Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-05 / 80. szám

MA: POLITIKAI NAPILAP XLV. évi. 80. szám Ára: 4,30 Ft 1990. április 5., csütörtök Ez a húspiac még nem piac (3. oldal) „KIRÁLYI” LÁTOGATÁS KECSKEMÉTEN? Röptében a beach-volley-ról (7. oldal) Hunyadi Mátyás emlékezete (4. oldal) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN Orvosok, állatorvosok, gyógyszertárak (5. oldal) A sokk elmúlt, de meglepetések még jöhetnek Érvényes, ha 25 százaléknál többen szavaznak Ki mit szállíthat a szovjet piacra? Fellélegeztek a magyar vállalatok, amikor két hete a televízió hírül adta, hogy a szovjet—magyar kereskedelmi megállapodást mégis csak aláírták a két kormány képviselői. Igaz, az utolsó pillanatban, és „megspékelve ” a dollárelszámolásra való áttérés­sel, valamint a 788 millió rubeles rövid lejáratú szovjet tartozás dollárra váltásával. Mindezen egyezségek közül a szovjet piacra szállító cégeket ma még leginkább az éves árucsereforgalmi megál­lapodás érdekli. Egész pontosan az, hogy ők mennyi árut és mikor szállíthatnak. A budapesti repülőtéren aláírt megállapodás azonban csak keret: 3,6 milliárd rubel értékű idei magyar szállítás, amelyből 1,6 milliárd jut a gépiparra. A konkrétumot, azaz az árucsoportokra való lebontást az éves árucsereforgalmi jegyzőkönyvek tartalmazzák. Tulajdonképpen csak ezek aláírása után rajzolódik ki pontosan: ki, mit, mikor és minek'fejében szállíthat a Szovjetunióba? Lehetsé­ges, hogy egyik-másik, mára már úgy-ahogy meg­nyugodott vállalatot a közeljövőben még kellemet­len meglepetés ér. A kecskeméti vállalatvezetőknek feltett körkérdésünkre kapott válaszok is azt lát­szanak bizonyítani: a legmagasabb szintű meg­egyezés valóban nem több keretnél, s azon belül minden lehetséges. Bizonyosra csak az vehető, hogy a negyedévenkénti engedélyeztetés rendszere egyelőre marad. Továbbra is bizonytalan a kiskunfélegyházi Áp­rilis 4. Gépipari Művek gazdasági helyzete: külke­reskedelmi partnerük legfrissebb tájékoztatása sze­rint a szovjet exportra a II. negyedévre sem kapták meg az engedélyt. A félegyházi gyár erre az évre csak 15 millió forint értékű termék gyártását vál­lalta szovjet megrendelésre, de összesen 180 millió forintnyi szociálist^ exportra van érvényes szerző­désük (és ez is már csak töredéke az előző évi mennyiségnek). Ha ettől a bevételtől teljesen eles­nek, a cég padlóra kerül. Mindenesetre a II. ne­gyedévi exporttermelésüket harmadára csökken­tették. Ilyen körülmények között felvetődik az a kérdés, amire eddig még sehonnan nem érkezett válasz: a megrendelők vajon kérnek-e majd köt­bért a késedelmes, illetve elmaradt szállítások mi­att, s ha igen, ki fizeti meg? A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár szép remé­nyei is kútba estek a rubelelszámolású export fel­függesztése miatt. Tavaly például NDK-beli part­nerük 75 ezer kádat vásárolt tőlük — az idén egyet sem szállítanak nekik. Szovjet exportra csak elkép­zeléseik voltak, s azok is szertefoszlottak. A KZK előtt jelenleg csak a belföldi piac áll nyitva, a cég gazdasági eredményei veszélybe kerültek. Jó hír viszont — ez bizonyára az államközi szerződés aláírásával van összefüggésben —, hogy március vége óta egyenletesen kapják a Szovjetunióból a nyersvasat, amely nélkül leáll hatna a gyár. Tóth Gyula, a Knorr—Bremse Szerszámgépipari Kft. magyar ügyvezetője néhány héttel ezelőtt na­gyon borúlátóan nyilatkozott, ma már sokkal op­timistább. A kecskeméti cég a Csepel Műveknek, az Ikarusznak és a Rábának gyárt szovjet exportra készülő járművekhez fékberendezéseket, illetve a Mogürtön keresztül közvetlenül is ad el a Szovjet­uniónak. E pillanatban a közvetlen szállítás hely­zete látszik a legreményteljesebbnek, magyar part­nereik ugyanis még nem tudják, ők maguk mire (Folytatás a 2. oldalon ) Három nappal a választások előtt Igaz, hogy folynak az ország- gyülésiképviselő-választások má­sodik fordulója előtti koalíciós al­kudozások, de mindezeknek csak akkor van értelmük, ha vasárnap a választópolgárok szavazataik­kal hitelesítik a megállapodáso­kat. Károly Ferencet, a területi (megyei) választási bizottság el­nökét a legfontosabb tudnivalók­ról kérdeztük, három nappal a választások előtt. Az előző fordulóhoz viszo­nyítva egyik lényeges különbség — mondta Károly Ferenc —, hogy a területi listára ezúttal nem szavaznak, miután a listás mandátumokat a pártok elnyer­ték. Persze, hogy a képviselői tisztség végül kit illet meg az adott pártlistán szereplők közül, az nagymértékben függ attól, hogy az egyéni választókerület­ben kik jutnak mandátumhoz. Ezért is van változatlanul nagy tétje a választásnak. Szavazni természetesen min­denki jogosult, aki korábban er­ről értesítést kapott, vagy a sze­mélyi igazolványa bemutatásá­val szavazott az állandó lakóhe­lye szerinti szavazókörben az el­ső fordulóban, miután így felke­rült a négyjegyzékre. Igazolással — amelyet a lakó­hely szerint illetékes tanács állít ki — az szavazhat, aki egyrészt azért kapott ilyen papírt, mert valami ok miatt kimaradt a név­jegyzékből, vagy a saját válasz­tókerületén belül, de másik tele­pülésen szavazókörben kívánja leadni szavazatát. Például egy kunszentmiklósi lakos Lajosmi- zsén. A kórházban tartózkodók közül azok szavazhatnak igazo­lással, akiknek az egyéni válasz­tókerületében található az adott gyógyító intézmény. Például a hártai lakos a kalocsai kórház­ban. De egy lajosmizsei beteg már nem szavazhat Kecskemé­ten. Az első forduló egyik tanulsá­ga, hogy átgondoltabb intézke­désekre van szükség a kórház­ban lévők igazolással történő . szavazásának lebonyolításához. Elképzelhető, hogy nem is csak igazolással lehet azt megoldani. A törvény ugyanis nem tiltja a mozgóurna kivitelét bármely szavazókörzetből, míg az or­szággyűlési választásokról ki­adott tájékoztató és egy másik állásfoglalás viszont egyértelmű­en csak egy, az adott szavazókor mozgóurnájáról szól. Bács-Kiskun megyében az el­ső forduló mind a tíz választó- körzetben érvényes volt, azaz megjelent a választópolgárok több mint fele, a kecskeméti 2-es körzetben pedig eredményes is volt a március 25-ei szavazás. A többi kilenc választókörzet­ben viszont, ahol újrázni kell, az a szabály, hogy a 2. forduló érvé­nyes akkor, ha a szavazáson részt vett a választópolgárok több mint egynegyede. Abban az esetben eredményes a második érvényes forduló, ha az induló jelöltek eltérő számú szavazatot (Folytatás a 2. oldalon) Honecker szovjet kórházban BERLIN c Az egy héttel korábbi értesülést megerősítve az NDK televíziója hí­rül adta, hogy Erich Honecker egy­kori pártfőtitkárt és államfőt — or­vosi kezelés céljából — a Potsdam megyei Beelitz szovjet katonai kór­házába szállították. A hír szerint állapota tovább romlott, miután az év elején a berlini Charité urológiai klinikáján rosszindulatú daganatot távolítottak el egyik veséjéből. Ezt követően Honecker és felesége egy evangélikus pap házában talált me­nedékre a Berlin közelében fekvő Lobetalban, miután a kormány nem volt hajlandó szavatolni sze­mélyes biztonságukat a részükre felajánlott lakótelepi lakásban. LANDSBERGIS: A litván függetlenség visszafordíthatatlan A litván függetlenség visszafordíthatatlan, azt egy esetleges népszavazás sem változtatná meg —jelentette ki Landsbergis egy francia lapnak. A lit­ván elnök szerint a jelek biztatóak, várható, hogy megkezdődik az a párbeszéd Moszkvával, amelyet az első pillanattól óhajtottak. A Szovjet­unióban számos támogatóra talált a litván függetlenség ügye, de a helyzet javulásában szerepe van a Moszkvára gyakorolt külső nyomásnak is. Landsbergis kijelentette: szovjet részről eddig semmiféle gazdasági nyo­mást nem alkalmaztak Litvániával szemben. nMnRMManm RMDSZ—VATRA IIIII 1 r as Megállaj Marosvásárhelyen A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség és a Vatra Romaneasca kedden Marosvá­sárhelyen közös nyilatkozatot fogadott el, amely hat pontban összegzi az elfogadott megálla­podásokat. Közösen kinyilat­koztatják, hogy Marosvásárhe­lyen és Maros megyében a fe­szültség csökkent és „ha mind­két fél őszintén betartja a meg­állapodást, az eddigi nyilatko­zatok szellemében, akkor a helyzet tovább fog javulni”. Le­szögezik: a közelmúltban tör­tént marosvásárhelyi esemé­nyek következtében felszínre került nemzetiségi kérdések to­vábbra is álljanak a központi és helyi államhatóságok figyelmé­nek előterében. Marosvásárhelyen kedden a késő éjszakai órákban ért véget a kormánybizottság ülése. A tanácskozás azért húzódott el, mert a bizottság előbb a Vat­ra Romaneasca szervezet kép­viselőivel külön tárgyalt, majd külön folytatott megbeszélést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szer­vezetének küldöttségével is. Ezt követően került sor az együttes ülésre, amelyen elfogadták a közös nyilatkozatot. Fontos feladatnak tartják a helyzet rendezésére, a megbéké­lés reményében, hogy a hazai és a külföldi közvéleményt tárgyi­lagosan tájékoztassák a fejle­ményekről. A román lakossá­got biztosítani kell arról, hogy a kisebbségek jogainak garan­tálása nem csorbítja az ő érde­keit. Ugyanakkor biztosítani kell a nemzeti kisebbségeket —jelen esetben a magyar nem­zeti kisebbséget —, hogy a je­lenlegi politikai hatalom és a választások utáni alkotmányos államhatalom garantálja a nemzetközi egyezményekben lefektetett jogaikat. A dokumentumban kinyilvá- nitják, hogy a megállapodások­kal a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség és a Vatra Romaneasca országos vezető­sége egyetért. A nyilatkozatot Ion Minza- tu, az Ideiglenes Nemzeti Egy­ségtanács alelnöke, a kormány- bizottság vezetője és az érdekelt felek írták alá. A lapunk tegnapi számának első oldalán megje­lent, Tiszta lappal a második fordulóban című írás­ban a képviselőjelöltek névsorában elírás történt. - A szöveg helyesen a következő: 3. sz. választókerület: TISZAKÉCSKE: Frigyesy Ferenc SZDSZ Kánya Gábor MDF Mányoki Lajos FKgP 4. sz. választókerület: KUNSZENTMIKLÓS Bak István, Agrárszövetség Bődi Szabolcs MDF Faddi József FKgP Politikai álarcosbál Tőkés László sajtókonferenciája A romániai magyarság a teljes bizonytalanság pszi­chózisában él. Az állandó veszélyérzet, szorongás azonban egész Románia állapotára jellemző, hiszen senki sem tudja pontosan, hol húzódnak a különféle politikai frontok, milyen tendenciák érvényesülnek, ki kivel és ki ellen fog össze. A politikai álarcosbálban mindenki a demokráciát, a keresztyéni elveket írja (Folytatás a 2. oldalon) Önálló szlovák államot követeltek Április 3-án Pozsony­ban több ezer ember tünte­tett — fölmutatva egykori szlovák állami címereket — önálló szlovák államot követelve. (MTI-telefotó) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A MÚOSZ • ­a sajtóbotrányról A Magyar Újságírók Szövet­ségének elnöksége az utóbbi napokban történt sorozatos sajtóbotrányokkal kapcsolat­ban állást foglalt. Ebben egyebek között hang­súlyozza, hogy az elnökséget aggasztja a megyei lapok egy részének tisztázatlan körülmé­nyek között bekövetkezett, úgynevezett „átalakulása”. A történtek arra utalnak, hogy az állampárt utóda nem tett ele­get a vagyonelszámolási kötele­zettségnek. Az MSZP mind­eddig nem tudta eloszlatni azo­kat az aggályokat, hogy a üz­letben valamilyen módon anya­gilag is érdekelt. A MÚOSZ ugyanakkor ér­zékeli, hogy az újságíró-társa­dalomban növekszik a bizony­talanság. Megérti, ha a kollek­tívák — az esetlegesen rájuk vá­ró, a sajtószabadságot sértő egy- vagy többpárti irányítás helyett—jobbnak látják a ma­guk kezébe venni sorsukat. Az üzleti tranzakciók jogszerűsé­géről azonban a MÚOSZ nincs teljesen meggyőződve. Köte­lességének érzi felhívni az érde­keltek figyelmét arra, hogy en­nek hátrányos jogkövetkezmé­nyei is lehetnek. Ezenkívül a MÚOSZ ismét leszögezi, hogy ellenez mindenfajta ideológiai és gazdasági monopóliumot a tömegtájékoztatásban. Az állásfoglalás hangsúlyoz­za, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elenged­hetetlennek tartja, hogy min­den újságíró és kiadói alkalma­zott maradéktalanul megkapja az összes munkavállalói jogot. E jogok kivívásáért közös fellé­pést ajánl a Sajtószakszervezet­nek és a Lapkiadók Egyesületé­nek. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents