanem egyenesen értékes teljesítménybe fordul­hatnak általa. így agresszivitás helyett tudomá­nyos felfedezésekben, művészi alkotásokban, másokért végzett tevékenységben vezetődik le a személy energiája és uralomvágya. Az ember személyiségétől, a környezet példá­itól, a neveléstől függ, melyik elhárító mecha­nizmust részesíti előnyben élete folyamán. Ezért már a gyermekeket úgy kellene irányítani, hogy „elhárításuk” ne mások kárára, hanem együttes javára történhessen. Dr. Ignácz Piroska Összenőtt ikrek Fújjuk fel! BURGONYAFELFÚJT Hozzávalók: 1 kiló burgonya, 7 deka vaj, 2 evőkanál reszelt sajt, 8 tojás, só. késhegynyi re­szelt szerecsendió, 1 csokor pet­rezselyem; a forma kikencschcz zsír. A burgonyát meghámozzuk, kockákra vágjuk, sós vízben megfőzzük, majd leszűrjük és áttörjük. Simára keverjük a sajttal, a vajjal, a fűszerekkel, és ha langyosra hűlt, hozzáadjuk a négy tojás sárgáját, meg a ke­mény habbá vert fehérjét. Kizsí­rozott tűzálló tálba töltjük, és a forró sütőben 20 percig sütjük. Ekkor tetejére ütjük a másik négy tojást úgy, hogy a sárgájuk egészben maradjon, és a sütőbe a tálat visszatoljuk. Addig süt­jük, amíg a tojások fehérje meg nem kocsonyásodott. TEJFÖLFELFÚJT Hozzávalók: 6 tojás, 6 evőka­nál porcukor, 6 evőkanál tejföl, 6 csapott evőkanál liszt; a for­ma kikenéséhez zsír; a tetejére málna- vagy ribiszkeszörp. A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, meg a tej­föllel, és felváltva adjuk hozzá a lisztet, és a tojások habbá vert fehérjét. Kizsírozott formába vagy tűzálló tálba töltjük, és a sütőben, gőzfürdőben, 45 percig sütjük. Forrón, ribiszke- vagy málnaszörppel leöntve tálaljuk. GOMBAFELFÚJT Hozzávalók: 50 deka gomba, 12 deka vaj, 3 deka liszt, 2 deci tej, 6 tojás, 3 evőkanál zsemle- morzsa, só, őrölt bors; a forma kikenéséhez zsír; tetejére 5 deka olvasztott vaj, 2 deci tejföl. A megtisztított, apróra vá­gott gombát négy deka vajon, sóval, őrölt borssal addig párol­juk, amíg saját levét el nem főt­te. Két deka vajból a liszttel meg a tejjel sűrű besamelt fő­zünk, és a tűzről levéve, hozzá­adjuk a gombát. A tojások sár­gáját habosra keverjük a mara­dék hat deka vajjal, hozzáadjuk a gombakeveréket, a zsemle­morzsát, meg a tojások habbá vert fehérjét. Kizsírozott formá­ba vagy tűzálló tálba töltve, víz­fürdőben. egy óráig gőzöljük. Tálaláskor a tetejét olvasztott vajjal, és borsozott, forró tejföl­lel locsoljuk meg. ZÖLDSF.GFELFÚJT Az ikreket születésüktől halálu­kig érdeklődés övezi, különösen, ha nagyobb számban jönnek a vi­lágra (például négyes vagy ötös ik­rek), vagy ha valamilyen különle­ges fejlődési rendellenességek hor­dozói. A többpetéjű ikreknél álta­lában nincs probléma: ők, lényegé­ben, néhány perc időeltolódással született testvérek. Az egypetéjű­eknél, akik „megszólalásig” ha­sonlítanak egymásra, már gyak­rabban lehet valamilyen különle­gesség. Az egypetéjű ikreknél a fej­lődő pete valamilyen okból bekö­vetkező szétválásáról van szó, te­hát tulajdonképpen torz fejlődés­ről beszélhetünk. Szerencsés eset­ben a kettéválás tökéletes, szeren­csétlen esetben azonban a pete szétválása nem tökéletes. Az ilyen, összenőtt torzóknak számos típu­sát különíthetjük el, aszerint, hogy milyen testrészeik függnek össze, így előfordulhat, hogy fejük vagy fartájékuk, vagy esetleg az egész törzsük és fejük nem válik szét. Természetesen az ilyen torzók élet- képtelenek. A kisebb mértékben összefüggő torzók közül azonban mintegy 300 pár néhány órától akár 63 évig is élt. Az ilyen, össze­nőtt ikreket sziámi ikreknek neve­zik, az első híres esetről. Eng és Chang 1812-ben született Sziámbán. A két testvér a mellkas elülső felének középső részén volt összenőve egy szövetköteg által. Csecsemőkorukban, ez olyan szo­ros volt, hogy csak egymással szemben feküdhettek. Később — a felülés, felállás, járkálás időszaká­ban — ez a szoros összeköttetés nagy akadályt jelentett, és ezért egymástól független mozgásaik „megnyújtották” a szövetköteget. Ez annyira ment, hogy felnőtt ko­rukban még futni, sőt evezni és úszni is tudtak. Egyik vizsgálójuk szerint mozgásuk olyan harmoni­kus volt. mintha egy agy irányítot­ta volna őket. Nem voltak tökéle­tesen egyformák: Eng, a jobb olda­li iker erősebb, egészségesebb és barátságosabb volt, Chang egy ki­csit nagyothallott. A pulzusuk nem volt szinkron, és ha egyikük lázas lett, a másik szívműködése nem fokozódott. Az egyikük által megevett anyagok nem jelentek meg a másik vizeletében, tehát anyagcseréjük független volt. Az éhség, szomjúság és szükségleteik érzése általában egy időben jelent­kezett. Néha összekülönböztek, sőt tettlegességre is sor került köztük, ezért kérték szétválasztásukat, de az orvosok akkor nem vállalkoz­tak erre. 42 éves korukban megnő­sültek, egy virginiai pap lányait vették el. Hamarosan — 4 nap kü­lönbözettél — megszülettek első gyermekeik is. Ezt Eng esetében még 11, Chang esetében 9 gyermek követte. Az idillikus családi élet­nek az asszonyok torzsalkodása vetett véget: különköltöztek és há­rom napot töltöttek egyikük, majd három napot másikuk otthoná­ban. 1872-ben, 61 éves korukban Chang agyvérzést kapott és meg­bénult. Ettől kezdve Engnek kel­lett bénult testvérét hurcolnia. 1874-ben Chang tüdőgyulladás­ban szenvedett, és egy reggelre meghalt. Eng csak ennyit mon­dott: „Akkor én is megyek”. Két órával később meghalt, noha nem volt szervi baja. Boncolásukkor derült ki, hogy az összeköttetés megszüntetése még az akkori sebé­szeti színvonal mellett sem jelentett volna nehézséget. A történelem során még más, életüket együtt leélő ikerpár volt, köztük egy magyar is. Ma már, természetesen, ha csak egy mód van rá. szétválasztják őket. Szemenszedett igazság „Amikor kajakverse­nyen voltam, feltettem magamban a kérdést: mi történne, ha egyetlen em­ber evezne, a többiek csak az iramot diktál­nák? Az történne, ami a politikában, ahol a több­ség mondja a maga szö­vegét, az elenyésző ki­sebbség pedig forgatja az evezőt.” Aldo Cammarota, mexi­kói publicista „Brigitte Bardot cso­dálatos nő. Inkább egy beteg kutyát sirat, mint a rég eltűnt szépségét.” Joan Collins, amerikai színésznő „Nagyon hasznos do­log, ha megváltoztatjuk az állam nevét. A polgá­rok ugyanis nem szidják, amiért nincs rizs, mert még nem szokták meg az új nevét.” Egy burmai politikus szö­vege „Hogy mi a szerelem? Két válás közötti csodá­latos idő.” Brigitte Nielsen, manöken „Ha valamilyen mó­don megfertőznénk a po­litikusokat az AIDS-szel, szerintem a betegség gyó­gyításában azonnal ug­rásszerű változás követ­kezne be.” J. M. Eichtenberger, francia kutató Ez nem vicc! VÍZSZINTES: 1. Friedrich Hebbel német író és költő (1813 —1863) megállapításának első ré­sze (zárt betűk: E, N). 13. Ősi fal­festményeiről híres spanyolországi barlang. 14. A napi táplálkozás be­osztása. 15. Holnapig. 16.4Zola- mű. 18. ... de Janeiro. 19. Após, népiesen. 21. Csaknem fél tucat. 22. Régi űrmérték. 23. Gátnak ne- ,vet adó labdarúgó testvérpár! 24. Szomszédos ország. 27. Elavuló­ban van! 28. A molibdén vegyjele. 29. . . . Pasa Toptani; albán politi­kus volt. 30. . . . Kobo; japán író. 32. A Nagykunság egykori székhe­lye. 34. Bern folyója. 36. Csontos sertéshús. 41. Kenya fővárosa 42. Fél pulyka! 43. Hitrege. 45. Erősíti izmait. 47. Rosztov na ...; kikötő­város a Don torkolatánál. 48. Idősb, röv. 49. Kettős betű. 51. A grammatika egyik részterülete, itt névelővel. 53. Halk zörej. 55. Hajó része. 57. Pest centruma! 58. Topeka egynemű betűi. 59. Meny- nyei. 61. A svájci főváros. 64. Az argon vegyjele. 65. Kézirat elbírá­lója. 68. Verseny izgalmas szaka­sza. FÜGGŐLEGES: 1. Töviről he­gyire. 2. Teleferélő riporter névbe­tűi! 3. Angol férfinév. 4. Centimé­ter, röv. 5. Görög eredetű női név. 6. Mátka. 7. Színész (József). 8. Kiejtett mássalhangzó. 9. Tusinak is becézik. 10. Jelzés török autó­kon. 11. Tartozást megad. 12. Ta­lány, rejtvény. 13. A megállapítás második része (zárt betűk: N, AJ. 17. Vonatkozó névmás. 20. Trópu­si eredetű, sötétvörös virágú dísz­növény. 21. Kegyed. 23. Gépelem hengeres ürege. 25. A szomszédba. 26. Kezdettől fogva, latinul. 27. Férfinév. 31. Fogadására, népie­sen. 32. . . .-hegy, a Déli-Bakony egyik csúcsa. 33. ... kanál; kony­hai „mértékegység”. 35. Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsé­ge, röv. 37. Költő, a Pásztortűz c. folyóirat szerkesztője (Jenő, 1907 —1938). 38. Vientiane a fővárosa. 39. Érc, németül (Erz). 40. Szóra­kozóhely lövöldével, körhintával. 43. A megállapítás harmadik, befe­jező része (zárt betűk: I, K). 44. Ismeretlen, szokatlan. 46. Fiatal, friss. 47. Szolmizációs hang. 50. Hüvelyes növény. 52. Fél zsák! 54. Tetszetősség, divatosság. 56. Arab háziállat. 60. Üres és hangos, akár a túl sokat fecsegő ember! 62. Só­gor, tájszóval. 63. A kaptár elődje. 66. Morzehang. 67. A rubidium vegyjele. 69. Üres has! 70. Fejünk­ben van! Schmidt Janos A május 5-én közölt rejtvény he­lyes megfejtése: Csak nehogy azt higgye a tanár úr, hogy egymásról másoltuk. Az elmúlt héten közölt kereszt- rejtvény megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Fekete Istvánná, Fájsz; Thernesz Tiborné, Baja; Ka- szásné Zsikla Katalin, Akasztó; Matuz László, Lajosmizse; Soly- mosi Istvánná, Kiskunhalas; ifj. Stranszki Lajos, Vaskút; Gombos György né, Páhi; Takács Kálmánná, Szabadszállás; Lédigné Fakan Gabriella, Ágasegyháza; Sallai Bá- lintné, Kecskemét. LELKIPÁSZTOR, HÜ FELESÉGGEL „Pap az, akit mindenki atyának szólít, kivéve a gyermekeit" — idézi a La Repubblica az olasz anekdotát abban a cikkben, melyet a lap munkatársa írt a családos amerikai papokról. Trevor Nichols a negyvenharmadik tagja annak a klubnak, melyet a nős amerikai papok alakítottak, nem utolsósorban a változás reményében, aminek a New York Times egy teljes oldalát megvásárolva adtak hangot. „Kérjük az egyházat, hogy törölje el a kötelező papi nőtlenség középkori előírását, s hogy nős férfiak és férjes asszonyok is végezhessenek lelkipásztori szolgálatot." A Gallup Intézet ez ügyben megkérdezte az amerikai hívőket is, és eszerint minden tíz, vallását gyakorló katolikus közül hat helyesnek tartaná a papi nőtlenség eltörlését. A Vatikán azonban eddig csak annyi engedményre volt hajlan­dó, hogy az anglikán papok, ha áttérnek, megtarthatják a feleségüket. A New Orleans-i egyetem egyik tanára a nős papokról szóló könyvében megírta: az egyházi elöljárók számára nem közömbös a pap felesége. „A pap feleségének olyan nyilatko­zatot kell benyújtania a püspökhöz, amelyben megértésről és támogatásról biztosítja férjét a döntéseiben. Mellékelnie kell néhány ajánlólevelet apácáktól és papoktól, akik a becsületessége, a családanyai adbttságai és a házasság szilárd volta felöl nyújtanak tanúbizonyságot. Az asszonyoknak vállalniok kell, hogy katolikus szel­lemben nevelik gyermekeiket. Rövid életrajzban pedig arról kell vallani, hogy a házasság során előfordultak-e hosszabb-rövidebb ideig tartó szétköltözések, vesze­kedések, a páros életre jellemző viszályok." Végtére is, a házasságok a földön köttetnek. Még papok esetében is. Hozzávalók: 6 deka liszt, 12 deka vaj vagy Rama margarin, 4 deci tej. 4 tojás. 50 dekás zöld- borsókonzerv, 50 deka sárgaré­pa, I zellergumó, 15 deka gom­ba, 3 evőkanál zsemlemorzsa, 5 deka reszelt sajt, só, őrölt bors, I csokor petrezselyem; a forma kikenéséhez zsír. A lisztből öt deka vajjal vagy margarinnal, meg a tejjel sűrű besamelt főzünk, kihűtjük, és simára keverjük a tojások sár­gájával. Hozzáadjuk a leszűrt zöldborsót, a megtisztított, gő­zön megfőzött sárgarépát meg zellert. Kettő deka zsiradékon sóval, őrölt borssal addig párol­juk az apróra vágott gombát, amíg saját levét el nem főtte, majd a felfújtmasszába kever­jük. Végül hozzáadjuk a zsemle­morzsát és a tojások habbá vert fehérjét. Kizsírozott formába vagy tűzálló tálba töltjük, és a sütőben, gőzben, körülbelül egy óráig sütjük. Tálaláskor megön­tözzük olvasztott vajjal vagy margarinnal, megszórjuk a re­szelt sajttal. CSAK HÖLGYEKNEK A szépségápolás fortélyai Akinek a szeme körül, a szájszögletében ráncok vannak, azt a részt ne púderozza erősen, mert ezzel kiemeli, még láthatóbbá teszi a ráncokat. A szájrúzs tartósabb lesz, ha az első réte­get leitatjuk papír zsebkendővel, vékonyan bepúderozzuk a szájunkat, és úgy viszünk fel ismét egy vékony rúzsréteget. Szempillafestésnéi az első réteget csak a szempillánk hegyére tegyük, majd száradás után a tövétől a végéig fessük. Ily módon egy természetes görbületet érünk el, amely a sze­münket nagyobbnak tünteti fel a valóságosnál. Szemöldökszedés előtt bőrünket kenjük be zsíros krémmel, így rugalmasabb lesz a bőr, és nem fáj annyira a tépés. Fürdéskor megvédhetjük frizuránkat, ha egy vékony pánttal körbekötjük, és arra húzzuk a gumisapkát: a sapka a hullámokat így nem nyomja el, és a gőz sem tud úgy behatolni. Ha kevés időnk van, és már nem tudunk fodrászhoz menni, csavarjuk fel hajunkat szárazon, majd benedvesített kendővel kös­sük le, és hajszárítóval szárítsuk meg a ken­dőt. Tíz perc alatt elkészülünk, és frizurát is tudunk fésülni. Az elhasznált citromhéjat sose dobjuk ki. Belső héja táplálja és tisztítja a bőrt, tehát főzés, takarítás után kenjük be vele kezün­ket és arcunkat. Ha a smink és frizura elkészülte után bú­junk ruhánkba, terítsünk a fejünkre egy muszlinkendőt. így nemcsak a frizura és a smink marad érintetlen, de a ruhánk sem lesz maszatos a kendőzőszerektől. „HAGYOMÁNYOS” BIOTECHNOLÓGIA A biotechnológia alkalmazásában rejlő lehetősé­geket a kutatók és felhasználók világszerte felismer­ték, igy ez az új interdiszciplináris terület szinte divat­tá vált. A kémikusok nemzetközi uniója meghatáro­zása szerint biotechnológia a biokémia, a mikrobio­lógia és a műszaki tudományok olyan integrált alkal­mazása, melynek célja a mikroorganizmusok, a te­nyésztett szöveti sejtek vagy azok valamely részének technológiai felhasználása. A gyakorlatban sokan csak a legmodernebb génse­bészeti eljárásokat értik biotechnológia alatt, pedig a valóság az, hogy ebbe a fogalomba tartozik számos ősi eljárás is. Néhány módszert az ember évezredek óta ismer, hiszen a bot- és sörkészítés is megfelel a fenti meghatározásnak. A tudatos felhasználás persze csak a múlt században, Pasteurrel kezdődött meg, aki bebizonyította, hogy az alkoholos erjesztést mikroor­ganizmusok okozzák. Az élelmiszer- és a gyógyszer- ipar, valamint a mezőgazdaság termékeinek előállítá­sához a mikroorganizmusok jelenléte és felhasználása nélkülözhetetlen; a század elejétől kezdve pedig a szerves vegyiparban is elterjedtek a klasszikus fer­mentációs folyamatok. A második világháború után a penicillingyártás lendítette fel a fermentációs ipar fejlődését, ennek eredményeként egy sor antibiotiku­mot, valamint vitamint és egyéb hatóanyagot sikerült előállítani. Az elkövetkező évtizedek fontos feladata új ener­giahordozók, nyersanyagok keresése és felhasználá­sa, számolnunk kell tehát távlatilag a „zöld energia”, a biomassza hasznosításával. A biomassza jelenlegi mennyisége körülbelül ezerszerese a kémiai iparban hasznosított olajénak, tízszerese a világ jelenlegi energiaigényének és kétszázszor nagyobb, mint az élelmiszereink megtermeléséhez szükséges energia. A biomasszának jelenleg kb. 1 százaléka hasznosul' energiatermelésre, és kb. ugyanennyi élelmezési cé­lokra. Felhasználási lehetőségei elsősorban az ipari fermentáció (például mezőgazdasági hulladékból va­ló alkoholgyártás), pirolízis (könnyűolaj-, metanol­gyártás) útján valósíthatók meg. Távlatilag ugyancsak meg fog oldódni a biogáz mint energiahordozó termelése is. A biogáz nyers­anyaga szennyvíziszap, sertés- és marhafekália, ba­romfitrágya, mezőgazdasági hulladékok; mellékter­mékként szerves trágya keletkezik, amely a dráguló műtrágyák helyettesítése mellett a talaj vízháztartása szempontjából is előnyös. Lelki elhárító rendszerünk

Next

/
Thumbnails
Contents