Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-06 / 81. szám

1990. április 6. • PETŐFI NÉPE • 5 KÁLVÁRIA Nyolcadik állomás Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat A félúton már túl van. Ha akarna, se tudna visszafordítani semmit, nem csak elfogadta a küldetést, már teszi is mindazt, ami azzal jár. A tömeg, a vérszomjas csőcselék még röhögött belenyugvásán, de a szenvedés látvá­nya megrémíti. Akik az imént kárör­vendve kísérték, most megdöbbenve látják, innen már egyenes az út a halálba. Elébb az asszonyok döbben­nek rá, látván szenvedését, hogy va­lami jóvátehetetlen történt, az eldo­bott kő nem áll meg a levegőben, a cselekmény hömpölyög a végkifejlet felé. Az asszonyok lelkiismerete támad fel először. Sírni kezdenek, felidézik Mária arcát, amint fiával találko­zott; Veronikát, a kendőt nyújtót. Csak sírnak, ennyi telik tőlük. Jézus végigtekint a zokogó nőkön, és szól hozzájuk: „Ne miattam sírjatok, hanem sír­jatok magatok és gyermekeitek fe­lett" (Lukács 28, 28). Kemény szavak! De nem ok nélkül valók! Villámfényként világítják meg a lényeget: a könnyek, a feltá­madó lelkiismeret az elhibázott dön­tést nem teheti jóvá! Egyedül Jézus képes arra, hogy az öt halálba kül­dők megindulását látva, még vigasz­talja is őket;.. De ez ne nyugtassa meg a lelkiis­meretet! A bűnbocsánat lehetősége sohasem mentség! Termékbemutató és -kóstoló Termékbemutatót tartottak a napokban Kiskunfélegyházán, a Konzum 2101. számú boltjában, ahol az érdeklődő közönség évek óta rendszeresen újabb és újabb élelmiszer- ipari készítményekkel ismerkedhet meg. Ez alkalommal a rendezők a vékonyabb pénz- tárcájúakra is gondoltak. A kereskedelmi vállalat hidegkonyhai üze­mének termékei közül a különféle salátákat tálalták fel, melyeket elérhető áron lehet majd megvásárolni az üzletben. A kóstolóval egybekötött bemutatón a svéd gomba, a to­jássaláta, a majonézes burgonya, a párizsi hússaláta volt a legkedveltebb, melyet meg­rendelésre házhoz is szállít a Konzum válla­lat. A salátákon kívül a Likőripari Vállalat tiszakécskei gyárának üdítőitalai is tetszést arattak, főként a legifjabb vásárlók körében. Képünkön a hidegkonyhai készítmények be­mutatója és az üdítőital-kóstoló. (Kép és szöveg: Némedi L.) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ide­iül \ je hétfőtől péntekig 18 órától reg- pHH gél 8 óráig tart, szombaton, va- V J sárnap és ünnepnapokon a kö- ------------ vetkező hétköznap reggel 8 órá­ig. Az ügyelet helye felnőt­teknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C-pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ága segyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyhaza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületeben látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő, (T.: 51-222), Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 33), Lajosmizse, Felső- lajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi ren­delő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi Ä. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234), Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-084), Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222- es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészei pavilonjában látják el. (Pokomy B. T.: 12 149). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács borsodi, bácsszentgyörgyi, bátmonostor csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádud vari. sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben bácsszőllősi, tataházi, mátételki, kunbaja csikériai, madarasi, katymári lakosokat Iái ják el. KISKŐRÖS: A Kossuth utcai rendelőbe látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászai ügyeletet a város és a környék lakói részér minden szombaton 8-tól 12 óráig tartanak, szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Pi tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kisköre si, akasztói, csengődi, tabdi és kaskantyúi be tegeket. KECEL: Imrehegy: Kecel, központi rende lő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendel (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a közponl ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg jel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza adrusz J. u. 4, (T.: 62-360). Ellátják a kis kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonos tori, petófiszállasi, bugaci betegeket. A gyei mekorvosi ügyelet rendje: szombaton és va sárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonj azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti szakécskei és szentkirályi betegeket látják t (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartana ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bá tya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homokmégy F Miske, Dunaszentbenedek, Öregcsertő- Csoma, Szakmar, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122,234, éj­szakai ügyelet 213-as mellék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti napo­kon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta. Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós es a csatolt Jcözségek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsei tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház­ban a központi ambulancián tartanak ügyele­tet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszallási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kísszállá- si, pirtói betegeket. KISKUNMAJSA: Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc, Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Bo- rota. Rém, Kcleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8. T.: 31). GYÓGYSZERTÁRAK Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bá­csalmás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Békeu. 1/A., Kalocsa: Széchenyi- lakótelep: Kiskőrös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. 1., Kiskunmaj- sa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Bé­ke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19., Solt: Béke tér 6., Lajosmizse: Szabadság tér 7. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan műkö­dik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsckcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 48. T.: 13.), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12- 581), Felsőszcntiván, Csavoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Május 1. tér 4.), Herceg- szántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Do­bos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk­szentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Gerle u. 11.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákó­czi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. L), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx U.66.T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Hel­vécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Város­föld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajos­mizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécs­ke: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársa­ság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunba­racs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskő­rös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza. Fülöpháza. Izsák: dr. Túrái J. (Izsák. Kecske­méti u. 37. T.: 74-549), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun- adacs, Hunyadi u. 38. T.; 53-448), Szabad- szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabad- szállás, Vörös Hadsereg u. 56. T.: 53-002). Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentim- re, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskun­félegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyhá­za, Mártírok u. 4. T.: 62-987), Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pál- monostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Ti­szaalpár, Lakitelek: dr. KovácsGy.-né(Laki­telek, Széchenyi krt. 76. T.: 42-118), Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31- 349), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakötöny, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskun­halas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Boro- ta, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mély­kút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsal­más, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsal­más, Petőfi u. 48.) PRIVAT PROFIT Vállalkozási kedvezmények 1990. (2. rész) Kedvezmények az szja-ban A személyijövedelemadó-tábla 1990-től módo­sul. A legmagasabb kulcs 60 százalékról 50-re csök­ken. A tőkebefektetések ösztönzése érdekében az szja hatálya alá tartozó adóalany az adott évi összes jövedelméből (adóalapjából) — annak 30 százalé­kos mértékéig — levonhatja a részvény, részjegy, vagyonjegy, kft., üzletrész, szövetkezeti üzletrész, illetve vagyonrész vásárlására fordított, valamint a saját vállalkozásba fektetett állóeszköznek minősü­lő gépek, berendezések beruházási összegét. A lakossági megtakarítás, illetve a vállalkozók, állampolgárok tőkebefektetését ösztönzi az is, hogy a takarékbetétből, a takaréklevélből, a kötvényből, a kincstárjegyből, a letéti jegyből, a tagsági kölcsön­ből, a szövetkezeti üzletrészből, a szövetkezeti rész­jegyből, a szövetkezeti célrészjegyből, a szövetkeze­ti termelésfejlesztési hozzájárulásból, a vagyoni hozzájárulásból, a vagyonjegyből, a részjegyből és az egyéb értékpapírokból származó kamat, prémi­um, osztalék, járadék, árfolyam-nyereség után csak 20 százalék forrásadót kell fizetni, és azokat nem kell összevonni az egyéb jövedelmekkel. A társas vállalkozásnak, valamint a vállalkozási nyereségadó-törvény hatálya alá bejelentett egyéni vállalkozásnak az adózott eredmény terhére elszá­molt összes jövedelme után csak 20 százalék for­rásadót kell fizetnie, és azt nem kell összevonni az egyéb jövedelmekkel. Nem kell személyi jövedelemadót fizetni a mező- gazdasági kistermelésből származó jövedelem 500 ezer forintot meg nem haladó része után. 500 ezer forint felett pedig — ha a bevétel a 2 millió forintot nem haladja meg — növénytermesztésnél csak a be­vétel 30 százaléka, állattenyésztésnél 10 százaléka tekinthető adóalapnak. Az szja hatálya alá tartozó vállalkozón a naptári évben felmerült és a bevételeit meghaladó költsége­ket, veszteségeket a következő évek bevételeivel szemben elszámolhatja, tehát a veszteség összegével a következő évek adóalapját csökkentheti. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozásban saját találmányát valósítja meg, a vállalkozásból származó jövedelmének csak a 70 százalékát kell az adóalapjába felszámolnia. Személyenként havi 1000 forinttal csökkentheti be­vételeit az az egyéni vállalkozó, aki szakmunkásta­nulókat, illetve legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztat. Kedvezmények az áfában Az áfa-törvény szerint a beruházási célú beszerzé­seket terhelő, előzetesen felszámított általános for­galmi adót teljes egészében a következők igényelhe­tik vissza: — a vállalkozási nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó személy; — a részvénytársaság kivételével a kizárólag természetes személyekből álló gazdasági társaság; — a kisszövetkezet; — a kisiparos, a magánkereskedő, a szerződéses üzemeltető. Az általános forgalmi adó szempontjából adó­mentes az a vállalkozás, amelynek bevétele a bolti kiskereskedelemben az 1 millió forintot, egyéb ér­tékesítés esetén a 300 ezer forintot nem haladja meg. A pénztárkönyv és naplófőkönyv vezetésére kö­telezett vállalkozásoknak az általános forgalmi adót csak az ellenérték pénzügyi teljesítése, befo­lyása esetén kell megfizetniük, míg másoknak a számla kibocsátásának időpontjában. Ezzel a kis­vállalkozóknak az általánosforgalmiadó-fizetés miatti likviditási problémája megoldódott. Megmozdult a társadalombiztosítás 1989- től nem emelkedett a mellékfoglalkozású vállalkozók — ők vannak többségben! — tb-járu- léka és továbbra sem kell nyugdíjjárulékot fizetni­ük. A tb-járulék továbbra is 10 százalék. 1990- től a főfoglalkozású egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járuléka várhatóan mérsék­lődik, 41 százalék lesz. (Ezzel összefüggésben a táppénzjogosultságuk a betegállomány 16. napjá­tól kezdődik). Magáncég, külkereskedelmi joggal A magánvállalkozók önálló külkereskedelmi jo­got szerezhetnek. A külkereskedelmi jog megszer­zésére az 1/1987. (XII. 29.), illetve az ezt módosító 1/1989. (I. 18.) KeM rendelet alapján van lehető­ség. (Jelenleg több, mint 600 magánszemély rendel­kezik külkereskedelmi jogosítvánnyal.) Az export-import szerződéskötési engedély fel­tételei a magánvállalkozók esetében is ugyanazok, mint bármely más cégnél. Belföldi személyek — tehát kisiparosok és kis­termelők is — rendelkezhetnek önálló devizaszám­lával, azaz részesedhetnek az általuk megtermelt devizabevételből. A nettó devizabevétel 10 százalé­kát tarthatják meg. Ha a kisvállalkozónak nincs külkereskedelmi joga, és egy külkereskedelmi vállalaton keresztül értékesít, akkor a devizabevételből csak a kisipa­ros részesedhet, a kistermelő nem. Azok a magánvállalkozások, amelyek nem ren­delkeznek önálló külkereskedelmi joggal, a termé­keiket, szolgáltatásaikat exportáló, illetve impor­táló külkereskedelmi vállalat utazási kerete terhére utazhatnak, illetve forintfizetés ellenében jutnak a szükséges importhoz. A levelezés titkosságát a törvény garantálja KÖNYVESPOLC „Bármely ország kormányának vagy pártjának vezetői — kétségkívül a leg­jobb szándéktól vezettetve —, mindig szerették volna tudni, amilyen pontosan csak lehetséges, hogy mit éreznek polgá­raik, miként értékelik a különféle sze­mélyeket. Demokratikus társadalmak­ban, ahol tényleges sajtó- és szólássza­badság van, az efféle információk köny- nyen megszerezhetők." Ezeket a sorokat nem aktív politi­kus, még csak nem is politológus, ha­nem — eredeti szakmáját tekintve — egy biológus, Zsoresz Medvegyev vetet­te papírra. Majd olyan evidens dolgok­ról ír, hogy a levelezés titkosságát a politikai szolgálaton belül megőrzik, még ott is, ahol sajtócenzúra van. De mi történik, ha az élet mást produkál? Erre válaszol ebben a könyvében a szerző. Saját bőrén érezte, hiszen 1955-től kezdve váltott levelet, cserélt tudomá­nyos különlenyomatot külföldi bioké­mikus és gerontológus kollégáival. II- . letve a hatvanas évek elejétől csak vál­tott volna, mert a küldemények először csak késtek, azután nem érkeztek meg a címzetthez. A jól ismert természettu­dós először hitetlenkedett, majd pro­testált, az alkotmányra hivatkozott, fellebbezett, tárgyalt, azután a „hivata­losok” rendelték magukhoz. Elbocsá­tották állásából, elmegyógyintézetbe került, csak kollégái tiltakozására en­gedték ki onnan. Egy „szép napon” pedig a szovjet hatóságok megtagadták tőle, hogy hazatérjen egy konferenciá­ról — azóta Angliában él és már nem­csak biológiával foglalkozik, mert az élet politológussá is formálta. A postai rejtélyek tanulmányozását igazán akkor kezdte el, amikor lezárul­tak előtte az álláslehetőségek és nem tudta elhagyni lakóhelyét sem. Ebből született ez a könyv is, amely het­venegyben jelent meg Londonban és angol nyelvből fordítva került most a magyar könyvesboltokba (fordító: Ke- nedi János). A szerző nem tagadta meg termé­szettudós voltát, hiszen most is meg­vizsgálta a legapróbb részleteket, több­ször ellenőrizte az egyértelműnek lát­szó tényeket, rendszerezte az össze­gyűjtött anyagot. De nem pusztán a leveleket ellenőrző „fekete hivatal”, a Glavlit tevékenységét, módszereit vette górcső alá, hanem történelmi esszének is beillőén a cenzúra világtörténetével is megismerteti olvasóit. Végigvezet bennünket a vele történt első bonyo­dalmaktól az általa levont tanulságig. Nevezetesen 1970 áprilisában arra hiv fel mindenkit a szovjetunióbeli Ob- nyinszkból, ha netán véleményük van a kéziratról, akkor ne postán küldjék el azt, hanem vigyék el személyesen. Úgy biztosabban megkapja. Ennek már húsz éve, csak remélhetjük, hogy már nem így van . . . Medvegyev lehetne indulatos, de nem az. Nem vitatja, hogy egy szuverén államnak megvan a joga ahhoz, hogy törvényesen védekezzék a nemkívána­tos irodalom beáramlása ellen, de en­nek ésszerű határok között kell marad­nia. Ha ez hiányzik, akkor az állam kerül hátrányba, polgárai pedig joggal érzik korlátozottnak magukat. Ezt ta­pasztalta ö is. Ezért jutott erre a ma is helytálló megállapításra, hogy „a cen­zúra tevékenysége nem csupán politikai, ideológiai, kulturális okokból árt a tár­sadalomnak, hanem lealjasítja a tudo­mány és az ipar fejlődését is. Ezt a káro­sodást se eltúlozni, se lebecsülni nem szabad". A tudós emberek derűjével figyelte a vele történteket és itt-ott felcsillanó hu­morral adta közre tapasztalatait. Ok­nyomozása során a túlzásoktól is men­tes. Mert szabályos nyomozást végzett. Ebben a „krimiben” a cenzúra, a postai küldeményeket ellenőrző hivatal a bű­nöző, a bravúros — ám közel sem hős — nyomozó pedig Zsoresz Medvegyev. Látszólag többször veszített, hiszen legkülönbözőbb fifikái ellenére sem si­került eljuttatni leveleit postán keresz­tül címzettjeinek. Próbálkozott légi­postával, kísérletezett tértivevénnyel, máskor pedig „expressz” vagy „speciá­lis kézbesítéssel” látta el küldeményeit. De címezte géppel, elváltoztatott kéz­írással, céges borítékra, képeslapra és mindenféle módon. Hiába. A levelek egy jelentős része nem érkezett meg, az viszont bebizonyosodott, hogy az el­lenőrzés mindenre kiterjedő, teljes. Tel­jes, de nem hibátlan, mert a „hivatal” is tévedett — így kerülhettek olyan le­velek is a szerzőhöz, amelyek egy másik borítékból származtak. A „hivatal” tü­relmetlen is volt — ezért olykor durván tépték föl a borítékot, máskor pedig az angol postabélyeg szegélyét fedte a szovjet barna ragasztószalag és más ilyen „apróságot” vett észre a „nyomo- zó”-szerző. Látszólag veszített tehát Zsoresz Medvegyev. Lényegében ő és az olvasó a nyertes. Ő, mert tárgyszerűsége, logi­kus okfejtése felfedi a titkot. Az olvasó, mert megismert egy olyan embert, aki sokat tett az elemi emberi jogokért. (Európa Könyvkiadó Modern Könyv­tár sorozata.) . Komáromi Attila

Next

/
Thumbnails
Contents