Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
\z országgyűlési bizottságok meghallgatták a bársonyszékek várományosait X.- (Folytatás az 1. oldalról) Béla kijelentette, hogy a globális folyamatok figyelembevétele különösen fontos Magyarország számára, amely nyi tottsága miatt a külgazda- ságilag sebezhető országok közé tartozik. Az újonnan felállítandó nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma ezen hatások átfogó Több mint két órán át záporoztak a kérdések Rabár Ferenc pénzügyminiszter-jelöltre, aki kinevezése előtti meghallgatáson jelent meg hétfőn az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága előtt. Egyik legfontosabb feladataként a valódi piacgazdálkodás kialakítását jelölte meg, mégpedig oly módon, hogy számottevően növekedjen a piaci szereplők, azaz a vevők és az eladók száma. Rabár Ferenc a rövid távú intézkedések között sorolta fel a vállalkozások élénkítését, az infláció megfékezését, s a hosszabb távon megvalósítható célok között említette a fizetési mérleg javítását. A leendő pénzügyminiszter úgy Döntő ^fontosságú kérdésnek ítélte az önálló, nemzeti szellemű hadsereg megteremtését Für Lajos, honvédelmi miniszterjelölt. A honvédelmi tárca várományosa az illetékes parlamenti bizottság előtti hétfői meghallgatáson vázolta terveit. — Elsőrendű célként jelölte meg, hogy a négy évtizeden át a hadseregben is uralkodó internacionalista szellemiséget felváltsa a Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága támogatja Keresztes K. Sándor kinevezését környezetvédelmi miniszterré. A testület erről azután döntött, hogy hétfőn meghallgatta a miniszteri poszt várományosának beszámolóját a tárca irányítására vonatkozó elképzeléseiről, s választ kapott az ülésen felmerülő kérdésekre. Keresztes K. Sándor bevezetőjében röviden vázolta életútjának főbb állomásait, szakmai pályafutását. Hangoztatta, hogy miniszterként a kormányzati munkában érvényesíteni kívánja saját szakterülete érdekeit, és számít a legfelsőbb szintű szakemberek munkájára. Megítélése szerint a környezetvédelem úgyszólván valameny- nyi szektora válságban van, ugyanakkor a gazdasági szerkezet- váltás magában hordozza a lehetőAz Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn három miniszterjelöltet — Nagy Ferenc földművelésügyi. Gerbovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési — hallgatott meg. Nagy Ferenc, aki évekig tsz- elnökként dolgozott', majd 1983- ban ment nyugdíjba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulajdoni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag rehabilitálva az elmúlt 40 év során megnyomorított, kisemmizett parasztságot. Nem új földosztásról van szó, hanem a tulajdonjog helyreállításáról. Ez azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek tovább gazdálkodhatnak, ám a földekért ezután — amennyiben a tulajdonos bérbe adja bérleti díjat kell fizetni. A program megvalósítása során a fokozatosságra vs a teljes önkéntességre törekednek. Véleménye szerint nem marad parlagon föld, mivel a szabadon maradt földek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. A bizottság ezután Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszterjelöltet hallgatta meg. Gerbovits Jenő, aki a Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, elmondotta, hogy véleménye szerint nemcsak a földet kell visszaadni a parasztoknak, hanem a gyárat, a bérházat, A társadalombiztosítással kapcsolatos elképzelésektől a paraszolvenciáig. a gyógyszertárak prielemzését, a követendő stratégia kidolgozását vállalja magára. Kádár Béla ezzel kapcsolatban a legsürgősebb tennivalók közé sorolta a KGST-kapcsolatok rendezését, az erőforrások gyors átcsoportosítását az exportképesség javítására, az exporttörekvések „megtámogatá- sát” erőteljes gazdasági diplomácivélte, hogy az idén szinte lehetetlen koncepcionálisan irányítani a gazdaságpolitikát, olyan átmeneti időszak lesz ez az esztendő, amelyben szinte csak tűzoltómunkára futja az új Pénzügyminisztérium erejéből, s az egyetlen fő cél az ország fizetőképességének fenntartása lesz. A kérdések közül több is érintette a privatizációt, jó néhány képviselőt érdekelt a pénzügyi tárca várományosának ezzel kapcsolatos véleménye. Rabár Ferenc kifejtette, hogy főképpen a Híd csoport tanulmányát tartja mérvadónak, bár ennek kidolgozásában nem vett részt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az új kormánynak nemzeti gondolkodás, a nemzettel való azonosulás szemlélete. Mint mondotta: ehhez elengedhetetlen, hogy a korábbi eszmerendszer jegyében nevelt tiszti és tiszthelyettesi állományt minél hamarabb átképezzék. A bizottsági meghallgatáson több képviselő is érdeklődött arról: miként képzeli el a jövőbeni miniszter hazánk és a Varsói Szerséget a változásra. Fontosnak ítélte, hogy a környezetvédelmi kérdéseket a gazdálkodók mérlegeljék, enélkül ugyanis a termelés költségei mindenképp nagyobbak lesznek. A környezetügy nemzetközi kapcsolatait érintve leszögezte: a nemzetközi kötelezettségvállalások rá fogják kényszeríteni a kormányzatot arra, hogy a környezet- védelmi szempontokat figyelembe vegye, érvényesítse. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy az ellenérdekelt ágazatoknak tudniuk kell: ha nem nyújtanak erkölcsi, politikai, anyagi támogatást, nem csupán a környezetvédelmi miniszternek kell leköszönnie, az egész kormánynak mennie kell. Keresztes K. Sándor a rövid távú intézkedések közé sorolta az egységes, integrált környezetvédelmi információs rendszert, egységes adatbázis megteremtését. Sürgető a különböző üzleteket az eredeti tulajdonosoknak. Ez utóbbi az ő magánvéleménye, a kisgazdapárt földprogramját viszont mindenképpen következetesen végig akarja vinni. Véleménye szerint ugyanis attól kell félni, hogy a termelőszövetkezetek előbb szétesnek, mint ahogy a parasztok hozzájuthatnak . földjeikhez. Az állami támogatás megszűnésével a jelenlegi vagyonmentés következtében a gazdaságok mind nagyobb része ellehetetlenül. Bár tárca nélküli miniszterként fog — a tervek szerint — tevékenykedni, a Földtulajdonnal kapcsolatos problémák megoldására, a jogi rendezésre mindenképpen egy programiroda létrehozását tartja szükségesnek. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszterjelölt magáról annyit mondott el, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, évekig a MÁV-nál dolgozott, jelenleg pedig a Győr— Sopron- Ebenfurti Vasútnál lát el vezetői teendőket. A közlekedés’ és a hírközlés jelenlegi helyzetét válságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számottevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért, véleménye szerint, összehangolt fejlesztésre van szükség a vasúti, közúti, légiközlekedésben, valavatizálásától a fogamzásgátlásig, a tárca egész tevékenységét átfogó kérdéseket tettek fel az Országgyűával, Magyarország és a különféle regionális szervezetek viszonyának javítását. Összefoglalva stratégiai elképzeléseit, Kádár Béla egy gyors, ugyanakkor szakaszos gazdasági- rendszer-váltás mellett foglalt állást, amelynek végcélja egy jól működő szociális piacgazdaság felépítése. nem szándéka felülvizsgálni valamennyi korábbi privatizációs ügyet, hiszen ez sok esetben fölösleges zaklatással járna, és elriasztaná a befektetni szándékozó külföldieket. Ugyancsak kérdésre válaszolva Rabár Ferenc leszögezte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást nem szándékozik megváltoztatni az új kormány, tartja magát az eredeti feltételekhez. A leendő pénzügyminiszter nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a költségvetési hiány további csökkentése érdekében sor kerüljön, egyebek között, az energia- hordozók fogyasztói árának növelésére. ződés viszonyát. Für Lajos egyetértett azzal, hogy a végső cél a Varsói Szerződésből való kilépés, ám hozzáfűzte: jelenleg a VSZ- tagság megszüntetése nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. A teljes rendezés ugyanis csak kétoldalú tárgyalások során érhető el, így elsősorban a Szovjetunióval, illetve a többi tagállammal folytatott eszmecsere útján. feladat a levegőtisztaság fokozottabb védelme. A miniszterjelölt elképzelhetőnek tartja a gépkocsik évenkénti vizsgálatát, legalábbis ami a füstkibocsátásukat illeti. Fokozni kell a közúti ellenőrzéseket, s emelni a bírságok összegét. Szólt még a hulladékártalmatlanítás, a természetvédelem kérdéseiről, s egy közelebbről nem részletezett környezetminőség-ellenőrző hivatal felállításáról, amely a tárca mellett működne, folyamatos állapotmérést végezve. Keresztes K. Sándor elképzelhetőnek tartja a környezetügyi szószóló intézményének bevezetését a parlamentben, s hangoztatta azt is, hogy a különböző, környezetvédelemre létrejött alternatív szervezeteket partnerként kívánja kezelni, intézményes bevonásukat a minisztérium munkájába elengedhetetlennek tartotta. mint a hirközlésben, ami csak a privatizáció, a külföldi tőke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsúlyozta: szükség van az érvényben lévő nemzetközi szerződések felülvizsgálatára is. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy tervezi a közlekedési koncepció felülvizsgálatát, az új elképzelést egy éven belül terjeszti a parlament elé. Szükség van a MÁV átszervezésére is, a Magyar Államvasutaknál 130 ezren dolgoznak, a létszám mintegy 20-30 százaléka felesleges. A hírközlés korszerűsítésével kapcsolatban elmondta, hogy jónak tartja a már megkezdett tízéves fejlesztési programot, amely 400 milliárd forintot irányoz elő erre a célra. Véleménye szerint ezt a programot csak kismértékben kell átalakítani. A haéai ipar a program megvalósításába jelenleg csak részben tud bekapcsplódni, elsősorban 'a fejlett technikát gyártó külföldi cégektől kívánják megvásárolni a szükséges berendezéseket. A későbbiekben a magyar ipar mind több területen verseny- képessé válik, nagyobb részt vállalhat a hírközlés korszerűsítésében. Ma délelőtt további miniszterjelöltek meghallgatásával folytatja ülését a gazdasági bizottság. lés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának tagjai dr. Surján László népjóléti miniszterjelöltnek. A kereszténydemokrata politikus a hétfő délutáni bizottsági ülésen elsőként röviden ismertette életútját, szakmai pályafutását, s a Nagycsaládosok Országos Egyesületében végzett közéleti ténykedését. A nagy tetszéssel fogadott, szubjektív hangvételű bevezető után a képviselők érthető módon konkrétumokra voltak kíváncsiak. A leendő miniszter, ennek kapcsáig elmondta, hogy bár már megkapta elődjétől a „leltárt”, még nincs birtokában a tárca helyzetére vonatkozó összes információnak. Kérdésekre válaszolva kifejtette: halaszthatatlan a társadalombiztosítási rendszer átalakítása; ezen belül is kiemelt feladat a legalacsotanítás. A hosszú kínlódás után, most végre jött volna egy nyugalmi időszak ... Én az egyház jogait nem vitatom. A Berkes azonban — tekintettel az óriási érdeklődésre — megérdemli, hogy megfelelő feltételek között működjék. Ha szűkösen is, de megfértünk itt. S ha már költözünk, vegyük számításba, hogy az idők során ezt az épületet is kinőttük. Az idén 307 gyereket kellett elutasítanunk helyhiány miatt. Kecskeméten kívül még öt város tanulói jelentkeznek hozzánk, s akkor a környező falvakról még nem is beszéltem ... Szükség van tehát a terjeszkedésre. Új iskolát építeni drága mulatság lenne, ezért valami más megoldást kell keresni. Szó esett arról, hogy esetleg a homokbányái laktanyaisnyabb nyugdíjak felemelése a létminimum szintjére. Ez 0,7 milliárd forintba kerül; ennek fedezete a TB 1 milliárdos tartaléka lenne. A járulékok emeléséről „szó sem lehet” — mondotta —, azonban a járulékot be is kell fizetni! A társadalombiztosítás első negyedévi 15 milliárdos deficitje éppen az elmaradt befizetésekből származik. A miniszterjelölt szerint — egyebek között — emelni kell a körzeti orvosi ellátás színvonalát, ez pedig csak a családi doktor intézményén keresztül érhető el. A fogamzás- gátló szerek káros hatásait firtató kérdés kapcsán rámutatott: nyílt információkra van szükség, nem lehet eltitkolni egyes gyógyszerek esetleges mellékhatásait. Egyébkóla megüresedő épületébe költözhetünk. Ez a lehetőség nekünk'üs tetszik, a dolog viszont nem rajtunk múlik. A mi hajlandóságunkon kívül egy döntés is szükségeltetik . . . — Mikor dönt a tanács a homokbányái iskola épületének odaítéléséről? — Döntésről még korai lenne beszélni — véli dr. Adorján Mihály, a városi tanács elnöke. — Egyelőre még azt sem tudjuk, mikor ürül ki a szovjet iskola. S ha kiürül majd, akkor sem lehetünk biztosak afelől, hogy Kecskemét térítésmentesen megkapja az épületet. Erről majd a magyar kormány dönt. Addig legfeljebb tervezgethetünk, egyeztethetjük elképzeléseinket. És várakozunk . .. F. M. ként is minden veszélyről, amelynek a lakosság ki van téve, széles körű tájékoztatást kell adni. A családvédelem témakörét érintve fontos szempontként említette a gyermekek családban való nevelkedését. Kinevezése esetén, miniszterként törekedni fog arra, hogy minél több gyermek kerüljön nevelőszülőkhöz, mert ott méltóbb körülmények között nőhet fel, mint az intézetekben. Dr. Surján László szerint — aki egyébként patológus, amely szakterületre nem jellemző a paraszolvencia — a hálapénzt teljesítményorientált finanszírozással lehetne megszüntetni, ám ez minden bizonnyal csak egy hosszabb folyamat eredménye lesz. Az MTA közgyűlése — Történelmi időpontban ült össze 150. közgyűlésünk: az 1988 tavaszán kezdődött békés forradalom — amely deklarálta a rendszer modellváltást célzó radikális átalakítási elveit —, 1990 tavaszára, az általános, titkos és szabad választások lebonyolításával, a népképviseleti parlament* összehívásával és a többségi pártkoalícióból formált kormány megalakításával, a rendszerváltás jegyében, napjainkban fejeződik be — ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Berend T. Irán, az Akadémia elnöke a Magyar Tudományos Akadémia ez évi közgyűlésének megnyitásakor hétfőn, az Akadémia kongresszusi termében. Egy erősebb, függetlenebb, semmiféle állami hivatalnak, bürokráciának alá nem rendelt, demokratikus önkormányzatú Akadémia szolgálhatja majd a tudomány, és ezáltal a nemzet ügyét — hangsúlyozta Berend T. Iván. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tisztelettel és meleg barátsággal köszöntötte a közgyűlést. Tudom — mondotta —, hogy az a teljesítmény, amit a Tudományos Akadémia tagjai, az Akadémia intézetei nyújtanak, örök értéket képviselnek, de elté- kozolhatók. Kívánom, hogy ezeket az értékeket soha ne tékozolják el — mondotta. A felhalmozódó tudás olyan eleven, erővé váljék, ami áthatja a magyar életet. Ez a hajtóerő fék is legyen, amikor ordas erők fenyegetnek. Kívánom a Tudományos Akadémiának, hogy soha ne kövüljön meg, mindig követni tudja az élet változásait — hangsúlyozta az ideiglenes köztársasági elnök. Berend T. Iván, az elnökség beszámolóját kiegészítő beszédében hangsúlyozta: hiba lenne a kutatáshoz szükséges anyagi feltételeket kizárólag a költségvetéstől várni. A kutatás anyagi forrásaihoz, autonómiánk materiális megalapozásához nélkülözhetetlen az Akadémia saját vagyonának elismertetése. A privatizáció során kimunkálható, hogy más intézményekkel együtt az Akadémia is részvénytulajdonossá váljon, és így jövedelemre tehessen szert. Láng István főtitkári beszámolójában felhívta a figyelmet: nagyon fontos, hogy a kormány stratégiai kérdésként kezelje a tudomány, a felsőoktatás és a műszaki fejlesztés ügyét és ezeket jelentőségüknek megfelelő mértékben támogassa. Biztosítani kell a kutatás alkotmányban rögzített szabadságát, a kutatási és oktatási intézmények lényegesen nagyobb önállóságát. Szükséges az is, hogy kormányzati eszközökkel javítsák az egyetemi kutatás, a posztgraduális képzés, a kutatói utánpótlás feltételeit. A közgyűlés első napján megválasztották az Akadémia új tagjait. Ez alkalommal 34 rendes és 58 levelező tag került a testületbe. Közöttük vannak azok is, akiket korábban politikai okok miatt mellőztek. Megválasztották továbbá az új tiszteleti tagokat, köztük Teller Edét, a világhírű fizikust. Az idén első ízben — az Akadémia új alapszabályának előírásai szerint — a külföldön élő tudósok közül úgynevezett külső tagokat is választottak. A közgyűlés csütörtökön folytatódik. (MTI) IZRAEL Feszültség a véres vasárnap után Az utóbbi két évtizedben talán soha nem volt még olyan nagy a feszültség az Izrael által megszállt palesztin területeken, mint hétfőn, a véres vasárnap után, amikor Tel- Aviv egyik külvárosában egy leszerelt, de katonaruhában levő izraeli polgár agyonlőtt nyolc palesztin munkást, legalább egytucat- nyit pedig megsebesített. A hatalmas felháborodás a kijárási tilalom ellenére mind Gázában, mind Ciszjordániában az utcára vitte a palesztin tömegeket, melyekre az izraeli hadsereg megerősített alakulatai tüzet nyitottak: a vasárnapi tragikus mérleg legalább hét halottal súlyosbodott. Hétfőn, dacára az egész gázai-övezetre, az összes ciszjordániai varosra és menekülttáborra elrendelt kijárási tilalomnak, újabb tömegtüntetésekre került sor, és ugyanolyan „válaszra”: délutánig nyolcvan palesztint ért az izraeli katonák lövése. Három férfi meghalt. A tiltakozás jeleként háromnapos általános sztrájkba kezdtek a palesztinok az Intifada egyesített vezetésének felhívására: bezártak a különböző intézmények, sok helyen kövekből útakadályokat emeltek és fekete zászlókkal, valamint a PFSZ lobogóival emlékeztek a halottakra. Szolidaritásul az izraeli állampolgárságú arabok is munkabeszüntetést határoztak el, helyhatósági szerveik felhívására. Kelet-Jeruzsálem szívében harminc neves palesztin személyiség — köztük "Fejszal Husszeini, a mérsékelt vonalat követő, PFSZ-párti vezető — éhségsztrájkot kezdett, hogy ezzel is mozgósítsa a nemzetközi intézményeket és a külföldi kormányokat a palesztin nép védelmére. Csatlakozott hozzájuk a „Bekét most" nevű izraeli szervezet több tagja is. A HATOS LOTTÓ NYERŐSZÁMAI. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a május havi hatos lottó nyertes számai a következők: 2, 6, 11, 12, 28, 37, pótszám: 33. Jelentkezzen a kutya gazdája! Május 18-án, Kecskeméten, a Lánchíd utcai Planetárium előtt, este, egy fekete, kék futópórázas kutya megharapott egy kislányt. Édesanyja, Énekes Józsefné kéri a kutya tulajdonosát, hogy jelentkezzen az állat oltási lapjával a Kecskemet, Lánchíd u. 2. IV. emelet 27-es lakásban bármelyik nap — de minél előbb — 15 óra 30 után. k Rabár Ferenc: piac — privatizáció — pénzügyi stabilitás1 Für Lajos: nemzeti érzelmű nemzeti hadsereget Keresztes K. Sándor: a szerkezetváltás lehetőség a környezeti változásra Nagy Ferenc: helyreállítani a 47-es földtulajdoni állapotokat Siklós Csaba: fejlesztés az ágazat minden területén I)r. Surján László: halaszthatatlan a társadalombiztosítási rendszer átalakulása Nem mi, hanem a románok beszélnek területgyarapításról Antall József nyilatkozott a Der Spiegelnek Alapvetően mindenkiért felelősséget érzünk, aki magát magyarnak vallja, bárhol éljen is. Ezért elképzelhetetlen, hogy jó kapcsolatokat ápoljunk olyan országgal, ahol elnyomják a magyar kisebbséget — hangoztatta egyebek között a Der Spiegel című hetilap hétfői számában megjelent nyilatkozatában Antall József kijelölt magyar miniszterelnök. Az MDF-politikus arra a kérdésre válaszolt, hogy mit tud tenni fenyegetett honfitársaiért, amikor Erdélyben véresen üldözik a magyar kisebbséget. — Erkölcsi alapunk csak akkor van arra, hogy kiálljunk a külföldi magyar kisebbségért, ha egyidejűleg az országunkban élő kisebbségekkel is a lehető legjobban bánunk. Ez politikánk alapja — jelentette ki Antall, majd leszögezte: — Mindent megteszünk, hogy Európa figyelmét ráirányítsuk a romániai magyar kisebbség helyzetére. Ezeket az embereket anyagilag és eszmeileg egyaránt támogatjuk. Ceausescu bukása után az egyik első segélyszállítmánnyal magam is átmentem, s a helyszíneit tájékozódtam. Antall József felidézte: — Iliescu ideiglenes elnök nemrégiben kijelentette, hogy megérti a két és fél millió romániai magyar iránti különleges érdeklődésemet. Ezt örvendetes jelnek éreztem. — A Der Spiegelnek arra a közbevetésére válaszolva, amely szerint a román nacionalisták azzal az érvvel uszítanak a romániai magyarság ellen, hogy Magyarország ismét kinyújtja kezét Erdélyért, a kijelölt magyar kormányfő magállapította: . — Mi soha nem szóltunk határrevízióról. Tiszteletben tartjuk a helsinki záróokmányt, amely kizárja a határok bárminemű erőszakos megváltoztatását. Nem mi törekszünk területgyarapításra, hanem a román nacionalisták beszélnek nyíltan kelet-magyarországi részek és Moldava bekebelezéséről. Antall József szerint a helyzetet nagymértékben bonyolítja, hogy a román ellenzék soraiban mindinkább nő a megrögzött nacionalisták száma, s ideológiájuk közvetlenül Ceausescu nacionalizmusához kapcsolódik. — A románoknak egyszerűen ellenségképre van szükségük, s ez Magyarország. Az ellenzékkel ellentétben — mutatott rá — a román ideiglenes kormány kevésbé nacionalista. Igaz, kompromittálódott a nép szemében, mivel nem kevés munkatársa volt kommunista, vagy szolgált Ceausescu alatt. Másrészről azonban puccsot hajtottak végre Ceausescu ellen — egyébként minden bizonnyal Mihail Gorbacsov hallgatólagos jóváhagyásával. A magyar államférfi — a Szovjetunió belső helyzetéről alkotott véleményét firtató kérdésre válaszolva — kifejtette: — Úgy vélem, hogy a peresztrojka aligha hajtható végre úgy, ahogy azt Gorbacsov eredetileg meghirdette. A többi között azért nem, mert a kommunizmus a valóságban megreformálhatatlan. Szomszédként abban vagyunk érdekeltek, hogy a Szovjetunió előbbrejusson — és az utolsó orosz katona is mielőbb elhagyhassa Magyar- országot. A Der Spiegel szerkesztője megkérdezte: nem tart-e attól, hogy egy esetleges szovjetunióbeli puccs feltartóztathatja a demokratikus fej- ' lődést Magyarországon és máshol Kelet-Európábán? A miniszterelnök rámutatott: — Nem hiszem, hogy 1956 még egyszer megismétlődhet, s az oroszok bevonulnának hozzánk, vagy ismét szoros katonai szövetségbe kényszeríthetnének bennünket. Mindenki döntésre vár (Folytatás az 1. oldalról)
