Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-31 / 126. szám
1990. május 31. • PETŐFI NÉPE • 5 PETŐFI NÉPE AJÁNLATA LEME^_^_ Mátyás Mátyás király halálának ötszázadik évfordulója adta az alkalmat, hogy a Hungaroton megjelentessen egy ritkaságszámba menő nagylemezt. A Hunyadi Mátyás, a magyarok királya című összeállításban olyan hiteles szövegeket válogatott a szerkesztő, Nemeskürty István, melyeket a nagy királyt ismerők fogalmaztak meg, illetve maga Mátyás. A legelső ránk maradt magyar nyelvű szöveget Benczédi Székely (1559-ből) és Heltai Gáspár (1575-ből) neve fémjelzi. Az igen kiválóan szerkesztett, Mátyást megismertető, irodalmi értékű krónikás szövegekből kötött csokor a kor hű tükrét is képezi. Heltai Gáspár Krónika a magyaroknak dolgairól című művéből többször hallható részlet, Székely István, Janus Pannonius, Andreas Pannonius, Görcsöni Ambrus Mátyásról, tetteiről szóló sorai mellett az A oldalon a hires király leveleiből is elhangzik három, valamint egy ún. közönséges színjáték a törökökről és magyarokról. A lemez másik oldalán Antonio Bonfini, Petrus Ransanus, Piso Jakab, Zrínyi Miklós műveinek töredéke mellett a többi közt a Gyöngyösi-kódex részlete elevenedik meg, természetesen a korabeli időket és az uralkodót idézve. Végre szépen beszélő színészeket választottak a felvételhez. Bánffy György, Gáti József, Sinkovits Imre, Horváth Sándor, Gera Zoltán, Kertész Péter, Rátóti Zoltán, Raksányi Gellért, Ambrus András és Schnell Ádám szólaltatja meg a műveket. A zenéről Szabó István (lant), a Camerata Hungarica, a Schola Hungarica és egy gyerekkórus gondoskodik. A rendező: Török Tamás. Hogy milyennek szánta a lemezt a szerkesztő? Álljon itt Nemeskürty István két mondata: „A fő szempont a korhű hitelesség. Ily módon a lemez egy ilyen összefüggésben még nem hallott, szakmai érdeklődést is kielégítő válogatást nyújt.” KÖNYV Száz híres színdarab Két évtizede jelent meg a Száz híres regény, most a Népszava Kiadó gondozásában a Száz híres színdrab került a könyvesboltokba Koltai Tamás és Takács István szerkesztésében, huszonkét közreműködő munkájaként. Harminckét magyar, hatvannyolc külföldi színdarab szerzőjéről, a darab korrajzáról tudjuk meg pár oldal átolvasása után a legfontosabbakat, majd az össze2 i a a a i a a a a a a a a a a a a a a a a a s a a a a a a a a a a a a a a a Száz híres színdarab ES IS EJ ts ES ts El tS El CS El IS El IS El ts El ts El ts El IS El IS El tS El ts El IS El IS El IS El ES El ts El állítok elmesélik a darab cselekményét, bemutatják a főbb szereplőket. Az első kötet a világirodalom jeleseit vette sorra, Aiszkhü- losz, Szophok- lész, Euripidész egy-egy darabja után Shakespeare-, Moli- ére-, Csehov-, Brecht-csokor, majd ismét egy- egy színdarabbal szereplő világklasszisok bemutatására vállalkoztak a szerkesztők. A második kötet a magyar szerzők darabjait ismerteti: a többi között Katona József Bánk bánját, Madách Az ember tragédiáját, Móricz Zsig- mond Úri muriját, Németh László Villámfénynél című munkáját; az általános és a középiskolások kötelező olvasmányainak sorát. Egy- egy darab bemutatásával kortársaink közül többek között Páskándi Géza, Csurka István, Fejes Endre, Sütő András szerepel a kötetben. Elsősorban a magyar darabok válogatásánál érez az ember kérdőjeleket, miért ezt a darabot válaszot- ták az összeállitók, pl. Sütő Andrást miért a Csillag a máglyán vagy Weöres Sándort A kétfejű fenevad című darabja révén válogatták be. WtLm .«JÉT A színházkedvelők a színművészet két és fél ezer évének darabjaiból találnak szemlézési alapkötetet, a diákok az olvasmányélmény könnyebb feldolgozásához (alkalmi puskaként) forgathatják a gyűjteményt, amit a függelékben összeállított életrajzi adatsor egészit ki. FILM A Vadnyugat fiai 1878-ban, amikor még az Egyesült Államok vad vidékein nem volt törvény, egy angol kereskedő hat fiatal csavargót bérel fel, hogy azok „regulátorként” őrizzék birtokát a helyi kis- és nagystílű bűnözők ellen. A hontalan fiúk hálásak gazdájuknak, aki írni és olvasni is tanítja őket. A gazda riválisai — birtokára fenve fogukat — kelepcébe csalják a marhatenyésztőt, és megölik. A magukat „rendcsi- nálóknak” nevező fiúk pedig háborút üzennek a gyilkos banditáknak. Büntető hadjárataik eredményeképpen számos halott marad utánuk. Miközben a jó szándékú, egyszerű emberek körében egyre népszerűbbek lesznek, embervadászatot hirdetnek ellenük a korrupt, törvényt képviselő hatalmasságok. A leghíresebb fejvadász számításai szerint százötven dollárt akar kapni a lehullott fejekért. A fiúknak azonban egyáltalán nem tetszik az akasztott ember szerepe, és az indiánok segítségével Mexikó felé veszik útjukat. Hírnevük közben egyre nő. A Vadnyugat történetének legnagyobb embervadászata közben legenda nő a kis csapat vezetője köré, akit az újságok ekkor már Billy, a Kölyök néven kezdenek emlegetni. „Van egy dolog, ami megkülönbözteti a Vadnyugat fiai-t a többi westerntől; ezek pedig a mulatságos pillanatok.” — mondja a film rendezője, Christopher Cain." A legtöbb western tele van idősebb emberekkel, akik nagyon komolyan nagyon komoly dolgokat csinálnak. Én viszont úgy gondolom, hogy az élet 1870-ben nem volt ennyire komoly. Szerintem az emberek tréfálkoztak és nevettek, s bizarrabb dolgokat műveltek még annál is. mint amit manapság." • Jelenet a filmből. MI LESZ VELED, IFJÚSÁG? Különben velünk gyűlik meg a bajuk! Sokaknak feltűnt, hogy az új parlament nem alakított ifjúsági bizottságot. Vannak, akik ebből egyenesen arra következtetnek, hogy a frissen alakult képviselőház nem tartja fontosnak a felnövekvő generációk érdekeinek parlamenti szintű megjelenítését. Mások viszont úgy vélekednek: azért nincs ifjúsági bizottság, hogy a T. Ház időt nyerjen, elodázza az iskolákból éppen kilépő nagy létszámú korosztályok gondjainak orvoslását. — Mi lehet az igazság? Miért nincs ifjúsági bizottság? — kérdeztük Deutsch Tamást, a Fiatal Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőjét. — Abból, hogy jelenleg nincs ifjúsági bizottsága a parlamentnek, nem szabad arra következtetni, hogy a téma, az ifjúság ügye nem érdekli a parlamentet, vagy hogy azokkal az égető kérdésekkel, amelyek a szóban forgó réteget foglalkoztatják, a képviselők nem akarnak foglalkozni. Mint ahogy általánosságban sem mondható az, hogy az a téma, amelyiknek nincs illetékes bizottsága a Házban, az nem fontos. Látni kell, hogy a jelenlegi bizottsági felosztás ideiglenes. Meggyőződésem, hogy lényeges változások lesznek — mind a bizottságok ösz- szetételében, mind feladataikat tekintve — az új házszabály elfogadása után. — A Fidesz szorgalmazta, hogy legyen ifjúsági bizottság?- Nem. Úgy ítéltük meg, hogy frakciónk súlya kevés lett volna ahhoz, hogy a másik öt pártot rábírjuk az ifjúsági bizottság megalakítására. Épp elég volt azt elérni, hogy a Fidesz és a kereszténydemokraták a tíz állandó bizottságból hétben két-két képviselővel lehessenek jelen. Ugyanekkor felvetődött, hogy a kulturális bizottság egyik albizottsága foglalkozzon az ifjúsági ügyekkel. Ez ellen viszont azért tiltakoztunk, mert megítélésünk szerint ez a lépés az ifjúság, a fiatalok lesajnálása lett volna. Ennél lényegesen fontosabb ez a téma, nem lehet egy albizottságra bízni ezt a feladatot. — Az új bizottsági felállásban már lesz ifjúsági bizottság, kezdeményezi a Fidesz, hogy legyen?-— Igen. De hogy pontosan milyen feladatai lesznek, ma még nem határozható meg. A bizottság kormányzati ellenőrző tevékenysége miatt nagyon fontos, hogy tisztázódjon, a kormányon belül hogyan kezelik ezt a kérdést. Lesz-e egy ezzel foglalkozó államtitkár vagy tárca nélküli miniszter? Másfelől mindenekelőtt fel kell térképezni azokat a problémákat, amelyekkel — ifjúságügy címén — a kormánynak, illetve a parlamentnek foglalkoznia kell. Az elmúlt hónapokban készültek olyan dokumentumok, amelyekre többé-kevésbé alapozni lehetett ezt a feltáró, elemző munkát. — Amit mond, az arra enged következtetni, hogy a Fidesz — amely mindig is hangsúlyozta, hogy nem ifjúsági szervezet — a parlamentben vállalja az ifjúság képviseletét. — Szinte valamennyi ifjúsági szervezet részéről elhangzott már, hogy a választási kampány miatt háttérbe szorult az ifjúság ügye. Ez igaz is, és nemcsak az ifjúsággal kapcsolatban. Minden részprobléma háttérbe szorult. Az országnak ugyanis meg kell oldania egy átfogó problémát — a rendszerváltás kérdését. Az új rendszerben azonban már ismét rátérhetünk a társadalmi részproblémákra: a fogyatékosok, a nők, a fiatalok gondjaira. A választási kampányban a Fidesznek nyilvánvalóvá kellett tennie, hogy nem ifjúsági szervezet. És ez kelthette sokakban azt az érzést, hogy már a Fiatal Demokraták Szövetsége sem törődik korosztálya gondjaival. De hát ez nem igaz és nem lehet az. Egyetlen értelmes politikai szervezet sem hagyja figyelmen kívül önnön bázisának érdekeit. A Fideszt kizárólag fiatalok alkotják. Elképzelhetetlen, hogy pont mi ne foglalkozzunk az ifjúsági problémákkal; végül is a mi sorsunkról van szó. — Lesz-e, s ha igen, mikor, ifjúsági ombucman? Megszületnek-e végre azok a törvények, amelyek szentesítik a gyermek- és ifjúsági jogok nemzetközi egyezségokmányához való csatlakozásunkat? — A parlament legfontosabb tennivalóinak egyike lesz, hogy az alkotmánymódosítás során az alapvető emberi jogintézményeket foglalja törvényekbe. Ezek közé tartozik az emberi és polgárjogi ügyek szószólója jogi intézményének megalkotása. Ehhez képest jöhetnek majd létre az egyéb ombucmani intézmények; például a nemzetiségeké, illetve az ifjúságé. Az pedig elkerülhetetlen, s mielőbb sort kell keríteni rá, hogy törvénybe iktassuk a nemzetközi gyermek- és ifjúsági chartához tartozásunkat. Szerintem ez még idén meg is történik, végül is csak formális jogi aktusról van szó ... — Mennyire jövőpárti, ifjúságpárti az új parlament? — Nagyon remélem, hogy a fi- deszes jelenlét fokozza az ifjúsági problémák iránti érzékenységet. Az biztos, hogy amennyiben érzéketlennek bizonyulnak képviselőtársaink e téma iránt, akkor „rettentő sok problémájuk” lesz a Fidesz- frakcióval. A magyar demokrácia, reményeim szerint, jövőpárti, ifjúságpárti demokrácia lesz. Fekete Gy. Attila közvetlenül ebbe a folyóba • egy kisebb folyó torkollott. Nem tudom annak sem a nevét, még ha minden folyó, minden hegy, amelyik mellett elmentem, emlékezetemben megmaradt volna, nem is ember lennék, hanem az Istenek egyike. A vízesés föntről úgy nézett ki. mintha az égből vödörrel öntenék a vizet. Nekem az olyan csodálatos volt, nem győztem nézni és akkor mintha a vízesés alatt valami vagy valaki elment volna. Jobban szemügyre vettem a vízesés alatti rést, akkor vettem észre, hogy egy barlang bejárata volt ott. Mintha kitaposott út vezetett volna a barlang bejáratéiig. Egy másfél méteres fütykössel kezemben elindultam a bejárat felé. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tartottam valamitől, mert bizony féltem, de a kíváncsiság erősebb volt a félelemnél is. Pár lépést kellett csak tennem és bebizonyosodott, hogy tényleg láttam valakit és most ott állt előttem teljes nagyságban. Egy olyan 170 centiméteres magasságú, hosszú hajú, nagy szak állá, bajuszos, de egészen fiatal legényke állt előttem. Oroszul köszöntem, ő ugyanúgy fogadta. Beszédjén kiérzett a szokatlan tájszólás, de meg lehetett érteni minden szavát. Megkérdeztem, hová való. Azt mondta, ide, az erdőbe. De hol született és mikor? Válasza nagyon meglepett. Itt az erdőben született és nagy hó volt akkor, az apja mesélte. Felvilágosítást semmiről nem tudott mondani. Még annyit sem tudott a naptár napjairól, mint én. Nem tudta, milyen nap van, nem tudta, hány éves, és azt sem tudta, hol vagyunk most, csak ezt az erdőt ismerte és innen nem messze van a világ vége. Ha túlmegyünk rajta, többé nem térünk vissza, mert a bátyjai is elmentek, és többé nem látta őket soha. Hét nagy tél múlt el azóta és ha eddig nem jöttek vissza, ezután már kár várni őket. Az ujjain tudott tízig számolni, de tovább semmit. Az arcát fürkészve úgy vettem ki, hogy olyan huszonvalahány éves lehetett, de semmi esetre sem idősebb harmincnál. A háborúról sem tudott semmit, fogalma sem volt, mi az a háború. Csodálkozott nagyon, hogy én felbukkantam és rátaláltam. Nagyon megnézett, mellém állva becsülte fel koromat. Úgy értettem, hogy azt mondta, az öccse vagyok, hogy ö idősebb nálam, én viszont úgy becsültem meg, nem sok a korkülönbség kettőnk között. Meglátszott rajta, hogy fél tőlem és hogy őszinte legyek, én is féltem tőle. Ruházata állati bőrökből állt, és nem is tudom, ember volt-e vagy állat? Beszélt oroszul, bár kevés szókincse volt, de amit kimondott, én megértettem, csak azt nem, hogyan került ide, az isten háta mögé, ahol még a madár sem járt. Elmondta, hogy az apja mesélte: égett az egész világ és az emberek gyilkolták egymást, mint a barmokat hajtották akolba, akire rátaláltak és az elöl menekült az apja családjával együtt. Elmesélte, hogy két bátyja elment a világ végére és azóta nem látta őket. Ott maradtam egész éjjel, úgy éreztem, valaki vigyáz rám. Semmilyen bútorzata nem volt, égy-két varsa egyszerűen elkészítve, a hal fogására, megmutatta, hogyan raktározta el az erdei gyümölcsöket. Olyan primitív volt minden és olyan csodálatos, hogy az ember elképzelni sem tudta volna, hogy ezen a világon más is létezik, mint mi ketten. Szűkszavú volt, amit kérdeztem, arra felelt. Megmutatta másnap a világ végét és rám parancsolt, nehogy tovább menjek, mert soha többé nem látjuk egymást. Erősen hitt abban, amire az apja tanította. Azt mondta, tudja, bátyjai hol vannak, de nem szabad hozzájuk elmenni, mert a szellemek megharagszanak és gyűlölködni fognak rá. Megmutatta a folyók találkozási helyét és a torkolatánál térdre borult. Két bátyján kívül senkit nem ismert, csak most engemet, ragaszkodott hozzám, megmutatta a tutaját, amit maga készített, kidőlt fatörzsekből tákolta össze minden szerszám nélkül, a gyenge fák kérgeiből kötelet sodort és azzal kötözte össze. Első látásra nem is volt feltűnő, de ha jobban megnézte az ember, rájött, nem is olyan könnyű megcsinálni. Erős volt a tutaj és nagy viharnak kellett ahhoz lenni, amelyik fel tudta volna dönteni. Megkérdeztem, hogy van-e valamilyen falu a közelben. Nem tudta, mi az. Fogalma sem volt arról, hogy másutt is élhetnek emberek. Hidegre fordult az idő és én elhatároztam, itt kitelelek és tavasszal, ha javul az idő, folytatom utam tovább. Új ismerősömnek Táskás volt a neve, hogy mit jelent, fogalmam sem volt. De ez volt a neve és az enyémet is megtanulta egészen hamar. Andrusnak nevezett. A tél folyamán meglátogattuk a két bátyját, akik keresztet vetettek, mikor meglátták öccsüket. Rajtam is elcsodálkoztak. Annyit megtudtam a három embertől, hogy apjuk az első világháború ideje alatt ide menekült családjával az erdőbe és ott is maradtak a háború után is, anyjuk hamar meghalt és apjuk a fiait belenevelte az erdei életbe, megtanítva őket halászni, vadászni, és a világ végét azért találta ki, hogy ne merészkedjenek az emberek szeme elé kerülni, beléjük nevelte az emberi gyűlöletet és ebben a szűk erdei környezetben élték egyszerű életüket. Ha lehet ezt így mondani, mert megfigyeltem, hogy nem is olyan egyszerű volt az életük. Akaratom ellenére is hallottam, mikor valakiről beszéltek, akinek már el kellett volna jönni valamiért. Tehát csak van valami összeköttetésük valakivel. Vajon kivel? Ez a gondolat nem hagyott békén, nyugtalanított, de amikor visz- szafelé indultunk, rájöttem a titok nyitjára. Kíváncsi is voltam, féltem is felfedni, hogy valamit tudok. Vagy jobban mondva sejtek, ami mindnyájunk titka kell hogy maradjon. Táskás nem volt valami titoktartó, már az út elején megemlítette, mielőtt a folyóhoz értünk a tutajhoz, hogy van nála egy kis csomag, amire nagyon kell vigyázni. Ez a kis csomag nagyon nehéznek tűnt, ahogyan cipelte. Megkérdeztem, mit kapott a bátyjaitól. Hosz- szasan nézett rám és azt mondta, ő szeret engem, és azt akarja, hogy megtudjam. Aranyat mosnak, és az az ember, akinek át szokták adni, messze, messze északról jön hozzájuk, még tengeren is kell utaznia, míg ideér. Minden évben el szokott jönni és töltényeket, fegyvert, ruhákat hoz, amiket a szőrruha alá szoktak felvenni. Már régen volt és már kellene jönnie. Egészen biztos, ha a tél beáll, eljön. Mikor hazaértünk a vízeséshez, előbb körüljárta a környéket és csak azután mentünk be a barlangba. Ott megmutatta a nyers nyúlbőrbe csavart bőrzacskót. Nem gondoltam volna, hogy abban a húsz-harminc centiméteres hosszú zacskóban annyi súly elférjen. (Folytatása következik)
