Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-30 / 125. szám
1990. május 30. • PETŐFI NÉPE • 3 A földtörvény a T. Ház előtt A termőföld tulajdonjogi helyzetének rendezése — az 1947. évi állapotok szerint — immár a kormányzati program szerves része. A hatályos földtörvényre hivatkozó országos földosztást a kisgazdák nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. Attól tartanak ugyanis, hogy a „zöldbárók” akciói éppen azok földtulajdonát veszélyeztetik, akiknek vissza kellene származtatni az erőszakos kollektivizálással elvett tulajdont. Félő, hogy a suba alatti földeladásokkal szó szerint is kihúzzák a talajt a kisgazdák alól. Dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő emiatt élt önálló indítvánnyal, a földeladások azonnali befagyasztását szorgalmazva. A törvényjavaslatot — amely része egy kisebb csomagtervnek — az Országgyűlés szerdán kezdődő ülésszakán a kisgazda politikus terjeszti majd elő. Vele beszélgettünk az indítvány tartalmáról, indokairól. Elkótya retyélik — Mennyiben érinti a törvénymódosítás a lakosságot, milyen közvetlen következményekkel jár, ha a javaslatot a parlament megszavazza? — Mindenekelőtt korlátozza, megtiltja az állami és szövetkezeti tulajdonban álló termőföldek átruházását s a tagok közötti vagyonrészként történő felosztását. Illetőleg gátolja, hogy hozzájárulásként vigyék be gazdasági társaságokba. Azt szándékozunk korlátozni, hogy a magyar termőföld ne kerüljön áron alul illetéktelenek kezébe. A kérdés megértéséhez abból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezet milyen módon lett a termőföld tulajdonosa. Akkor lett ugyanis tulajdonos, amikor a tagokat kizárta, ha a tag elhunyt, netán kilépett. Ilyenkor a tsz bagóért megválthatta a földet. — De mégiscsak érvényes jogszabályok alapján! — Igen, ez az 1964-es IV. törvény. Mindazonáltal olyan tulajdonhoz jutott, amely voltaképp nem lehetne az övé. Sok helyütt most ezt a „tulajdont” akarják eladni, még mielőtt az új földtörvény ezt lehetetlenné tenné. — Ön szerint miért csinálják?-— Két alapvető okot emlitenék. Az egyik, hogy áron alul - 3-5 hektárjával - - több száz embernek juttassanak földtulajdont. Például szükebb pátriámban, Újkígyóson hektáronként 10 ezer forintért, a Békéscsabai Szabadság Tsz esetében pedig aranykoronánként 1000 forintért árulják. De az egész országban egytized-egyhuszad értékért kótyavetyélik el a földeket. Azért tehetik, mert az érvényben lévő földtörvény megengedi, hogy a szövetkezet eladja a tulajdonában lévő földeket. Másrészt mert a termőföldnek nincs kialakult piaci ára. A jelenlegi törvények ilyen szabályozást nem is tartalmaznak. Ezért mehet ez a csiki-csuki. — Múlt évben még jelentősebb földeladásokról nem lehetett hallani, most hol tartunk? — Úgy tűnik, felgyorsult az akció. Az év első negyedében több mint 40 ezer hektár termőföld cserélt gazdát. Ez a szám önmagában is figyelmeztető. — A tervezett földeladási moratórium azokat is érintené, akik talán épp most fogalmazzák meg kérelmüket a visszaadás reményében? A tulajdonos visszaigényelheti — A földeladások befagyasztása nem sújthatja azokat, akik annak idején földet vittek be a közösbe. A törvénynek ehhez a részéhez nem nyúlunk. Annak tehát, aki ma termelőszövetkezeti tagként dolgozik, vagy nyugdíjas, nem kell attól tartania, hogy visszaigénylési kérelmét a fiókba teszik. A mi felfogásunk szerint a tulajdonos a földjét bármikor visszaigényelheti. — Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a törvényjavaslattal inkább a „nem tulajdonosokat” kívánják korlátozni? — Pontosan így van. De befagyasztjuk a termelőszövetkezetek közös használatában lévő földek „vagyonnevesítési” akcióját is. Sok visszaélést tapasztalunk ugyanis ezen a területen is. Például hogy nem a munkában eltöltött évek szerint adják ki a névre szóló vagyonhányadot, hanem a felvett fizetés alapján. A legkülönbözőbb kombinációkkal semmizik ki az alapító tagságot, meg azok törvényes örököseit. — Ehhez képest mit tanácsol jelenleg a kisgazda politikus a termelőszövetkezetnek és a tagoknak? — Azt, hogy legyenek türelemmel néhány hónapig, amíg nagyon korrekt módon „nevesíthetik” majd a szövetkezeti vagyont, nem pedig visszaélés- gyanús intézkedésekkel, mint ahogy mostanában történik. Mi nem a privatizáció ellen vagyunk, hanem éppen a privatizáció érdekében védjük a földva- gyont. A törvényjavaslat készítésénél a már folyamatban lévő ügyekre is gondoltunk, ezekre is kiterjed a tilalom. így nem kerülhet átvezetésre az a több ezer hektár, amelynek átjátszására mostanában tesznek kísérletet. Javaslatunk ugyanakkor nem érinti a beépitendő telkeket, a lakóépületeket. A régi háztulajdonosok igényének benyújtásától sem kell tartani. Fejleszteni, építeni lehet — az adott keretek között. Mikor dönt a parlament? — Számítása szerint mikorra rendeződhet a kritikus 1947. évi állapotnak megfelelően a termőföld tulajdonjogi helyzete? Az ütemezésről ugyanis eddig vajmi keveset hallottunk. Márpedig azt az embert, aki nemcsak tele'kkönyvileg, de érzelmileg is kötődik a földhöz, ez talán minden elvi kérdésnél jobban izgatja. — A rehabilitációs törvénytervezet — az eredeti állapot helyreállítása érdekében — néhány héten belül elkészülhet, s azt a parlament asztalára lehet tenni. — El tudja képzelni, hogy ha nem is a nyári parlamenti szünet előtt, de ősszel a földkódex átfogó módosítását már meg is tárgyalja, netán elfogadja a T. Ház? — Nagy hiba lenne, ha csak ősszel kerülne a parlament elé a földtörvény! Hiszen ha szeptemberben, októberben kezdődik a parlamenti vita, hogyan tervezzen a parasztember a jövő évre vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert meg sok egyebet? Ha ez így történne, elveszítenénk egy mezőgazdasági évet. A törvényalkotásnál a természet rendjét is figyelembe kell venni. A mi véleményünk szerint a betakarítás befejezését követően mielőbb biztosítani kell a lehetőséget, hogy a tulajdonosok és törvényes örököseik visszakapják az őket megillető termőföldeket. Bodnár Lajos KIVERTÉK A BAL SZEMÉT! — NEM BOBIKA ÉS LALIKA A HIBÁS — TÍZEZER FORINT A NYUGALOMÉRT A kutya és az ember, vagy az ember és a kutya? Hűséges társ, nem vitás ... Megkapja-e a szere te tel, a: embertől várható törődést az a 8500—9000 eb, amelyet csupán Kecskeméten évente veszettség ellen beoltanak ? Állatbarát lévén évek óta figyelem, kinek mit jelent a kutya. Rózsika és Margitka néninek, a két nyugdíjasnak, amíg éltek, a magányukat enyhítette a sárga tacskó a szürke hétköznapokon. Klábertelepen azért is tart házőrzőt egy néni, hogy hét közben szólhasson hozzá. Semmi más nem pótolhatja egy 7-8 éves gyereknek azt az élményt, amikor egy kevésbé forgalmas utcában kerékpározva versenyt fut mellette kedvenc kutyája. Az erkélyen lakó négylábúnak is — hacsak nem háborgatja a szomszédok nyugalmát lehet otthona az a néhány négyzetméter. S hogy piszkol az eb? Á rendes gazda azt is felsöpri. Mi ez a gégénket mardosó légszennyezéshez képest, amelyet senki sem takarít el? Ilyen gondolatok fordultak meg a fejemben a múlt héten, a várost járva, hogy emberek és kutyák (?) panaszos ügyeiben tájékozódjam. Igaz, a másik „fél” inkább csak vakkantott vagy, rosszabb esetben, ugatott hozzá. de láncon nyomorítva, csendháborítóan tartani? ,, Harapós kutya" — nézem az egyik háznál a kapura tett táblát. Önkéntelenül is hátrahőkölök. — Nem igaz ám! — feleli ijedtségem láttán a szemben lakó szomszéd,. — Dehogy harap! Nem is haraphat. Evek óta lánchoz kötik, mozogni sem engedik. Ettől aztán olyan ideges, úgy vonít, hogy éjszakánként fölzavarja az alvókat a környéken. Gazdája szerint a kutya azért van, hogy ugasson. Szerencsétlen állat, szegény utcabeliek! Valaki egyszer a Buzogány utcából panaszkodott az ügyeletes riporternek, .szomszédja megfenyegette, hogy két kutyáját sörétes puskával lelövi. Nem avatkoztam bele a dolgukba, ma sem tenném. Panaszosunk jelzése után viszont kaptam egy másik hírt, hogy a kecskeméti Volkertelepen éjszaka kiverték egy kutya bal szemét. Mi lehetett az oka? — kérdeztem a bejelentőt.- Az utcán mindenkit megugat. A múltkor egy kislány ijedtében leesett a kerékpárról. Sokfelé háborúskodnak a kutyatartás hívei és ellenzői. • Pórázon. Van, aki gondol embertársainak testi épségére is. (Walter Péter felvételei) Tízezer forintos „váltságdíj” a csendért — Bobika és Lalika!—mutatja be haragos állatait a háziasszony. Szeretnék vele szót váltani, hogy azért nem kellene így riogatni a járdán közlekedőket, de elzárkózik a válaszadás elől. — Nem szeretem én megmondani a nevemet! Sárköziék is följelentették a szomszédot, amott. — Meg vagyunk „áldva” a kutyákkal az utcában — fogad Sárközi Lászlóné. — Legalább a súlyosan idegbeteg gyermekem, László nyugalmát ne zavarnák. Rá lennének tekintettel... — Éjszaka az ugatástól nem alhatunk nyitott ablak mellett — folytatja a fia. — Ha szólni merünk, lehurrognak bennünket. Jeleztük a tanácsnak is, hogy ilyen kiszolgáltatottan nem lehet itt élni, de hiába. Amikor kijönnek, akkor csend van. — Sok mindent megpróbáltunk, hogy kikerüljünk ebből a helyzetből—mondja Sárköziné. — Budapesten lakó húgom tízezer forintot adna a Fenyves utca 7. számú ház tulajdonosának, ha a csendháborító állatait tanyára vitetné. Jog szerint nem tilos a kutyatartás. De így ...? A tanácsiakat is megtámadták Hasonló kutyaeset évente 20-30 akad. Már amennyi eljut a megyei város tanácsának ellátásszervezési osztályára, amennyiből ügy lesz. Ritter Imre főelőadó mostanában tart a 13. vizsgálatnál. A Március 15. utca 2—8. számú társasház intézőbizottsága panaszt tett három ebtartóra. Nem alaptalanul. Bujdosó Lajos (Március 15. utca 6., V. emelet 30.) tacskója ajtónyitáskor rátámadt a vizs- . gálatot végző tanácsi dolgozókra is. Elkapta a nadrágjukat, majd a lépcsőn le akart szaladni. Egy kislány hozta vissza. A kutya hegyes foga és az azzal is átvihető tetanuszfertőzés veszélye arra a döntésre késztette a tanácsiakat, hogy a lakó 15 napon belül szüntesse meg az ebtartást. A másik két esetben a kutyatulajdonos és a lakók megbékélése várható. Ami viszont még várat magára: egy, a közösségi életformához jobban igazodó állattartási rendelet, amelyben a szomszédok (mások) érdekeit és a kutyákét is több oldalról figyelembe vennék. Az ebtartás, bár sok örömet hoz, sok bánatot is okozhat. Mindenképpen felelősséggel jár. A sorrend mégiscsak az lehet: első az ember, második a kutya. A megalakuló helyhatóságok alighanem osztják majd ezt a véleményt. Kohl Antal — Bemehetek? — Be. — Ki is jöhetek? — Az nem biztos. Csak ha itthon vagyok, a gazdája, és megengedem „neki” —- simogatja Kiss Antal a kerítésnél a nyolcéves németjuhászkutya fejét. Színhely: a Karikás Frigyes utca 2. számú ház. — Egyszer a nyitott kapun bejött az udvarba egy barátom, míg mi odavoltunk valahol. Hazajövetelünkig őrizte, elállta ai útját Kántor. Házőrzőjét így mutatja be a Kecskeméti Konzervgyár lakatos csoportvezetője. Úgy véli, hogy ahol patkány és görény van, ott a kutya sem hiányozhat. Á mély hangú Kántor eddigi életében házon kívül is tett jót. Két éve hajnalban elkapta és őrizetében tartotta a közeli élelmiszerbolt betörőjét a rendőrök megérkezéséig. — Átugrott a kerítésen, mihelyt a tolvajt észrevette — meséli a gazdája. — Ott az üzlet, idelátszik. Kántor békésen hajtja bele szép, fekete fejét Kiss Antal kezébe, aki szerint: — Szeretni kell a kutyákat. Akkor a szomszédokkal sincs harag. • Lalika, lesben. Csak a farakást kellene odébb rakni, s már nem nyúlhatna ki az utcára. # Legalább a súlyosan beteg Sárközi Lászlóra lennének tekintettel! Okkal? A Fenyves utca 2. szám alatt, a református egyház imaházától idébb, két fiatal kutya ugrik föl az alacsony kerítésre az ott lévő farakásról. Postást, gázóraleolvasót, vagy bárki mást, fejmagasságban támadnak hegyes fogaikkal. Aki nem elég ügyes és gyors, bánhatja. Gazdájuknak csak a farakást kellene arrébb pakolni, már nem nyúlhatnának ki az utcára a házőrzők. A TILTOTT GYÜMÖLCS ÉDESEBB Szexüzlet Kecskeméten Nyilvánosház is lesz? _______ Lehet mondani: ünnepélyes, de mindenképpen „oldott hangulatú” keretek között tegnap délben megnyílt az első szexüzlet Kecskeméten. Az Intim butik néven bejegyzett parányi boltocska tulajdonosa, a Forgács és Társai Betéti (nőmén est omen?) Társaság tagadhatatlanul úttörő szerepet visz, másrészt beláthatatlan indulatokat gerjeszthet ezzel a vállalkozással. A Dobó körúti terasz egy eldugott sarkában, lefüggönyözött ajtón keresztül léphetnek a 18 éven felüli vásárlók a butikba. Különféle női és férfi vibrátorok, erotikus filmek, újságok, fehérneműk, „tréfás” ajándéktárgyak és több tucat féle gumi óvszer között válogathatnak, az eligazodásban férfi eladó segít. A kínálat, ha egyelőre gyérebb is, de hasonlít a határainktól nyugatra lévő boltokéhoz. Még áraiban is. Talán csak annyiban különbözik attól, hogy helyet adtak a polcokon a testi szerelmet ábrázoló művészi alkotásoknak, meghatározott időpontokban pedig orvos ad szexuális tanácsokat az érdeklődőknek. Sz. Mikus Edit szexológus óva int attól, hogy az elsődlegesen üzleti céllal létesülő vállalkozásokra tudományos „ideológiát” keressünk, de nem titkolja azt sem: szükség van az erotikus árukkal kereskedő boltokra Magyarországon. Tudomásul kell vennünk, hogy a társadalmi változások az élet egyéb területein is változásokat hoztak. Az évtizedekig hirdetett szocialista erkölcs korában való igaz, nem voltak kuplerájok. Másrészt viszont például a szabad vallásgyakorlást is keretek közé szorították. Mi történt mára? Támogatják az egyházakat, a meggyőződését mindenki szabadon hirdetheti, viszont elérte Magyarországot a szexhullám, helyet szorítottak maguknak a szexshopok, a korábban tiltott, szabadosabb kiadványok, az erotikus kazetták, sőt a hírek szerint rövidesen a nyilvánosházak is. — A katolikus egyház éles tiltakozása ellenére. . . — Az egyháznak — fogalmazzunk nyíltan — ez a dolga. Én viszont nem értek egyet azzal a felfogásukkal, amely úgy tilt, hogy minden ilyen üzletet bezáratna, minden kiadványt megsemmisítene. Nem hiszem, hogy ez a járható út, sokkal inkább vallom: a híveiket kell eltiltani attól, ami az elveikkel összeférhetetlen. Kétségtelen, hogy valós igényt elégítenek ki ezek az üzletek. Erre példaként szolgálhat átütő gazdasági sikerük. A szakemberek szerint visszalépést jelentene a tiltás, már csak azért is, mert a „feketepiac” azonnal az eddig korlátok közé szorított legális kereskedelem helyébe lépne. Az emberi természetből adódóan pedig, ami tilos, az nagyobb vonzerőt gyakorol. Elég, ha csak a szocialista erkölcs éveiben robbanásszerűen terjedő pornókazetták sikereire gondolunk. Ha mindezeket az érveket egy képzeletbeli mérlegre rakjuk, akkor valahogy úgy összegezhetnénk a dolgot, hogy különösebb ünneplésre nincs okunk egy ilyen üzlet megnyitása miatt, viszont addig, amíg senki erkölcseit nem rontja, és amíg vitathatatlanul valós fogyasztói igény mutatkozik irántuk, addig szükség van erre is. A városi tanács ellátásszervezési osztályának vezetője, Kolozsi R. Gyula szerint a kereskedelmi jogszabályok április óta engedélyezik erotikus árukkal foglalkozó üzletek létesítését. — Az egyéb kereskedelmi tevékenységhez hasonlóan a megnyitásukhoz csupán egy bejelentésre van szükség. A működési feltételeket, a jogszabályi előírások megtartását viszont folyamatosan ellenőrizzük. — Melyek ezek? . A törvény egyértelműen fogalmaz. Óvodáktól, iskoláktól és a vallásgyakorlásra szolgáló intézményektől 200 méternél messzebb kell lennie az üzletnek. Az erotikus árukat, szexuális eszközöket a kirakatba, közterületre tenni nem lehet, ezenkívül más módon sem sérthetik a közszemérmet és nem zavarhatják a lakosság nyugalmát. Úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban a kívánalmak mindegyikének eleget tesz a Dobó körúti üzlet. A hírős város virágzó magánkereskedelme immár egy intimbutikkal is gyarapodott tegnaptól. Lesznek, akik örömmel nyugtázzák és bizonyára szép számmal akadnak, akik elutasítják majd. Nem véletlenül fogalmazott úgy a Vállalkozók Pártja megnyitón részt vevő képviselője: „Üdvözöljük városunk legbátrabb vállalkozóit. .." Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy dr. Czei- zel Endre aki egyébként maga sem támogatja a pornográfiát — így ír erről egyik könyvében: „A nemiség szerves része a szerelemnek és az értékes intim emberi kapcsolatoknak. Ezen belül minden megengedett, ami a pár örömét okozza, és amely nem okoz egészségkárosító hatást.” Még egy információ, ami kacsa vagy nem kacsa, de mindenképpen a témához tartozik. Vörös Antal László, az Intermozaik Kft. vezetője, a magyar pornópiac „vezéregyénisége” a múlt héten sajtótájékoztatón ismertette vállalkozásuk legújabb elképzeléseit. Ezen a többi között nyilvánosházak megnyitásáról is szólt, és négy várost említett. Elsőként Kecskemét nevét jegyezhették fel az újságírók ... Noszlopy Nagy Miklós
