Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-18 / 115. szám
1990. május 18. • PETŐFI NÉPE • 3 KECSKEMÉTI VÁROSI TELEV ÍZIÓ Eladáshiba A Kecskeméti Városi Televízió csaknem negyedmillió ember számára készíti műsorait. Ladánybenétől Nyár- lőrincig, Nagykőröstől Ballószögön át még számos más településen ez az — egyelőre hivatalos engedély nélkül működő— adó sugároz hétfőnként egy —másfél órás helyi műsort; szerdánként —cégek szponzorálásával—mozifilmeket vetít, míg vasárnap délutánonként ismeretterjesztő rövidfilmeket sugároz. A fönnmaradó heti csaknem 160 órában a Music Television véget nem érő videoklipjei peregnek a KTV hullámhosszán. Negyedmillió néző ügye: közügy. Nem tekinthető tehát egyetlen ember jogának, hogy aláír-e egy olyan megállapodást, amely kerek negyedszázadra adná át a KTV hullámhosszát — adásszünetben — egy külföldi érdekeltségű társaságnak. Alábbiakban megpróbáljuk bemutatni az eddigi döntések hátterét. Véleményünk e kérdésben az, hogy bármely frekvencia — az a hullámhossz, amelyen rádió- vagy televízióadást lehet sugározni — olyan nemzeti kincs, amely fölött csak tisztázott, törvényes feltételekkel lehet rendelkezni. Azt sem feledjük, hogy a Németh-kormány még tavaly frekvenciamoratóriumot rendelt el. Az ügyet tehát ennek fényében is lehet vizsgálni... — Botrányfelhők a KTV egén? De milyen egyezségről is van szó? — érdeklődtem dr. Szombathy Zoltántól, a városi televízió fő- szerkesztőjétől. — Ez év elején kerestek meg a Makrovision Kft.-tői — mondja dr. Szombathy Zoltán —, és egy szerintem igen vonzó és érdekes ajánlatot ismertettek. Létre kívánják hozni, mondották, a helyi televízióstúdiókat összekötő mikrohullámú rendszert. (Magyarországon jelenleg 51 településen és fővárosi kerületben létezik helyi kábeltelevíziós központ.) Segít*- ségével érdekes filmekkel bővíthet- nénk a kínálatunkat, s lehetőség lenne közös műsorok — például híradók — készítésére is. Vagyis a Music TV — amit saját műsoraink csatornáján adunk — egyoldalú kínálata gazdagodhatna. S nekünk ez egy fillérünkbe sem kerülne. Komoly ösz- szegeket takaríthatnánk meg, mert nem kényszerülnénk filmkölcsönzésre. Szeretném hangsúlyozni: sem a filmek, sem a reklám nem venne el egy fél percet sem a helyi műsortól. Arra is jogunk van, hogy azokat a produkciókat, amelyek botránkozta- tóak, sértik a közízlést, ne engedjük a képernyőre. — Jó elképzelés ez, csak azt nem hiszem el, hogy nem lenne ennél jobb is. A nyilvánosság intézménye talán kikérhette volna e témában a nézők véleményét'is. És úgy tűnik, a gazda, a városi tanács irányítóit is meglepte ez az ügylet. Hogy hipp-hopp és már készen is a szerződés. Elkötelezettség 25 esztendőre... — Televíziónk az a városi intézmény, amely közvetlenül a végrehajtó bizottság felügyelete alá tartozik. A vb számoltat be kétévenként; ez a testület hagyta jóvá a szervezeti és működési szabályzatunkat is. Amelyben szerepel: a főszerkesztő köteles- .sége és joga a tévével kapcsolatos ügyek intézése. Én ezt az üzletet nem tekintem ellentétesnek a szabályzattal. Feladatom, hogy egyre színvonalasabb, színesebb műsorokat kínáljak a közönségnek. — Ismételten kérdezném: miért tartotta titokban ezt a látszatra igen kedvező lehetőséget? Úgy tudom, hogy a munkatársai közül is csak igen kevesen tudtak a tárgyalásokról.-tr Hozzám fut be a legtöbb információ. Én tudom a legjobban az emberek véleményét; hogy mi kellene inkább; minek volt sikere, s minek nem. És miért tartozna egy ilyen döntés, mondjuk egy operatőrre? — Hogy önnek mit írnak vagy mit mondanak az emberek, megtévesztő is lehet. A választásokon például voltak olyan jelöltek, akik nem kaptak fele annyi voksot sem, mint ahány ajániócédulájuk volt... — Akkor inkább úgy mondanám: felhatalmazva éreztem magam, hogy tárgyaljak, hogy aláírjak. Egyébként most már a városházán is részletesen ismerik az ügyletet. Dr. Adorján Mihály elnökhöz még pénteken (azaz: a Kecskeméti Lapok cikkének megjelenése után — A szerk.) eljuttattam az okmányokat. — S mi lesz, ha érvénytelenítik az ön által már jóváhagyott, aláírt megállapodást? — Ezt persze megtehetik. De számolniuk kell azzal, hogy a partnercég — szerintem joggal — a bíróságtól kéri a szerződés jogszerűségének a megállapítását. Hiszen a szervezeti és működési szabályzatból számukra is egyértelmű volt; jogom van dönteni ebben a kérdésben. — Nem zavarta a tárgyalásokat, hogy közben a frekvenciák elosztása ügyében moratóriumot hirdetett az Országgyűlés? — Még a döntés előtt építettük, s helyeztük üzembe az adónkat. Igaz, hogy nincs még kezünkben az engedély! Bár minden illetékes tudja, hogy folyamatosan működik a műsorszóró, még nem állították le a közvetítést. Szerintem az engedély egyébként is csak formai, adminisztratív kérdés. Ez miatt nem szakadhattak volna meg a tárgyalások. — Azt is mondhatjuk: a moratórium ellenére, a határozatot kijátszva ilyen, rejtett alkukkal tovább folyik az osztozkodás a nemzeti kincsként, a helyi önkormányzat vagyonaként is értelmezhető hullámsávokról. Ellenőrizhetetlen praktikákkal így megszerezhetik ezt a remek üzleti lehetőséget (is) a rámenős nyugati tőkés körök ... — Ezt a lehetőséget kizárja, hogy a szerződés prioritást ad a helyi műsornak. Ha lenne pénzünk s erőnk 24 órás városi adásra, ennek sem lehet akadálya. Azt szerettem volna elérni, hogy a város — mint alapító — kedvezményezett legyen. Mégsem értik ezt meg egyesek . . . — Lehet ma egy embernek olyan hatalma, hogy alkudozzon egy egész város pénzén létrehozott stúdió szolgáltatásairól? És egyáltalában: aláírjon egy 25 évre szóló szerződést olyan fontos témában, mint a városi televíziózás? — kérdeztem a városházán Széky Bá- lintné elnökhelyettestől. — Megmondom őszintén, minket is meglepett dr. Szombathy Zoltán főszerkesztő azzal, hogy aláírta a szerződést a Macrovision Kft.-vei. Ráadásul az alku 25 évre szól. Ami félelmetes nagy idő még egy város életében is. Merész elkötelezettség az első ajánlattal jelentkezők mellett. — Dr. Szombathy Zoltán azt mondta, a szervezeti és működési szabályzatban semmi sem zárja ki, hogy ne tárgyaljon. Hogy ne próbálkozzon a stúdió fejlesztésével, az adás gazdagításával. — Szerintem dr. Szombathy Zoltán rosszul értelmezte — az egyébként igen lazán megszerkesztett — szervezeti szabályzatot. Jogászokkal történt konzultációnk után mondhatom: még formailag sem lett volna joga arra, hogy ilyen jellegű kötelezettséget vállaljon. Mi nem is tekintjük megkötöttnek ezt a megállapodást. A végrehajtó bizottságot tájékoztatjuk az. ügyről. Majd szakértők bevonásával alaposabban is megvizsgáljuk a témát. Döntést majd csak a júniusi vb fog hozni az ügyben. Akkor a testület tagjai biztosan figyelembe veszik majd az Országgyűlés médiaügyben felállított ad hoc bizottságának állásfoglalását is. Az ilyen jelentős ügyekben egyébként jobb lenne megvárni a helyhatósági választásokat, amikor az önkormányzat majd felméri a vagyonát, s dönt — természetesen a nyilvánosság bevonásával — a vagyon kezeléséről, működtetéséről. Tehát nem a jó ajánlatokra mondunk nemet, amikor a szerződés érvénytelenítését javasoljuk. Azt szeretnénk, ha valóban versenyeznének a partnereink, mert akadhatnak olyanok is, akik a Mac- rovisionnál is többet kínálnak ezért az igazából még föl sem becsült lehetőségért. Farkas p_ József „ŐK VANNAK MIÉRTÜNK, ÉS NEM FORDÍTVA’ Lázadás a Gőzhajó utcában Annyit beszéltünk már a demokráciáról — a nagybetűsről és a hétköznapiról egyaránt. Mégis úgy tűnik, sokan nincsenek tisztában a szó valódi jelentésével. A Széchenyivárosi Lakásszövetkezet vezetőinek elgondolásai is erről tesznek bizonyságot — amint az alábbiakból kitűnik. Nemrégiben lakógyűlést szervező bizottságot alapított a Gőzhajó utca néhány lakója. A spontán szerveződött csapat küldöttválasztásra készül. — Szeretnénk a kezünkbe venni a sorsunkat. Nem mindegy, ki fog bennünket az elkövetkezőkben küldöttként képviselni, ügyeinkben dönteni és vezetőséget választani — mondja Gyenes Sándor, a bizottság szóvivője. A lakásszövetkezetre is ráfér már a megreformálás . . . Eddig — szabálytalanul — felülről jelölték ki a küldötteket, a listákat a lakásokon aláíratták, s így kimaradt a nyílt szavazásos tagértekezleti döntés. Kissé antidemokratikus eljárás v . Nemrég kiderült, hogy a szövetkezet „választott” küldötteinek megbízatása már tavaly lejárt, ezért az azóta hozott határozatokat és vezetőségi választásokat nem fogadhatjuk el. Sérelmünkkel a Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, amely hivatalosan is megállapította, hogy a küldöttek már érvényes mandátum nélkül, tehát törvény- sértő módon választották meg az igazgatóságot és a felügyelóbi- zottságot. Azonnal óvást nyújtott be, továbbá javasolta a vezetőség újraválasztását. Csakhogy a küldöttválasztö tagértekezleten a lakásszövetkezet elnökhelyettese, az elnök, a már lemondott dr. Kovács László igyekszik saját régi apparátusát átmenteni, s immár mint a „törvényen kívüli” csúcsvezetés képviselője, régi embereivel és felső befolyásával gátat akar szabni a mi demokratikus célkitűzéseinknek. Mi arra törekszünk, hogy minél több lakásszövetkezeti házból sikerüljön — alulról kezdeményezve — feladatukra alkalmas tagokat választani. Olyanokat, akik kétharmados többséget alkotva végre a lakók érdekeit képviselnék. Közös célunk, hogy a leendő küldöttek ne a régi „ejtőernyős” emberek legyenek, akik „kontraszelekcióval” jutottak be és lettek a vezetés jámbor és mindenre szavazó eszközei. Ezeknek a házaknak eddig nem volt igazi gazdája, a vezetőség nem a tulajdonosok jogait és érdekeit tartotta szem előtt . . . — Dr. Kovács Lászlónak be kell látnia, hogy — bár jogászember — megkérdőjelezhető, alkal- mas-e arra a funkcióra, amelyet betölt — fakad ki Bodri Benjámin, a bizottság másik tagja. — Ha lenne elegendő önkritikája, talán maga mondana le. így azonban a lakókra, az általuk választott képviselőkre vár a változtatás. Ehhez azonban az ellenzéki kisebbségből többséggé kell válnunk. Az elnökhelyettes, aki a közös pénzt saját politikai pártjának propagálására is felhasználta, szövetkezetellenes támadásnak bélyegezte a mi tevékenységünket, már akkor is, amikor meg pusztán érdeklődtünk a dolgaik után. Lenne is takargatni- valójuk, hiszen számtalan visz- szásságot, törvénytelenséget követtek el. Érdekes például, hogy nemcsak a tagságnak, hanem még a küldötteknek sem volt alkalmuk elolvasni az alapszabályt. Nem tudtuk, mik a jogaink. Az éves tagértekezleten elmulasztották az ó- és újévi tervszámok ismertetésit, természetesen ezeken az összejöveteleken Tisza menti üdülőhelyeken A korán beköszöntött melegben korábban mehetünk strandolni, napozni is, mint más években. A Tisza- parti üdülőterületekről (képriportunk onnét való) a táj szépséget, a vízi élet már májustól kezdődő fel- élénkülését s a fíirdőzőket — fogyasztókat — zavaró, de még jókor orvosolható ellátási gondokat „hoztuk" magunkkal, filmkockákon. • A kerekdombi gyógyvízben már lubickolnak. • Tiszaalpáron va jón gazdátlan ma rad-e a Tisza-part? • \ teringettet! ( sak nem ezzel a fel- feszített, a tájba nem illő büfével várják nyáron is a kiegyengetett parton megéhezett vendégeket? • Június közepéig főként diákokat várnak a tizenöt faházból álló lakiteleki kempingbe. Május l-jén nyitottak. (Tóth Sándor felvételei) • Míg a nyárfák pelyhes virágját viszi a víz lefelé a Tiszán, a tiszakécskei szabadstrandon a tanács városgazdasági és -fejlesztési osztályának tereprendezői dolgoznak. Néhol elvesznek a partból, néhol hozzátesznek valamennyi földet, hogy ne legyen túl meredek, kényelmesen lehessen rajta napozni. Cirókáék új otthona Kecskemét országos hírű bábszínházának, a Cirókának az utóbbi hetekben a léte is kétségessé vált. Remélt helyüket, a kiszsinagóga épületét nem felújították, hanem lebontották. A hat bábszínészt most a repülőtéri helyőrségi klub fogadta be (Kecskemét, Néphadsereg u. 2.), a jövő héten már ott tartják próbáikat is. A klub részéről a befogadás azért is bizonyul nagylelkűnek, mert ingyen tették. Gond viszont a hat színész munkabére. A csoport reménykedik a városi tanács illetékeseinek jóindulatában. soha nem készült jég Szóltunk már a szabalytalan, felülről jelölt és elfogadtatott küldöttekről és a törvenytelen vezetőségválasztásról. A körzet 182 lakástulajdonosát érinti az ún. kéményperből származó anyagi követelés. A Dutép annak idején a gázfűtést elvezető csöveket élet- veszélyesen szűkre készítette, és a szükséges javítómunka miatt másfél millió forint kártérítést kapott az ésintett körzet. Ebből 40 600 forint jutalmat osztottak ki az igazgatóságnak, azonban a megmaradt összeget nem kapták meg a lakók. S amikor megszavaztuk, hogy a pénzből fizessék ki nekünk a fürdőszobák helyre- állítására saját zsebünkből fordított összeget, dr. Kovács László döntésünk és saját ígérete ellenére ebből kábeltévét szereltetett be. Ezek után már csak azért tudunk hadakozni, hogy a megmaradt összeget csoportosítsuk át a havi költségünk 4-5 évre előre történő fedezésére ... Sorolhatnánk sokáig a minket ért sérelmeket, de nehezen érnénk a végére. Mindenesetre teljes erőbeoo- bással dolgozunk azon, hogy minél többen támogassák és elfogadják az elindított reformfolyamatot, a mindennapi, demokrácia iránti igényünket. És jó lenne, ha végre a lakásszövetkezet vezetősége is belátná, hogy ők vannak miértünk, és nem fordítva. Fejes Mária MEDOSZ-SZAKBIZOTTSAGI BESZÁMOLÓ « Tanácskozás az egészségért Közgyűlést tartott szerdán Kecskeméten a Medosz üzemegészségügyi szakbizottsága, amelynek irányításával közel nyolcvanezer, a nagyüzemi mezőgazdaságban dolgozó ember egészségét óvják, gyógyítását szolgálják az üzemorvosok. Dr. Horváth István, a bizottság elnöke számolt be a bizottság múlt évi tevékenységéről, amely elsősorban a szakmai továbbképzést szolgálta. Különleges élmény volt, hogy az Osztrák Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének közreműködésével a felső-ausztriai tartomány munkaegészségügyi intézetében „szétnézhettek”. Meglátogattak egy rehabilitációs intézetet is, amelynek falai között a balesetben megrokkantak számára próbálják najfy anyagi és szellemi ráfordítással a munkára való képességet visszaadni. A szakbizottság képviseltette magát egyebek között a református egyház „iszákosmentő missziójának” kétnapos tanácskozásán is. A beszámoló, amelyet írásban is megkaptak a közgyűlésen résztvevők, részletesen foglalkozott a hajdúszoboszlói rehabilitációs központ sikeres szolgáltatásaival: eddig 380 beteg — főképpen mozgásszervi — problémáin próbáltak segíteni a 3 hetes kezelési kúrákkal. A negyvenhat taggazdaság által létrehozott intézmény -— éppen az elért eredmények révén — folyamatosan bizonyítja létjogosultságát, valamint fejlesztésének indokoltságát. A szakbizottság pénzügyi helyzetéről elhangzott beszámoló után a bizottság elnöke, megköszönve az eddigi bizalmat, lemondott. Hasonló bejeíentéssel élt dr. Gábris László elnökhelyettes is, aki nemcsak a mezőgazdasági üzemorvosi ellátás alapjainak lerakója, hanem a szakbizottság lelkes mozgatója is volt. Szót kért dr. Zsögön Éva, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet igazgató főorvosasszonya is, aki egyebek mellett a .munkaadók és munkavállalók kötelezettségeinek, az egészség—. s benne a munkaképesség- megőrzésének „piaci” szigorúságáról szerzett USA-beli tapasztalatokat összegezte. Megtudhattuk például, ha bebizonyosodik, hogy a dolgozó nem használta a védőeszközöket, (amiket persze a kenyéradója a rendelkezésére bocsát!), akkor még a magánbiztosító se fizet a bekövetkező betegség esetén. Viszont az is igaz, ha a dolgozó nem volt hibás, a tulajdonos fizet a társadalombiztosítónak meg a betegnek is... Czirmay Tibor, a Medosz főtitkára kissé leegyszerűsített sémát állított föl: ha a dolgozó egészséges, akkor jó a munkafegyelme, növekszik a termelés, nagyobb lesz a hatékonyság... Ez az optimizmus talán kissé túlzó, abban viszont igazat kell adnunk, hogy a mezőgazdaság munkanélkülivé vált dolgozóinak támogatására létrehozott egymillió forintos alapítvány növekedésére'elen- gedhetetlenül szükség volna. A közgyűlés a hozzászólások után megválasztotta az új elnököt a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatójának. Janik Józsefnek a személyében. A közgazdasági elnökhelyettes Czók Gyula (Hortobágyi Ä. G.), a szakmai elnökhelyettes dr. Lányi Borbála főorvosasszony (Kiskőrös) lett. A bizottság új tagokkal is bővült, mert tevékenységüket ez időtől a munkavédelemmel kapcsolatos tennivalókkal kibővíteni egyhangú .szavazással jóváhagyták. N. M.