Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

1990. május 2. • PETŐFI NEPE • 5 ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT? Hol van és mit ábrázol? A MEGFEJTŐ NEVE: LAKCÍME^ Beküldési határidő: a következő hét szombatja. FILMJEGYZET Rózsák háborúja Különféle tehetségű rendezők jobb-rosszabb produkcióiból az átlagnéző is pontosan ismerheti, milyen a törekvő középosztálybeli amerikai számára az eszményi sze­relem, a tökéletes család, s általá­ban a biztonságos, harmonikus élet eszmei, tárgyi tartozékainak jellegzetes nemzeti kelléktára. A fi­atal házaspár: Barbara és Oliver Rose családi élete jó néhány éven át gönyörűbb, anyagi gyarapodása gyorsabb, az ifjú férj karrierje még mintaszerűbb, mint a hollywoodi álomgyári mesékben. A tökéletes­ségek mértéktelen adagolása, egy mostanában készült munkában, persze, csakis célzatos lehet. Nincs ez másként, a Rózsák luirca eseté­ben sem. Az egészségre ártalmas mennyiségű boldogság leírása ugyanis egy gyilkos indulatoktól fűtött szatíra expozíciója. Egy ta­nulságosnak szánt igaz mese beve­zetése, melyet a kerettörténetben — válás elleni intő példaként — az intimitások beavatottja mesél hall­gatójának. A szatíra hangneméről, humo­rának fekete vonulatáról sokat el­árul a bizalmas barátot is alakító rendező; Danny DeVito személye, akivel néhány hónapja a Dobjuk ki anyut a vonatból! című fekete komédiában ugyanebben a kettős szerepkörben találkozhatott a kö­zönség. A Rózsák még régebbi is­merősök: a többi között a Sma­ragd románca és a Nílus gyöngye kalandjaiból is jól ismert Michael Douglas és Kathleen Turner. Töké­letesen összeszokott partnerként 150 ÉVE TÖRTÉNT _______ A bajai nagy tűzvészről Ha a Kedves Olvasó csak egyszer is járt Baja váro­sában — s ha a főváros vagy a megyeszékhely felőli úton közelítette meg —, bizonyára emlékszik egy vas­úti átívelésre, mely alatt az országút elhalad. Itt kez­dődött valaha az a kis falucska, melyet Istvánmegyé- nek neveztek, s mely azóta teljesen összenőtt Bajával. Önálló létének emlékét csak a Határ út őrzi, mely — bizonyára a mai bajaiak is kevesen tddják — a két települést elválasztotta egymástól. Képzeljük el, hogy valaki a Pesti úton érkezett a városba, de nem ma, hanem pontosan 150 esztendővel ezelőtt, úgy délután fél 2 körül. Letekintett a szekér­ről, és azt látta, hogy egy asszony hamut szórt az út menti kátyúba a kosarából. Igaz-e, vagy nem, talán soha nem tudjuk meg. Az asszony, egy molnár felesé­ge, később tanúk ellenében is azt vallotta, hogy aznap nem is rakott tüzet, tehát nem lehetett parázs a hamu alatt. Gazdag környék szerencsés központja A húszezer lakosú, pezsgő életű ke­reskedővárost így jellemezte a Társal­kodó című folyóirat munkatársa: „Biz­tos, magas parton fekvő homlokzatá­val, nyúlánk tornyaival, tanácsházával, kastélyával a Dunára néz; kikötőjét a Duna egyik ága, a ,Sugovicza' képezi, mellyben a rakodó hajók horgonyoz­nak; míg a kikötő feletti karfás piaczon gabonás szekerek, valamint a házak­ban lévő számos hambárok (magtárak) ama bizonyos mozgó élet, virágzó, élénk kereskedésre mutatnak. Utczái hosszak és szélesek, a majd mindenütt viruló akáczfák, messze kilátszó magas topolyfák, és házikertek a városból né­mileg szép nagy kertet alakítnak.” Hozzá a főtér forgataga, a dalmata, olasz, török s mindenféle más nációbeli hajósok tarka hada, hal- és gabonaáru­sok perlekedése, a kocsmából kihallat­szó tambura szava. Romlás, pusztulás mindenütt A százötven év előtti május elsején délután fél 2-kor még messze zengő harangok szava figyelmeztette a polgá­rokat az idő múlására. „Nem sokkal azután, ugyancsak a harangok, a saját maguk és a polgárok pusztulását kongatták szomorúan Minden irányból tódult a nép Óriási lárma keletkezett. Sok alsóvárosi, aki a veszedelemhez közelebb volt, látva a fenyegető pusztulás kikerülhetetlen kö­zeledtét, személyes vagyonkája meg­mentésére igyekezett. De íme, a tűz ke­letkezése óla alig múlhatott el egy ne­gyedóra, a heves szél mindenfelé szét- hordta a lángokat, és már az égés/ szomszédság tűzben állt. Negyed há­romkor a Szent Rókus kápolna kezdett keltik életre a csillagsávos lobogó országának erkölcskódex szerinti mintacsaládját, hogy idill je kont­rasztként ellenpontozza a vérrel írt folytatást. A rémségek különben a leghét­köznapibb módon kezdődnek. Az­zal a felismeréssel, hogy — külö­nösen az idő előrehaladtával és egy családon belül — kinek-kinek erő­sen eltérő a harmóniaigénye. A Rózsák életének a változást kirobbantó eseménye Oliver szív­rohamgyanús rosszulléte, melyre Barbara korántsem az elvárások szerint reagál. Kórházból való ha­zaérkezése estéjén dédelgetésre vá­ró férjét egy meghökkentő vallo­mással fogadja. Elmondja, hosszú idő után mennyire felszabadultnak érezte végre magát, amikor— kép­zeletben halottnak tudta. Oliver mint a gyanútlan szerető házastár­sak ilyenkor általában, magyará­zatot követel a megmagyarázha- tatlanra. És ezzel kezdetét veszi a fondorlatokban és kegyetlenségek­ben bővelkedő, szigorúan kétsze­mélyes háború — életre, halálra. füstölögni, és perceken belül már a Kálvária tetején táncoltak a lángok. Innen, a belső utcák felé fordulva, a tűz a Homokvárosba is behatolt, és meg­áradt folyamként borított el mindent a perzselő láng.” Tudom pedig a fentieket Thimoteus Lukács atyától, aki még azon éjjel, tisz­te szerint, bejegyezte az eseményeket a ferencesek História Domusába (ház­történetébe) ékes latin nyelven. (A ma­gyarítást nagytiszteletü Koszra István református lelkész úrnak, a sajtó alá rendezést Kőhegyi Mihály múzeum­igazgató úrnak köszönhetjük.) Hajnalra eltűnt a város Rövidesen lágban állt az Elefánt (ma Rákóczi), a Flórián (Bokányi Dezső), a Szent László és a Madách Imre utca, 4 órakor összeomlott a ferenciek temp­loma és rendháza. Az 5 órát még el­ütötte a belvárosi templom órája, majd néhány perc múltán leroskadt a to­rony. Lángolt a Bárány (ma Táncsics) utca, pokoli hőség áradt szerte a vidé­ken. (A pernye Zomborig szállott, Ga- ra és Vaskút házainak fedelét locsolni kellett, nehogy a szállongó nád- és szal­macsóváktól kigyulladjanak.) Leégett a Grassalkovich-kastély (a mai tanácsháza), a kórház, a gimnázi­um (a III. Béla Gimnázium elődje), a görögkeletiek Szent Miklós-temploma (a mai Táncsics utcában), az izraelita templom, az Oroszlán és a Bárány eme­letes vendégfogadó (a mai művelődési központ, illetve az ének-zenei épületei). Egyes források szerint 46, mások szerint 70 ember életét követelte a tűz­vész. Auer Ádám kosárfonó, aki több­ször betöltötte a bírói tisztet és kezde­ményezésére épültek az iskolák meg a kaszárnyák, ágyban fekvő beteg felesé­gét kísérelte meg kimenteni az égő ház­ból. Rászakadt a tető, s mikor neje az omlás zaját meghallotta, bánatában megállt a szíve. (Közös sírba temették őket, harangszó nélkül, mert a haran­gok még ott feküdtek a hamuban és parázsban -jegyezte fel a már említett Lukács atya.) Adamovics Anna és Klára a megmen­tésükre siető gimnazista rokonöccsük- kel együtt lelték halálukat. (Az erről szóló sírfelirat ma is olvasható a Rókus temetőben.) Május 2-án hajnalra — bár a romok még két hét múlva is füstölögtek —, a virágzó város helyén alig maradt vala­mi. (Ami mégis, az május 11-c után, egy háromnapos felhőszakadásban enyészett el.) Szebb lett, mint volt A tűzvészt követő napokban minde­nekelőtt élelemre volt szükség. Meg­mozdult az egész vidék: Sükösd, Nád­udvar, Dávod. Katymár, Kunbaja. Al­más, Csátalja, Kalocsa népe az éhező­kön igyekezett segíteni. A fővárosi la­pok gyűjtést kezdeményeztek. Hozzáfogtak a romok eltakarításá­hoz. Áldozatos munkával elődeink szebbé tették a város), mint a tűzvész előtt volt. Aki Baján jár, vessen egy pillantást a belvárosi papiak homlok­zatára! E’ papiak LángVészi porát saJnáL- Va tekínték nagy LcLkck, 's azt VJJá, s szebbe tenni siettek. Értők ezért forró szív. kVLDi ÍMÁÍt az Vrnak. A római számnak tekintett nagybe­tűk az. újjáépítés 1841-cs dátumát ad­ják. > Gál Zoltán Lepusztultan és csillogó estélyi eleganciában, kedvenc tárgyakat (és állatokat) csalétekként használ­va, kertben, szobában, autóban és ágyban. Annak jegyében, hogyan lehet megszabadulni valakitől, aki nem akar elhagyni, és hogyan lehet megtartani valakit, aki el akar menni. A házastársak esetében kü­lönösképpen hatékony, övön aluli csata legizgalmasabb fordulatai sem feledtetik, hogy a kegyetlenke­dés csupán játék, fergeteges paró­dia. Legizgalmasabb pillanataiban ráadásként ott kísértenek a XX. századi amerikai irodalom klasszi­kus formába öntött, e tárgyba vá­gó tűnődései, a színészek mozdula­taiban Edward Albee minden tu­dása, a Nem félünk a farkastól (ne­gyedszázada filmként is ismert) Walpurgis-éje. A produkció, per­sze, nem kíván megcélozni efféle magasságokat és mélységeket. A népszerű bestseller sztori film- változata mindenekelőtt jó mozi, a népszerű triász számára pedig az eddigi legragyogóbb csapatmun­ka. Károlyi Júlia n A-Wo. május?- pnZ-afödött A A\EGyE 2> VÁkOSÁbAN mmmw] mn@ a labdarúgó VB> ae&vé&en KECSKEMÉTÉ IS « a ITue^afe Gmjte(bcwv u. 4 alatt tel : 76 /26 - 765 KlSKUriHALASQM ­a Kolosi ÖA.uhőí'bcwv Letwvfoi 1.%£. alatt TEL 77/2'i - SZo M1ÁN '• at> Jpanákfe Cttuká/xtoan béke tm JL57 alatt tel' 79/ fi - H56 Kindovv nötanfe TV TJU&toe- vTcLeöimq­ívfr után a {entl axuhűu^pümbcm jegyet admfe. födi3: mimm kíwúiíkc- tglim vWrát ‘msetoß lóteje d99o. június 7-e cte. to- óm 1 ftmotós íaefiye: a fenti áAukáíjxfe májjpfei, oeÄja — .... HA HÁLUNK ,yÄ$Ä£0L ===== w utmwm HESüL«e Mr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents