Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-03 / 102. szám

! PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 102. szám Ára; 4,30 Ft 1990, május 3., csütörtök __________ M A: Osztanak vagy fosztanak? (4. oldal) Az öregedés lépcsői (5. oldal) HOLNAP: Támogatjuk a bérlőközösségek megalakulását (4. oldal) Fitoterápiás központ Kalocsán (5. oldal) Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása LEMONDOTT A NÉMETH-KORMÁNY •_______________ G ÖNCZ ÁRPÁD HAZÁNK ÚJ IDEIGLENES ÁLLAMFŐJE' • TÖRVÉNYBE IKTATTÁK AZ 1956-OS_________________ F ORRADALOM JELENTŐSÉGÉT Az Országgyűlés alakuló ülése Elsősorban az ország kormá- nyozhatóságának biztosítása, a nemzet iránt érzett felelősségtudat motiválta a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének megállapodását — hangsúlyozta Antall József, az MDF parlamenti frakciójának el­nöke a két párt szerdai közös saj­tóértekezletén az Országház Gobe­lin Termében. Antall József ugyan­akkor minden alapot nélkülöző­nek minősítette a két párt megálla­podása nyomán szárnyrakelt, nagykoalícióról szóló híresztelése­ket. Megerősítette: az MDF válto­zatlanul a Független Kisgazda- párttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván koalícióra lépni. Hozzátette: ezen kívül tárgyal a Fidesszel is. A két párt közötti megállapo­dásról szólva az MDF elnöke utalt arra, hogy mind a kormányzó sze­repre készülő MDF, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ felismerte: a magyar par­lamentarizmus alapjainak leraká­sához bizonyos alapvető kérdések­ben összefogásra van szükség a kormányzat és az ellenzék között. Mindkét párt tudatában van an­nak, hogy a jelenlegi alkotmány megkötései — s főként a minősített többséggel meghozandó határoza­tok széles köre — szinte működés­képtelenné tehetik a kormányzatot és az országot. A megállapodás példát mutat arra, hogy hol van­nak a lehetőségei az együttműkö­désnek, a felelősségteljes kormány­zópárt és az ugyancsak felelős el­lenzék között. A több napon át folyó tárgyalá­sok eredményeként a két párt vé­gül is megállapodott abban, hogy együttesen kezdeményezik az al­kotmány módosítását mindazon pontokon, amelyek az ország kor- mányozhatósága szempontjából döntőek, így például javasolják megszüntetni a kétharmados több­séget az adó és a költségvetési ren­delkezések meghozatalánál. Ugyancsak megállapodott a két párt abban, s ezt már korábban is nyilvánosságra hozták, hogy Göncz Árpádot, az SZDSZ Orszá­gos Tanácsának tagját, a Magyar írószövetség elnökét közösen jelö­lik az Országház elnökének. A megállapodás kifejezetten sze­mélyre szólóan történt, ugyanis A szovjet központi napilapok meglehetősen szűkszavú jelentések­ben foglalkoznak a május elsejei Vö­rös téri Gorbacsov-ellencs tüntetés­sel. Az Izvesztyija egyértelműen el­ítélte a történteket és arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen akciók Holnap, május 4-e, szent Flóri­án napja. Flóriánt Európa-szerte az árvizek és a tűzvészek védő­szentjeként tisztelik a katolikus körökben. A keresztényüldözés ál­dozataként — vértanúként — halt meg 304. május 4-én. Malomkővel a nyakában a mostani Felső- Ausztria akkori főkormányzója az Enns folyóba dobatta. A víz ké­sőbb kivetette holttestét, ereklye lett belőle, mely később Krakkóba került, III. Lucius pápa adomá­nyaként. A lengyelek egyik védő­szentjükként tisztelik ma is. Csak Magyarországon 2-3 ezer között becsülik a szobrait (pontos nyil­vántartás nincs róla). Göncz Árpád személyében mind­két párt biztosítva látja, hogy olyan politikus kerül a parlament elnöki székébe s az ideiglenes köz- társasági elnök funkciójába, aki egész élete tevékenységével bizo­nyította a nemzet iránti elkötele­zettségét, s képes a pozíció által megkövetelt pártatlanságra, pár­tok feletti tevékenységre. Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tag­ját javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elkö­vetkező időszakban, a köztársasá­gi elnök megválasztásáig a törté­nészprofesszor tölti be az Or­szággyűlés megbízott elnöki funk­cióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett sze­mélyt véglegesen is jelölik az álta­luk ideiglenesen betöltendő tisztsé­gekre. Az MDF és az SZDSZ egyidejű­leg megváltoztatni javasolja a köz- társasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja, hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a par­lamentjogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a kétfor­dulós parlamenti választások után, s az ősszel várható helyhatósági választások előtt az ország — pénzügyi és egyéb okok miatt — nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő megvá­lasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris köztár­saságokban. Tölgyessy Péter, a Szabad De­mokraták frakcióvezetője három pontban foglalta össze a megálla­podás alapelveit. Eszerint az SZDSZ is fontosnak tartja az or­szág kormányozhatóságának sza­vatolása érdekében, hogy a minő­sített többségű szavazásra csak a sarkalatos, a rendszerváltás lénye­gét érintő törvények esetében ke­rülhessen sor. Ezeket a törvénye­ket — szám szerint húszat — egyébként tételesen felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köztársasági el­nöke legyen, aki kifejezheti a nem­zet egészének akaratát, s nem oszt- (Folytatás a 3. oldalon) tovább élezik az amúgyis rendkívül feszült helyzetet. A Pravda sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az újonnan alakult poli­tikai szerveződések nem tartózkod­tak a szélsőséges provokatív tartal­mú durva jelszavaktól, az alkotmá­nyos hatalom elleni sértő kirohaná­soktól. Moszkvában a tegnapi kom­munistaellenes tüntetés miatt a hírek szerint gyülekezési tilalom van. Miért e kis bevezető? Azért, mert pénteken, a tűzvészek védő­szentjének napján kinyitnak a me­gye állami tűzoltóparancsnokságai a nagyközönség előtt. Kecskemé­ten pénteken, szombaton és vasár­nap, három napon át fogadják a látogatókat. Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kalocsán és Baján csak pénteken kereshetik fel az ér­deklődők a tűzoltóságokat. A programok vonzóak. Minden­ki tetszése szerint kipróbálhatja az összes létező tűzoltó szert, több he­lyen úgynevezett tálcatűzoltási be­mutatót rendeznek, lesz videofilm­vetítés gyerekeknek, felnőtteknek. R. M. Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szű­rös Mátyás, a Magyar Köztársa­ság — az ünnepi pillanatokban meg — ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első szabad, demokratikus vá­lasztás eredményét tükröző par­lamentet. Ezt követően a képvi­selők közösen elénekelték a Him­nuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás ezután köszön­tötte az új Országgyűlés díszven­dégeit: Habsburg Ottót, az Euró­pai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnö­két, s a kíséretében levő Pedro Bofill alelnököt; a határokon kí­vül élő magyarság jelen levő ve­zetőit, képviselőit; Varga Bélát. az 1946-os Nemzetgyűles volt el­nökét. Üdvözölte a magyaror­szági egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt el­mondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad demokrati­kus választásokon a rendszervál­tozás jegyében született új Or­szággyűlés ünnepi és alakuló ülé­se történelmi esemény. Hazánk­ban politikai fordulat zajlik, új. reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai vál­tozások és folyamatok betetőzé­sének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztve­vői, tanúi egy felgyorsult demok­ratikus menetben. Szűrös Mátyás kifejtette, hogy a szerencsés nemzetközi változá­sok nagymértékben segítették a magyar szándékok valóra váltá­sát. Ugyanakkor arra valóban büszkék lehetünk — mondotta —, hogy hazánk úttörő szerepet játszott azokban a változások­ban, amelyek — a demokratizá­lódásjegyében — egy-két év alatt gyökeresen átalakították Közép­es Kelet-Európa politikai arcula­tát. Széttörtek a diktatúrák be- tonbunkerei, emléktárgyakká szelídültek a szögesdrótok, de az új rendszer felépítéséhez éppen csak hozzáfogtunk. Ehhez a nagy munkához türelemre, kitartásra és körültekintésre van szükség, hiszen minden nagy átalakulás megrázkódtatásokkal is együtt jár, emberi sorsokat érint, s az egész nemzet életét felbolygatja. Rombolni sokkal könnyebb, mint újat építeni, bármennyire le­nyűgöző is volt a régi diktatóri­kus rendszer széthullása. Szűrös Mátyás annak a meg­győződésének adott hangot, hogy az út, az átalakítás neheze még hátravan, különösen a gaz­daságban. A mai állapot egyik legfontosabb felvetése közé so­rolta a „mennyit és milyet, mikor és milyen gyorsan az új úton” kérdéseit. Kijelentette: ebben a helyzetben nagy munka vár az Országgyűlésre, amelynek egyál­talán nem lesz könnyű dolga. A választók bizalma es türelme azonban átsegítheti e testületet a kezdeti nehézségeken, s az össze­fogás erejével teljesítheti törté­nelmi küldetését — mondotta, sok sikert kívánva a képviselők­nek. • Eskütétel. Újrakezdés Ünnepi hangulatban kezdődött az újonnan megválasztott parlament el­ső ülése. A széksorokban szinte csu­pa új arc, kevesen tudták megőrizni mandátumukat az előző országgyű­lési időszakról. Az új képviselők egy része persze ismert a közelmúlt poli­tikai küzdelmeiből, mások most kapták első igazi, valódi próbatételt jelentő-feladatukat, amelyet a nem­zetért viselt felelősséggel kell legjobb tudásuk szerint megoldaniuk. Huszonéves fiatalok s a nyolcadik ikszen túl járó idősek egyaránt ott ülnek a padsorokban, megválasz­tott képviselőként. Nem mindegyi­kük igazi újonc azonban. A koro­sabb generáció több tagja egykor már volt honatya az 1945-ös vagy az 1947-es nemzetgyűlésben. Számuk­ra igazi elégtétel, hogy a 43 év után megtartott többpárti választáson is­mét bekerülhettek a magyar tör­vényhozásba, s a már sokat próbált középnemzedékkel, valamint a de­mokrácia fiataljaival együtt részesei egy újabb magyar újrakezdésnek. S Varga Bélának, az 1947-es nemzetgyűlés egykori elnökének szavait hallgatva, tanácsait megfo­gadva remélhetőleg egy új felemel­kedésnek lesznek cselekvő résztvevői '■— valamennyiünk javára. y j­Végezetül államfői megbízatá­sának lejártával köszönetét mon­dott a bizalomért honfitársainak, a népnek. „Hálás vagyok a sors­nak, hogy felelős posztokon szol­gálva a nemzetet, tevőleges része­se lehettem a nagy időknek” — mondta Szűrös Mátyás. VARGA BÉLA: „Hibáinkért most egyedül mi magunk vagyunk, és leszünk felelősek99 Szűrös Mátyás ünnepi megnyi­tóját követően Varga Béla mon­dott beszédet. Bevezetőben kö­szönetét mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhe­tett hazájába és jelen lehet a ma­gyar történelem új korszakának nyitányán. Majd így folytatta: — Köszö­nöm a Gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbrafordulását. Köszönöm a meghívást. Köszönetén^ szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely annak ide­jén sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét. Elisme­réssel adózom a nagy orosz biro­dalom vezetőjének is, aki nagy államférfihez illően zárja be a kis magyar nép és ama nagy nép vi­szonyának legszomorúbb fejeze­tét. De legnagyobb köszönetem a magyar népé, amely szabadság- szeretetét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna. A továbbiakban, a jövőről szólva, a magyar egység fontos­ságát elemezve, hangsúlyozta: Mohács után, az első világhábo­rú után, a második világháborút megelőzően és alatt a magyar egység hiánya, a lelkekben dúló polgárháború is hozzájárult nagy nemzeti tragédiáinkhoz. Az egyé­(Folytatás a 2. oldalon) GYÜLEKEZÉSI TILALOM MOSZKVÁBAN? Kommunistaellenes tüntetés a Vörös téren HOLNAP: SZENT FLÓRIÁN NAPJA Nyitott kapuk a tűzoltóknál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents