Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-04 / 103. szám
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁSODIK NAPJA tikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzését.” A Litvániával kapcsolatos állásfoglalás elfogadását követően — néhány perccel fél öt után— Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke bezárta a parlament alakuló ülését. Zárszavában szólt arról, hogy számos üdvözlő távirat, jóki vánság érkezett az Országgyűléshez, annak tisztségviselőihez, a képviselőkhöz, illetve a nemzet egészéhez bel- és külföldről egyaránt. A plénum nevében Szabad György köszönetét fejezte ki az üdvözletekért, s a képviselők felhatalmazását kérte ahhoz, hogy ezt a jókívánságok kifejezőinek is tudomására hozza. Megítélése szerint az üdvözletek értékes jelei annak a figyelemnek, amely az alakuló ülést kísérte. Ez biztatást jelent az elkövetkezendő munkához. Szabad György kifejezte meggyőződését, hogy az alakuló ülés — a kezdet nehézségeit is figyelembe véve — hasznos munkát végzett. Kérte a képviselőket, hogy teremtsék meg a bizottsági munkában és a személyes felkészülésben a jó folytatás további feltételeit. Egyúttal emlékeztette a képviselőket: az Országgyűlés legközelebb május 9-én, szerdán délelőtt 10 órakor ül össze. (MTI) de a végeredményen nem módosított. A külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetére szövegmódosítás nélkül 198-an — a képviselők 55 százaléka—szavaztak, 149-en ellenezték és 15-en tartózkodtak. Mivel az Országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát fogadta el, a Fidesz szövegtervezetét az elnöknek már nem kellett szavazásra bocsátania. A külügyi bizottság által előterjesztett, és csekély többséggel elfogadott állásfoglalás tartalmazza: „A magyar köztársaság országgyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önren- delkezesi jogának érvényesítését. Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának érvényesülését, valamint a Szovjetunió poli• Hova gurult ez a narancs...? MAROTI KONTRA HARASZTI Bármi lesz a döntés, elfogadják... Az Országos Választási Bizottság felülvizsgálja a Budapest 11. számú választókerület teljes anyagát — döntött a testület csütörtökön, a Parlamentben tartott rendkívüli ülésén. Ismeretes, hogy Budapest 11. számú választókerületében a második forduló eredményének megállapításakor eredetileg Haraszti Miklós (SZDSZ) kapta meg a szavazatok többségét. Az eredménymegállapítás ellen kifogással élt a vetélytárs, Maróti László Ferenc (MDF), s ettől kezdve egymást követték a kifogások és jogorvoslati kérelmek. A jogi procedúra csaknem egy hónapon át húzódott; az SZDSZ és az Országos Választási Bizottság több tagjának véleménye szerint nagy mennyiségű, mégis hiányos dokumentációt, szabály- és törvénysértések sorozatát hagyva maga után. Az ügyben kétszer született fővárosi bírósági határozat. Első alkalommal érdemi — bár a jogászok szerint sok szempontból kifogásolható — döntést hozott a bírósági tanács, a második alkalommal viszont a lényegében hasonló jogorvoslati kérelmet már a hatáskör hiányára hivatkozva adta vissza az Országos Választási Bizottságnak. így végül az OVB-nek kellett határoznia az ügy lezárásának módjáról. . A testület ülésén részletesen ismertették az esetet. Az írásos dokumentumokkal alátámasztott vagy éppen azok hiányáról tanúskodó tények olyan szövevényes ügy képét rajzolták fel. amelyből az OVB több tagjának vélekedése szerint — nincs igazi megnyugvást jelentő kiút. A megoldás módjára javaslatként elhangzott például, hogy az OVB kezdeményezzen törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróságnál. Az ellenérvek: hosz- szadalmas az eljárás; az OVB csak kérelmet nyújthat be, s ebben az ügyben egy ilyen kérelmet már elutasított a legfőbb bírói fórum: az OVB-nek arról kell döntenie, hogy elutasítja vagy jóváhagyja a kifogást. Mindezek miatt ezt a megoldást elvetette a testület. Hasonló sorsra jutott különösebb érvelés nélkül az a lehetőség is, hogy az OVB hagyja helyben a jelenlegi. Maróti László Ferenc javára szóló eredményt. Hosszas vita után jutott arra az álláspontra az Országos Választási Bizottság, hogy all. számú egyéni választókerület teljes anyagát felülvizsgálja. Alátámasztotta ezt a határozatot a - szakértők szerint — felemás, joghézagokkal és ellentmondásokkal tűzdelt választójogi törvény, a Fővárosi Bíróság első végzése, valamint egy felajánlás az érintettektől. Haraszti Miklós ugyanis aki vetélytársával együtt részt vett az ülésen — kijelentette: amennyiben az Országos Választási Bizottság teljeskörűen felülvizsgálja all. számú egyéni választókerület anyagát, az OVB döntését elfogadja. Ehhez a felajánláshoz lényegében csatlakozott Maróti László Ferenc is. (Haraszti Miklós egyébként csütörtöki keltezéssel beadvánnyal fordult az OVB-hez, amelyben a teljes felülvizsgálatot kérte.) így az OVB úgy döntött, hogy még csütörtökön, az esti órákban megkezdi a választókerület anyagának felülvizsgálatát, amelynek során megfigyelőként jelen lesznek az érintettek is. * * * Az ülés végeztével Haraszti Miklós és Maróti László Ferenc nyilatkozott az ügyről és annak megoldásáról az MTI munkatársának. Haraszti Miklós elmondta: az ülésen felsorolt tényekből is kitűnt, hogy a választások tisztaságának garanciális láncolata megszakadt. Ez indította arra, hogy minden lehetséges fórumon éljen a kifogás lehetőségével, hiszen véleménye szerint ennek a választásnak nemcsak szabadnak, de tisztának is kellett és kell lennie. Annak a véleményének adott hangot, hogy a garanciális láncolat megszakadása miatt szomorúan, mégis elégedetten vette tudomásul 32 döntését, jóllehet, igazi megoldásnak az időközi választást tartaná. (Időközi választásra még sor kerülhet, ha a felülvizsgálat után matematikailag megegyezik a két jelöltre leadott szavazatok száma.) Úgy ítélte meg: mivel ebben az ügyben a jogi megoldás egyszerűen lehetetlenné vált, salamoni döntés született. Haraszti Miklós kifejtette azt is: a felajánlás gondolata az OVB vitáját hallgatva született meg benne, s az magyarán azt jelenti, hogy az OVB megállapította eredmény ellen nem emel kifogást. Marót. László Ferenc saját bevallása szerint — laikus lévén — nem lát tisztán jogilag ebben az ügyben. Mint mondotta, lehetséges, hogy az Országos Választási Bizottság jogi csapdába került, ennek ellenére elvileg és erkölcsileg helyesnek tartja a teljes körű felülvizsgálatot. Haraszti Miklós javaslata az OVB döntésének kifogás nélküli elfogadáiT mcgnyerte Ielszésct, bár úgy vélte, hogy emberekről lévén szó, előfordulhat olyan hiba, amely befolyásolhatja az érdemi döntést. Kételyei továbbra is fennmaradtak — hangsúlyozta —, ám ennek ellenére csatlakozik Haraszti Miklós nyilatkozatához, ö is tartani fogja magát ahhoz. Maróti László Ferenc kifejtette azt is: a választópolgárok a szavazáson valódi akaratukat nyilvánították ki, sezt egyik fél sem vonta kétségbe. Tény viszont, hogy a számolásban hibák történtek. Kijelentette: jómaga elfogadta a Fővárosi Bíróság döntését, hiszen az a javára szólt, de ha az OVB felülvizs- ^rí?7Dtan kiderül, hogy eredmény mégis a másik fél javára születik — sezt az OVB minden kétséget kizáróan megállapíthatja, mert a szavazatkötegek sértetlenek azt természetszerűleg el kell fogadnia, mert ez volt a választópolgárok akarata. Abban viszont nem hisz szögezte le végezetül —, hogy f választás eredményét bárki, bármikor is meg akarta volna hamisítani. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: • ÍJ? [ 'es férfi kosárlabda-mérkőzés az 1—8. helyért: Bajai SK Csepel 104:82 (46:45). Baja, Posta S.-sportcsarnok. • A I OTTÓ NYERŐSZÁMAI: 26, 34, 36, 77, 79 Japán diákinvázió Amerikában EJTVE A NATO? A Salem elnevezés hallatán az ember mindenre gondol, csak arra nem, hogy ez egy amerikai település neve. Az alig 2200 lakosú, Nyugat-Virginiában található kisvárost Amerikában sem sokan ismerték mindaddig, amíg napvilágra nem került, hogy az egyik japán egyetem lényegében megvette a helyi főiskolát, s májustól már jönnek is a japán diákok. Salem College évtizedek óta szinte mindig a bezárás határán volt, s három éve már egészen reménytelennek tűnt a helyzet. Ám a 101 éves intézmény számára, két éve, nem várt helyről jött a segítség — Japánból. A tokiói Teikyo egyetem (?) több tucat levelet küldött különböző kisebb amerikai főiskoláknak, anyagi segítséget felajánlva. A sa- lemi főiskola igazgatója végül is válaszolt a megkeresésre, aminek az eredménye egy 20 millió dolláros megállapodás lett. Májusban 200japán hallgató érkezik Salembe, ám számuk 1995-re 500-ra fog emelkedni. Velük együtt 500 amerikai diák is tanul majd a Salem—Teikyo egyetemre átkeresztelt intézményben. Ez a megállapodás része annak a beruházási hullámnak, amelyben japán oktatási intézmények és vállalatok több száz millió dollárt befektetve egyre több japán diákot küldenek tanulni az Egyesült Államokba. Virginia államban például az egyik hatalmas japán vállalat több mint 250 millió dollárt tervez költeni egy egyetem kialakítására, ahol 1993-tól 2000 japán és amerikai fiatal tanulhat majd. Mary- landban a Yokohama akadémia, amelyik különböző szintű iskolákat működtet Japánban, 15 millió dolláros befektetéssel akar létrehozni egy felsőoktatási intézményt. A japánok ilyen jellegű amerikai beruházásaira többféle magyarázat is van. Ázsia-szakértők szerint például a japánok nagyra értékelik az amerikai felső- oktatási rendszer oktatási szabadságát, amely elősegíti a kreativitás fejlesztését. A New York-i székhelyű USÄ—Japán Társaság vezetője ehhez még hozzátette, hogy Japánban sokak számára szinte élet és halál kérdése az, hogy nemzetkö- ziesítsék magukat, mindenekelőtt megértsék az amerikai kultúrát és beszéljenek angolul. Az amerikaiak számára a japánok az égetően szükséges anyagi támogatást hozzák meg és a lehetőséget egy más kultúra megismeréséhez. Ugyanakkor számos amerikai aggódva figyeli az újabb japán befektetéseket, azzal vádolva Japánt, hogy ugyanazt a módszert használja a felsőoktatás terén, mint amivel japán vállalatok kaliforniai bankokat és New York-i ingatlanokat szereztek meg maguknak. Egy japánszakértő szerint ez olyan, mintha hallgatókat exportálnának, ezért különböző helyeket „vásárolnak fel”. Salemben azzal együtt, hogy az egyetem kifizette a főiskola minden tartozását és hitelét, és tulajdonába került a főiskola ingósága, inkább az „egyesülés” szót használják szívesebben. Az egyetemen emellett létesített egy 7 és fél millió dolláros alapítványt, illetve közel 30 százalékkal megemelte a kizárólag amerikaiakból álló tanári kar fizetését. Ezen felül az alapítvány évente 400 ezer dollárnyi ösztöndíjat juttat majd nyugat-virginiai és a közeli államokból származó egyetemistáknak. A tanterv érdekesen alakul, ugyanis a japán diákoknak a japán szokásoknak megfelelő három szemesztere, míg az amerikaiaknak az itt hagyományos két szemeszter lesz egy tanítási évben. Az amerikai hallgatókat értelemszerűen az ázsiai térséggel foglalkozó, míg a japánokat Amerikával kapcsolatos tantárgyak felvételére ösztönzik. A salemiek sem tiltakoznak az „egyesülés” ellen, hiszen az új építkezések számos új munkahelyet teremtenek az amúgy kevés lehetőséget kínáló kis városka lakói számára. A főiskola hallgatói is örülnek a változásnak, bár egy szívfájdalmuk azért mégiscsak van: a judo, a karate és a tenisz bevezetése mellett törölték a választható sportágak listájáról az amerikai futballt. Igaz, senki sem jelezte, hogy ezért elmenne Salemből. Madarász György (Washington) Románia nagykövetségének közleménye Romániában, 1990. május 20-án az Országgyűlés képviselőit és Románia elnökét fogják megválasztani. Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácsnak 1990. március 18-án kiadott 92. dekrétum 19. szakasza alapján a külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazási joggal rendelkezve, a szavazójogukat a román diplomáciai képviseletek szavazókörzeteiben gyakorolhatják. A román állampolgárok, akik 1990. május 20-án a Magyar Köztársaság területén tartózkodnak, szavazhatnak a budapesti román nagykövetség szavazókörzetében (XIV. kerület, Thököly út 72). Ezzel kapcsolatban egyéb információ Románia nagykövetségétől kapható, telefonszám: 1-426-944. Bush aggódik a peresztrojka építőmesteréért Felszámolják a Nyugat harcászati atomfegyvereit és NATO-csúcsérte- kezletet hívnak össze az új európai helyzet megvitatására. Amerika támogatja a helsinki országok csúcsértekezletét is, hogy megvitassák: hogyan kaphatnak a kelet-európai országok nagyobb szerepet a földrész jövőjének alakításában? Ezt jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén George Bush amerikai elnök. — A június végére vagy július elejére tervezett csúcsértekezlet előterében a NATO-nak az átalakuló Európában vállalt jövendő politikai szerepe áll majd. Új stratégiát kell kialakítani a hagyományos fegyverek területén — mondotta az elnök, egyúttal kifejezve reményét, hogy még az idén egyezség születik a hagyományos haderő-csökkentési tárgyalásokon.. Mint szavaiból kitűnt, a bécsi megállapodást az európai csúcstalálkozó előfeltételének tekinti. — Az Egyesült Államok és szövetségesei az európai csúcson, javaslatokat tesznek majd. arra. hogy miként segíthet a helsinki folyamat a szabad társadalmak építésében, hogy biztosíthat fórumot a politikai párbeszédre az.egyesült Európában hangoztatta Bush. Európáról szólva ezúttal nem emelte ki a NATO szerepét. Az elnök megerősítette külügyminiszterének, James Bakernek azt a brüsszeli bejelentését, hogy nem pótolják az elavultnak minősített, Lance típusú harcászati atomrakétákat és nem korszerűsítik a harctéri atomtüzérségei sem. Mindkét esetben az NSZK területén elhelyezett fegyverekről van szó, azokról, amelyek az NDK- és Lengyelország területére irányultak. Bonn részéről közölték, hogy az új helyzetben nem látnak módot ezek korszerűsítésére. Amint aláírták a szerződést a hagyományos haderő csökkentéséről, meg kell kezdeni a tárgyalásokat a Szovjetunióval a rövid hatótávolságú európai atomfegyverek kérdéséről mondotta Bush. Megkérdezték az elnököt arról a híresztelésről, hogy Mihail Gorbacso- vot február 25-én, a nagy moszkvai tüntetések napján puccs fenyegette. Bush közölte, hogy az amerikai hírszerzés sem akkor, sem máskor nem tájékoztatta ilyesmiről. Ő — mondotta nagy elismeréssel adózik Gorba- csovnak, a peresztrojka építőmesterének, mert neki köszönhető, hogy a kelet-európai országok visszanyerték függetlenségüket. — Gorbacsovra rendkívül súlyos teher nehezedik országában elsősorban a gazdasági helyzet miatt. — Az amerikai elnök időnként aggódik egy hatalomváltás lehetősége miatt, amely visszavetné az egész folyamatot. Azok a tüntetések, amelyek a május elsejei moszkvai ünnepségeken Gorbacsov ellen irányultak — folytatta , természetesek egy demokráciában. Amerikában senki nem vonná le ilyen esetben azt a következtetést, hogy a bírált személy helyzete ingatag. — Az elnök hozzátette: egy ország külpolitikáját nem lehet egyetlen emberre alapozni. Annak eszméken, a demokrácia, a szabadság irányába mutató változásokon kell alapulnia. Arra a kérdésre: nem kellene-c módosítani az amerikai külföldi segély- programot, abból a célból, hogy Kelet-Európa nagyobb támagatást kapjon, az elnök azzal válaszolt, hogy jó lenne, ha nagyobb döntési jogköre lenne ebben a kérdésben, amelyben a törvényhozás illetékes, mert akkor például Jamaicának adna nagyobb támogatást. Az elnök elismerte, hogy a Szovjetunió a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon bizonyos kérdésekben visszalépett korábbi engedményeitől. Hangoztatta: erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a csúcstalálkozón megállapodhassanak a START-szerződés alapelveibcn és az idén aláírhassák a hagyományos haderő csökkentéséről rendelkező megállapodást. Mindenesetre bizonyos mértékig foglalkoztatja az USA-t, hogy milyen álláspontot foglalnak el ezekben a kérdésekben a leginkább érintett szovjet katonai körök — mondotta Bush. Bush szerint a Szovjetunió végül is el fogja fogadni az egyesült Németország NATO-tagságát, mert ez szovjet érdek is. Bush megint támogatásáról biztosította a litván-kérdés komprommisz- szumos rendezésére tett nyugatnémet—francia javaslatot és ezen a ponton kijelentette: pártolja Lettország szabadságvágyát. Nekikds párbeszéddel kell törekedniök céljaik elérésére jelentette ki. Az elnök, aki a nap folyamán, mint magánszemélyt, fogadja Kazimiera Prunskiene litván kormányfőt, kijelentette: az Egyesült Államok szívesen vállalna közvetítői szerepet a litván-kérdésben, de erre nincs módja. A MEGBEKELES UTJÁN? Doina Cornea nyilatkozata Doina Cornea véleménye szerint mielőbb arra kell kényszeríteni a román kormányt, hogy hajtsa végre a tanügyi reformot. „Természetesnek tartom, hogy ha léteznek magyar nyelvű iskolák, akkor legyen magyar nyelvű egyetem is. Helyes az a törekvés, hogy Kolozsváron működjék majd magyar egyetem, amelynek az a feladata, hogy az oktatásra és a kutatómunkára képezzen szakembereket” — mondotta. Cornea a Bukarestben megjelenő Valóság részére adott nyilatkozatot. A marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban elmondta: „A napokban jártam Marosvásárhelyen és a környező falvakban. Az emberekkel beszélgettem, magyarokkal, románokkal egyaránt, akik mind a megbékélés útjait keresik. A kedélyek még nem csillapodtak le, pedig szükség lenne egy tisztulási folyamatra”. Véleménye szerint két-három oka is volt az összecsapásoknak. Azzal kapcsolatban, hogy állítólag egyesek Magyarországról röpcédulákat vittek Erdélybe, elmondta, a románok ezekből arra következtethettek: a magyarok igényt tartanak Erdélyre. A Nemzeti Megmentési Frontot bírálta halogató taktikája miatt. De elismerte, hogy a hodaki, libánfalvi és tekei román parasztok „nem saját ötletre indultak Marosvásárhelyre”. Elmarasztalta a román hivatalos szerveket a félretájékoztatás miatt, s hozzátette: „A románok és magyarok kezdenek rájönni, hogy ebben az ütközetben manipulálták őket”. Elmondta, hogy Marosvásárhelyen találkozott a Vatra Romaneasca képviselőivel is. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést nem tudják megoldani sem a kommunisták, sem az új kommunisták. A teljes jogegyenlőség csak a régi gazdaság és ittmaradt ideológia felszámolásával érhető el. A nemzetiségi kérdés csak egy igazi demokratikus alapokon álló társadalomban oldható meg teljesen”. A továbbiakban kijelentette: „A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét nem lehet csak a nemzetiségi kérdéshez kötni, amint azt Tőkés Lászlótól hallottam, mert itt sokkal többről van szó: gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális problémákról, beleértve a nemzetiségi kérdést is. A sajtó, a rádió, a televízió torzít, hazudik, hamisít, elhallgat tényeket. Vajon megérdemeljük-e a kedvezményt és a tőkebefektetéseket mindaddig, amig ezeket a hírközlő eszközöket manipulálják?” Végezetül kifejtette: a nemzetiségi kérdésben a teljes jogegyenlőséget kell megvalósítani, ezért románoknak, magyaroknak és más nemzetiségieknek mielőbb és végérvényesen össze kell fogniuk.
