Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-13 / 87. szám
1990. április 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Jakabszállási asszonyok a tanyán és a faluban Szegény asszony. Kiss Illés Istvánná, benne van a pácban! Elvesztette a pénzét. Kicsúszott a nyugdíja — 5900 forint — a táskájából, amint március 26-án, hétfőn hazafelé kerékpározott a Jakabszállás, III. kerület 93-as számú tanyához. Dél múlt nem sokkal, amikor elhagyta a pénzt. Észrevette, hogyne vette volna észre, de akkor már ... — Visszamenve, lábnyomokat találtam ott, ahol gondolatom szerint kiesett az 5900 forint. Aki felvette, már odébbállt. Sejtem, hogy ki volt, de hát ezt bizonyítani kellene. Mondja, van annyi lelkiismeretesség egy ilyen emberben, hogy magától visszaadja? Bár tudnám a választ, hog\ könnyíthetnék a búján! Csak vigasztalhatom: — Talán . . . hátha „visszatalál” a nyugdíj a nénihez. Vannak jó emberek. — Átmegyek a lányomhoz, kipanaszkodom magamat. Itt lakok, a III. kerület 193-ban. Elmondom neki is, hogy jártam Ha van idejük, jöjjenek velem, ismerjék meg őt is. Az megkeresi a pénzt a családjával — nem venne el mástól eg> fillért sem. — Ne nagyon nézzenek szél nálunk! — mentegetőzik a leánya, Darányi Júzsefné, mintha bizony volna oka valamiért res- tellkednie. Az udvar szépen felseperve. Egy helyen, sorban fiatal gyümölcsfák díszítik a portát. Vagonrakó férjével ketten gyúrták az agyagot és vetették a vályogot, hogy előbb csak szoba- konyhás lakást építhessenek maguknak és három gyermeküknek. Micsoda megpróbáltatás volt ez mindannyiuknak! Benézünk az azóta bővített ház tisztaszobájába. De csak rövid időre, amíg a derék háziasz- szonyt nem szólítja a munka az állatokhoz és a kertbe. A szobában páros ágy. Azt mondja, tízszer nem feküdtek benne, mióta 21 éve kiköltöztek a tanyára. Ar• Nyolcvannégyezer dugó szerelése havonta ... • ... sertések, baromfi, s a szomszédságukban két tehén, borjaikkal... rajó. hogy a/ ágyneműt legyen hová rakni. Fürdőszoba? Még nem futotta rá a pénzükből. A kiskonyhában lavór és mosdótartó állvány mutatja, hogy ez a „beruházás” várat magára. A házasságot — mielőtt ide jöttek volna — egy romos, bócsai házban kezdték. A férjnek és a feleségnek bőven kijutott a munkából mindig. Az ötven felé tartó •asszony 16 éves korában volt egyhetes jutalomüdülésen. Azóta sehol. Egyszer — emlékszik — átutazott Budapesten. • ... így jut kenyér mindennap az asztalra. — Kimozdulhatnék én innen messzire?— tapogatja meg fájós lábát. Bemegy a konyhába, megkeverni az ételt, odateszi nekünk a kávét, és már indul js a sivalko- dó malacokhoz meg a türelmetlen baromfinéphez. Harminc kismalac, öt anyadisznótól. Kakasok és tyúkok. Két fias tehén, két borjúval egy másik, különálló istállóban. A tej szállító tizennégy—huszonnyolc liter tejet szokott elvinni reggelente a gyűjtőhelyre a Darányi-tanyából. A takarmánynak- valót is itt termelik meg. — Pezsgődugó-szerelő is vagyok szabadidőmben — mondja Darányi Józsefné. — A Jakabszállási Népfront Tsz-nek dolgozom. Negyvenkét zsákra való, azaz 84 ezer darab a havi teljesítményem. Ennyi dugóra ütöm rá a piros végét. — Hogyan bírja ezt a sok munkát? — Már hozzászoktam. Reggel 4-kor ébresztő. Aztán a gyerekek meg a férjem is segítenek. Ä nagy munkabírású, család- szerető anya nemcsak egy kisgazdaságot és egy háztartást vezet, hanem gondoskodik gyermekeiről is. A nagyobbik fiát kereskedőnek taníttatja. A fiú a kecskeméti, Petőfi Sándor utcai élelmiszerüzlet húsoszlúlván tanuló. Lánya, Kuruc/ 1 erencnésokat örökölt anyja jó tulajdonságaiból. Tanult a tanyai életből. Mindenekelőtt azt, hogy csak szívós, kitartó munka hozhat eredményt. Húsvétra saját maguk festették le a lakást — igaz, a szülők is segítettek —, így nem kellett 5-6 ezer forintot szobafestőnek fizetni. Rájuk is számíthatnak a szülők a jakabszállási tanyán. A kölcsönkenyér visszajár! Ók, a fiatalok a faluban laknak, egy épülő, új utcában. Az asz- szony első gyermekével gyesen van, de telik az idejéből arra is, hogy krumplit, petrezselymet, sárgarépát és almát is termesszen. Anya és lánya egyhamar nem fordulnak a tanácshoz segélyért, ebben biztos vagyok! Kohl Antal • Kuruczék háza a faluban. Az itt lakó házaspár is megtermeli, ami a konyhára kell. (A kapunál Tibi, Darányiné középső gyermeke.) (Walter Péter felvételei) Az új parlament elnöke lesz az ideiglenes köztársasági elnök Az elmúlt napokban lábra kapott híresztelésekkel ellentétben a jelenleg érvényben lévő alkotmány egyértelműen kimondja: a jelenlegi ideiglenes köztársasági elnök megbízatása az újonnan megválasztott parlament alakuló ülésén hivatalba lépő házelnök megválasztásáig tart. A köztársasági elnök megválasztásáig tehát az ideiglenes államfő a Ház újonnan megválasztott elnöke lesz — erről tájékoztatta dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi docens Csávás Sándort, az MTI munkatársát, a hatalom- és a rendszerváltás jogi problémáiról adott nyilatkozatában. A szakértő aláhúzta, hogy a közvetlen hatalomváltással összefüggő jogi kérdéseknek csupán egyik része az újonnan összeülő parlament alakuló ülésével kapcsolatos jogi kérdések megoldása; emellett még számos más kérdésben is döntenie kell az Országgyűlésnek. Állást kell foglalnia például törvénykezési ügyekben, bizonyos rövid távú törvényhozási kérdésekben, valamint meg kell teremtenie a saját működéséhez — egy folyamatosan dolgozó parlament munkájához — szükséges feltételeket. A választások után az új parlament alakuló ülését egy hónapon belül össze kell hívni. Az alakuló ülésnek sok feladatot kell megoldania. Mindenekelőtt meg kell választania az új Országgyűlés elnökét, aki egyben a köztársasági elnöki teendőket is ellátja mindaddig, amíg a köztársasági elnök megválasztására sor nem kerül. Az alakuló ülésen számos kérdésről kell határozniuk a honatyáknak. Ilyenek: az ülésezés rendje, az állandó bizottságok összetétele, továbbá a Minisztertanács tagjainak, valamint az alkotmánybíróknak és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása. Feltehetően mindezeknek a kötelezettségeknek a képviselők ezen az ülésen neijt tudnak majd eleget tenni, hiszen a kormányalakítással megbízott párt vezetője ilyen rövid idő alatt aligha tudja kormányát és annak programját bemutatni. Az. állampolgári jogok biztosának, illetve biztosainak megválasztása is akadályokba ütközik, ugyanis az erről szóló törvény egyelőre hiányzik. Megválasztható lesz viszont a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Az új parlamentnek ahhoz, hogy az ország működőképes legyen, rövid távú törvényhozási feladatokat is el kell látnia, lehetőleg még ebben az évben. Foglalkoznia kell többek között az önkormányzati törvény megalkotásával, a helyhatósági választásokat szabályozó törvénnyel, el kell végeznie egyes sarkalatos törvények revízióját — például: a választójogi törvény felülvizsgálatát —, s törvényt kell hoznia a sajtóról és a tájékoztatásról. Továbbá el kell kezdenie az új alkotmány előkészítését is. Ez annál is fontosabb, mivel a módosítások ellenére is jelenleg még az 1949-es alaptörvény van érvényben. Az október 23-ai módosítás pedig viszonylag sok ellentmondást tartalmaz, főként az úgynevezett alkotmányerejű törvények esetében. Megbénulhat ugyanis a további törvényalkotó munka, mivel valamennyi olyan törvény, amelyben akárcsak egyetlen alapvető jogra (például: egyesülési szabadság, tulajdonhoz való jog) vonatkozó paragrafus található, alkomány- erejű törvénynek tekinthető, és ezek elfogadásához kétharmados többség szükséges. Elégséges lenne ehelyett, ha az egyes törvények számos szabálya közül csak az alapjogokat érintő rendelkezések elfogadásához vagy módosításához írnák elő a minősített többséget. Az újonnan megalakult parlamentnek meg kell teremtenie a saját működéséhez szükséges feltételeket. Ki kell alakítania szakapparátusát, elsősorban azt a szakértői gárdát, amely segíti az egyes képviselők, a frakciók, a parlamenti bizottságok munkáját. Jól működő dokumentációs szolgálatra is szükség lesz, és létre kell hozni a parlamenti tájékoztatást szplgáló sajtó- és propagandaapparátust is. Munkásőringatlanok hasznosítása A Minisztertanács megtárgyalta a volt munkásőrség egyes ingatlanainak hasznosításáról szóló előterjesztést és határozatot hozott, amely a Magyar Közlöny legutóbbi, 32. számában jelent meg. A döntés értelmében 29 ingatlan kezelői jogát a közlönyben megnevezett szervek részére, átruházás jogcímén, a megjelölt hasznosítási célra térítés nélkül kell átadni. Ennek megfelelően kilencet egészségügyi, illetve szociális célra alakítanak ki. így a balassagyarmati, az encsi, a kapuvári, a kiskunhalasi, a lenti, a nagyatádi, a pásztói, a szolnoki és a tamási munkásőringatlant. Mentőállomás létesül a bonyhádi és a mezőkovácsházi objektumból. A budapesti, Zamercev téri ingatlan kezelői jogát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat — karitatív célra — kapja meg. Orvos- és nővérszállás kialakítására kapta meg a mezőkövesdi városi tanács a helyi egykori munkásőr-bázist. Tizenegy létesítményt oktatási célra hasznosítanak, így például Békésben, Békéscsabán, Budapesten, Hódmezővásárhelyen és Jászberényben. A hajléktalanok gondozási központja jön létre a budapesti Vajdahunyad u. 3. szám alatt. Á dorogi volt munkásőr- központban bölcsődét, óvodát és mentőállomást helyeznek el. A kunszentmártonit a rendőrkapitányság, a budapesti Vörös Hadsereg útján lévő bázist pedig a Magyar Testnevelési Egyetem rendelkezésére bocsátják. A minisztertanácsi határozat szerint a budapesti VI. kerületben lévő ingatlan kezelői jogát — vételár ellenében oktatási célra adják át. mégpedig a Világi Zsidó Iskola Alapítványnak. Cserejog címen, térítés nélkül kell átadni — a kormány döntése alapján két berettyóújfalui és egy egri ingatlant a Belügyminisztériumnak, illetve a helyi városi tanácsnak. Ezeken a helyeken szintén oktatási, közművelődési kollégiumot helyeznek el, valamint a helyi rendőrkapitányság, illetve a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet kap új otthont a volt munkás- őr-létesítményekben. Az átvett volt munkásőringatlanok- ban létesülő intézrftények működési költségeit az üzemeltető szervnek kell fedeznie, erre költségvetési többlettámogatás nem adható — áll a miniszterelnök által aláírt" kormányhatározatban. NÖVEKEDETT A HALÁLOS ÜZEMI BALESETEK SZÁMA A mezőgazdaságban van a legtöbb sérült A megyében a foglalkozási szerencsétlenségek száma. 1988-hoz viszonyítva, 3 százalékkal csökkent (4629 volt), ezen belül az úti 3,3, a munkabalesetek száma pedig 2.9 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az adatokat tekintve, országosan a megye áz 5. helyet foglalja el. A múlt év foglalkozási baleseteinek elemzéséről beszélgettünk Gergely Imrével, a Bács- Kiskun Megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség hivatalvezetőjével. — Hol és milyen mértékben emelkedett az elmúlt évben a foglalkozási balesetek száma? — Az ágazatokat tekintve jelentős emelkedés tapasztalható az élelmiszeriparban (15,4), a gépiparban (6,6), csökkent viszont a könnyűiparban (6,3), a mezőgazdaságban (5,7), a belkereskedelemben (5,7) százalékban. A 36 ágazat közül ötnél történt a megyében a balesetek több mint 88 százaléka. Még mindig magas a mezőgazdaságban, amely megközelíti a 40 százalékot. A gépipar 16, az élelmiszeripar 14,3 a könnyűipar 10,2, míg a belkereskedelem 8,1 százalékot képvisel. — A felügyelőség feltehetően vizsgálja, milyen okok játszanak közre a balesetek előidézésénél. Hallhatnánk-e erről valamit? — A szerencsétlenségek elsődleges okai — ez adja a balesetek majdnem 72 százalékát — a technológiai és technikai előírások semmibevétele, a dolgozók fegyelmezetlensége, gyakorlatlansága, de jelentősnek mondanám a környezeti hatást, a hibás gépet, eszközt, berendezést is. Az az általános tapasztalatunk, hogy az emberek „hajtanak", s fáradtan vagy éppen a nagyobb teljesítmény elérése érdekében hibásan használják a védőeszközöket, -felszereléseket. A balesetek 51,3 százaléka nem géppel volt kapcsolatos. Huszonöt munkakört figyelembe véve, a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak körében történt a legtöbb baleset. — Mi jellemzi, az Önök véleménye szerint, a halált okozó szerencsétlenségeket? — Köztudomású, hogy foglalkozási balesetnek számít a munkahelyen, illetve az oda- és visszautazáskor történő szerencsétlenség. A halálos kimenetelű foglalkozási balesetek száma ugyan 27-ről 24-re csökkent, de ezen belül a munkahelyeken történt esetek 15-ről 18-ra emelkedtek. Ezek közül 6 a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, 3 az építőiparban történt. Minden egyes esetben alapos, körültekintő vizsgálatot folytatunk, de nem lehet jellemző okot kiemelni. Az azonban igaz, hogy az elhaltak közül tizenegynek vérében alkoholt találtak. — Úgy tudjuk, minden évben rendeznek munkavédelmi továbbképzést. Az idén is szerveznek ilyet? — Ebben az évben szakmérnöki, üzemmérnöki, illetve felsőfokú szakképesítő tagozatot szervez az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet. Emellett középfokú szakképesítő tagozat is indul, amelyekre május 15-éig lehet jelentkezni. A felsőfokú képzés Budapesten, a középfokú pedig kihelyezett tagozatokon történik. — A munkavédelmi felügyelőség szabott-e ki bírságokat, folytatott-e szabálysértési eljárást? — Célunk nem elsősorban a büntetés, hanem a balesetek megelőzése, ezért a szabálytalanságokat határozatban rögzítjük, ebből a múlt esztendőben 610 készült. Tíz helyen nem javították ki, amire felhívtuk a figyelmüket, ezért ott végrehajtási bírságot szabtunk ki. Összesen 123 esetben helyszíni bírságot alkalmaztunk, 151 ezer forint értékben. Emellett 33 szabálysértési eljárást folytattunk, 399 balesetveszélyes gépet állítottunk le, a kénytelenek voltunk 64 dolgozót eltiltani a végzett munkától. Mindezeket mondanom sem kell — az emberek testi épségének megóvásáért tettük. Gémes Gábor I
