Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-24 / 120. szám
BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 120. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 24., csütörtök _____________________ M A: TŰNŐDÉS A VEZETŐVÁLTÁSRÓL Elitcsere, de van-e csereelit? (4. oldal) KEN DERM AGOS A KÁDÁR- REZIDENCIÁBAN • HÁROM PERCRE A MINISZTERELNÖKI SZÁLLÁSHELYTŐL • NÉVTÁBLÁT HIÁBA KERESTEM Jól védett villa a tetőn (5. oldal) MINISZTERELNÖK: ANTALL JÓZSEF Uj kormányunk van VITA A KORMÁNYPROGRAMRÓL: MDF: TÁRSADALMI IGAZSÁGTÉTELT! • MSZP: MITŐL FORDUL A SZEKÉR? • FKGP: KI KÜLÖNBÖZTETI MEG A ROZSOT A BÚZÁTÓL? • FIDESZ: EZ CSAK FOGALMAZVÁNY! • KERESZTÉKYDEMOKRA TÁK: KÜLPOLITIKAI REALITÁSOKAT! A kormányprogram vitájával folytatta munkáját szerdán délelőtt, nem sokkal 9 óra után, az Országgyűlés. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy az ülésnap kezdetéig már 42 képviselő jelezte hozzászólási szándékát. Az Antall József beterjesztette, A nemzeti megújhodás cimet viselő kormányprogramról, a frakciók nevében, a „vezérszónokok” már kedden délután véleményt nyilvánítottak. A második napon is, a már elfogadott elveknek megfelelően, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egymást követve tették meg észrevételeiket a kormányprogram irányelveivel kapcsolatban. Az első szavazáskor — amellyel a felszólalások időtartamát 5 percben szabták meg — mindössze 229-en szavaztak. A parlamenti pártok számának megfelelően, hatos csoportokba sorolva, gördülékenyen követték egymást a felszólalások. A vita során több méltatlankodó hozzászólásból kiderült, hogy a bírálók nem úgy fogadták a kormányprogramot, mint aminek azt kidolgozói, előterjesztői szánták. Ugyanis megfogalmazói elsősorban a legfontosabb alapelveket kívánták tisztázni ebben a dokumentumban, a tennivalók tételes felvázolására, meghatározására csak később kerítenek sort. Újra és újra elhangzott, hogy e napirend tárgyalásakor kinek mi lenne tulajdonképpen a szerepe, és, talán a félreértések elkerülése miatt, többször is leszögezték :uz ellenzéknek éppen a kormány és a nép érdekében kell bírálnia a programot, a koalíció tagjainak pedig védeniük illik azt, felvilágosítással szolgálva a még kimunkálatlan elemekről. De hogy még e szereposztás betartása mellett sem haladt simán és indulatok nélkül a polémia, arról árulkodott az a momentum. amikor is, a vita menetét megszakítva, soron kívül kért szót Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke. Felszólította a soros elnököt, hogy indokolt esetben éljen a rendreutasítás, sőt a szómegvonás jogával is. Emlékeztetett arra, hogy a vita hevében az egyik képviselő olyan általánosító minősítésre ragadtatta magát az egyik párttal kapcsolatban — nevezetesen pozíciómohóságot emlegetett —, ami szerinte nem illik a Ház méltóságához. Kérte képviselőtársait: kritikájuk élét ne tompítsák, ám véleményformálásukkor ne éljenek méltatlan eszközökkel. A soros elnök is többször felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők tartózkodjanak a személyeskedéstől. A kormányalakító ülésszak második napjának délutánján még mindig kérdéses volt, hogy szerdán estére vajon lesz-e már új kormánya az országnak. A délutáni szünetig 57-en fejtették ki véleményüket a beterjesztett kormányprogramról, és még csaknem tízen várnak arra, hogy elmondhassák észrevételeiket. A délutáni vitában a kisgazdáknak is meg kellett érniük, hogy egyik képviselőjüket kitapsolták a honatyák. Szűrös Mátyás, a soros elnök pedig a vita mederben tartása érdekében kénytelen volt megkérni a képviselőket, hogy tartózkodjanak a személyeskedéstől. A program boncolgatása során a szabaddemokraták több ízben is rámutattak, a szociálpolitikai elgondolások hiányosságaira. Az MDF-es Tarnóczky Attila pedig azzal a javaslattal állt elő: az állami vállalatok vezető posztjaira írjanak ki pályázatokat, függetlenül az érintettek megbízatásának lejártától, hogy a gazdálkodó szervezetek megszabadulhassanak a pozíciójukat érdemtelenül betöltőktől. (MTI) • \\ aller Péter leh ételei Megnyílt a tavaszi BN A Himnusz hangjaival és Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés alelnökének üdvözlőbeszédével szerdán délelőtt megnyílt a 91. BNV, a beruházási javak tavaszi szakvására. Szűrös Mátyás köszöntötte a 28 országból, Nyu- gat-Berlinből és Hongkongból érkezett 1200 kiállítót, továbbá a csaknem 600 magyar résztvevőt és a megnyitóünnepségen jelen lévőket. Mint mondotta: a BNV — miként a múltban — a jövőben is gazdasági életünk rangos eseménye, olyan keréskedelmi fórum, amely nemzetközi kapcsolatainkban a híd szerepét tölti be. Örvendetesnek nevezte, hogy ezúttal —- a gazdaság decentralizálása és privatizálása jegyében — 30 százalékkal több vegyes vállalat, rt. és kft. mutatkozik be itt, mint a múlt évben. A BNV-n délután 14 órakor nyitották ki a vásárkapukat a nagyközönség előtt, és egyúttal megkezdődtek a szakmai rendezvények is. Tizenhét gyártó 21 terméke, továbbá két számítás- technikai programcsomag kapta a vásár nyitónapján' a Kiváló Áruk Fóruma jelzés használati jogát. Közöttük építőipari falazóblokk, tetőcserép, fűtőkazán, hangdoboz és textiláru is szerepel. Sajtótájékoztatót tartott a Videoton, amelyen elhangzott: eddig 19 vegyes vállalatot hoztak létre külföldiekkel. A közelmúltban szoftverek gyártására megalapították a VT Soft Kft.-t egy NSZK-beli céggel, az ugyancsak nyugatnémet Sellel pedig az Euró- pa-szerte ismert és elterjedt, ez idáig COCOM-listán szerepelt System 12 digitális telefonközpontok gyártására vállalkoznak. A francia Puli céggel alapított vegyes vállalat komplett számítástechnikai rendszereket értékesít a világpiacon. (Folytatás a 2. oldalon) PÉNTEKEN NYILVÁNOS ÜLÉS Mire kíváncsi a sajtóvizsgáló bizottság? Az SZDSZ ugyan csak az Axel Springer—Budapest Kft. „lapalapítása- it" (a korábbi, MSZP-tulajdonban lévő megyei lapok két választási forduló közötti több mint gyanús „átalakulását”) kívánta parlamenti különbizottsággal kivizsgáltatni, ám az MDF cs később az MSZP javaslatára gyakorlatilag az egész sajtót megpróbálják.áttekinteni az Országgyűlésbe került pártok megbízottá;. Mit és hogyan kívánnak megvizsgálni? — tettük föl- a kérdést a különbizottság több tagjának. PREPELICZAV ISTVÁN (FKgP): A megyei lapok ügye nem köny- nyű: annak idején más és más politikai erők alapították ezeket. Egyiket a Kisgazdapárt, másikat a Parasztpárt — színes tulajdonviszonyok voltak, és később a kommunista párt „államosította” az újságokat. Azt természetesen mi sem szeretnénk, ha ezeket ezentúl egy multinacionális cég tartaná a kezében, hiszen így ugyanúgy fönnmaradhatna az, egy központból történő irányítás, mint az állampárti rendszer idején volt. Másfelől nem kerülhe(Folytatás a 2. oldalon) Az eredetileg meghirdetett kezdési időpont után fél őrával kezdte csak meg ülésed tegnap, Kecskeméten, Rács-Kiskun Megye Tanácsa, miután a testület tagjai 9 órakor még nem voltak jelen elegendő számban. .4 rendkívüli szünet alatt azonban néhányon még megérkeztek, a tanács határozatképessé vált, s így nem kellett május 30-ára elhalasztani az ülést. Azzal azonban senki nem vitatkozott, amit Gaborják József megyei tanácselnök mondott, hogy a mai tanácsrendszer — a szerdai tapasztalatok is egyértelműen bizonyítják — már túl van működőképessége határain, és sürgető feladat az új önkormányzati törvény meghozása, majd annak alapján a helyhatósági választások kiírása. Ezt követően Gaborják József javaslatot tett a tanácsülés napirendjére, amelyet a testület elfogadott. Az 1989. évi terv és költségvetés végrehajtásáról Kőtörő Miklós köz- gazdasági osztályvezető számolt be. Vitaindítójában hangsúlyozta, hogy Bács-Kiskun megye tanácsainak elmúlt évi zárszámadásán a források elosztását és azok felhasználását akkor tárgyalja és ítéli meg a megyei tanács, amikor ennek alapja, elsősorban az elosztó szerep már a múlté. Az 1989. évi állami költségvetés a belföldi felhasználás mérséklésén belül a közösségi fogyasztás kismértékű növelését, míg a beruházások és a lakossági fogyasztás jelentős csökkenését irányozta elő. Ez a tanácsi feladatok ellátásának pénzügyi-gazdasági feltételeire is kedvezőtlen hatást gyakorolt, s így a megyei tanács a tavalyi költségvetés megállapításakor — elsősorban az infláció miatt az egészségügyiszociális ellátás és az oktatási feladatok addigi színvonalának romlásával számolt. Egyben megállapi- totta. hogy a tanácsi fejlesztési feladatok teljesítésének szinte kizárólagos többletforrása az egyéb bevétel lehet.' A bevételek egyes forrásainak belső megoszlása erőteljesen változott. A szabályozott bevételeken belül meghatározó volt a személyi jövedelemadó. E forrásból azonban nem volt többletteljesítés, mivel az állandó lakóhely nem kaphatta meg (Folytatás a 2. oldalon) AZ ENSZ ERDÉSZETI BIZOTTSÁGOK KÉPVISELŐI A DUNA—TISZA KÖZÉN Előttünk Anglia példája áll? Mint tegnap hírül adtuk, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Fabizottsága és a FAO Európai Erdészeti Bizottsága évi szokásos tanulmányúját Magyar- országon tartja, s képviselőik ennek során a Duna Tisza közi tájkörzetbe is ellátogatnak. A 16 országból érkezett 40 szakember kedden a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdasággal ismerkedett, tegnap pedig a Szentkirályi Egyetértés Termelőszövetkezetbe és a Nagykőrösi Erfa Közkereseti Társaság üzemébe kalauzolták őket. Szentkirályon az olasz gyártmányú tuskózógépet, az Erfa telepén a Nyugat-Európában is a legmodernebb berendezések közé számító Storti fűrészgépsort tekintették meg. A tanulmányút témája a gyorsan növő fafajták — elsősorban az akác és a nyár — termesztése, hasznosítása, de, úgy tűnt, a vendégeket legalább ennyire érdekli a magyar gazdasági reform, ezen belül is a tulajdonviszonyok alakulása. Pordán Béla erdészetvezetőnek, a TSZKF.R képviselőjének nem volt könnyű dolga, amikor azt igyekezett elmagyarázni a norvég, portugál, angol és nyugatnémet szakembereknek, pontosan mit is értsenek nálunk a „szövetkezeti erdő” fogalma alatt. Talán egyedül a bolgár vendégnek nem volt szüksége hosz- szas magyarázatra. C. L. F. Prins úr, a bizottság titkára úgy vélte: a gyorsan növő fafajokból készülő termékek iránt növekedni fog az igény Kelet-Európá- ban, így, Magyarországon is. Ha nem is a mostani, átmeneti időszakban, de a gazdaság remélhetőleg mielőbb bekövetkező fellendülésével mindenképpen. Több házra, papírra, fűrészárura lesz szükség, ezekhez nyilvánvalóan' több ipari fára, és elsősorban is a gyorsan növő fajokra. Az ipar szerkezetének pedig alkalmazkodnia kell a növekvő belső kereslethez. Mint Prins úr elmondta, Anglia nagyjából hasonló helyzetben volt tiz évvel ezelőtt, mint most Magyarország: évente 2 millió köbméter papírfát exportált (Magyarország másfél milliót). Nem tudták feldolgozni, mert nem volt elég ipari üzem az országban, így jobb híján, nyersanyagként, eladták külföldre. Ma már csak any- nyi ipari fát exportálnak, hogy a világpiaci árat „demonstrálni” tudják belföldön. Ha elegendő alapanyag áll rendelkezésre, annak megfelelő ára van, akkor a tőke jön magától — mondta Prins úr, a fa- feldolgozás fellendítésének angol módszeréről. Amihez a magyar szakemberek annyit fűztek hozzá: a biztonságos tőkebefektetés mindazon gazdasági és jogi feltételei, amelyeknek gyökerei Angliában nem tíz, hanem néhány száz évvel ezelőttre nyúlnak vissza, Magyar- országon, sajnos, ma hiányoznak. Az erdészeti szakemberek délután Bugacra látogattak, este pedig továbbutaztak Szolnokra. M. Á. FÉLÓRÁS VÁRAKOZÁS UTÁN MÉGIS MEGKEZDTÉK AZ ÜLÉST A megyei tanács elfogadta a múlt évi gazdálkodásról szóló beszámolót
