Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-21 / 117. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 21. Készek Gorbacsov megsegítésére KILLARNEY. A nyugat-európai tizenkettek külügyminiszterei kifejezésre juttatták azt az egyöntetű szándékukat, hogy az Európai Gazdasági Közösség Mihail Gorbacsov támogatására siet, ha a romló szovjet gazdasági helyzet veszélybe sodorná a peresztrojka ügyét. A hírt jól értesült diplomáciai források közölték szombaton. A tizenkettek diplomáciai vezetői az Írországi Parknasillá- ban tartott nem hivatalos tanácskozásukon aggodalommal szóltak Mihail Gorbacsov helyzetéről, és valamennyien támogatásukról biztosították a szovjet elnököt. Diplomáciai források szerint a miniszterek azzal bízták meg Roland Dumas-t, a francia diplomácia irányítóját, hogy legközelebbi moszkvai látogatásán tolmácsolja az EGK külügyminisztereinek a litván kérdésben elfoglalt álláspontját. Roland Dumas május 25-én érkezik Moszkvába Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kíséretének tagjaként. — A keletnémet lapok többsége üdvözölte és „nagy jelentőségű” eseménynek minősítette szombaton a két Németország, gazdasági, pénzügyi és szociális uniójáról előző nap aláírt államszerződést. Egyes újságok azonban azt írták, hogy a legnehezebb tennivalók az NDK-ra várnak, és hogy az államszerződés valójában „visszavásárlási szerződés”. Az SPD népszavazást követel a német egységről BONN Erwin Huber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára figyelmeztette az SPD-t, hogy az államszerződés aláírása után ne kezdjen politikai obstrukciót a német egység ellen. Szerinte ugyanis sok jel arra mutat, hogy a szociáldemokraták vagy a Bundesratban, vagy más módon szembe kívánnak szállni a szerződéssel. A CSU-főtitkár egy alsó-bajor- országi pártgyűlésen ennek egyik példájaként említette, hogy az SPD népszavazást követel a német egységről, holott a szerződés is az NSZK-alapszerződés 23. cikkelye, vagyis az NDK-tartományok csatlakozása alapján tartja lehetségesnek az egység megvalósulását. Szavai a többi között Herta Däubler- Gmelin asszonynak, az SPD helyettes elnökének szombati nyilatkozatára vonatkoztak, amelyben a politikusnő - egy nappal a szerződés bonni parafálása után — tárgyalásokat követelt egy újabb NSZK— NDK szerződés aláírásáról. Elképzelései szerint ebben fontos belpolitikai kérdéseket kellene szabályozni, így például körvonalazni, hogy milyen is legyen a német egység. Ennek az újabb bonn—keletberlini egyezségnek szerves része lehetne az SPD-elnökhelyettes meglátásában az is, hogy új össznémet alkotmányt dolgoznának ki az NSZK-alaptörvényre, nemkülönben NDK-ból érkező javaslatokra támaszkodva. Däubler-Gmelin újra követelte a német egységről való népszavazás megtartását, és — a bonni kormánykoalíció pártjaival ellentétben — elsietettnek vélte, hogy már legkésőbb jövő év január 13-án össznémet választásokat rendezzenek. Az SPD vezette tartományok — lapjelentések szerint — arra készülnek, hogy az államseerződés törvényhozási folyamatában még javításokat eszközöljenek ki az NDK-üzemek és -termékek védelmére a rájuk szakadó új versenykörülmények között. HOLLAND KITÜNTETÉS A PÜSPÖKNEK Tőkés László nyilatkozata Szabadság érdemrenddel tüntették ki szombaton, a hollandiai Middleburg városában Tőkés László nagyváradi református püspököt. Tőkés László bátor kiállása tavaly decemberben országos felkelést robbantott ki Romániában, és elsöpörte Nicolae Ceausescu diktatúráját. A magyar nemzetiségű püspök a kitüntetést személyesen vette át. Utána a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a vasárnapi választások sem hoznak stabilitást Romániának, ha a választások győztesei nem kezdenek párbeszédet a legyőzőitekkel. Elképzelhetőnek tartotta, hogy egy éven, vagy még rövidebb időn belül Romániában újabb választásokat kell tartani, amennyiben folytatódnak a Nemzeti Megmentési Front ellen irányuló tüntetések. Hozzátette: reméli, hogy mindezt Ion Iliescu, a megmentési front elnökjelöltje is világosan látja, és tárgyalásokat kezd az ellenzék képviselőivel. Ion Iliescun kívül az elnökválasztáson további két jelölt indul: Ion Ratiu, a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője. Mindketten nemrég tértek vissza külföldi száműzetésükből. Ä legutóbbi romániai közvéleménykutatás vasárnap közzétett adatai szerint várható, hogy Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jelöltje 70 százalékos elsöprő győzelmet arat. Tőkés László ezzel kapcsolatban kifejtette: nagy probléma Románia számára az ország jövőbeli elnöke. Szerinte ugyanis a három jelölt közül egyik sem felel meg igazán a követelményeknek, annak, hogy a véres diktatúra után az országban igazán demokratikus fejlődés kezdődhessen. DOCTOROW: „IGAZI HAZAFI” Göncz az amerikai sajtóban WASHINGTON Hosszú, igen meleg hangú méltatást közölt Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnökről szombaton a The New York Times. A vezető amerikai lap kulturáljs rovatában mutatta be Göncz Árpádot, kiemelve, hogy a magyar író és műfordító „nemzetének a szovjet uralommal szembeni ellenállásának jelképe lett”. A riport idézte E. L. Docto- rowot, a világhírű amerikai írót, akinek Göncz (a kortárs amerikai irodalom annyi más alkotása mellett) két regényét fordította magyarra. Doctorow a héten New Yorkban találkozott fordítójával és „igazi hazafiként” jellemezte, aki egyúttal „rendkívül szerény”. „Az új demokráciák, Csehszlovákia, Magyarország, bíznak a nem hivatásos politikusokban. Ezért úgy fordultak Václav Havel és Göncz Árpád felé, mint az amerikaiak JefTer- sonhoz. és Madisonhoz (a 19. század eleji, íróból lett amerikai elnökökhöz). Az ő számukra a politika csak átmeneti közszolgálat volt, szabadabban beszélhettek, cselekedhettek, hiszen nem a politikából éltek, nem kellett félteni az állásukat. Sajnálom, hogy ez az eszme nálunk eltűnt” — mondotta Doctorow. A The Washington Post szombaton ugyancsak részletes, fényképes tudósításban mutatta be Göncz Árpádot. A lap a magyar államfő sajtóértekezletéből azt emelte ki, hogy Mihail Gorbacsov gazdasági támogatását javasolta a Nyugatnak, a stabilitás fenntartása érdekében. A Post idézte az elnök véleményét arról, hogy az új keleteurópai kormányoknak biztosítékokat kell teremteniük a nemzetiségi jogok védelmére. Az országos közművelődési rádióhálózat (PBS) pénteken este hosszabb interjút közvetitett a köztársasági elnökkel. Bírálják az Államelnökséget A szlovén és horvát kormánypártok együttműködése BELGRÁD. A szlovéniai és a horvátországi szabad választásokon abszolút többséget szerzett, jobbközép irányzatú nemzeti pártok — a DEMOS (Szlovén Demokratikus Ellenzék), illetve a Horvát Demokratikus Közösség—képviselői a két elnök, Jozef Pucnik és Franjo Tudjman vezetésével a horvátországi Otocacon kétoldalú együttműködésük erősítéséről és a jugoszláv belpolitikai helyzetről tárgyaltak. Találkozójukról kiadott állásfoglalásukban hangoztatják: aggodalommal fogadták a jugoszláv Államelnökségnek azt az értékelését, amely szerint az alkotmányos rend és a szövetségi törvények megsértése miatt sürgős intézkedéseket kell foganatosítani az ország területi és politikai integritásának védelmére. A dokumentum megállapítja: úgy látszik, hogy a jugoszláv Államelnökség az ország területi és politikai integritása, valamint alkotmányos rendje veszélyeztetésének tartja a szlovéniai és a horvátországi parlamenti demokrácia, a többpártrendszer és a jogállam létrehozását. Mindez a szlovén és a horvát nép nemzeti szuverenitásának figyelmen kívül hagyását, Jugoszlávia egypárti, centrista—unitarista, demokráciaellenes modelljének támogatását jelenti. Egyben nyílt fenyegetés a többi jugoszláv tagköztársaság és a két autonóm tartomány felé, hogy szuverenitásuk érvényesítését alkotmányellenes eszközökkel is megakadályozzák. Ez pedig tűzfészket hozna létre a Balkánon és Európában. A találkozó résztvevői elutasították Boriszav Jovicsnak, a jugoszláv kollektív államfői testület újonnan megválasztott szerbiai elnökének a szlovéniai és horvátországi szabad választások alkotmányosságát megkérdőjelező kijelentését is. Franjo Tudjman nyilatkozatában kijelentette, hogy Jugoszláviában bármiféle sürgős vagy rendkívüli intézkedés bevezetése szükségtelen, s nincs olyan erő, amely ezt Szlovéniában vagy Horvátországban végre tudná hajtani. Küldöttség utazott Bonnba Balogh Györgynek (FKgP), az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elnökének vezetésével parlamenti delegáció utazott vasárnap Bonnba, az Interparlamentáris Unió által szervezett leszerelési világkonferenciára. A május 21- étől 25-éig tartó nemzetközi tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség tagjai: Perjés Gábor (MDF), a honvédelmi bizottság titkára, Zombori Mátyás (SZDSZ), a külügyi bizottság tagja, Kovács Jenő (MSZP), az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Miniszteri biztosok felhívása A Minisztertanács ez év eleji határozata a honvédelmi és a művelődési minisztert bízta meg az MLISZ átalakulásával kapcsolatos feladatok ellátásával. Az általuk kijelölt miniszteri biztosok — Szombathelyi Ferenc vezérőrnagy és Hársfai vy Rezső — irányításával jelenleg folyik az MHSZ használatában lévő vagyon felmérése, valamint az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései alapján az MHSZ-szervezetek önkéntes alapon társadalmi szervezetté történő bejegyeztetése. Eddig az MHSZ Központi Lövészklub Budapesti Polgári Lövész Egyesület néven alakult át önálló társadalmi szervezetté. A miniszteri biztosok az átalakulást segitve, a társadalmi elvárásoknak megfelelően az új egyesületet az MHSZ egyik önálló jogutódjának elismerték, ezért a működéshez elengedhetetlenül szükséges vagyon átadására intézkedtek. A miniszteri biztosok ezúton hívják fel a jelenlegi MHSZ-szervezetek figyelmét arra, hogy a továbbiakban akár az egyesülési törvény alapján — a bíróság által \ nyilvántartásba vett — önálló társadalmi szervezetként, akár valamely, már korábban megalakult MHSZ-jogutódnak minősülő szervezethez való csatlakozással folytathatják tevékenységüket. Az önálló társadalmi szervezetté átalakult szervezetek, ha igényt tartanak az MHSZ keretében általuk korábban használt vagyon további használatára, ez irányú igényeiket 1990. július 31-éig a Honvédelmi Minisztériumnak jelentsék be. Az FSZDL első konferenciája A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának vasárnap befejeződött, 1. nyilvános konferenciáján újabb nyolc független szakszervezet tagfelvételét, illetőleg egy szakszervezet együttműködő (társult) tagként való csatlakozását hagyták jóvá. Ezzel az FSZDL-nek 45 rendes, illetőleg 7 társult tagszakszervezete van, s a liga tagságának létszáma mintegy 80 ezresre nőtt. Az FSZDL most felvett szervezetei kizárólag munkásszakszervezetek, s ennek következtében a megalakulásakor csupán értelmiségi szakszervezeteket tömörítő FSZDL-en belül kétharmadosra gyarapodott a munkásszakszervezetek aránya. A kétnapos tanácskozást követő sajtóértekezleten Forgács Pál, az FSZDL elnöke elmondta: a résztvevők elfogadták a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának új alapszabályát, illetőleg programját. Az alapszabály értelmében a liga tagja lehet minden olyan, alulról építkező, demokratikus szakszervezet, amely nem függ valamilyen más — a liga céljaival, alapelveivel szembenálló tevékenységet folytató vagy hirdető — szakszervezeti központtól, továbbá független a munkáltatóktól és a politikai pártoktól. Az alapszabály vitája során a küldötteket legélénkebben az „együttműködő szak- szervezet” státusának kérdése foglalkoztatta. Végül kompromisszumos megoldásként olyan döntés született — tekintettel arra, hogy az együttműködő szakszervezetek általában tagjai más szakszervezeti tömörülésnek is —, hogy az ilyen státus időtartamát az FSZDL tanácsa korlátozhatja. Lényeges változás az eddigiekhez képest, hogy a liga tanácsa döntéseit ezentúl — az alapszabályt és a tagfelvételt kivéve — nem konszenzussal, hanem minősített többséggel hozza. A konferencián elfogadták az FSZDL átfogó, általános programját, amely egyebek között hangsúlyozza: a liga a szolidaritáson alapuló szakszervezeti együttműködés olyan új modelljét hozza létre, amely az egymással hierarchikus kapcsolatban nem álló szervezetek önkéntes együttműködésén alapul. Egyúttal a szakszervezeti politizálás olyan új formáját kívánja megvalósítani, amelyben az érdekvédelem központi célja törvény által biztosított jogok alapján, szerződésben rögzített megállapodások kötése. A program a legfontosabb célok között fogalmazza meg, hogy- a dolgozók érdekképviseletei nélkűl ne születhessen döntés a gazdasági rendszerváltásról. A munkavállalói érdekek érvényre juttatása szempontjából az FSZDL lényegesnek tekinti a kollektív szerződések szabadságának biztosítását a tulajdonformától függetlenül, illetőleg a munka mentesítését az állami túlszabályozástól. A program jogot követel a dolgozóknak arra, hogy beleszólhassanak a tulajdonváltásba, síkraszáll a valódi piaci árak és a szabad béralku mellett. Szorgalmazza a munkapiac jelenlegi intézményi, jogi és pénzügyi rendszerének átalakítását a gazdaságirend- szer-váltással járó munkanélküliség problémáinak kezelhetővé tétele végett. Szükségesnek minősíti, hogy foglalkoztatási törvény szabályozza a munkavállalók jogait, illetve az állam és a munkáltatók kötelességeit egyéni, illetőleg csoportos elbocsátások esetén. A liga konferenciájának zárónapján az FSZDL elnökévé ismét — Forgács Pált választották meg, az elnökhelyettes Horn Gábor lett. A résztvevők ugyancsak megválasztották a liga 11 tagú ügyvivői bizottságát. Románia jövője az urnákban (Folytatás az 1. oldalról) A választások tisztaságának és törvényes rendjének megőrzését Romániában igyekeztek jól előkészíteni. A 100 szakaszból álló választójogi törvény szigorú bírságokat irányzott elő azok számára, akik valamiképpen meg akarják bontani a törvényes rendet. Romániában különleges módszerrel történik a szavazás. A fülkékben nem kellett ceruzát vagy tollat használni, minden szavazásra jogosult személy „votat” feliratú körbélyegzőt kapotj. A fülkében bélyegzőpárna fogadta a belépőt. így három szavazólapra kellett pecsételni: a képviselőházi, szenátusi és köztársasági elnöki szavazólapokra került a kis körbélyegző. Egy szavazólapra csak egyszer lehetett rányomni a fekete színű bélyegzőt. A fehér színű szavazólapokon négyszögekben a bal felső sarokban a .pártok elnevezését találta a szavazó, míg a jobb sarokban a pártok választási jelvényét. Ez a jelvényforma is sajátos jelensége a választásoknak, a Nemzeti Megmentési Front a rózsát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a tulipánt jelölte meg választási jelvényében. A négyszögekben ezenkívül a lajstromos listákat helyezték el. A lényeges az, hogy a négyszögekbe kerüljön a kis „votat” pecsét. Érvénytelenné vált a szavazás, ha a pecsétet úgy ütötték be, hogy annak egy része a négyszög vonalát érintette. A választásokon összesen 88 párt vesz részt. A választójogi törvény „politikai alakulatoknak” tekinti a kisebbségi szövetségeket, amelyek jelölteket állítottak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elsősorban a magyar többségű megyékben számíthat tömeges támogatásra. Az első jelentések alapján a szövetség várhatóan megkapja a kisebbség bizalmát, és akkor harmincnál is több képviselővel lehet jelen a parlamentben. Az RMDSZ jelöltjére adta szavazatát Fazekas János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, a romániai magyarság egyik kiemelkedő személyisége is. Mint az MTI tudósítóinak a szavazás után elmondta: a nemzeti kisebbség, a magyarság érdekében külön levelet is eljuttatott Ion Iliescuhoz, a választási bizottság elnöke útján. Fazekas János a nemzeti kisebbségi jogok biztosítására hívta fel a figyelmét tizenkét pontos üzenetében. Máramaros megyében, déli 12 óráig, a hegyvidéki falvakban a szavazásra jogosultak 25,9 százaléka adta le voksát. Maros megyében is minden probléma nélkül megy a szavazás. Marosvásárhelyről nyugalmat, békés szavazást jelentettek. Temes megyében és Temesváron lelkes hangulatban szavaztak a megyebeliek, a szavazókörzetek előtti hangulatképet az MTI különtudósitói úgy jellemzik, hogy Temesváron a legtöbben a temesvári kiáltvány szellemében adták le voksaikat. Egyes jelekből olyan következtetések vonhatók le, hogy a Nemzeti Liberális Párt az előre jelzett, a közvélemény-kutatás által ismert szavazatoknál többet kaphat. Ilyen trendre következtet az MTI különtudósítója Nagyváradon és Bihar megyében is, ahol vasárnap csaknem 400 ezer választópolgár adta, illetve adja le szavazatát. Nagyváradon, öt különböző helyen, 100-100 megkérdezett szavazópolgár véleményét, illetve leadott szavazatát összesítve olyan kép kezd kirajzolódni, hogy a határ menti nagyvárosban a Nemzeti Liberális Párt 18-20 százalék körüli eredményre számíthat. Ebben a városban a legerősebbnek az RMDSZ és a Nemzeti Megmentési Front tűnik, 30-30 százalékon felüli szavazataránynyal. Az elnökválasztási trend továbbra is Iliescu sikerét jósolja. Ez nemcsak nagyváradi tapasztalat, hanem beleillik az eddig kirajzolódott országos körképbe is. A választás mindenütt folyik, még a büntetőintézetekben is. A választójogi törvény ugyanis csak azoktól vonja meg a szavazás jogát, akik gondnokság alá helyezett elmebetegek, gyengeelméjűek, vagy bírói ítélettel meghatározott időre ettől megfosztottak. így a börtönökben is tartottak szavazásokat. Bukarestben az előzetes letartóztatásban levő Nicu Ceausescu, továbbá Valentin Ceausescu és a diktátor házaspár harmadik gyermeke, Zoja Ceausescu is leadta voksát csakúgy, mint más büntetőintézetiek. A szavazást este 23 órakor fejezik be. Az előzetes közlések szerint a megyék eredményeit hétfő estig összesítik, majd az országos végeredményt csak pénteken hirdetik ki. Természetesen ezt megelőzően már tájékoztató részeredmények, trendek ismertté válnak. A Magyar’ Szívalapítvány szűrőállomása A szív- és érrendszeri megbetegedéseket feltáró, megelőző vizsgálatok elvégzésére, diagnosztizálására alkalmas szűrőállomást avattak vasárnap Nyíregyházán. Ez alkalomból korszerű hazai és külföldi orvosi műszerekből, berendezésekből, gépekből rendezett kiállítás is nyílt a városban. Az 1989-ben alakult és nyíregyházi központtal működő Magyar Szívalapítvány által lérehozott szűrőállomás élvonalbeli műszerei és egyéb berendezései alkalmasak a szívinfarktus összes rizikófaktorának diagnosztizálására. Évente százezer ember magas szintű szűrővizsgálata oldható meg velük. A szívalapítvány úgy tervezi, hogy Veszprémben és Debrecenben is kialakít egy-egy hasonló szűrőállomást. Az elsőt, mint az avatón elmondták, azért Nyíregyházán hozták létre, mert Kelet-Magyarország egészségügyi ellátása még az országos átlagnál is rosz- szabb, s ugyanakkor már ezen a vidéken is ugrásszerűen emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések szánni. A művészeti műsorral befejeződő avató ünnepségen jelen voltak a Magyar Szívalapítvánnyal együttműködő európai és tengerentúli egészségügyi szervezetek képviselői. (MTI) Szavazás a román nagykövetségen Több ezer, többségében magyar nemzetiségű román állampolgár várakozott vasárnap délelőtt Románia budapesti nagykövetsége előtt, hogy élve a lehetőséggel, hazájától, távol is részt vehessen Románia első szabad választásán. A MÁV jóvoltából az ország minden részéből ingyen utazhattak Budapestre. De hiába érkeztek korán, órákig kellett ücsörögniük az utcán, amíg leadhatták szavazatukat Románia elnökjelöltjeire és a választásokon indult pártokra, azok képviselőjelöltjeire. Délig csak mintegy 1500-an juthattak be a követség épületébe, illetve az ott felállított 20 szavazófülke valamelyikébe. A várakozók száma később se csökkent, még az esti órákban is több ezren álltak bejutásra várva a hosszan kígyózó sorban. Fiatalok és idősek, kisgyerekes családok toporogtak, lépegettek türelmesen. — Lassan, nagyon lassan haladunk. Felmerült bennünk a gyanú, hogy emögött is politika rejlik. Talán nem is akarják, hogy mindannyian szavazzunk mondották többen a várakozók közül. A követségen kapott, tájékoztatás szerint este hat óráig mintegy 3500-an szavaztak. Varga Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője, aki több romániai párt küldöttével együtt felügyelte a választások tisztaságát, ebben az időpontban úgy vélte: már nem remélhető, hogy este 11 óráig — a szavazókörzet nyitva tartásáig mindenki bejuthat, hiszen még mindig ezrek várakoznak kint. — Bár szövetségük hangsúlyozta ezután — nem párt, hanem etnikai alapon szerveződött, közképviseleti érdekvédelmi szervezet, mégis részt kíván a hatalomból, ezért indult a választáson és érdeke, hogy minél több magyar nemzetiségű román állampolgár szavazzon. Simion Pop, Románia budapesti nagykövete viszont úgy ítélte: — Jó ütemben zajlott a választás. A követség mindent megtett azért, hogy zavartalanul, gyorsan, minél többen voksoljanak. Este 11 óra után — mondotta — a pártok képviselőinek jelenlétében összesítik a szavazatokat, az eredményt azonnal közlik a bukaresti központtal. A dokumentumokat reggel küldik haza, az első repülőgéppel. Octavian Olteanu, a követség sajtótitkára a várakozók hosszú sorának magyarázataként azt is elmondta: mivel ingyen utazhattak, sok nagyváradi, szálontai, nagykárolyi lakos is Budapestre utazott szavazni. Némelyek Kassáról érkeztek, mert a másik lehetséges szavazóhelyig — Prágáig - hosszabb utat kellett volna megtenniük. Hat autóbusz- nyi román turista, s egy dunai hajó egész legénysége is Budapesten adta le voksát. A sajtótitkár szerint tehát nem lehet csodálkozni azon, hogy még este is hosszú, a szomszéd utcába átkígyózó sorban álldogáltak a szavazásra váró állampolgárok. (MTI)
