Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 115. szám Ara: 4,30 Ft 1990. május 18., péntek _______---------------------------------------8-----------------­____________ ____________________________ R ENDKÍVÜLI SZÍN-FOLTUNK Cicciolina éjszakái ,Csak munka után szerelmeskedem!” (7. oldal) BIRKAPÁSZTOR LESZ A PRIMADONNA? .Ebben a színházban mindenki fél..." Búcsúbeszélgetés Nagy Annamáriával (5. oldal) MBtSBSÍ A LEENDŐ KORMÁNYRÓL ÍRJÁK Politikai arénán felül álló szakemberek Az MDF partnerei felsrófolták az árakat A francia sajtó csütörtökön csak rövid hírekben számolt be arról, hogy Antall József az Országgyű­lésben beterjesztette új kormánya névsorát. Egye­dül a Libération foglalkozott bővebb jelentésben ezzel. A lap budapesti tudósítója, Yves-Michel Ri­ols részletesen elemzi a kormány összetételét, a koalíció gondjait és az új kormány feladatait. — Az új kormány „valóban” koalíció, de az MDF nagymértékben uralkodó abban. (. . .) Nyolc miniszteri posztot foglal el és magának tar­totta fenn a kulcsfontosságú posztokat: a belügy­minisztériumot, a honvédelmi minisztériumot és a külügyminisztériumot úja a tudósítás. — Nem seprűzte ki azonban a kisgazdapártot sem: a párt nemcsak a földművelési minisztériumot kapta meg, hanem a három tárca nélküli miniszteri tiszt­ből kettőt. — A lap aláhúzza, hogy a gazdasági posztokra Antall József „a politikai arénán felül álló” szakembereket nevezett ki, hogy „a nemzet­közi pénzügyi intézményeknél megvédjék a ma­gyar gazdaságot, amely tőkehiányban szenved”. A lap szerint a kijelölt új miniszterelnöknek „ne­héz volt kompromisszumot találnia .természetes szövetségeseivel’, a kisgazdák és a keresztényde­mokraták ugyanis felsrófolták az árat”. A tudósítás kifejti, hogy az új kormány legfőbb feladata a gazdasági problémák megoldása lesz s ezért hoztak létre „gazdasági csúcsminisztériumo­kat”. Ismerteti Antall József beszédét, amelyet az Európai Parlament képviselői előtt tartott Buda­pesten, Jeszenszky Géza kijelölt külügyminiszter állásfoglalását a magyar külpolitika céljairól, majd megállapítja: az új kormány tudatában van a reá váró nehézségeknek, ezért tartózkodik a diadalit­tas kijelentésektől. „A két fő koalíciós partner közötti egyensúly továbbra is törékeny marad, a .kormányzati szolidaritást’ majd a tények próbájá­val lehet megmérni” — írja a lap. A csütörtöki jugoszláv napilapok jelentős teret szenteltek Antall József kijelölt miniszterelnök saj­tóértekezletének. Kiemelték, hogy a magyar kor­mány a jövőben miniszterelnök-helyettesek és mi­niszterhelyettesek nélkül fog dolgozni. Felhívták a figyelmet arra, hogy megszűnik az Országos Terv­hivatal. Jelentőséget tulajdonítottak annak is, hogy az államminiszteri posztok helyett tárca nél­küli miniszterek kapnak megbízatást, s közülük Kiss Gyula, a Kisgazdapárt főtitkára, a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozik majd. Látlelet megyénk környezeti állapotáról „Bács-Kiskun megye kör­nyezeti állapotának ismerteté­se” — a műszaki hónap rendez­vénysorozatának keretében ez­zel a címmel tartott előadást Simor József, az Aisó-Dunavöl- gyi Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság (Adukövizig) igaz­gatóhelyettese szerdán Baján, a munkásklubjukban. Az előadó először szűkebb hazánk talajállapotáról adott ismertetést. Mint mondotta, a talajminőség összképében az utóbbi években lényeges válto­zás nem következett be. A ta­lajkémiai vizsgálatok jelentő­sebb savanyodást nem mutat­tak ki; ám néhányszor — rosz- szul adagolt műtrágya miatt — pár esetet feljegyezhettek. Sok, korábbi nagy homoki szőlőtelepítés nem hozta meg a várt hasznot, ezért ezeket a te­rületeket „felhagyták”, s ismét a szél formálja a homokfelszín nagy részét az ember helyett. A megoldás az lehet, ha ezeket a területeket is bevonják az er­dősítési programba. A talajjavításról szólva el­mondta: 1980—1989 között megyénkben 36 ezer hektáron tereprendezést, 48 ezer hektá­ron vízrendezést és 4 ezer hek­táron talajjavítást hajtottak végre. A továbbiakban na­gyobb figyelmet kell a szakem­bereknek fordítaniuk arra, hogy csak annyi vegyszert hasz­náljanak fel. amennyire feltét­len szükség van. Mezőgazdasá­gi termékeink csak így lesznek eladhatók az igényes, nyugat­európai piacokon. A talaj állapotával kapcso­latban Simor József felhívta a figyelmet a tarlóégetés követ­kezményeire. Ez a ma még sok gazdaságban alkalmazott mód­szer rendkívül káros, hiszen (Folytatás a 2. oldalon) RÖVID LELTÁR ÁTADÁS ELŐTT Utolsó ülését tartotta a leköszönő kormány Utolsó ülését tartotta csütörtö­kön Németh iMiklós ügyvezető mi­niszterelnök leköszönő kormánya. A búcsúzó testület tanácskozásán elhangzottakról Bajnok Zsolt, a kormánnyal együtt távozó szóvivő tájékoztatta a magyar és a külföldi újságírókat. Mindenekelőtt azok­ról az adatokról adott áttekintést, amelyek az idei esztendő első há­rom hónapjának gazdasági folya­matait jellemzik. A kormányváltozással ugyan­csak megszűnő-átalakuló Országos Tervhivatal felmérése szerint ve­gyes kép jellemzi a magyar gazda­ság állapotát. A kedvező fordulat előjele, hogy a rubelelszámolású forgalomban a korábbi tetemes ki­viteli többlettel szemben már 250 millió rubel a behozatal aktívuma. A vállalatok körében erősödik a tő­kés piaci orientáció, ami ugyancsak megfelel hazánk gazdasági törekvé­seinek. Gyors ütemben növeked­nek a gazdasági társulások; a tava­lyi négyezer ilyen jellegű gazdálko­dó egység mellett az év első negye­dében újabb kétezer alakult. Ötszö­rös a növekedés a vegyes vállalatok gazdasági tevékenységében. Ami a gazdaságpolitika egyik alapelvét, a szigorú pénzügyi poli­tikát illeti, elmondható, hogy en­nek révén sikerült biztosítani az ország hitelfelvételi lehetőségeit. A kedvezőtlen tendenciákat felso­roló listát az ipari termelés 6-7 szá­zalékos csökkenése vezeti, ami el­sősorban a piac • beszűkülésével magyarázható. A társadalmi fe­szültségek növekedését vetíti előre, hogy a munkanélküliek száma hó­napról hónapra növekszik; az év végére a munka nélkül maradók aránya elérheti a foglalkoztatottak számának 2 százalékát, ami abszo­lút értékben mintegy százezer em­bert érint. A szokásos szóvivői tájékoztatók rendje némileg felborult, amikor a leköszönő kormány nevében azügy- vezető miniszterelnök rögtönzött sajtófogadáson mondott köszönetét az újságíróknak azért a hathatós tá­mogatásért, amellyel hozzájárultak a békés átmenet megvalósításához. A személyes hangvételű búcsúzás al­kalmával Németh Miklós elmond­ta, hogy a nyarat főként pihenéssel fogja tölteni, majd szeptember táján dönt arról, hogy politikusként folytassa-e pályafutását, vagy köz- gazdasági szakképzettségének meg­felelő tevékenységet válasszon-e. (MTI) 61 PÁLYÁZAT 3 MILLIÓ FORINTRA Tegnap döntött a kuratórium A Bács-Kiskun Megyei Tanács által létrehozott, 3 millió forintos tömegkommunikációs alap pályá­zatára 61 pályamű érkezett, s az igényelt támogatások összege meg­haladta a 33 millió forintot. Azaz nem volt könnyű helyzetben az a kuratórium, melyet a tanács össze­hívott, hogy mérlegelve a kétezer- nyi oldalt kitevő pályázatokat, döntsön a 3 millió elosztásáról. Tovább bonyolította e bírálóbi­zottság helyzetét, hogy többen — közöttük a Petőfi Népe is — kifo­gásolták azoknak a részvételét a kuratóriumban, akik egyébként érdekeltek a döntésekben, hiszen lapjuk vagy tévéstúdiójuk is pályá­zott. A kilencfős testületből négy tagot érintett ez a kifogás: Hájas Sándort, a Félegyházi Hírek szer­kesztőjét, Pólyák Albertet, a Kécs- kei Hírek szerkesztőjét, dr. Szom- bathy Zoltánt, a Kecskeméti Váro­si Televízió főszerkesztőjét és Var­ga Istvánt, a császártöltésiek Ká­beltelevíziós Egyesületének titká­rát. Valamennyien lemondtak ku­ratóriumi tagságukról. így a teg­napi döntést öten hozták meg: Nagy István, a megyei tanács mfi­(Folytatás a 2. oldalon) BŐD PÉTER ÁKOS GYORSÍTÁST ÍGÉR Legyünk a kis- és középvállalatok országa! Folytatódott a reformkonferencia Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konfe­renciája csütörtökön folytatódott Budapesten. A részt­vevők a kelet-európai gazdasági reformok megvalósítá­sáról cserélték ki nézeteiket, vitatkoztak arról, gyorsan vagy csak fokozatosan kell-e az átalakulást megvalósí­tani, s a Nyugat miképpen támogathatná az alapvető változásokat Európának ebben a régiójában. A felszólalók számos tekintetben egymással el­lentétes véleményeket fo­galmaztak meg. Onno Ruding volt holland pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap Interim bizottságának volt elnöke, aki neves pénzügyi szakember, és várhatóan ő lesz az ala­kulóban levő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első számú vezető­je, Magyarország helyze­tével kapcsolatban azt a tanácsot adta, hogy az új kormánynak sikeresen kell menedzselnie az or­szág külső adósságát, hogy hazánk első osztá­lyú adós maradjon. Ez nagyon fontos az átala­kuláshoz szükséges külső források biztosítása, a külföldi tőkebefektetők bátorítása szempontjá­ból. Bőd Péter Ákos, az Or­szággyűlés Gazdasági Bi­zottságának elnöke, ipari és kereskedelmi minisz­terjelölt úgy foglalt ál­lást, hogy Magyarorszá­gon mindenképpen meg kell gyorsítani a refor­mokat. Az új kormány gyors gazdasági szerke­zetváltást, privatizációt és külgazdasági reorien- tációt akar végrehajtani. Szerkezetváltás terén el­kerülhetetlen a vesztesé­gesen, nem kellő haté­konysággal működő vál­lalatok rövid időn belül történő leépítése. Az új kormány nyitni kíván a fejlett világ felé, amibe Nyugat-Európa, az USA, Japán egyaránt beleértendő. Bőd Péter Ákos hangsúlyozta: amennyiben megválaszt­(Folyt. 2. oldalon) MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN A kisebbségek elnyomása veszélyezteti a jószomszédi kapcsolatokat WASHINGTON —-A nemzeti kisebbségek jogainak elnyo­mása, az erőszakos beolvasztásukra irányu­ló kísérletek veszélyeztetik' a jószomszédi kapcsolatokat s az egész térség stabilitását, biztonságát — mondotta a magyar ENSZ- nagykövet. Esztergályos Ferenc csütörtökön a világ- szervezet gazdasági és szociális tanácsában az emberi jogok kérdésének vitájában szó­lalt fel és hangoztatta: Javier Pérez de Cuel­lar, a világszervezet főtitkára is aláhúzta legutóbbi budapesti látogatásán a kisebbsé­gi jogok védelmének, támogatásának jelen­tőségét és szükségesnek ítélte, hogy további, hatékony nemzetközi rendszabályok segít­sék a menekültkérdés kezelését Magyaror­szágon. A magyar nagykövet rámutatott, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának ellen­őrzése csak hasznos lehet az egyének és a népek számára. — A rendkívüli mértékben megnövekedett igények sokkal több nemzeti és nemzetközi forrást igényelnek ezekre a célokra, s Magyarország teljes mértékben támogatja az emberi jogi központ fejleszté­sét. Az ENSZ emberi jogi bizottságának magyar vélemény szerint egyik legfontosabb feladata, hogy különmegbízottai révén el­lenőrizze az emberi jogok érvényesülését. Minden érintett országnak kívánatos együttműködnie a testület megbízottaival — mondotta a magyar nagykövet, egyúttal reményét fejezve ki, hogy Kuba is kész lesz majd a testülettel való együttműködésre. A demokrácia útvesztői Azt gondolom, sokan egyetértünk abban, hogy a magyar városokban, községekben nem az utcák elnevezéseiről szervezett viták a leg­fontosabbak. Ha valahol igazán érződik az Európától való lemaradás, a balkanizálódás, az a magyar falu. Sok-sok helyen nincs egész­séges ivóvízrosszak az utak, a járdák, nem kielégítő az egészségügyi ellátás; hogy a tele­fonról, a szennyvízelvezetésről vagy a leromlott intézményekről ne is beszéljünk. Nos, mégis — szegény ember vízzel főz! — nagyon sok helyen fölmagasztosul a „név- rehabilitációk” témája. Időt, energiát rabolva el a fontosabb megtárgyalni valóktól. Pedig már igazán be kellene látni a rqég hatalmon levő — s az elmúlt években kijelölt, megválasz­tott vagy kinevezett — államigazgatási veze­tőknek: nem hűség vagy hűtlenség kérdése az, hogy egyes, korábban aktuális politikai indí­tékkal „elkeresztelt” utcák visszakapják az eredeti nevüket. A Duna melléki falvakban a pártok, önkor­mányzati szervezetek, sajnos, legtöbbet a főut­cákkal bajlódnak. Az 1956-os forradalmunk vérbefojtására a Baja—Budapest úton is gar­madával vonultak a főváros felé az idegen csa­patok dandárjai. Valamilyen különös, mefisz- tói taktika később azt sugallta az „érintett” községek vezetőinek, hogy a település közleke­désének „verőerét” éppen a megszállók seregé­ről nevezzék el. Elvégre: „Jaj, a legyőzőitek­nek !" Es a házsarkokra szögeit „ Vörös Hadse­reg” feliratok mindig nyugalomra, tneghu- nyászkodásra, a lázadás reménytelenségére és értelmetlenségére figyelmeztettek. A mostanában végighallgatott üléseken a még egzisztáló vezetőktől gyakran hallottam egy, a változtatásokat furcsa módon ellenző véleményt: az „51 százalékos elv” alkalmazá­sáról. Mely szerint: a lakók több mint felének az „igen”-e kell ahhoz, hogy a kényszerrel átkeresztelt főutakat ismét visszafoglalhassa a község népe. Listák kellenek tehát — eszerint — és házaló kérdezőbiztosok, szavazatszámlá­lók, okmányellenőrzők, jegyzőkönyvezők, hi­telesítők, fölterjesztők stb. Csak azért, hogy egy kényszer végre feloldódjon: hogy egy „tény” felkerüljön ismét a sarokházak falára: mondjuk az, hogy „Fő utca”. Nos, bármennyire tetszetős is ez a demokra­tikus logika, mégis bántó kicsit. Olyan ez — hadd idézzek egy régebbi példát —, mint ha a török vész után a „II. Szulejmán” vagy a „Ja­nicsár” névre festett utcák, utak gyors névkor­rekciója a demokrácia érdekkörébe tartozott- volna. Tehát a népfelség eszméje ellen vétene az, aki nem házal a névcseréhez előírt (?) 51 százalék „igen” szavazatért. Én ezzel szemben úgy látom, hogy durván megsértenék a régió hazaszerető, történelmét ismerő polgárait, ha olyan kérdéssel zaklatnák őket, hogy az 1956-os forradalmunkat és sza­badságharcunkat vérbe fojtó orosz tankok áltat megbecstelenített főutcákat nevezzük-e el to­vábbra is a Vörös Hadseregről. Jobb lenne hasznosabb dolgokra fordítani az időt, megspórolni ezt a megalázó, sértő kör­kér dés-körut at. A községi tanácsok — akár „súlyos törvénysértés kockáztatása” árán is tüntessék el a független Magyarország ön­érzetét sértő sarki feliratokat. Van, ahol még talán a régi tábla is megtalálható lesz. (A számok nem jelentenek plusz költséget, mert arab eredetűek; Afrika gyermekei pedig, tud­juk, nem jutottak tovább annak idején Hispáni­ánál.) Nem kellene zaklatni senkit a személyi igazolványok átírásával sem; hamarosan úgyis új azonosító könyvecskét kap minden 16 évnél idősebb magyar állampolgár. Ez esetben tehát ne kezdjük a mosolyra vagy haragra ingerlő játékot az 51 százalékkal. Nem tudom, a fővárosi tanács hány embert kérdezett meg a Népköztársaság—Andrássy út; a Münnich Ferenc—Nádor utca stb. pár­harcoknál? A máskor valóban méltó és jogos „a többség dönt” elv hangoztatása a Vörös Hadsereg és társai esetében nem más, mint a múltat idéző áldemokratikus szemfényvesztés. Az eleve szükséges döntések késleltetése. Farkas P. József mmum ‘■m-C*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents