Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

if PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK, 1990 ja, de természetesen csak a saját nevében szavazhat. KATYMÁR Az új tsz-ebédlőben jelölték ki az 1-es körzet helyiségét.A'ujkov Ist­ván választóbizottsági tag azt várja az új képviselőtől, hogy a község 1600 hektárnyi földjét, melyet a Bácsalmási A. G.-hoz csatoltak, visszaszerzi. Akkor a község pénz­tárába folyik be az adó. De nagyon fontos lenne, ha Katymár határát­kelőt kapna. Most egy 10 kilométe­res útért 80 kilométert kell megten­ni, ha Hercegszántó felé kerülök — panaszolja. MADARAS Békés egyetértésben üldögél a vá­lasztási bizottság a pártok megfi­gyelőivel. Az elnök a megjelenteket számolja. — Bőven megvan a 25 százalék, úgy néz ki, hogy lesz kép­viselőnk — mondja. BÁCSALMÁS Barta Józsefné vb-titkár tájéko­(Folytatás az 1. oldalról) —- Nagyon örültem az elmúlt al­kalommal is — mondta a metropo- lita—, amikor megtudtam, hogy a városunk és a környék lakói milyen nagy számban járultak az urnák­hoz, hogy véleményükkel, választá­sukkal támogassák az ország előre­haladását. Úgy tudom, hogy a me­gyében itt volt a legnagyobb megje­lenési arány. Hiszem és remélem, ma sem kell szégyenkeznünk. Kalocsa ősi katolikus szék­helyváros. Ismerve az egyház közel­múltjának históriáját — úgy hiszem — nagyon sok dől el ma. Valami új kezdődik, vagy visszatér egy 40 év­vel ezelőtti állapot? — Szerintem nem lehet nosztalgi­ázni! Új szövetségre, új indulásra van szükségünk. Természetesen a gyökereket nem feledjük, de a régi világ, amire utal, biztos, hogy nem jön vissza többet. Időközben ugyanis volt a II. Vatikáni Zsinat, amely a Római Katolikus Egyház életét lényegesen megváltoztatta^ Ma már sehol sem emlegetik a tri- umfáló egyházat. A hívek, a papok és a szerzetesek közössége a szolgá­ló Krisztus példáját helyezte előtér­be. Erre az áldozatra kell figyelni! És nem csak most, a jiagyhéten, de a következő hónapokban, években is; amikor — nem tagadom — vár­hatóan nagyobb szava lehet az egy­háznak az országban és itt, a város­ban is. Kalocsát, az egyházzal együtt re­habilitálni kell. Vissza kell szereznie az ősi városnak régi hírnevét, intéz­ményeit, iskoláit. Reménykedem egy hittudományi főiskola felállítá­sában. Három fő célt tűztem ki ma­gamnak: a jezsuiták és a nővérek elhelyezésének rendezését; szolgála­taik kiteljesítését. Éppen ezért ké­rek áldást az Istentől az új képvise­lőbe. Bármely jelölt nyerje is el ezt a tisztséget. Baráti jobbot nyúj­tunk, ajánlkozunk a közös szolgá­lathoz. KI NSZENTMIKLÓS Nem hozta úgy lázba az embere­ket ez a második forduló, mint a két héttel ezelőtti véleménynyilvánítás, de már dél körül egyértelművé lett: a Duna melléke és a Felső-Kiskun­ság népe megértette a nap fontossá­gát. — mondotta Jámbor János, a kunszcntmiklósi kerület választási bizottságának elnöke. Fülöpházán például a jogosultak fele leadta szavazatát a kora délutá­ni összesítésig. De Szabadszálláson, Kunszéntmiklóson és Aposlagon is éltek az emberek a jogukkal. Volt-e valami különleges ese­mény, ami megzavarta volna a sza­bad választások eseményét? . — Szerencsére semmi törvénybe ütköző esemény nem volt, de még olyanról sem tudunk, amely zavart okozott volna a szolgálatot teljesí­tők munkájában. Sok híradásban lehetett olvasni, milyen kemény harcok, incidensek kísérték a kampányokat. Nos én úgy ítélem meg, a falusi emberek — legalábbis a mi vidékünkön — ismét bizonyították józanságukat. KISKUNFÉLEGYHÁZA Hiába kerestem Félegyházán a pártok irodáit, a volt MSZMP- székház csak átmeneti otthonként szerepelt a kampány idejére. így hát Attila utcai otthonában kerestem meg Fekete Pált, az MDF jelöltjét, az első forduló győztesét az 5. sz. választókerületben. — Volt-e már szavazni? — kér­deztem, mikor csengetésemre kaput nyitott, s beljebb invitált. — Majd ebéd után megy együtt a család, bár a katonafiam már sza­vazott. Kérdésemre, hogy mit vár a má­sodik fordulótól, bizakodva vála­szolt: A papírformát. Jól irányított választási kampány áll mögöttünk, f bár a két forduló között az SZDSZ sem tétlenkedett. Tartottunk tőle, / hogy a kisgazdapárt visszalép az ő javukra. Jó, hogy nem így történt. Nekünk Majsa és körzete a nagy erősségünk, most is számítunk rá­juk. Tíz évig tanítottam ott, talán ez is hozzájárult az esélyeinkhez. Nem egészen két százalékkal ma­radt csak cl a Szabad Demokraták Szövetsége az első forduló alapján. Osztopáni Mihállyal, a helyi szervezet ügyvivőjével a választási bizottság irodájában beszélgetünk. — Nyerni szeretnénk mondja-—, de azt hiszem, a második hely a reális esély. Itt a városban egyértel­mű a győzelmünk, majd kétezerrel vezettünk az első fordulóban. Nem számoltunk azonban Kiskunmajsá- val. Éppen ezért, most mi is na­gyobb erőket mozgósítottunk arra a vidékre. Az időközben létrejött koalíciók azonban — a keresztény- demokraták az MDF-et, a Vállal­kozók Pártja a kisgazdákat támo­gatja ;— valamelyest rontják az esé­lyeinket. Ha valami meglepetést hozhat, hogy a szavazók aránya Félegyházán jóval nagyobb lesz, mint vidéken, s ebből adódhat vál­tozás — kacsint oda a kisgazdapár­ti tag felé. Kilenc óra körül érdeklődöm a 9. sz. szavazókörben, mekkora a rész­vétel. A szavazatszedő bizottság egybehangzó válasza, hogy bár ke­vesebben jöttek el. mint az első for­dulóban, á vártnál azért jobb az arány. Már kétszáz fölötti a megje­lentek száma, közelíti az egynegye­det. Két kisunokája kíséretében jön szavazni egy házaspár. Nagypapa borítékját a kisfiú, nagymamiét a kislány dobja be az urnába. „Jópo- fáskodó” kérdésemre, hogy talán leszavaztatok, a kislány rosszallóan igazít ki: —■ Ez a mama szavazata!- S ti kikre szavaznátok? — Hát a Fideszre! — vágják ki mindketten egyszerre. Útban Halas felé megállók a kecskeméti elágazónál. Külterületi szavazókor a 29. sz. körzet, a hale­szi iskolában. A bizottság tagjai nem sok esélyt jósolnak a megjele­nési arány teljesítésének. — Itt a múltkor sem volt meg az ötven százalék — mondja a bizott­ság elnöke. — Rossz helyen va­gyunk, távol esünk a településtől. Van, akinek hat kilométert kellene gyalogolnia. — Meg aztán — fűzi tovább a másikuk — mostanában kijutqtt a szavazásból. A mai éppen az ötö­dik, mert a Korom Mihály visszalé­pése után is szavaztunk kétszer. Megmondták az emberek, nem jön­nek többet. JÁSZSZENTLÁSZLÓ Csendes Mihály bácsit a földe-^ ken találom, közel az ötíömösi ha­tárhoz, szőlőmetszés közben. Mi­után jó munkát kívánok, megkér­dezem, szavazott-e már. — Bár lehet, hogy utoljára, de leszavaztam, mielőtt kijöttem dol­gozni. — Miért utoljára? • — - Én már sok süket dumát meg­értem, sokat dolgoztam potyára, sokszor be is csaptak. Ha megint csalódok, többet nem megyek tá­jukra sem. — Sajátját műveli? — bökök a szőlőre. — A, dehogy! A téeszéez. Tudja, sok volt a kiesésem, táppénzen vol­tam, aztán most hiába van vasár­nap, be keli hozni, mert nem lesz miből éljünk — mondja, s folytatja tovább a megkezdett munkát. KISKUNMA.ISA Éppen a féltizenegyes adatössze­sítést végzi a tanácson Bodor Gyu- láné főelőadó. Egyedül tartja most a frontot, van is elég dolga, jelentést fogad és továbbít. — Nem sok eltérés van a múltko­ri részeredménytől — mondja. Cseng a telefon, üzenet érkezik a telefaxon. Az utasításban az áll, egy nevet törölni kell a névjegyzékből. Azt még csak kitotózza Bodorné, hogy melyik szavazókörhöz tartoz­hat az illető, de nem tud kapcsola-- tot teremteni a bizottsággal. Fel­ajánlom, hogy elviszem az üzenetet. A 3. sz. szavazókor a Kiosz-szék- házban van. Mikor a bizottság tag­jai elolvassák a levelet, értetlenül csóválják a fejüket. Hiszen rajta van a tiltólistán. Már a múltkor is kihúztuk a név­sorból. Még mindig jobb, mintha ér­vényteleníteni kellene a szavazato­kat. Továbbállok. A forgalmas ke­reszteződés üres telkét határoló tűz­falakon Fekete Pál neve mellett az SZDSZ-es dr. Réczi Láézlót hirdető transzparenst is meglebbenti a szél. KISKUNHALAS Úgy mondják a városban, két je­lölt maradt a második fordulóra, az SZDSZ-é és az „Összefogásé”. A kisgazdák jelöltje mellé ugyanis felsorakozott támogatóiag a város összes többi szervezete. Dr. Horváth László álattorvost kérdezem, hogyan értéked a látvá­nyos szimpátiát. — Mint a józan paraszti ész dia­dalát. Mi ugyanis a programunkkal nem szűk pártérdekeket, hanem nemzeti és helyi összérdekeket kívá­nunk képviselni. — Nem gondolja, hogy többen azért csatlakoztak ön mellé, hogy ezzel az SZDSZ-t gyengítsék? — De. Ez így igaz. , Többször felkerestem a szabad­demokraták pártirodáját, de nem volt szerencsém, zárt kapu foga­dott. Tóth Zoltánt, a szervezet je­löltjét, a 8. sz. választókerület győz­tesét otthon sem sikerült elérnem; járta a területet. Végül Vass Benő ügyvivőtől — aki a választási bizottságban képvi­selte pártját — tudtam véleményt kérni a választási fejleményekről. — Ötven százalék az esélyünk a győzelemre — mondja. — Az első forduló eredményét nagyon jónak tartottuk. — Hogyan értékelték az ellenje­lölt melletti összefogást? — Természetesnek találjuk. Egy­két nyilatkozat ugyanakkor rosszulesett. — Tény, hogy a szociáldemokra­ták és az MDF is, akiket természe­tes szövetségeseknek tekintett az SZDSZ, a másik oldalra álltak. — Az előbbi esetében mi ezt sze­mélyes ismeretségeknek, kapcsola­toknak tudjuk be. Az MDF pedig reálisan ítélt. Hiszen ha mellénk áll, parlamenti riválisát támogatta vol­na. — Hogyan tovább a választás után? — A kampány után új felállás lesz, lecsillapodnak a kedélyek. Hisszük, hogy nem határolódtunk el egymástól, s a közös célért össze is tudunk majd fogni. BAJA — Úgy látszik., a rossz idő sem vette el az emberek kedvét a szava­zástól — mondja Méder Attiláné szavazatszedő bizottsági tag a bajai 30. számú körzetben, a vízügyi főis­kola kollégiumában. Tíz óra körül megvolt már a 25 százalék. Hasonló a helyzet a 19-es körzet­ben, az ATI-székházban is. Itt Mis- kolczy Ferenc festőművésszel. Baja díszpolgárával és feleségével, Ju­hász Ilona nyugalmazott gyakorló­iskolai tanítónővel találkozom ösz- sze. — A kilencvenkettedik életéve­met taposom, de úgy érzem, el kel­lett jönnöm. Szívesen vagyok a fia­talok pártján, bízom, hogy most rendbe jön az ország — vélekedik Feri bácsi, és élete párja egyetértő­én bólint. A Nagy István utcai tüzép-irodá- ban Melegdi Gyula elnök és Pataki Béláné titkár jelzi, hogy szépen gya- ■ rapodnak az urnában a cédulák. Ifjú Bánáti Tibor és felesége. Kollár Adrienn most dobták be a voksu- kat. Azt nem kérdezem tőlük, hogy kire szavaztak, inkább arra vagyok kíváncsi, hogy mit várnak a képvi­selőtől. — Elsősorban azt: hasson oda, mielőbb megépüljön a várost kike­rülő főút. (A Bokodi út keresztező­désében laknak, ahol egyszer 120 teherautót és kamiont számoltam meg egy óra alatt. A kilenc hónapos , baba alig tud aludni az éjjel-nappali zajban.) A közúti igazgatóság telepe szin­te kívül esik a városon. Taskovicsné Lazányi Róza elnök jelzi, hogy a 92 esztendős Mózer József ismét lesza- * vazott és a három évvel idősebb Daám Lőrinc is igényelte az urnát. BÁCSBOKOI) A nagyközség 2. számú választó- körzetének a Hunyadi utcai óvoda adott otthont. Füle László bizottsá­gi tag meséli, hogy amikor az egyik néninek kivitték az urnát, közölte, csak olyan pártra szavaz, amelyik nem kéri az ároképítés díját. Ekko­ra nyugdíjból nem telik ilyesmire. (Azt, hogy melyik szerinte ez a párt, nem árulta el.) BÁCSBORSÓD A szépen berendezett szavazóhe­lyiségben csak a bizottsági tagokat találom. Ebédidő van, a szavazók majd délután várhatók. Egy férfi fut be, két személyi igazolványt is hoz. Az egyik az asszonyé — mond­• Beck Ist­vánná előbb a szavazatát, utána a nyula- kat adta le Hajóson. • Van, aki tegnap is dol­gozott: Vörös Károly Hajó­son, pontban délben meg­kezdte a felvá­sárlást. • Az urna kinyílt: kezdődhet a számlálás. • Első szavazó, második fordulóban. Facskó Katalin, Bátyáról. • Blumgrund Johann, a Nemzetközi Társaság az Emberi Jogo­kért megfigye­lője lapunk­nak nyilatko­zik. • Nagy László Izsákon arra voksolt, hogy jó irányba halad majd.az ország ügye. • Az ágasegyházi Bakos László és felesége külön-külön jutott egy véleményre: mindketten ugyanarra a jelöltre szavaztak. • Zárszalag, pecsét került a fel nem használt szavazócédulákra. zódik a választókerületben leadott szavazatok számáról. — Eddig semmi fennakadás nem történt, minden a legnagyobb rend­ben van. A kerületben a választó- polgárok 33 Százaléka délután 3-ig leadta szavazatát. — Nem lesz-e baj megint a szá­mítógéppel? — kérdeztem Bleszity Jánosnétól, a gép kezelőjétől. — Szinte biztos, hogy nem. Több alkalommal megtörtént a próba, és a posta egy új vonalat is adott a megyei központtal való összekötte­téshez. • Út Európá­ba, út menti autóbuszmeg­álló — valahol Európa fe­lé... 1H1Ü MÁSODIK FORDULÓ

Next

/
Thumbnails
Contents