Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-07 / 82. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 7. Tojásfestés A tavaszi ünnepkör legismertebb szokásai a Gergely-járás, a vízbeve­tő vagy kiszehajtás, kakaslövés vagy kakasünnep, a zöldfa-állítás, a Szent György-nap és a húsvét ün­nepéhez kapcsolódó szokások. Most ez utóbbiról szólunk bőveb­ben. A húsyéti ünnepkör szokásai vi­rágvasárnaptól a húsvét vasárna­pot követő fehérvasárnapig és az ezt követő hétfőig terjedő időszak­hoz kötődnek. Ezen szokások nagyrésze egyházi eredetű, másré­sze a természet megújhodásával áll kapcsolatban, és főként termékeny­ségvarázsló jellegű. Ilyen a locsol- kodás és a tojásfestés. A tojásfestés szokása igen általá­nos és régi. Például a kínai és iráni népek szokásanyagában is föllelhc- tő. Nálunk már a honfoglaláskori avar sírokban is találtak díszített tojásokat. A különbözőség legfel­jebb csak a díszítés módjára és ele­meire vonatkozik, s ez nemcsak or­szágonként lehet más és más, de egy országon belül, tájegységenként is változhat. Igen sajátos díszítésű tojásokat készítenek például Baranyában, Somogybán, a Palócföldön, de leg­inkább Erdélyben. A sokféle díszítő , eljárás legegyszerűbb módját jelen­tik a különböző színű anilinfesték- kel megfestett tojások, melyeket száradás után puha. száraz, ruhával, esetleg szalonnabőrrel fényesíthe­tünk. Érdekesebb felüleldíszítést érünk el, ha a tojásra erős erezetű vagy cakkos szélű leveleket kötözünk, jó szorosan és így forgatjuk meg a fes­téklében. Ezeket nevezik berzselt tojásoknak. Ha az egyszínűre festett tojások felületére éles. hegyes szerszámmal mintát karcolunk, megint más jelle­gű hintés tojást kapunk. A legszebbek és legváltozatosab­bak azonban az írott vagy viaszolt tojások. Az erdélyi Barcaújfaluban ezeket irombás tojásoknak mond­ják. Ezek díszítőmintái egy-egy táj­egység ízlésvilágát tükrözik. Készí­tésükhöz a következőkre van szük­ség: méhviasz (méheszboltban kap­ható); íróka (ez egy házilag is elkészít­hető szerszám. Egy közepes nagy­ságú tűre csavart rézlemezből ké­szült csövecske, amelyet az egyik végén bevágott hurkapálcika hasí­tékába illesztünk és cérnával meg­erősítünk) és a festék lé. Az írókát egyes vidéken kesicé- nek, gicának vagy kondélynak ne­vezik., Festéshez az anilinfestéken kívül különböző növények főzetei is használhatók. Például zöld búza, sáfrány, hagymahéj. Ha mind együtt van, a tojások főzése az első feladat. Körülbelül harminc percig kell főzni, sós víz­ben, hogy meg ne romoljanak. Fő­zés után célszerű melegen tartani a tojásokat, mert így könnyebben ol­vad rájuk a viasz. Közben a méhvi­aszt egy kis edényben fölolvasztjuk, folyamatos melegítéssel biztosítva az állandó és megfelelő folyékony­ságát. Ezután belemártva az írókát, elkezdjük „hímezni" a tojásokat. Az egyik kézben lévő írókát me­rőlegesen a tojás felületére fektet­jük, és a másik kézben tartott tojást forgatjuk alatta, a mintának megfe­lelően. A legrégebbi minták írásá­hoz előbb be kell „rámázni" a to­jást. Ez tulajdonképpen a tojás felü­letének mértani fölosztásál jelenti, általában kettő, négy vagy nyolc részre, de lehet ettől eltérő módon is. A mintalapon ez jól látható. Ezen minták többsége erdélyi gyűj­tés eredménye, s legtöbbjének még neve is van. Az írás után következik a „fürdetés”. Két-három órás idő­tartamra a festéklébe tesszük a megírt tojásokat, majd egy picit föl­melegítjük, hogy a viasz meglazul­jon. Száraz, meleg ruhával átdŐr- zsölve a viasztól megszabadítjuk, ezzel egyúttal fényesítjük is, miköz­ben elővillan a minta fehér rajzola­ta. Öt-tiz tojás „megírása” után már némi gyakorlatra tehetünk szert, s egyre szebb batikolt tojásokat gyűjthetünk a húsvét hétfői locsol- kodók megajándékozására. Végül néhány szó a locsolkodó versikékről. Ma már nagyon kiko­pott, de régen igen szép és változa­tos mondókák. versikék voltak a locsolkodók műsorában. íme, egy szép példa az erdélyi Háromszék vidékéről, ahol még ma is sok ehhez hasonlót ismernek és használnak: „Azt csicsergi a kis fecske Odakünt a házereszbe, Ott lakik egy kisleányka, Ingó-bingó rózsafácska. Rózsavizet hoztam néki, Engedjék meg meglocsolni. Nem kívánok érte mást, Csak egy szép piros tojást." Divattervező és vitorlázórepülős bajnok A közelmúltban szakmai napot rendezett Kecskemé­ten a Szeged központú Dél- röviköt Vállalat, amelynek kereskedelempolitikájáról szóló tájékoztatást nagy ér­deklődéssel kísérték a szak­emberek. Ám a finis jóval többeket vonzott, ugyanis divatparádét láthattak a je­lenlévők. A Perfekt Reklám Stúdió manökenjei a meglé­vő készletből vonultattak fel jó néhányat, miközben Pol- lermann Judit divattervező művész konferálta, illetve ajánlotta a modelleket, mi több, hasznos ötletekkel is szolgált a hétköznapok dol­gos asszonyainak, lányai­nak. Persze nem feledkeztek meg a férfiakról és a gyere­kekről sem.-— Igaz, a'tavasz, a nyár a kirándulások, a nagy túrák, illetve a vízparti’ időtöltések, lubickolások ideje. Mégis fel­tűnt, legtöbb ajánlatodban a szabad időt, a kényelmes mozgást emlegetted. Össze­függ ez azzal, ami nyílt titok, hogy sportbarát, mi több, baj­nok vagy? — Látod, nem vagyok sportos alkat. Szeretek nőies lenni, de azért sportosnak ér­zem magam. Aki rám néz, nem is gondolná, hogy 15' éves korom óta vitorlázóre­pülőzöm. Sokáig voltam vá­logatott kerettag. Nemzeti magassági rekordot is repül­tem, 7079 métert. Máig is én tartom a 300 és 500 kilomé­teres háromszögpályán a se­bességi rekordot. Legna­gyobb hazai sikerem éppen Bács-Kiskun megyéhez kö­tődik. Kiskunfélegyházán az 1982-ben megrendezett ma­gyar bajnokság nemzetközi mezőnyében első lettem, ahol négyen voltunk lányok és nekem jutott a bajnoki cím. — Tehát gyakorlatilag munkahelyed, a Magyar Di­vat Intézet és a repülőtér kö­zött ingázol? — Most jöttem haza Pá­rizsból, de mint divatszolgál­tatási stúdióvezető jártam kint. A hét végém viszont igyekszem úgy szervezni, hogy kijussak a repülőtérre. Mivel „csak” férjem van — aki filmszakmás —, így talán könnyebb a programom ösz- szeegyeztetni. — Tervezői, tanácsadói munkád mennyire befolyásol­ja a sportszereteted?- Iparművészeti főiskolát végeztem. Eredeti szakterü­letem a kötöttáru, de terve­zek estélyi ruhákat, bőráru­kat, akár fürdőruhát is. Ta­nácsaimban pedig mindig ott a praktikusság. — És most milyen tanács­csal szolgálsz a hölgyeknek ? — A szezon legnagyobb slágere a nadrágszoknya, ami elegáns, csak viselése közben látszik, hogy nadrág. Nőies és kényelmes. Ez kell ma, hiszen igen strapás a „gyengébb” nem élete. A ta­vaszjellemző színei a mustár, a lila, a zöld, a fekete, az okkerek, sárgák és vörösek. Nyárra hódít a fehér, a na­gyon sötétkék — mindez nagy és sok-sok aranydíszí­téssel, gombokkal, hímzé­sekkel. Persze az anyag is fontos, santung, finom vá­szon vagy más nemes kelme. A neonszínek, a különböző mintázatok együttes variáci­ója pedig szinte „kötelező”. Pulai Sára Nagy húsvéti képeskönyv Az elmúlt években megfi­gyelhettük: a magyarított ideológiai nyi­tás vagy lap­pangó nyíltság a tömegkultúra több terrénu­mát is kezdte visszahódítani. Hagyományos és ősi ünnepe­ink szinte kizá­rólag templo­mokba űzött kultusza sze­mérmes lassú­sággal jelent meg a televízió és a rádió csa­tornáin, 's az „állami" ki­adók félszeg terveiben. így , volt ez bizo- 1 nyos fokig még 1985 telén, ami­kor az Ün­nep Gyermek­könyvhét alkalmából megjelenhetett a „Nagy karácsonyi képes­könyv”. A Tészabó Júlia által gondozott kiadvány még odáig is merész­kedett, hogy figyelve a különböző felekezetek rítusaira, hozzájárul­jon a karácsony színesebb, bensőségesebb megünnepléséhez. E szándék és elv (hasonlóan sok máshoz) fél évtized múltán már nem hat az újszerűség erejével. Mégis, a műholdasított és videoél- ces gyermekkultúra „pluralizmusá”-ban, épp a felhígult képre­gényirodalom virágzása idején lett figyelemre méltó az újabb Té- szabó-könyv. A téma ezúttal: a húsvét, melynek vallási és profán szokásgyakorlata, számos hiedelme évezredekkel ezelőtti kultú­rákban gyökerezik. A tavaszünnepet ősidőktől valamilyen formá­ban köszöntő természeti ember egymást követő generációk nyo­mán egy saját képében elpusztuló, majd feltámadó alakban fogal­mazott mesét, de sokszor valós történelmet is! így nem véletlen, hogy az emberiség művészeti alkotásainak számos megformálása ehhez a mítoszhoz kapcsolódott vagy nyúl vissza ma is. A külön­böző felekezethez tartozó vagy nem .vallásgyakorló emberek szo­kásainak magyar és európai kapcsolatai, az ősi jelképek (tojás, bárány, nyúl) és a napjainkhoz szóló jelentések finom sugallása hozza közel az Emberfia példáját. A Nagy húsvéti képeskönyv anyaga válogatásának és kivitelezé­sének eleganciája megközeliti a sorozat korábbi darabjáét, ám árában -— sajnos, érthető módon — már annak kétszerese ... De hadd zárjuk az ismertetőt egy örömhírrel is: a könyv borítóit a Szórakaténusz Játékmúzeum gyűjteményének (a kiállításukon most is látható!) értékes tárgyai, annak színes fényképei díszítik. K. V. J. (Móra Ferenc Könyvkiadó,-3990.) TÉSZABÓ # Naqy húsvéti 1Ú«A # képeskönyv Egyoldalú félelem Virágládák az erkélyen Itt a tavasz. Ha még nincs virág­ládánk az erkélyen, akkor lássunk munkához. Az erkélyládák mérete függ az adott helytől, az ablak vagy erkély­korlát méretétől. Szélessége 15-20 cm, mélysége 20 cm legyen. A láda faanyagának vastagsága 1,5 cm-nél ne legyen kevesebb. A kellő mére­tek azért fontosak, mert a keskeny, kicsi ládákban csak sínylődnek a növények. A láda aljára 2-3 kis lyukat kell fúrni a felesleges, pangó víz elveze­tésére, de a lyukat fedjük le cserép­darabkával. A ládákat gondosan impregnáljuk, kívülről a környezet­hez illő színűre mázoljuk. Legszebb a fehér vagy a fa natúr'színében meghagyott virágláda. Az erkélyre, a korlátra szerelt virágládákat biz­tonságosan rögzítsük! Mielőtt elültetjük a növényeket, meg kell állapítanunk, mennyi fényt kap az erkély vagy a loggia. Ha keleti vagy déli fekvésű, termé­szetesen sokkal többet, de bizonyos növények (fukszia, bokros begónia, sarkantyúka) az északi vagy nyuga­ti fekvésen is jól érzik magukat. Minél feljebb lakunk, annál erő­sebb szél éri az erkélyt, tehát ezt is figyelembe kell venni. A tizedik emeleten lakók inkább a szívósabb növények (például százszorszép, bársonyvirág, kenderpakóca, a folyton virágzó begónia) közül vá­lasszanak. Azt is el kell döntenünk, milyen célt szolgál majd az erkély: van, aki munka után, esténként ott szeret pihenni. Ebben az esetben érdemes valamilyen illatos növényt dísz­dohányt, rezedát, estikét ültetni. Azt is vegyük figyelembe, milyen színű a falfelület. Fehér vagy szürke falon szépen mutat a piros muskát­lis erkély; a tarka, lecsüngő petúni­ák, vagy a sárga-barna bársonyvi­rágok kellemes színfoltjai a házak­nak. VÍZSZINTES: 1. Plinius ókori római író gondolatának első része (zárt hetük: N, G, S). 14. Tavasszal nyíló, sárga virágú dísz­cserje. 15. Igazgatási szervezet egysége. 16. Kanál része! 17. Szeszes itallal ízesített limo­nádé. 19. ... Esquiel; Nobel-békedíjas ar­gentin szobrász (Adolfo). 20. Testábrázolás a képzőművészetben. 22. Szőlőlevélbe gön­gyölt húsos étel. 25. Sportfogadás. 26. A Mariana-szigetek legnagyobbika. 28. Illa­tos kerti virág. 30. Főzeléknövény. 31. Em­beri test formája, felépítése. 33. Koloratúr- szoprán szerep A sevillai borbély c. operá­ban. 35. A csáp közepe! 36. A káva ezt is jelenti. 38. Lábunk része. 39. A barkácsolók lapja, röviden. 40. 420-as...; Radzs Kapur filmje. 41. Észak-amerikai csavargó. 42. És, latinul. 43. Eledel. 44. Sekélyen kapáló. 46. Hetedrész! 48. Növényi vagy állati eredetű zsiradékok. 50. A Boleró c. zenemű szerzője (Maurice)51.... Marino; európai állam. 53. Nedvszívó papír. 55. Megüt. 57. A spanyol platereszk építési stílus meghatározó alakja (Enrique de, 1455—1534). 59. Terület Etió­piában. 61. A kén és a gallium vegyjele. 62. Repülőtéri szakszolgálat. 64. Franz Kafka regénye. 66. Betű kiejtve. 67. Nagy állóvíz a Szovjetunióban. 69. Hagyja, hogy ő jusson hozzá. FÜGGŐLEGES: 1. Folyó Kamerunban. 2. Jósda. 3. Kicsinyítő képző. 4. Osztrák, norvég és francia autók jelzése. 5. Kitár. 6. Szerencselovag. 7. Savból és alkoholból víz kilépésével keletkező vegyületek. 8. Fegyvert használ. 9. Steven Spielberg filmje. 10. Nem kér hiába. 11. Svájci francia író (Claude). 12. Baranya megyei község. 13. Savanyított. 18. Szépen feldíszített. 21. Idegen szóban érin­tést, tapintást jelent. 23. Testünk fő tömegét alkotja. 24. Könyvkiadó. 27. Mozambik fő­városa. 29. A Laptyev-tengerbe ömlő szovjet folyó. 32. Ide-oda irányítja. 34. Takarmány­növény, névelővel. 36. A gondolat befejező része (zárt betűk: V, L. S). 37. Rámoltató. 41. Japán kikötőváros. 42. Futni hagyó. 44. Rusztaveli grúz költő személyneve. 45. Tilta­kozás a verseny eredménye ellen. 47. Nobel- díjas újind költő (Rábindranath). 49. Intri- kus szerep az Othello c. operában. 52. Brazil kikötőváros. 54. Udvart takarít. 56. Ceylon­ban élő dravida népcsoport. 58. Gyermekbé­nulás elleni védőoltás kidolgozója. 60. Válo­gatott portugál labdarúgó. 63. Hazai hírügy­nökség. 65. Némán ereget! 68. Adóív egy szelete! 69. Ellentétes kötőszó. 70. Egyiptom autójele. NAGY BALÁZS Beküldendő: vízszintes 1., és függőleges 36. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Bu­dai Illésné, Baja; Székely László, Újtelek: Takács Ferenc, Gara; Mikó Menyhértné, Mélykút; Gyukics Etelka, Kiskunhalas; Komlósi György, Bácsalmás; dr. Djbó Teo- filné, Kecskemét; Vén István, Kalocsa; Éne­kes Mátyás, Hetényegyháza; Rubos István­ná, Lajosmizse. A március 31-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A jó cél elérhető cél; — Nem a nyelv felelős azért, ha az emberek nem értik meg egymást. Ajándékötletek Mára már szinte kifosztottak az édességboltok, s az ünnepek alatt gazdára találnak a különböző méretű (árú) csokoládényulak, tojások, bárányok, csibék. Ám maradandó és hasznos ajándékkal is meglephetjük a gyerekeket, a szülőket. A Nagy húsvéti képeskönyv kicsiknek, nagyoknak egyaránt kédves emlék. Az apróbb gyerekeknek viszont készíthetünk tapsifüles kézbábot, ami alá egyéb kis meglepetés is elfér, s ünnepibb lesz az alkalom, akár ha csak magunk kitalálta nyuszimesével fektetjük le a gyerekeinket. A fazékfogó anyunak, mamának — a kuktálkodó papának is hasznos ajándék. Hozzávaló: 50 x 20 cm posztó, a díszítéshez maradék darabkák (sárga a testnek; piros a lábnak, a szárnynak, a szemnek, a csőrnek, a tarajnak; zöld, lila, kék a tollaknak.) A posztóra rárajzoljuk a kesztyű körvonalait (egy négyzet = 1 cm x 1 cm) és kiszabjuk. Ezután csomagolópapírra felnagyítjuk és indigóval átmá­soljuk az anyagra, majd a papírt darabokra vágjuk és a színes posztódarabkák­ból kiszabjuk az alkotórészeket. Ezeket ráerősítjük a fazékfogó elejére, majd összevarrjuk a kesztyűt. —P— Vándor Klára

Next

/
Thumbnails
Contents