Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 9. KÁLVÁRIA Jézust megfosztják ruháitól Tizedik állomás Jézus? a halálra ítélt, a meggyötört, útja végére ért. Lehet még fokozni szenvedé­sét? Epével vegyített bort kí­nálnak neki, nem fogadja el. Lerángatják ruháit, köpe­nyére sorsot vetnek, kié le­gyen. Mivel érvelhettek a né­hány ruhadarabért vetélke­dők? Tán azzal, hogy úgy­sincs szüksége rá? Az út mentén elhagyott au­tókról „lefogy” a kerék, sor­solással, olcsón lesz új tulaj­donosa a menekültek autói­nak . .. A szerzés ösztöne, a meg­gazdagodás vágya így vet- kőztet ki sokakat emberi mi­voltukból. Én is közöttük va­gyok ? ISekem is kell, amiért más dolgozott meg? Kisajátítot­tam-e más munkáját, dicse- •kedtem-e más eredményeivel, magaménak tüntetve fel azt? Az én kezem is kapkod Jé­zus ruháiért? Keresettek a Glória termékei Huszonöt százalékkal nőtt a termelés az első negyedévben Egy évvel ezelőtt, amikor Kecskeméten a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyáregysége Glória néven részvénytársasággá alakult, nagyobb reménye­ket tápláltak, de alig változott valami: a vagyon jelentős része az any:: válla­latnál maradt! Ma még mindenki számára szokatlan, hogy részvénytár­saság - kereskedelmi partnerek, pénzintézetek, külföldi tőkések alkal­mazottai, de a döntések végül is itt születnek, s ami még enné! is fontosabb, van munkájuk. Az év első negyede jól sikerült — mondta Kiss Imre igazgató. — A kereslet növekedett termékeink iránt, ezért 25 százalékos termelésnöve­kedést értünk el. Amitől félünk: nem lesz fizetőképes kereslet. Sajnos, van olyan tapasztalatunk, hogy bizonyos cégek megrendelnek egy árumennyi­séget. s később kénytelenek lemondani a megbízást, mért nem tudnak fizetni, olyan gazdasági helyzetbe kerülnek. Együttműködő partnereink közül jó néhány egyre-másra jelenti be az áremelést. A napokban például egyik szállítónk, se szó, se beszéd, bejelentette: 30 százalékkal emeli a vázbetétek- árát. Nemcsak az a bosszantó, hogy növelik az árakat, hanem az is, hogy ezt nem tárgyalásos alapon teszik, csak bejelentik. Tavaly például az áremelkedések miatt nyereségünk a felére csökkent. Kétségtelen, gond és baj kíséri munkájukat. Olyan árak is emelkednek, amelyeket nem lehet továbbhárítani a fogyasztókra. Néhányat ezek közül: a vasúti szállítás, a különböző alapanyagok, a szövet, a fa és a hab, amelyek ára Szinte havonta változik. Közgazdász legyen a talpán» aki ilyen ármozgások mellett aránylag olcsó bútort tud kínálni, s közben megteremti a gyár részére a nyereséget. Igaz — ezt hangsúlyozta az igazgató —, nyereségei nem áremeléssel akarnak elérni, hanem a bútor olcsóbb előállí­tásával. Sajnos, a jelenlegi közgazdasági környezet ezt egyelőre aligha teszi lehetővé. Ezért azután április elsejétől 10 százalékkal megemelték bútoraik árát, ennek ellenére a vállalat már igy is 50 milliós nyereségkiesésre számít­hat. s A szovjet exportot —■ folytatta Kiss Imre ahova kizárólag székeket küldtünk 25 ezer darabos mennyiségben, 5 ezerre csökkentettük. Nem szeretnénk azonban elveszteni ezt a piacot, s miután a jövőben dollárban történik az elszámolás, szerelnénk növelni a mennyiséget. Továbbra is partnereink az NSZK, Anglia és az USA. A legnagyobb vásárlónk az NSZK, ahová 1200 ülőgarnitúrát szállítunk. Termelünk az IKEA magyar képviseletének is különböző garnitúrákat. Exportunk a múlt évihez képest megduplázódott. Ennek a belföldi kereslet csökkenése volt az oka, többet tudtunk külföldre szállítani. Ez mintegy 80 millió forintos többletet jelen­tett, arról nem is szólva, hogy további külföldi piaci lehetőségeket tártunk fel. A részvénytársaság pénzügyi helyzetére jellemző: nemcsak a 30-35 milli­ós kintlévőség, hanem az állandó áremelés, a pénztelenség, a kamatlábak nagysága az, ami a gondokat okozza. A Glória is rákényszerült rövid lejáratú bankhitelek felvételére, a termelés finanszírozása érdekében. Pénzügyi gondjaink ellenére tavaly 21, az idén 20 százalékos béreme­lést valósítottunk meg, de a bérszínvonal így setn éri el az évi 130 ezer forintot. Félő, hogy ez a béremelés nem lesz elég, s megpróbálunk más szociális támogatás révén enyhíteni.a dolgozók anyagi helyzetén. Az üzemi étkeztetéshez jelentős mértékben hozzájárulunk, ami egy-egy dolgozóra vetítve évente mintegy 10 500 forintot jelent. A nehézségek ellenére a Glória, termékei — általában alacsony vagy közepes árúnak'— keresettek bel- és külföldön egyaránt. Ebből követke­zik; lesz munka, kereset is, ami ebben a gazdasági helyzetben egyáltalán nem lebecsülendő. Gémes Gábor « MEGALAKULT A ZENETANÁROK TÁRSASÁGA Kecskeméti művésztanárok sikere Budapesten A Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Zenepedagógus Szak­osztálya, illetve a Magyar Zeneművé­szek Szövetsége és az Országos Filhar­mónia már sok éve megrendezi egy-egy * tavaszi hét végén a Muzsikus Fórum című szakmai találkozót. A zehéfíeda- S gógiai bemutatók, előadások, viták mellett mindig helyet kapott a rendez­vényen egy-két hangverseny. Ezeken a legkiválóbb vidéki szólistáknak vagy kamaraegyütteseknek kínáltak bemu­tatkozási lehetőséget. A napokban megtartott Muzsikus Fórum keretében zajlott a Zenepeda­gógus Szakosztály közgyűlése, mely vé­gül is egy új szervezet, a Zenetanárok Társaságának megalakulását eredmé­nyezte. A ZETA elnökévé a neves, nemzetközileg ismert zongoraművész­pedagógust, Tusa Erzsébettet válasz­tották. A szakmai tanácskozáson a ze­neoktatással kapcsolatos reformter­vekről, intézmények fejlesztéséről volt szó, az e területen megmutatkozó problémákat is feltárva, A hangversenyen a Zeneakadémia kistermében, elég népes hallgatóság előtt, debreceni muzsikusok mellett a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművé­szeti Szakközépiskola művésztanárai léptek fel évszázadokat átölelő gazdag, színes műsorral. Megérdemelten nagy sikert aratott Dratsay Ákos és Berényi Bea szépen összecsiszolt fuvolakettőse Haydn és Láng István műveiben. Az előbbi darabban Agócs Márta kitűnő kamarapartnerként csatlakozott hoz­zájuk. Ugyancsak az ő csellószáma adott alapot Kemcnes András (zongo­ra) kiváló együttműködésével. Az. őszintén lelkes tapsot a négy kecskeméti muzsikus egy Handel-tétel igen szép előadásával köszönte meg. A többnyire szakmai közönség szóban is igen elismerően fogadta jeles művé­szeinket, akik itthon is hasonló figyel­met é» elismerést érdemelnének a kö­zönségtől. Ittzés Mihály , m A VÁLLALKOZÓK LAPJA Megjelent a Privát Profit áprilisi száma A vállalkozók számára szerkesztett Privát Profit című folyóirat áprilisi számának legolvasottabb rovata feltehe­tően a Társkereső lesz, amelyben ezúttal már több száz külföldi termelési, kereskedelmi ajánlat található — vala­mennyiben magyar üzleti partnert keresnek. Részletes információ olvasható továbbá a lapban arról, hogy mi­ként lehet a Vállalkozásfejlesztési Alapítványt megpá­lyázni. Az újrakezdési kölcsönnel kapcsolatos anomáli­ákkal, valamint a munkahelyteremtés kérdésével összeál­lításban foglalkoznak. A Privát Profit áprilisi száma több mezőgazdasági témájú cikket is közöl: a földtulajdoná­ról, a falusi vállalkozókat sújtó hátrányokról, és az újon­nan alakult agrár érdekképviseleti szervekről. A lap áprilisi száma is felsorol néhányat azokból a hazai vállalatokból, akikkel nem ajánlatos üzletet kötni, olyan rosszul áll*a szénájuk. Interjú olvasható ezenkívül dr. Buda Béla pszichiáterrel a vállalkozók, a sikerembe­rek pszichológiai karakteréről, a vállalkozói mentalitás tudatos fejlesztéséről. A lap főszerkesztője, Forró Tamás ebben a számban jelenti be az olvasóknak, hogy márciustól az NSZK-ban, német nyelven is megjelenik a Privát Profit, azzal a céllal, hogy ily módon informálja a magyarországi üzleti lehető­ségek iránt érdeklődő potenciális nyugatnémet partnere­ket. ­SAJTÓPOSTA VÁLASZ CIKKÜNKRE Utólag megállapíthatatlan a zsírfokcsökkenés oka Február 26-án megjelent Sajtóposta rovatunkban adtuk közre a hetényegyhá/i Varga Jánosék korántsem egypdinek tekintendő panaszát: noha a teheneiket régóta ugyanazon értékű és mennyisé­gű abrakkal takarmányozzák, az átadott tejük kezdetben mért magas zsírfoka az utóbbi időben jóval a 3 fok alá esett vissza. Mindennek következménye lett a minimális javadalmazás, ami ráfizetésessé teszi a jószágtartást. Az esetet cikkünk és felkérésünk nyomán a helyszínen kivizsgálta a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, amely­nek megállapításait a következők szerint közölte velünk Baki Ferenc osztályvezető: Vargáék 2 darab magyar tarka és 3 darab holsteinfriz keresztezésű tehenet tartanak, s azokat az NDK-típusú '’’sajtáros fejőgéppel fejik. Takarmányozásukhoz .rétiszénát, kukoricaszárat, nyersrépa-szeletet és abrakkeveréket használnak. Mint az adatokból kiderül: novemberben 571, decemberben 700, idén januárban pedig 863 liter tejet küldtek be a kerekegyházi Dózsa Tsz helyi tejüzemébe. Ott történt a tej minősítése, s Mez a begyűjtők havonta legalább háromszor vetlek mintát. A kimutatás szerint az említett hónapokba!' j.V. majd 3.5. végül pedig kerek 3 százalék volt a mért zsírtartalom. Fel-rttárlxui 3 és 3.5 között változott ez az érték. A kifogásra okot adó nines,, január elején került sor. amikor is 2,7 százalékos zsírtartalmúnak bizonyult a minta. Hogy mi'az oka e nagy­mérvű zsírjukésökkenésnek, utólag megállapíthatatlan. Lehet ezzel ösz- szefüggésben gondolni valamiféle manipulációra, ami nem bizonyítható. Egyébként leszögezhető: ha az állomány egészségi állapotában, illetve a takarmányozásban nem következett be lényeges változás, semmi ok arra, hogy a lej összetételében minőségi romlás legyen. Mindezekre tekintettel, felhívtuk a tejüzem vezetőjének figyelmét, hogy vizsgálja jelül a januári mintavételezést és zsírfokmérést, s az eredmények alapján korrigálja a: elszámolást. Befejezésül javasoljuk a kistermelőnek : minden mintavételezéskor kérjen ellenmintát, amit bevihet zsírtartalom megállapítás céljából a kerekegyházi vagy a kecskeméti tejüzembe, ahol e művelet elvégzésénél jelen lehet.1' Dohos víz Olvasom a lakosság panaszait a kecskeméti vízre vonatkozóan, mi­szerint a víz időnként és helyenként zavaros, gusztustalan. Ezt egy újabb ténnyel szeretném kiegészíteni. Ná­lunk, a Széchenyiyárosban — laká­sunk a Szimferopol téren van — azért ihatatlan a víz, mert dohos ízű. Szaglásra nézve pedig egyszerűen büdös. Nem csak időnként, hanem hónapok óta és állandóan. Most már ott tartunk, hogy ásványvizet iszunk, ami drága, de még a teának is dohos íze van. Nyilván a tároló tartályok adják ezt a szagot, amit korábban nem éreztünk. Az emberek erre azt mondják, na­ponta hallom, hogy bezzeg a vízmű vállalat igazgatója nagy dombot építtetett a határban, szép szabadidő park is létesült drága pénzen, amit a lakosságnak csak csekély töredéke használ, mivel családostul bizony nem olcsó. A kérdés az, hogy a város pénzét nem kellene-e a tiszta és iható víz előteremtésére, a technológia megjavítására fordítani? Miután most már víz- és csatorna díjat is fizet az állampolgár, nem is keveset, s alaposan felemelt a lakbér, még inkább jogos a kérdés. A tiszta és iható víz létszükséglet. Jó lenne, ha a város új képviselői is felemelnék majd ezért a szavukat. Sokak nevében: T. P. (Név és cím a szerkesztőségben.) A DÉMÁSZ SZERINT: Csupán a telekhatár módosult, a nyomvonal nem Tavaly december közepén jelentettük meg e hasábokon a du- napataji Bolykai Jenő sérelmét: a Démász villanyhálózatot bőví­tett, s az ahhoz szükséges egyik oszlopot a kerti tulajdona egy részének igénybevételével helyezte el,.mely munkálatokhoz máig nem. adta beleegyezését olvasónk, akit e körülmény akadályoz a földje megművelésében. E sorokban foglaltakat kivizsgáltatta a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat bajai üzemigazgatója, Nemes Károly, aki válaszként az alábbiakról tájékoztatta lapunkat: A Dunapatajhoz tartozó Alsójárási major — erről a térségről van szó -v- villamosítását még a 80-as évek elején rendelte meg a helyi legeltetési bizottság. Hamarosan sor került a kivitelezésre, melynek során az úgynevezett nyomvonal körülbelül 1 méter JÁKdbáátta vpU-Boiyj^Írjeikétől. A felállított póznais e tulajdo- Iromkívulre esett. .W jÍSj$jbk ftf°nban ,a földhivatal újra felmérte a környezetet. minek következtében módosultak a korábbi telekhatárok. Azóta van nyilvántartásban, hogy az egyik oszlop az olvasójuk birtokán van, a mezsgyétől számított mintegy másfél méterre. Ennek elle­nére úgy ítéljük meg: a tulajdonos nincs akadályozva a földje megművelésében. Előfordulhat persze, hogy a panaszos és a szomszédai át akar­ják helyeztetni az oszlopokat, s erre sor kerülhet, ám a költsége­ket a tulajdonosoknak kell megfizetniük, már csak azért is, mert e nyomvonal az 1982-ben megszerzett vezetékjog szerint megfele­lő helyen van. Az újságíró megjegyzése: A történtekből arra következtetünk, hogy a telekhatárok meg­változtatása nem a tulajdonosok igénye, hanem a földhivatali mérésalapján következett be. Ha e hatósági intézkedést követően sérelmük van az érinteti személyeknek, kevésbé értjük: miért nekik kell fedezniük az orvoslással járó kiadásokat? Fenyőfasors a köztemetőben A kecskeméti Platthy u. 4. szám alatt lakó olvasónk — nevét kérésére nem közöljük •— sok évvel ezelőtt kapott ajándékba három darab, 30 centi magas fenyőfát az elhunyt férje szülőföldjéről, Erdélyből. A kis fákat a sír melletti tisztáson ültette cl. Noha szorgalmasan gondozta valamennyit, s azok szépen fejlődtek, egyikük hamarosan az arra dolgozó fűkasza áldoza­ta lett. Az özvegy hamarosan pótolta a hiányt, egy ismét erdélyi földről szárma­zó fával. A kis fenyősor szinte dísze lett a temetői környezetnek. De meddig? Sajnos, nem sokáig. A vandál kezek először a mintegy másfél méternyi oldalhajtásokat kezdték letördelni. Pár héttel ezelőtt pedig csúcs­pontjára ért e pusztítás: az egyik fa felső részét valaki egyszerűen lefürészel- te. A sírhoz látogató hozzátartozók úgy vélik, hogy ez a gátlástalan tett felér a halott emlékének mcggyalázásával. Töprengeni lehet a történteken, s aki találgat, gondolhat arra, hogy koszorúk készítéséhez kellettek a faágak, bár az sem zárható ki: notórius rontópálok jártak a helyszínen. Megértjük háborgó olvasóinkat, s igazán nem a békítésük kedvéért, sokkal inkább a tények jogán mondjuk el: a kecskeméti köztemetőben egyáltalán nem ritkaság, hogy ellopják a sírnál elhelyezett virágokat, vagy más módon okoznak sérelmeket. Mindebből arra lehet következtetni, hogy e térséget egyesek a zabolátlan, bűnös cselekvésük színtereként kezelik. De hát miért kerülhet sor ilyesmire? Annyi bizonyos, hogy legfőképpen a gonosz emberi indulatokat kellene megfékezni a köztemetőben. S ha ehhez kevés az önfegyelem az elkövetők­ben, akkor talán szervezeti intézkedésre lenne szükség ellenük. Például arra, hogy a nagykilerjedésű területen temetőőrök vigyázzák a rendet. És hát, indokolt volna, ha a közrend és a közbiztonság hivatásos járőrei az eddiginél gyakrabban megfordulnának arrafelé... Fura egy esetünk — Margittal Minden március 13-án kez­dődött, amikor Baján, a Tóth Kálmán téren lévő 1. sz. minta­boltban megvásároltuk több mint 45 ezer forintért a Margit nevű ülőgarnitúrát. A kereske­dő ekkor közölte velünk: a Csá- volyi Bútor Kft. termékét még aznap vagy 16-án, legkésőbb azonban 17-én házhoz szállít­ják. Am ezen időpontokban hi­ába vártuk a szállítmányt. 19-én feleségem beutazott a‘ városba, hogy érdeklődjön a késedelem okáról; de csak az üzlet zárt ajtajáig jutott el. 21- én már mindketten felkerestük e helyszínt, ahol meglepetten tapasztaltuk: az általunk kivá­lasztott bútornak csupán hült helye van. Az eladó először arra hivatkozott: a garnitúra javítás miatt van távol, később azon­ban kiderült az igazság, neveze­tesen, hogy e bútort másnak adták el — tévedésből. A kínos szituációban végül is kaptunk némi biztatást arra vonatkozó­an, hogy március 28-án laká­sunkra hoznak egy másik Mar­git ülőgarnitúrát. Sajnos, erre sem került sor. 29-én megint elmentünk az üzletbe, s ott lakonikusan kö­zölték velünk: a bútor egyelőre hiánycikk és nem is tudják, mi­kor lesz. A szállítás következő időpontjáról majd táviratilag értesítenek. Fogalmunk sincs, hogy a szóban forgó bútorgyártó kft. és a bajaj mintaboltja milyen üzletpolitikát tűzött maga elé, ám azt tapasztaltuk: a vevőt ru­tinosan becsapja. A fogyasztói érdek ilyetén megsértése pedig nem a legjobb reklám egy ipari­kereskedelmi vállalkozás­hoz ... Hlavati János és felesége Hercegszántó, Vasút sor 1/A ÜZENJÜK „Aggódó állampolgárok” jeligére, Kecskemétre: Mint arról lapunk­ban már korábban írtunk, az Or­szággyűlés a januári ülésszakának utolsó napján olyképpen módosí­totta a választójogi törvényt, hogy az úgynevezett ajánlási szelvénye­ket március 25-én, a szavazás nap­ján kell megsemmisíteni. Ez utóbbi­ra a jelzett időpontban sor került a megyeszékhelyen is, ahol az 1. és 2. számú országgyűlési választókerü­letben lakóktól összegyűjtött cédu­lákat elégették, mégpedig a tanács munkatársai, valamint a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad De- mokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, az Agrár- szövetség, a Magyar Szocialista Párt, a Vállalkozók Pártja helyi szervezetének képviselői, illetve a független képviselőjelölt megbízott­ja jelenlétében. „Templomba járok” jeligére, Kunszentmiklósra: Egyházzenei tanszakkal bővül idén ősszel a kép­zés a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fpiskolán. A sztálinista kultúrpoli­tika következtében több mint 40 esztendőn át tabuként kezelt grego­rián, liturgia, népének stb. ismét e felsőfokú zeneoktatási intézmény tantárgyai közé kerül. Az új szakon sikeresen vizsgázott hallgatók olyan diplomát kapnak, amellyel egyházzenészként, pontosabban egyházi karnagyként dolgozhat­nak. Ha ez ügyben Ön részleteseb­ben óhajt tájékozódni, forduljon közvetlenül az említett főiskola ta­nulmányi osztályához. Cím: 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8. Törökéknek, Kalocsára: Szűkebb környezetében téves híreszteléseket hallott arról, hogy egyazon személy­nek kétféle jogcímen nem engedé­lyeznek nyugellátást. Ugyanis a va­lóság az, hogy a Parlament a tavaly december 18-ai ülésén módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. Az Önök által emlí­tett témakörben az alábbi változá­sok következtek be: ha az özvegyi nyugdíjra jogosultat megilleti az öregségi nyugdíj is, e két ellátás ez év január l-jétől havi 6000 forintig együttesen folyósítható. Szerkeszti: Vel(cei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Telefonszám: 27-611 /

Next

/
Thumbnails
Contents