Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-26 / 122. szám
y 6 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 26. Nem lehet elég korán elkezdeni. • • • Ugye, gyerekek, kórusban rávágnátok a választ, ha megkérdezném: honnan ismeritek Walt Dis- neyt? Csak azt talán kevesen tudjátok, hogy mesealakjai a hasukat is szeretik és tudják, az ételért meg kell dolgozni. Ráadásul annyira otthon vannak a konyhatitkokban, hogy akár tanácsokat is kérhettek tőlük. De nem ám a gyufával kezdik, hanem a „tízparancsolattal”, azaz ujjaitokon számba vehető, tíz jó tanáccsal: köss magad elé egy kötényt, ... s befejezve: evés után természetesen el kell mosogatnod, mert ez is a konyhafőnök feladatai közé tartozik. Aztán nem árt tudni, mihez mennyi és milyen hozzávaló kell, s meddig tart elkészíteni. Persze. Donald Kacsáék például ha Kalóz szendvicset szeretnének, hát elmennek horgászni — s mégis húsz perc alatt kész is a finom falat. Szaki Dani csodafasírtja már ennél bonyolultabb, lelkesedik is érte Dini. Ám, mint tudjátok, a legcsodálatosabb a Családi kirándulás, amire szinte korona, ha süti is kikerül a kosárból. Tudom, nem rajongtok a krumpliért, főleg ha még pucolni is kell. A világ legfinomabb burgonyasalátája egy óra hosszáig készül — gondolhatjátok, hogy milyen fenséges, mire az asztalra kerül! A fogad alá a sok-sok cukor, csoki helyett inkább Napsugár tányér- kák valók, amelyek csupa nyers zöldségekből készülnek. De ha végképp nem tudsz lemondani az édességről, válaszd Dézi csokipudingját, vagy a Szupergyors — 10 perc alatt elkészül — desszertet! Kirándulásra készíthetsz Hegymászók kekszcsemegéjét — s ha megszomjaztál, 5-10 perc alatt hideg és meleg italokat varázsolhatsz — és még sok nyalánkságot Donald Kacsa szakácskönyvéből, ami a közelmúltban jelent meg a könyvesboltok polcain az Egmont—Pannónia Film és Kiadó Kft. jóvoltából. A kötet nem(csak) mese — igazi kis kukta lehetsz úgy, hogy szinte észre sem veszed. Szuperkor desszert A XVIII. század végéig pontosan ugyanúgy öltöztették a gyermekeket is, mint a felnőtteket. Egészségesebb öltöztetésük gondolata Jean-Jacques Rousseau nyomán vetődött fel. „Hogy a kislányok bátrak, erősek, felszabadultak legyenek”, úgy öltöztették őket. mint a fiúkat. Theodor Körner német költő menyasszonya emlékirataiban már kissé szégyenlősen gondolt vissza gyermekkorára a XIX. század közepén, mert ismét furcsának és vadnak tűntek ezek az elvek. A gyermekviselet ekkor ismét követte a felnőttek divatát. E század második felében viszont már nem várták el a gyerekektől, hogy ár- kon-bokron keresztülugráljanak, hanem hogy csöndben, illedelmesen játsszanak, s szépségükben a felnőttek gyönyörködhessenek. (Ugye, milyen borzasztó és elképzelhetetlen lenne ez ma? ) A reformmozgalmak hatása először a gyermeköltözködésben jelentkezett, s számos újítás, egyszerűbb forma a kislányok és kisfiúk ruhatárából került át a felnőttekébe. Először a selyem- és bársonyanyagokat mellőzték, helyettük könnyű szöveteket, vásznat, batisz- tot és csipkét választva. A nyolcvanas-kilencvenes években a ruhák szabása kényelmessé, egészségesebbé vált. A kislányok bő, húzott zubbonyt hordtak övvel összefogva vagy kantáros szoknyát blúzzal, tulajdonképpen az 1900-as évek női divatának előfutárait. A kisfiúk megmaradtak a térdnadrágnál, öltönynél, de anyaguk, kivitelük egyszerűbb volt. A ruhácskákon — a szecesszió művészeinek munkássága nyomán a gyermekeknek tetsző díszítések kezdtek megjelenni: hímzett, rátett mesefigurák, kacsák, kutyusok, vagy virágok, gyümölcsök. A kisfiúk derékban elvágott öves kabátokat viseltek (majd a férfiak sportkabátja lesz hasonló), s a kötött pulóverek, kardigánok, sapkák igen jelentős szerepet játszottak ruhatárukban. A háború után a kislányok kis kerek kalapokat hordtak, ruhájuk, kabátjuk szabása egyenes, az öv a csípőn volt. A ruha rövid, a combot is alig fedte, a zokni térdig ért, a lábon lapos sarkú, bokapántos, kivágott, kerek orrú lakkcipő volt. A fiúk nyáron csíkos kötött pamuttrikót viseltek, télen pulóvert, s csak ünnepélyes alkalomra öltöttek zakót és nyakkendőt. A matrózruha változatlanul ünnepi viselet maradt — a lányoknál is —, rendszerint sötétkék szövetből, fehér gallérral. A harmincas-negyvenes években a kislányok ruhái derékban elvágottak, a szoknya ráncolással bővült, rajtuk födGyermekdivat-történet • Az ötvenes évek pöttyösdivatja — fu- ' hában, labdában. • 1990: Hódít az elnyühc- tetlen farmer. ros kötények. A hajat elöl középen kakastaréjba fésülték, s nagy szalagcsokorral díszítették. A fiúk nyáron kantáros rövid-, télen hosszúnadrágot hordtak, hétköznap kockás inggel, ünnepnap fehérrel. Bár még mindig megkövetelték tőlük, hogy ruházatukra vigyázzanak, viseletűk szabadabb, kényelmesebb lelt. mint a történelem folyamán bármikor. írta cs összeállította: Pulai Sára Fotók: Méhesi Éva GRIMASZVERSENY, PÓNITAXI, SÉTAREPÜLÉS Sokszínű program várja a gyerekeket Ma és holnap talán nincs a megyének olyan pontja, ahol ne rendeznének a gyermekeknek valamilyen programot, köszöntve őket ünnepnapjukon, íme néhány helyszín, a teljesség igénye nélkül. Kiskunfélegyházán minden esztendőben másik intézmény vállalja magára a szervező, a vendéglátó szerepet. Holnap a Darvas téri óvoda felségterületén lesz a gyermekbuli. Az OMIKRON Színpad zenés műsorral kedveskedik a résztvevőknek, s lesz tornabemutató, játékos versenyjátékvásár. De minden bizonnyal sokakat vonz a repülőtéri csemege: a bátrabbaknak sétarepülés vasmadárral vagy hőlégballonnal, lövészet, videofilm, tombola, pónilovag- lás, bazár. Ezúttal talán az ismétlés — mint 22-én írtuk — is megbocsátható: a repülőtéri bevétel egy részét egy beteg gyermek gyógykezelésére kívánják felajánlani. A 9-től 18 óráig tartó légi séta minden esetben 20 perces, díja pedig géptípusonként változik: gyerekeknek a legolcsóbb 700, felnőtteknek 900 forint. Kisszálláson, ma 10 órától, a művelődési házban a gyermeknappal együtt ünnepük a negyvenesztendős óvodát. Sok-sok kedves meglepetéssel, műsorral készültek a szervezők. Kiskunhalason szinte minden intézmény, gazdálkodó szerv hozzájárult a program fedezetéhez, hogy vasárnap valamennyi gyerek, ingyen, egész nap ott lehessen. Legalább háromezer nebulót tudnak fogadni az ÁMK sportpályáján, ahol a jelszó: miénk a tér! Lesznek családi vetélkedők, a közönséget is megmozgató ügyeskedő, tréfás váltóversenyek. Az atlétikai klub tornaszakosztálya bemutatót tart. Bizonyára nagy lesz a tumultus a pónitaxi- nál, de a határőrség lovasiskolája jóvoltából lovarda is működik. A kézművesudvarban eltöltött idő után jólesik majd Görbe Nóra és az Albatrosz együttes Lutra-buli című, 17 órakor kezdődő szórakoztató műsorát látni, hallani. Aki pedig netán unná az egészet és elfáradt, biztosan győzedelmesen kerül ki a grimaszversenyből — mert az is lesz. A legszerencsésebb pedig a 10 forintos tombolán akár BMX- szel kerekezhet haza, a tinikorúak pedig maradhatnak a diszkón is. Kiskörösön, a művelődési központ melletti téren szintén holnap várják az ifjúságot. Lesz — egyebek között — játékos, humoros vetélkedő, bábjáték, gyermekdivat-bemutató. Fél négytől a Midi együttes és Esztergályos Cecília A bohócbál című összeállítással kedveskedik a résztvevőknek. A rajzfilmvetítés bizonyára a kisebbeket vonzza, s ők lesznek a főszereplői — mármint anyu cs apu nógatásában — a kedvezményes játékvásárnak is. Városföldön, a klubkönyvtárban mára kétszáz gyereket várnak, akik eddig részt vettek a harmadik, megyei természetismereti vetélkedőn. Nem véletlenül a gyermeknapra időzítették a játékos programot, amibe mindenki bekapcsolódhat, hiszen lesznek egyéni vetélkedők is a növény- és állatvilágról, a csillagászatról. Természetfilmek vetítése, számítógépes játékprogramok, irodalmi színpadi bemutató, ásványtárlat és sok meglepetés várja még az ünnepeiteket ma és holnap is! Kunszentmiklóson talán még alszanak azok, akik tegnap délután részt vettek a kunbábonyi erdőben rendezett kerékpártúrán és számháborún. Ma és holnap pedig minden diák az osztálya szervezte közös programon szórakozhat. Baján, holnapra — a Tóth Kálmán térre — a gyermek- és ifjúsági ház munkatársai szerveztek egész napos programot. A gazdag választékból remélhetőleg mindenki talál kedvére valót. Lesz gyöngyfűzés, papírhajtogatás, sókerámia, aszfaltrajzverseny. Aki akarja, az a bolhapiacon értékesítheti megunt játékait, és természetesen vásárolhat is helyettük. A rögtönzött színpadon fellépnek a Gemenc és a Csitaonica táncegyüttesek gyermekcsoportjai. Egy bajai fiatalember, aki a szépen csengő Federico névre hallgat, gitárral kísért dalokkal szórakoztatja a közönséget. Az Ady Endre Könyvtár pedig vetélkedőre hív benneteket. Bácsalmáson is bővelkedik rendezvényekben a hét vége. Kerékpár-, illetve aszfaltrajzverseny, sárkányeregetés ígérkezik a legizgalmasabbnak. A programok, valamint a mozi is ezúttal, belépődíj nélkül tekinthetők meg. Vasárnap a backnangi ötven tagú ifjúsági zenekar — akik az NSZK-beli testvérvárosból érkeztek — is együtt ünnepel a vendéglátóival, akiknek tiszteletére 18 órai kezdettel hangversenyt ad. Felsöszentivánon a gyermeknap mottója önmagáért beszél: Töltsd velünk a délutánt! — buzdítják a gyerekeket a plakátok. Mi meg arra: önfeledt gyermeknapot, gyermekéveket — de ne csak ezen az ünnepen! Kriszta családmodellje Annak idején azt hittem, a gyermekek csak testvérként léteznek, hiszen féltucatnyiónk, no meg hozzá a tanyavilág az összes előnyével meg hátrányával volt a garancia arra, hogy egyikőnket sem „ölte meg” az unalom. Ám —■ sajnos — ez az öröm már az én gyerekemnek és még nagyon soknak nem adatik meg. A városlakó egykék beszorulva a panelrengetegbe maguk ütik el mindennapjaikat, miközben már több soron ráunnak a legdrágább játékokra is. De vajon tudja-e a város zajától távol élő, testvérekkel körülvett gyermek, mekkora az ő birodalma, értéke? A jakabszállási faluszélen lakó Tóth Krisztina hatodik osztályos kislányt erről faggattam. Az ő családmodellje, gyermekélete és -értéke ilyen:- Hát az az igazság, nem nagyon szeretek iskolába járni. De azért van kedvenc tantárgyam is: a matek és a technika. Mindig utolsó percben indulok el, főleg, amióta Józsika van. Tudom, azért iskolának is kell lenni, mert anélkül nem volnánk okosak. Meg olyan jó volt, amikor mindenkinek elmondtam, hogy lesz kistestvérem. Örültek ők is. Amikor megszületett, gyorsan elújságoltam, hogy fiú. Persze, voltak, akik csodálkoztak, hogy hárman leszünk . . . Várjunk csak! Talán van. még itt az utcában is, akinek szintén két testvére van ... A szabad időm általában Józsikával töltöm. Csak azt nem értem, mielőtt még ő nem volt, többet tanultam, és mégis rosszabb jegyeim voltak. Most meg jobbak, pedig inkább vele foglalkozom. Tudom pelenkázni, fürdetni, etetni .. . Sokszor csak ketten vagyunk, mert anyuék építkeznek, s kint vannak a telken vagy kapálnak. Csaba meg Kecskemétre jár az ipari iskolába. Meg ő fiú . . . Azért is jó lenne egy kislányleslvér. Nyüsztctem is anyut, de azt mondta: nem. A városban nem szerelnék lakni, mert ott sok kocsi jár. Itt kimegyek az udvarra, nem kell menni játszótérre sem. De, ha nem lesz hármasom, akkor lehet, hogy járhatok zeneórára Kecskemétre. Csak nem nagyon akarják, mert busszal kell menni, és arra kicsi vagyok. Pedig nagyon szeretném. Ki is javítottam a hármasokat. Ha három kívánság lenne? Hát az egyik úgysem teljesül, a lánytestvér. Akkor meg? ,.. Segíteni is szoktam — általában. Bántani nem nagyon szoktak bennünket, inkább leszidnak. Most apu azt mondta, nem ehetünk minden másnap fagyit. Pedig olyan rossz, amikor jön a fagyis, dudál, és az utcából mindenki szalad ... Tetszik tudni, apu kiszámolta: havonta csak fagylaltra elmenne egy ezres. Persze, a kilóim is. Főzni még nem tudok, a túrós tészta és a lekváros gombóc a kedvencem. Csaba már, a nagytestvérem, decemberben 16 éves lesz. Nem irigylem. Én még alhatok, amikor ő elmegy. Igaz, mindennap összekapunk, de azért szeretjük egymást. Ha Józsika alszik, kézimunkázni szoktam, lerilöre virágúkat varrók. Csak ritkán jut rá idő. Én nem szeretnék egyedül lenni. Jó, hogy a nagymama és papa itt lakik közel, a másikak meg tanyán. Oda minden hét végén megyünk. Az se lenne jó, ha anyu dolgozna. Nem is tudom elképzelni. Mire jövünk, ő megfőz, kitakarít, de nagyon mérges, ha hazajövünk és felbomlik a rend. Apu meg teherfuvarozó. De mióta Józsika van, azóta nem volt olyan sűrűn dolgozni. Én is hamarabb hazaérek. Sokszor jönnék már az utolsó óráról. Persze, kell tanulni, mert boltos leszek, ahol ruhákat árulnak. Szeretek öltözni. Csak nem nagyon tudok a ruhámra vigyázni. Ha vendégségbe megyünk, eszek pár falatot, valahogy mindig leeszem, mint apu az ingét. Én olyan vagyok, mint apu. Szerintem ma jó a gyerekeknek. Nem szerettem volna abban az időben élni, mint a mamáék, mert háború volt, nehezebb munka, mint most, még a gyerekeknek is ... Nekem is biztosan lesz legalább két gyerekem ... — s „gyakorlásként” nekikezdett Józsika pelenkázásához... Utazás a jövőbe A XXV. századba repít Alfred Bester Tigris! Tigris! című könyve. A Vénusz, a Föld, a Mars és a külső holdak élőlény lakta világában Gulliver Foyle Nomád űrhajóját támadás érte, a Mars és a Jupiter között félúton. Foyle majd’ félévi eszméletvesztés után tért magához a lebegő roncsban. Reménytelen helyzetében minden erejét összeszedve megpróbál menekülni, élni akar! Hogyan jutott el az űrhajójáról az aszteroidák egyikére? Hogyan szabadult meg a Tudós Nép őrültségeitől? Hogyan találta meg a belső bolygók flottája őt a Mars pályáján kívül? Hogyan keresi Foyle az űrben őt cserbenhagyó űrhajósokat? Megtudod a Sci-fi mesterei című könyvsorozat új kötetéből. A két politikai nagyhatalom közötti fegyverkezési versengés egyszerre értelmét veszíti, amikor a Föld égboltján megjelennek az idegenek űrhajói. Az arcúkat és megjelenésüket szigorúan titkoló lények gyámkodnak a földi élet felett, helytartóikon keresztül tartják a kapcsolatot a földi hatalmakkal. Jan Rodricks kíváncsisága, vakmerősége határtalan; ki akarja deríteni, kik is ezek a titokzatos idegenek. Potyautasként felszökik az egyik űrhajóra, hogy eljusson az idegenek Földön kívüli támaszpontjára. Mi lesz felfedezése? Mi várja visszatértekor a Földön? Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című könyvéből megtudhatod! A XXI. században játszódik Pout Anderson könyvének történése. Világpusztitó nukleáris háború után városok, civilizáció, kultúra szűnt meg, az emberi életforma a középkori szintre süllyedt vissza a Földön, világrészek zord tájakká változtak, az életben maradottak továbbra is ölik, gyűlölik egymást. A Föld felett lebeg egy űrállomás, a Csillag: az ott lévők kontrollt próbálnak gyakorolni a földi lét fölött. Mi lesz a földi élet sorsa? Megtudod Majd ha az Orion fölszáll című könyvből, mely a Galaktika fantasztikus könyvek sorozat új kötete. K. M. ■