Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-05 / 80. szám

1990. április 5. • PETŐFI NÉPE • S PRIVÁT PROFIT Vállalkozási kedvezmények, 1990 1. RÉSZ Az összeállítást a PM keretében működő vállal­kozásélénkítési főosztály illetékes vezetőjének, Kocsis Imrének a közreműködésével készítettük, így útmutatónk e szervezetnél is hivatkozási alapul szolgálhat. A vállalkozásalapítás jogi lehetőségeiben kor­szakos jelentőségű előrelepest jelentett a társasági törvény. Eszerint gazdasági társaságot természetes személy is alapíthat, abban tagként (részvényes­ként) részt vehet. Kizárólag magánszemélyek is alapíthatnak társaságot. (Ez esetben az alkalma­zotti korlát 500 fő.) Lehetséges egyszemélyes kor­látolt felelősségű társaság alapítása is. Magánsze­mély külföldivel is szabadon társulhat. 1990-ben életbe lép az egyéni vállalkozásról szóló törvény, amely — megszüntetve a kisiparról és magánkeres­kedelemről szóló jogszabályokat — egységes és kedvező előírásokkal segíti az egyéni vállalkozá­sok elterjedését. E törvény lehetőséget biztosít egyéni cég alapítására is. Fontos jogi garancia az is, hogy a módosított alkotmány védi es sérthetet­lennek minősíti a magántulajdont. ,, Ösztönző adók A nem társas magánvállalkozásnak (kisiparos, kiskereskedő stb.) vállalkozási nyereségadót nem kell fizetni. A vállalkozásból kivont jövedelmet csak személyi jövedelemadó terheli. A vállalkozási nyereségadó mértéke 1990. janu­ár 1-jétől az előző évinél kisebb, a nyereségadó- alap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35 százaléka, az a fölötti rész 40 százaléka. A kisvál­lalkozások túlnyomó többsége tehát csak 35 száza­lékos adót fizet. A vállalkozási nyereségadó-törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozások — tehát akik csak SZJA-t fizetnek — szabad elhatározás alap­ján bejelentkezhetnek a vállalkozási nyereségadó­törvény hatálya alá, ha ez számukra adózás szem­pontjából kedvezőbb. A vállalkozási nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó — vagy oda bejelentkezett—vállalkozások magánszemély tagjai, amennyiben a vállalkozás­ban személyesen munkát végeznek — választhat­nak, hogy jövedelmüket költségként vagy az adó­zott eredmény terhére, osztalékként számoljak-eelj Ha a jövedelmet költségként számolják el, ítkJtorttZ; csökkenti a nyereséget és ez által a nyereségadöalá-' pót. Tehát a jövedelem nyereségadó-mentesen ki­vonható a vállalkozásból. Az osztalékként kivont jövedelmet nem terheli progresszív személyi jövede­lemadó, csak 20 százalékos forrásadó. Ezt a jöve­delmet nem kell összevonni a vállalkozó esetleges egyéb forrásból származó jövedelmével. A részjegy és a vagyonjegy osztaléka után csak 20 százalék forrásadót kell fizetni. 1989-től meg­szűnt az osztalékként kifizethető jövedelem felső korlátja. 1991 végéig fennmarad a kedvezmény, miszerint a magánszemélyek részvételével működő gazdasá­gi társaság és az egyéni vállalkozó a befektetett vagyon 20 százalékának és legfeljebb a mérleg sze­rinti nyereség 20 százalékának megfelelő összeget adózatlan forrásból vonhat ki osztalékként. Ugyanez a szabály érvényesül a részjegy utáni osz­talékra is. A vagyonjegy utáni osztalék mértéke a vagyonarányos nyereségszint lehet. A 20 millió forint éves bérköltséget el nem érő vállalkozásoknak —- tulajdonformától függetlenül — a bázist meghaladó bérköltség után nem kell adót fizetni, illetve az adóalapot megnövelni. Lé­nyegében tehát a kisvállalkozások döntő többségé­re nem vonatkozik a bérszabályozás. Az egyéni vállalkozók és azok az adóalanyok, amelyeknek alapítói vagyonában a magánszemélyek részesedési hányada az 50 százalékot meghaladja, a gépeket és járműveket két év alatt amortizálhatják. Minden vállalkozásra — így a tárgyalt vállalko­zói körre is — vonatkozik az a szabály, hogy a vál­lalkozási nyereségadóról szóló törvényben felsorolt állóeszközöket gyorsitottan, de legfeljebb évi 30 százalékos amortizációs kulcs figyelembevételével írhatják le. Az amortizáció gyorsításával csökken a nyereségadó-alap, és ez adómentes fejlesztési és fi­nanszírozási forrást jelenthet a vállalkozásoknak. Kedvezmények A vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartozó vállalkozások általában a következő nyereségadó­kedvezményeket vehetik igénybe: — 40 százalékos adókedvezmény vehető igény­be az élelmiszer-kereskedelmi tevékenység után; — egyes célok esetében a felvett hitelek után — adókedvezmény igénybe vehető — kamatked­vezmény jár; — a lakosság részére végzett egyes fogyasztói szolgáltatások árbevételének 5 százalékával csök­kenthető a nyereségadó. 7,5 százalékkal akkor, ha a szolgáltatást kistelepülésen végzik; — úgyszintén adókedvezmény jár a kistelepülé­seken is és a tanyán végzett kiskereskedelmi tevé­kenység után is; — adókedvezményt kap a népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek előállítója is; — a gazdaságilag elmaradott, vagy a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett települése­ken végzett beruházás összegének 30 százaléka az adóból levonható. Az e településeken, de nem jog­utódlással létesített új vállalkozásokat 5 évig adó- kezvezmény illeti meg (65, 50, 40, 20, 10 százalék); — csökkenthető az adó az állóeszközök, beru­házások és befektetések (pl. részvények) értékesíté­séből származó bevétel és nyilvántartási érték kü­lönbözetek 20 százalékával. Ez ösztönöz a vagyon­tárgyak és befektetések másodlagos piacának kia­lakulására, a befektetésekre. A vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartozó vállalkozások az esetleges veszteség összegével csMkehthetik a következő két év nyereségadó- 'alapját.'.rl t; v; Kevesebb adminisztráció Azok a vállalkozók, amelyek 1988-ban a vállal­kozási adó hatálya alá tartoztak és a bevételeket meghaladó költségeiket — tehát a veszteségeket — elhatárolták, azt 1991-ig, a későbbi eredményük terhére továbbra is megterhelik. Azok a vállalkozók, akik még a vállalkozási adó alanyaként, 1988-ban kezdték el beruházásaikat, azt költségként elszámolhatják. Az adminisztráció is csökken: a nem társas ma­gánvállalkozásoknak csak pénztárkönyvet, a 25 millió forint árbevételt el nem érő társas vállalko­zásoknak, valamint a vállalkozási nyereségadó ha­tálya alá bejelentett egyéni vállalkozóknak napló- főkönyvet kell vezetniük, a 250 millió forint árbe­vételt meg nem haladó vállalkozások pedig egysze- rűsitett kettős könyvvitel alapján készíthetik el a mérleget. A 25 millió Ft árbevétel alatti vállalkozá­soknak nem kell megfizetniük a Központi Műszaki Fejlesztési Alap hozzájárulást. ( Folytatjuk ) — Támaszd neki! Mint jéghegyen a légy, olybá tűnt az öles kőhöz nyomott kurta véső. Szétverniük nem sikerült, ellenben a sógort leszerelte egy hegyes kőszi­lánk, mely a szemébe pattant. Estére mindenki kiütötte magát, csak Nyü úr nem, mert ő akármeny- nyit meg tud inni, és ha mégis sokat találna bekapni, az csak azzal a következménnyel jár, hogy nem bír fölállni. Ám ha van, aki fölállítsa, simán hazatalál. Most senki sem tudta fölállítani, azonban otthon volt. Foteljében elnyúlva álmában saját magát látta, amint aszfalttörö géppel zúzza-nyűvi a roppant kő- szirtet, s vicsorgó ajkán fehér habok gyülemlenek. A pinceablakon bekandikáló kif­lihold fénye áttetszővé színezte a cementeszsákokon békésen szuszo­gó Pisike arcát. Vasárnap reggel bezsaluztak. Estére — maguk sem tudták, ho­gyan — állt a hatalmas betonfal. Nyü úr csüngő kézzel gubbasztott a kidöntött tölgy fonnyadó lombjai közt. Homlokán poros redők tor- nyosodtak: — Legörgetjük! — szólt halkan, de elszántan. A sógor kongó tekintettel meredt maga elé. Bocika fejébe vér szökött, s mind aki vette a lapot, a tekintélyt parancsoló kődarab felé fordult. A rajta pihegö Pisike Nyü úr iménti kinyilatkozását egyenesen magára véve, mészfehér lett a rémülettől. Aztán valahogy rájött, hogy nem öt, hanem a követ akarják legörgetni. — Le az útra —- folytatta mélá- zóan Nyü úr—, aztán hívom a lánc­talpast, itt dolgoznak a sarkon, az majd szétmorzsolja ...! A triász nekifeszült. Nyü úr hó­rukkolt. — Csak itt lesz nehéz. De ha majd a lejtőn beindul. .. — biztatta lobogó hajjal a kompániát. — Erre, erre, így, jóó, jóó — gurgulázott mind elégedettebben, ahogy a hatal­mas test közeledett a telek lábához. — Ott az emésztőt majd kikerüljük, gyertek csak! Príma! Nagy on.jó! „PluccsH!” — éktelen robaj és csobbanás, mintha kiéhezett orosz­lán üvöltene föl egy veremből: az emésztőgödröt nem tudták kikerül­ni. A lezúdult kő nyomán felcsapódó lé barna foltokban foglalt helyet Nyü úr és a triász testén. A hangu­lat savanyú lett. — Pancserek! — bődült el Nyü úr az akaratlanul is kitartott ha­tásszünet után. Majd valamit kikö­pött a szájából és szólt: — Mához egy hétre ezt is körbe­betonozzuk! ÚJ KÖNYVEK Ifoglalkoztatási gondok TISZAKÉCSKÉN Oklevél után felmondólevelek Az Agrikon tiszakccskci gyárában a jelenlegi tizenhárom forgácsoló szakmunkásból csak hat marad. „A város területén a munka­erő-kereslet ez évben is megha­ladja a munkaerő-kínálatot”. Ezt a mondatot abból a jelen­tésből idéztük, amely 1989. júli­us 21-én hangzott el a Tisza - kécskei Városi Tanács végre­hajtó bizottságának ülésén. A dokumentum tavaly még egy nyugodt, kiegyensúlyozott álla­potot rögzített. Éppen ezért meglepő, hogy a napokban tö­meges elbocsátásokról kaptunk híreket Kécskéről. A jelzések szerint néhány helybéli ipari üzem rövid idő leforgása alatt emberek százait tette utcára, akiknek esélyük sincs az újbóli elhelyezkedésre. Mi ebből az igazság? — kér­deztük Terjéki Zsuzsannát, a Bács-Kiskun Megyei Munka­ügyi Szolgáltató Iroda tisza- kécskei kirendeltségének meg­bízott vezetőjét. — Az Agrikon helyi gyárában komoly foglalkoztatási gondok vannak -— mondja. — Itt több mint 130 embertől válnak meg rövid idő alatt. Más vállalatnál komolyabb leépítés nem tör­tént. A helyi áfész hat fővel csökkentette létszámát. A Re­mix ugyancsak hat személytől vált meg, akik közül öten fog­lalkoztatott nyugdíjasok vol­tak. A Szikrai Állami Gazdaság januárban a tiszakécskei lako­sok közül kilencet „épített le.” Közülük azóta egy sem járt iro­dánkban, ami azt jelzi, hogy időközben találtak máshol munkát. — Ez tehát az egyik oldal: 130-140 ember, akinek máshol kell kenyérkereset után néznie. Nekik milyen lehetőségeik van­nak? — A Habselyem Kötöttáru- gyár helyi részlege 4-5, az áfész varrodája 2-3 főt tud felvenni. Ennél jóval több, 40-50 új dol­gozóra lesz rövidesen szüksége a Solohov Tsz bővülő tiszabögi bélüzemének. — Ez optimális esetben is csak hatvan hely. Még a fele sem annak, amennyien az utcára ke­rülnek. A többiek milyen lehető­ségekkel számolhatnak? — Kécskén nem sokkal. A megyei irodától kapott tájé­koztatás alapján viszont úgy tu­dom, Kecskeméten néhány he­lyen keresnek lakatost, s a MÁV is felvenne férfi munka­erőt. Szerencsére sok érintett­nek van földje, ami valamelyest enyhít a helyzeten. Jelentős se­gítség lenne még az újrakezdők, pályakezdők kölcsöne, ám a bankok nagyon megszigorítot­ták ezzel kapcsolatban a feltéte­leket. Az OTP újabban például fedezetként a 400 ezer forint másfélszeresét kéri. Emellé két kezesre is szükség van. Olya­nokra, akinek nincs tartozásuk és nettóban legalább 10 ezer fo­rintot keresnek. Nem csoda, hogy ilyen feltételek mellett ke­vés a jelentkező. Egyébként a Agrikontól, ahonnan több mint 130 embert elküldenek, még csak kevesen keresték fel az iro­dánkat. Róluk nem sokat tu­dunk. Alföldi Jánosné, az Agrikon helyi üzemének bér- és munka­ügyi csoportvezetője saját dol­gozóikkal kapcsolatban termé­szetesen pontosabb informáci­ókkal szolgál. Elöljáróban el­mondja, hogy a KGST össze­omlásának hatására kell meg­válniuk 132 emberüktől. — Közülük tizenhatan kor- kedvezménnyel nyugdíjba vo­nulhatnak — magyarázza —. Száztizenöten március 5-én le­velet kaptak, amelyben tudat­tuk: leépítés várható átszerve­zés miatt, június 5-étől, ezért munkájukra nem tartunk igényt. Hozzátettük, hogy a fel­mondást külön, írásban kapják majd kézhez. Máig a százti­zenötből hatvanketten közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyukat. Néhány helyi üzem sokat segített ab­ban, hogy ők nagyrészt már el is helyezkedtek. Á Vegyépszer például 10-12 lakatost, hegesz­tőt. és forgácsolót fogadott. A Budapesti Likőripari vállalat három adminisztrátort, a Szik­ra Tsz két lakatost vett fel. Sokan tehát már elhelyez­kedtek, de akad az elmenők kö­zül jó néhány, aki még várako­zik. Van, aki gazdálkodóként vagy fuvarozóként folytatja pá­lyafutását. Sok még a bizonyta­lansági tényező. Ezt már kicsit keserűen fogalmazza meg a csoportvezető. Érthető a kese­rűsége, hiszen tavaly, amikor ünnepélyes keretek között át vették a központtól a „Kiváló Gyár” címet, talán senki sem hitte a kécskei Agrikonnál, hogy ilyen nagyarányú leépítést kényszerít rájuk a piaci válto­zás. A helybéli üzemek és az alig néhány hónapja myködő váro­si munkaközvetítő iroda úgy tűnik, minden tőlük telhető esz­közzel segít, de ez még mindig kevés. Kovács Miklós tanácsel­nök mégsem látja olyan kilátás­talannak a helyzetet. A privati­zációban bízik: — Az emberek kapják vissza a földet és a lehetetőséget, hogy gazdálkodni is tudjanak rajta. Például segítsék őket kamat­mentes, hosszú lejáratú köl­csönnel, a tsz-ek pedig — szer­ződéses alapon — jó minőségű szolgáltató tevékenységgel. Gaál Béla Józsa György Gábor: Ferenc József zászlai alatt 1848—1914. (Corvina, 480 Ft) — Vladimir Nabokov: Végzetes végjáték. Európa zsebkönyvek (Európa, 58 Ft) — Házinyúl-egészségtan. Szerk. Vetési Ferenc. (Mezőgazd. K., 210 Ft) - - Málna. Szerk. Kollányi László. (Mezőgazd. K„ 120 Ft) — Papp János: Játékos természet- ismeret. (Mezőgazd. K., 99 Ft) —- Farkas István: Engedély nélküli eltávozás. (Magvető, 80 Ft) — Lányi András: Hölgyek titkára. (Magvető, 58 Ft) — Simor András: A négylevelű lóhere. Rakéta regénytár (Magvető, 45 Ft) — Gräber Hedvig: Az antibiotikumkezelés gyakorlata. (Medicina, 180 Ft) — Aggtelek, Jósvafő környéke. Turistatérkép. (Kartográfia, 37,50 Ft) — Börzsöny. Turistatér­kép (Kartográfia, 49 Ft) — Zempléni hegység. Turistatérkép. (Kartográfia, 49 Ft) — Körmendi István: Az általános orvoslás gyakorlata. Oxiológia, fertőző betegsé­gek, gyorsdinagnosztika és terápiás stratégia, a gyógyszerelés kérdései, határterü­letek. Fel. szerk. Kuntner Mária. (Medicina, 240 Ft) — Bárány Tamás: Fényes rokonság. Vidám regények. Bárány Tamás munkái. (Szépirodalmi K., 98 Ft) — Hegedűs Géza: Epistulák könyve. Költemények a költészetről. (Szépirodalmi K., 46 Ft). — Húsvéti köszöntő. Rajzolta Marton Magda. Leporelló. (Móra, 40 Ft) — Chászárné Simon Alice: Ősszel iskolás leszek. Rajz Mészáros Márta. (Tankönyvk., 72 Ft)— Heczeg Gyula—Kotzián Tamás: Képes olasz nyelvkönyv gyermekeknek. 1., 3. kiad. (Tankönyvk., 91 Ft) — Pálfalvi Józsefné: Barátkoz­zunk a számokkal! Kis matematikusok könyvtára. 1. (Tankönyvk., 47 Ft) — John Coates—Vágvölgyi Éva: Beszéljünk angolul! (Kazettával, Univerzum 100 + 200 Ft) — Fenyvesi László: Mátyás király fekete serege. (Hadtörténelem fiataloknak.) (Zrínyi K., 45 Ft) — Budai László: Angol nyelvtani gyakorlatok. Gimnázium I —IV. oszt 2. kiad. (Tankönyvk., 55 Ft) — Marik Miklós: Helyünk a világminden­ségben. A csillagászat alapjai. (Tankönyvk., 90 Ft) — Marsh Evelyn: A szanatóri­um rejtélye. Szerk. Kasza T. Márta. (Talentum—General Press, 89 Ft) — Áts László: Turbo Pascal kezdőknek. (Novotrade, 268 Ft). Meghívjuk a halételek kedvelőit 1990. április 6—7—8-án az Árpád sörözőbe, ahol TISZAI HALNAPOKAT rendezünk Többféle halétel között válogathat! Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Asztalfoglalás az üzletvezetőnél! Telefon: 21 -893. Hírős Kft. ® $ # § ® ® i ® ®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents