Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-29 / 124. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 29. A MAGYAR TALÁLMÁNY NYUGATON KELENDŐBB? Szuperszűrő a légszennyezés ellen A fővárosban már-már elviselhetetlen a légszennyeződés mértéke. „A szénmonoxid koncentrációja a forgalmas közlekedési csomópontok közelében meghaladja az egészségügyi norma kétszeresét. . . Aki teheti, hagyja otthon személygépkocsiját!” Reggel negyed 8-kor ilyen riasztó adatok és drámai felhívások jutnak el hozzánk az éter hullámain. A méréseredmények a budapesti állapotokat rögzítik, de sajnos vidéki városainkban sem sokkal jobb a helyzet. Elég például dél körül, vagy délután 5 óra felé szétnézni Kecskemét belvárosában. Ilyentájt gyakran kékesszürke, összefüggő, gomolygó ködöt alkot a szmog. A gyalogosok lélegzetüket visszatartva igyekeznek átkelni egy-egy forgalmas csomóponton. Megszaporázzák lépteiket, hogy minél hamarább eljussanak egy csendesebb utcácskába, ahol nem pöfögnek az orruk alá a kétütemű autók és hasonlóan kártékony, elaggott, benzinfaló, négyütemű társaik. Szóval egyre sűrűbb a szmog mindenütt. Mint világszerte, Magyarországon is sokan keresik, miként csökkenthetnék a levegő szennyezettségét. Az utóbbi években vállalkozó kedvű emberek egész sora fogott kísérletekbe, ám fáradozásuk mindeddig többnyire soványka eredményre vezetett. A véletlen segített Nos, a napokban végre biztató hírt kaptunk. Úgy tűnik, Dudok Károlynak sikerült hatékony szűrőt készítenie. A találmány megszületésében a véletlen i,s szerepet kapott. A feltaláló ugyanis jó három esztendeje elsősorban fiának akart segíteni, aki akkoriban minimotoros versenyző volt. Tudta, hogy a kipufogóban elhelyezett fojtás növeli a járgány teljesítményét. Készített is ilyen - úgynevezett — tuning-dobot, amelybe először szálgyapotot rakott fojtásnak. Az eredmény nem maradt el: a kis Simson 110 kilométeres sebességgel száguldott. Az edzéseken feltűnt Dudok Károlynak, hogy a „kibélelt” kipufogó alig füstöl. Költséges vizsgálatok A megfigyelést egy. egész sor fáradságos kísérlet .....kbyettev* Lakatos? barafinvah-Twcsányi Józseflfebegy m ás után készítették a környezetkímélő dobokat, esm^nSÍraIy augfWSlf Hivafaí(T§án bejelentették*-' találmányukat. A feltaláló egyébként nem szívesen árulta el sem saját, sem barátja nevét. Mint mondja, bár ez a munka eddig még csak temérdek kiadássaljárt, de a külvilág azt hiszi, máris milliomosokká váltak. Valójában azonban a mai napig legalább félmillió forintot költöttek a kísérletekre, a különböző vizsgálatokra. Dudok Károly eladta felesége Pest környéki lacikonyháját is, hogy fedezni tudja a kiadásokat. Bizony, sok pénzt felemészt egy ilyen találmány. Mert nem elég kiötleni az új megoldást. Csak mérések sorozatával lehet igazolni használhatóságát, hasznosságát. Márpédig a mérések sokba kerülnek. Jómagam láttam olyan számlát, amely arról tanúskodik, hogy Dudokék egy szűrő bevizsgálásáért 27 ezer 500 forintot fizettek ki. (És ez még a szerényebb számlák közé tartozott!) Kecskeméten is kipróbálják? A feltaláló úgy gondolta, nem csak laboratóriumi körülmények között kellene vallatóra fogni a szőrözött dobokat. Küldött néhány példányt egyebek között a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, a Rábának • Ich ételünkön a feltaláló látható, kezében egy Trabant kipufogódobjával, amelyet már kibélelt a szűrőbetéttel. és a Békéscsabai Építőipari Vállalatnak. Jelenleg az országban 22 busz fut szűrőzött dobbal. Dudok Károly elmondta, hogy tárgyalnak a Kecskeméti Volánnal is a találmány kipróbálásáról. A gyakorlat és az eddigi laborvizsgálatok egyértelműen igzolják: a gépkocsik kipufogó gázából a mérgező anyagoknak (82-féle ilyen anyag van!) több mint a felét kiszűri a Dudok-féle filter. A szűrőzött dob gyártására közkereseti társaság áláktílt'a közelmúltban a fővárosban. A hazai érdek- iődés.egyelőrc még.meglehetősen szerény. Talán,azért, mert kevesen tudják, hogy egy busz akár 25 ezer. a személygépkocsi pedig több mint 10 ezer kilométert futhat egy betéttel. A hétféle anyagból kártolt filter ára személyautókhoz 2-300 forintba kerül, és a szűrőzött dob is csupán néhány száz forinttal haladja meg a hagyományos kipufogódob árát. A külföldi érdeklődés élénkebb A külföldi érdeklődés jóval élénkebb a hazainál. Olyannyira, hogy már folynak a tárgyalások egy francia—svájci—magyar kft. megalakításáról a szűrőzött dobok gyártásáról. Úgy tűnik tehát, nyugaton ismét kelendőbb egy értékes magyar találmány, mint itthon. Mindazonáltal Dudok Károly bízik abban, hogy Magyarországon is mind több autóra felszerelik a szűrőket. Reméli, a kormány is támogatja majd a környezetkímélő megoldás elterjesztését. Azaz: például engedélyezi, hogy a személygépkocsi-tulajdonosok írhassák le személyi jövedelemadójukból a szűrőzött kipufogódob árát. Könnyen belátható: egy ilyen döntés nem csak az autósok érdekét szolgálná. Gaál Béla KALOTASZEGI BUTORFESTO Erdélyben, Nyárszón él az utóbbi évek legismertebb régi bútorfestője, Viskón László. Az idős népművész már csak kisebb darabok virágozását vállalja, de korábban teljes szobabútorokat is festett. Művészetének sajnos nincs folytatója, így veszélybe került a kalotaszegi bútor továbbélése. • Viskán László házában, saját festésű bútorai között. • Az idős művész az udvaron festi a bútorokat. (MTI-fotó) SZÉTFŐTT TÉSZTA (CSIRKE- ÉS PULYKAHÚSPÉP): STOP! — A TEJFELDOLGOZÓK „BIZONYÍTVÁNYA” — ___________ A CEFREKEZELÉST IS TANULNI KELL Mi az asztalunkon ? A z élelmiszerpiac bizonyítvá- nyát évről évre kiállítják a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás szakemberei. Legutóbbi megfigyelésük szerint a cukor-, az édes-, a sor-, a szeszipari áruknak és a száraztészta-készítők termékeinek jó a minősége, a hús- és a hűtőipar készítményeié változatlan, míg a gabona-, a sütő- és a tejüzemek áruinak a minősége romlott. A fogyasztók mindennapi tapasztalata ettől természetesen eltérhet, az viszont sokat mond, hogy tavaly csaknem 2700 élelmiszermintából 231-et találtak hibásnak az állomás vegyészei. Ez az arány 8,6 százalék. — Elmondaná olvasóinknak, hogy mi húzódik meg a 8,6 százalék mögött? — kérdezem Kristóf Árpád osztályvezetőt az állomáson. — A kis szám széles körű információra utal — válaszolja. — Kezdjük a kenyérrel! A sütőiparban, az elmúlt évekhez hasonlóan, olyan helyeken is erőltetik a nagyobb jövedelmet hozó, házi jellegű kenyér gyártását, ahol ennek hiányoznak a technológiai feltételei. A kiskunhalasi és a kalocsai kivételével a megye sütőipari vállalatainak munkájával — ami termékeik minőségét illeti :— nem vagyunk teljesen megelégedve. Noha a kecskeméti Róbert Károly körúti, a lajos- mizsei, az izsáki, a kalocsai és solti pékségben felújított kemencével dolgoznak, s a megyében 11 újabb sütőipari termék forgalomba hozását engedélyeztük, jogos vásárlói panaszok továbbra is vannak. Mire a boltokba kerül a kenyér, any- nyit szárad és veszít a súlyából, hogy áiz egy vagy két kilogrammos nem mindig annyi. — A száraztészták? — A megyében a termelők további 24-féle tésztát szerettek volna forgalmazni, de mi csak 15-nek az értékesitéséhez járultunk hozzá. Kilencnek alacsony volt a tojástartalma, ezek a tészták szétfőttek a vízben. — Munkájukkal Önök a fogyasztók egészségét is védik. Hogyan? — Nem mindegy, hogy mi jut el a vevő asztalára. A baromfiipari áruk minősége 1987- től fokozatosan romlik. A fagyasztott csirke, az aprólék, a csirkemáj és a zúza jónak mondható, azonban a további feldolgozással előállított egyéb termékek már csak közepes minőségűek. Tavaly a baromfi- ipari üzemek 10-féle készítmény forgalmazására kértek engedélyt, de csak 8-nak az eladását tettük lehetővé. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat csirke- és pulykahúspépje mikrobiológiai okok miatt nem kerülhetett ki az üzletekbe. Itt jegyzem meg, hogy a baromfiakat feldolgozó vállalatoknál tavaly jelentősebb gyártásfejlesztés nem történt. — A tejipari üzemek munkáját miként értékeli? A pasztőrözött tejre, a tehéntúróra, vagy a tejfölre nem panaszkodhatunk, viszont nagyszámú kifogás érte a megyéből való sajtszalámit, a Pa- renyica és a Pásztor sajtot. A Csongrád Megyei Tejipari Vállalat bácsbokodi üzemének és a kecskemétinek a termékei közepes színvonalúak, mig a kalocsai tejüzem az idén is megőrizte áruinak jó minőségét. Az élelmiszergyártásnak ezen a területén több pénzt áldoznak fejlesztésre, mint máshol. A Jánoshalmi Jókai Tsz új feldolgozót épített, ahonnét 2,8 százalék zsírtartalmú, pasztőrözött tejet szállítanak a kereskedelemnek. A Kerekegyházi Dózsa Tsz hűtőrendszert hozott létre, hogy áruit biztonságosan tárolhassa. A solti tejüzemben túrógyártásra egy különálló helyiséget rendeztek be. — Mutasd meg, hol termelsz, milyen árut forgalmazol és hogyan, megmondom, ki vagy. Érvényes ez a megyei gyártókra és értékesítőkre is? — De még mennyire! Két fő tapasztalatot szereztünk ellenőrzéseink alkalmával. Az egyik: a kifogásolt élelmiszerek 8,6 százalékos aránya arra is visszavezethető, hogy a forgalmazóknak nem megfelelő az a munkája (készenléte), amellyel megóvhatnák egyes áruk minőségét. Másik tapasztalatunk, hogy a termelők a gyártás helyéhez közel — megyéjükben — kívánják „elsütni” a gyengébb termékeiket. Az üzletbe belépő vevő, persze, nem tudhatja, hogy melyik a jó és melyik a rossz áru. — Tudna erre példát mondani? — A mezőgazdasági termelők közül a Helvéciái Állami Gazdaság szeszes italainak a minősége javult, a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-é viszont romlott. Az egyik probléma, és ez veszteséget okoz a gyártóknak is, ha a cefrekezelést és az erjesztést korszerűtlen módon végzik. — Tehet-e valamit a kereskedelem azért, hogy a jövőben kevesebb árura legyen panasz? — Sokat! A kiskereskedelemre ma a végletesség a jellemző. Néhány nagy ABC-ben és kisebb magánüzletben példás a rend, a tisztaság, a forgalmazott áruk minőségével nincs baj. Azonban az üzletek jelentékeny részében felületes az áruvizsgálat, lejárt minőségi határidejű és fogyasztásra már nem megfelelő élelmiszereket is^ lehet találni a polcokon. Változatlanul sok a kifogásunk a hűtőpultokra. Nem folyamatos az üzemeltetésük. Előfordul, hogy egyes boltokban ismét lefagyasztják az egyszer már kiengedett — újra szobahőmérsékletűvé vált — termékeket. A tejipari áruk forgalma nagyobb, mint amekkora a tárolótér egy-egy üzletben. Súlyos gond a raktárak zsúfoltsága. Sokféle árut — mint például a cukrot, a konzerveket, az üdítőket és az ecetet — a szabad ég alatt is tárolnak a nagykereskedelmi vállalatok. Ezen és az előbb említett gondokon nem a helyszíni bírságolás, sokkal inkább a jó kereskedelmi munka feltételeinek a megteremtése segíthet válaszolta végül Kristóf Árpád. , Kohl A„tai Belépő Marx Károlyhoz A londoni Highgate temető gondnoksága úgy döntött, hogy ezután csak belépővel lehet felkeresni Marx Károly , sírját. Aki látni óhajtja a kapitalizmus bukását jövendölő próféta nyughelyét, az fizessen 1 fontot. A tőkefelhalmozás felől közelítve e szándék érvényesítéséhez, elegendő arra utalni, hogy vasárnaponként átlagosan 500 ember tolong a síremlék körül. Turistaidényben azonban jóval magasabb a nézőszám. A temetőgondnokság ugyanakkor sajnálkozással állapította meg, hogy amióta a kelet-európai rendszerváltás elindult, egyre kevesebb hivatalosan is Londonban tartózkodó küldöttség érez indíttatást arra, hogy lerója kegyeletét. Gorbacsov legutóbbi látogatása kifejezetten csalódást okozott: „már a szovjet vezető sem vette'fel programjába a szent helyre való zarándoklatot.” Ugyanakkor az 1 fontos belépő elriasztó hatásával is számolnak. Az utóbbi időben ugyanis megsokasodott azoknak a száma, akik a profanizálás szándékával keresik fel Marx nyughelyét. Nemrég például egy csupán ékszerekbe öltöztetett fotómodell hátteréül választották a helyszínt, a kapitalizmus sajátosan értelmezett kontrasztját érzékeltetve. A belépődíj ellen tiltakozók egyébként szintén a kapitalizmust vádolták e merkantilista szellemű terv miatt; szerintük arról van szó, hogy a konzervatívok privalizálási éhsége most már a temetőt is elérte. c********************************************* = A NAGYBARACSKAI VEGYES- ÉS ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET felvételre keres faipari művezetőt középfokú, szakirányú végzettséggel, legalább 5 éves vezetői gyakorlattal. Jelentkezés a szövetkezet elnökénél. * * ÁJ*1* h** * * * * * *1*3*6* í ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ . ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A HELVÉCIA! ÁLLAMI GAZDASÁG eladásra kínál 2 db MDG—31 W típusú palackmosó gépet Teljesítménye: 7000 palack/óra 1 db VN—24 töltőgépet Teljesítménye: 6000 palack/óra 1 db NAGEMA Supermatic címkézőgépet Teljesítménye: 9000 db/óra A gépek a borászati üzemágnál megtekinthetők. Ügyintéző: Moravec József Telefon: 76/22-455/70 1535 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦
