Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-29 / 100. szám

1990. április 29. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT Egy népszerű sportág saját sorsát egyengeti „Szeretném a szakosztály utánpótlásbázisát ismét olyan szervezett, lépcsőzetes piramisként újraépíteni, mint az korábban volt, még akkor is, ha a jelenlegi viszonyok közt ez jóval nehezebb. ” Ha az olvasó arra gondol, hogy ez a nyilatkozat mostanában hangzott el, akkor bizony téved. Közel négy éve, amikor a KSC cselgáncsozói még a csúcson, sorozatban nyerték az egyéni és a csapatbajnoki aranyérmeket. Amikor külföldi trófeák fémjelezték a kecskeméti judósok nevét. Az E. Kovács testvérek, Nagysolymosi, Kincses, Tóth Laci mellett olyan te­hetséges fiatalok bontogatták szárnyaikat mint: De­ák, Zsoldos, Palincsár és mások. Varga András veze­tőedző mégsem a sikerekről, hanem az utánpótlás­korosztályok nevelésében mutatkozó hézagokról be­szélt, amit igazából csak ő látott, s azóta kiderült, hogy nem is tévedett. Azt mondta, hogy kevés a lelkes gyerek, és a megbízható és nagy tudású nevelőedzők sorra dobják be a törülközőt. Az út lefelé vezetett Az elmúlt négy év során nagyot fordult a sportág kereke. Bár Zsoldos és Deák igazolták a reményeket, és a Szegedről hazakerült Kiss Endre irányításával a serdülőkorosztály is produkált néhány, országra szó­ló eredményt, ám ezzel a sikerlista le is zárult. A felnőttcsapat tavaly kiesett az I. osztályból, az után­pótlás-nevelés — a szakosztály keretében — teljes egészében megszűnt, mert a KSC anyagi okokból arra kényszerült, hogy a legtöbb szakosztálynál, így a csel­gáncsnál is, rövid úton szélnek eressze a nevelőedző­ket. Megtörtént hát, amire négy éve még aligha számí­tottak. A remélt „piramisépítés’' helyett maradt a nagy üresség. A történetnek itt akár vége is lehetne, hiszen utánpótlás nélkül a legjobb szakosztály is meg­szűnik. Mindez csak idő kérdése ... Szakosztály helyett tanfolyamok A judósok Kecskeméten nem nyugodtak bele ilyen könnyen a vereségbe. Ami a szakosztály keretében megvalósíthatatlan volt, azt megoldották tanfolyam­mal. A szervezők abból az elgondolásból indultak ki, hogy Kecskeméten változatlanul.népszerű sportág a cselgáncs, és nem is csalódtak. Jelenleg két csoport működik, s mindkettőt avatott szakember irányítja. Barcsik Zoltán, aki korábban a KSC nevelőedzője volt, 35 tagú tanfolyam keretében oktatja a fiatalokat. — Két teremben dolgozunk — mondja az edző. — Kedden és csütörtökön, délután 17—19 óráig, a Magyar Ilona Általános Iskola tornatermében, szer­dán és pénteken a széktói edzőcsarnokban, 18.30-tól 20 óráig. Ez utóbbi, sajnos, elég késői időpont, de a szülők hozzák és viszik a gyerekeket. — Milyen korosztályokkal foglalkoznak? — A legfiatalabb gyerek 1983-as születésű, a legidő­sebb 1976-os. A többségük fiú, de van köztük lány is, akik különben nagyon tehetségesek. A tanfolyam díja havonta 150 forint. Ezen túlmenően azok, akik verse­nyeken is indulnak, még az országos szövetségnek is fizetnek. A versenyző korosztályok az 1977—78-as és az 1979—• 80-as születésűek. A versenyekre akkor tud­juk vinni a gyerekeket, ha a szülők vállalják az utazás és étkeztetés költségét, mert a klub csak a nevezési díjat fizeti. így volt ez a Szegeden rendezett és szá­munkra szép sikert hozott Agroker—Tisza Kupán és a bajai versenyen, bár az utóbbira már úgy mentünk el, hogy a saját zsebemből fizettem 800 forintot. Komoly gondjaink vannak a terembérrel is, mert a Magyár Ilona Általános Iskolában — bár csak a minimális díjat kérik — mégis fizetni kell. Ennek ellenére a gyerekekkel sikerült jó kapcsolatot teremte­ni, és van köztük néhány ígéretes tehetség. A KSC szakosztályában Kiss Endre edző pedig már várja tőlünk az*újabb csoportot, hogy avatott kézzel igazi judósokat faragjon belőlük; Van megoldás Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a csel­gáncsutánpótlás nevelésének sorsa a szakemberek lel­kes munkája mellett elsősorban a szülők áldozatválla­lásán múlik. Igaz, hogy ők mindent megtesznek a gyerekeik sportolásáért, de felmerül a kérdés: vajon meddig? — Az biztos, hogy hosszabb távon nem a mostani a legjobb megoldás — folytatta Barcsik Zoltán —, mert az élet egyre nehezebb, és a szülők segítőkészsé­gének is van határa. Próbálkozás már sokfelé történt. Megalakult a judósok baráti köre és ebben négy szülő benne van. Az egyetlen elfogadható megoldás, ha olyan szpon­zort vagy támogatót találunk, akik szívükön viselik ennek a jobb sorsra érdemes kecskeméti sikersportág­nak a sorsát. Szabó Zoltán Mi újság a dopping­laborban? A Svájcban folyó A csoportos jégkorong-világbajnokságon eddig egy játékost értek doppingvétségen. A minap lezárult, magyarországi C kategóriás hokis világversenyen, szerencsére, nem kellett hasonló hírrel szolgálnia a vizsgálatokat végző budapesti laboratóriumnak, pedig a játék tisztaságát felügyelő honi „doppingőrök” nem kevésbé szigorúan tették a dolgukat, az ala­pos ellenőrzést támadhatatlanul korrekt analízis követte. A magya­rok kiváló munkáját a nemzetközi szövetség (IIHF) külön elismerése is nyomatékosította. , » — Nagyon jó osztályzatot kap­tunk már korábban is, nevezetesen 1987-ben, amikor bennünket kér­tek fel a bécsi A csoportos jégko­rong-világbajnokságon levett min­ták elemzésére f— mondta dr. Pu- csok József, a rendre csak dopping­laboratóriumként emlegetett részle­get is magában foglaló kutatóosz­tály vezetője. A budapesti vb ide­jén az IIHF orvosi bizottságának tagjai is végignézték, mit és hogyan csinálunk, s analíziseinkkel — for­mailag, tartalmilag egyaránt — elé­gedettek voltak. — Ezek szerint a gépesítettség, a felszereltség végre olyan, amilyenről hosszú esztendőkön keresztül csak álmodozhattak, mondhatni, most már NOB-színvonalon dolgoz­nak . . . Igen, technikailag is megfele­lünk a nemzetközi szabványnak, az előírásoknak, az eddigi próbák na­gyon jól sikerültek, tehát nincs elvi akadálya, hogy úgynevezett akkre­ditált, tehát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei által is elfoga­dott, hivatalos NOB-laboratóriu- munk legyen. — Ehhez kellene például az is, hogy végre nyugvópontra jusson a labor körüli hazqi mizéria . . . — Az már eldőlt, hogy szerencsé­re maradunk itt, a Sportkórház te­rületén, hiszen több mint abszurd ötlet volt az elköltöztetésé, ami ön­magában 15-20 millió forintba ke­rült volna! A távlatilag reális NOB- akkreditálás előtt viszont még ígyris sok a tisztáznivaló. Mi azt szeret­nénk, ha a doppinglabor a kutató- osztályon belül független státust kapna. A legjobb megoldásnak az tűnik, hogy szervezetileg, anyagi­lag, működési tekintetben különvá­lasszák, oly módon, hogy az önálló laboratóriumot a Sportkórház fő­igazgatója szakmailag felügyelné. A társadalmi ellenőrzést pedig a Magyar Olimpiai Bizottság orvosi bizottsága látná el. És, persze, nem­csak doppingvizsgálatokat végez­nének itt, hanem olyan, ugyancsak pénzt hozó feladatokat is el lehetne vállalni, mint külföldi gyógyszerek kipróbálása, bekapcsolódás az eu­rópai kábítószer-ellenes program­ba, így a drogellenőrzésbe, no és részvétel a Sportkórház, az OTSI kutatóprogramjában is. Tyson ismét ringszerepre készül Amíg ő volt a profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok, szinte nem múlt el nap anélkül, hogy ne fog­lalkozott volna a világsajtó Mike Tysonnal. De hát a dicsőség tud­valévőén múlandó, s azóta, hogy az idén februárban ledöntötte őt a trónról a szintén amerikai James Douglas, a „Romboló” — „Vas Miska” kikerült a rivaldafényből. Most viszont újból a réginek tű- hik, pszichésen is kiheverte a trau­mát, amit a tokiói fellépésen elszen­vedett, váratlan veresége okozott. Igen, le'győzhetetlennek tar­tottam magam, s meglehetősen könnyedén vettem a Douglas elleni mérkőzésemet is. El sem tudtam volna képzelni, hogy veszíthetek. Jó leckét kaptam. A könnyelmű életvitelnek vége, most teljes erővel a visszatérés sikerén dolgozom: ke­ményen készülök, mert csak egyet­len cél lebeg a szemem előtt: újból a legjobbnak, a legnagyobbnak lenni! — mondta Mike Tyson. A szorítóba, tétmérkőzésre — a februári trónfosztás után először — bő másfél hónap múlva tér visz- sza. Az exvilágbajnok egészen pontosan június 16-án, a Las Ve- gas-i Caesars Palace-ban lép a kö­telek közé az ellen a Henry Tillman ellen, aki 1984-ben a nehézsúlyban olimpiai bajnok lett Los Angeles­ben. Igaz, a profik között már nem tudott makulátlan mérleget felállí­tani. Bár húsz győzelem a négy vereség mellett nem rossz ajánlóle­vél. Már csak azért sem, mert Till­man volt az, aki az 1984-es ötkari­kás játékokra selejtező amerikai válogatóversenyen két ízben is le­győzte az akkor még szintén ama­tőr Mike Tysont, megfosztva ezzel a remélt, s a hivatásosok táborába való gyors bejutást megkönnyítő sikeres olimpiai szerepléstől. Tyson így villámkarriert futott be, a profivilágban hosszú eszten­dőkön át senki sem tudott diadal­maskodni ellene. Ez év elejéig 37 győztes mérkőzéséből 33-at kiütés­sel nyert meg, amikor jött az új király, Douglas. Tyson természetesen mindenek­előtt a „Romboló” skalpjára pá­lyázik, de ahhoz, hogy a reváns lehetőségét megkapja, legelőszőr is túl kell lépnie a Tillman állította akadályon. A Tyson—Tillman összecsapás mellett közönségcsa- logatónak ígérkezik egy másik csa­ta is: a Caesars Palace június 16-ai bokszprogramjában a profi nehéz­súly egyik nagy öregje, a sokadik virágzását élő George Foreman ugyancsak színre lép. A 42. évében járó amerikai exvilágbajnok 1987-es visszatérése óta mind a 21 meccsét megnyerte a brazil Adilson Rodriguezzel vív majd ökölpárbajt a Las Vegas-i kesz­tyűsközpontban. RÖVIDEN • RÖVIDEN • Kijelölték a május 5—6-án Athénban sorra kerülő to-rnász Eu- rópa-bajnokságra utazó magyar válogatott keretet. Eszerint Ónodi Henrietta, Óváry Eszter, Molnár Andrea és Ábrahám Zsuzsa utazik a kontinensviadalra. Maráczy Er- nőné szövetségi kapitány az esé­lyekről szólva elmondta, hogy a jó formában lévő Ónodit összetettben a legjobb hat közé várja. Reméli, hogy a békéscsabai kislány vala­mennyi szeren döntős lesz, felemás korláton pedig érmet szerez. • A hét végén bonyolítják le az országos minikosárlabda-bajnokság elődöntőit. A fiúk mérkőzéseire Ba­ján és Karcagon, a lányok összecsa­pásaira Mczőbcrényben és Nagyka­nizsán kerül sor. • Betiltották a firenzei futball- stadiont, mert az olasz szurkolók sportszerűtlenül viselkedtek a Wer­der Bremen elleni mérkőzésen. így az UEFA-döntőjének május 16-ai visszavágóját — a Fiorentina—Ju­ventus találkozót — a várostól há­romszáz kilométerre kell megren­dezni. • Visszalépett az izraeli váloga­tott az egy hét múlva Athénban kez­dődő női ifjúsági röplabda EB-selcj- tezőtől. így a magyar együttesnek már csak az NDK, Ciprus és Görög­ország legjobbjait kellene legyőznie a döntőbe jutáshoz. • A magyar rádió-iránymérők is indulnak a szlovák bajnokságban, amelynek első fordulóját ma és hol­nap rendezik Losoncon. Egy hét múlva pedig Ungváron vendégsze­repeinek legjobbjaink — köztük a kecskeméti Börcsök István—, ahol a szovjet rádiósok „rókavadász”- versenyén vesznek részt. • Nagyüzem lesz a hét végén ví­vásban. A legrangosabb eseményre, a 17 évesek világbajnokságára, Gö­teborgban kerül sor, amelyen Totola és Deák indul. A női párbajtőrözők Világ Kupa-pontokért lépnek pástra Ipswichben. A magyar színeket Sza- lay, Szőcs, Eőri, Várkonyi, Hor­váth, Zalai, Arnold és Hormay kép­viselik. A Hét Nemzet férfipárbaj- tőr-csapatversenyen Kovács, Pap, Szőke, Pálmai és Dobrocsányi sze­repel. • A sportrovat kéri a megyei I. o. labdarúgó-találkozók tudósítóit, hogy a vasárnapi felnőtt- és ifjúsági mérkőzések eredményét, valamint a gólszerzőket május 1-jén, kedden délelőtt 10 és 11 óra között a 76/27- 611 vagy a 76/20-054 telefonszá­mon szíveskedjenek leadni. AZ ELFELEJTETT BAJNOK Két évig tartott egy verseny A Dutép SC sakktermében kilenc magyar bajnok fényképe függ a falon. Salánki Endre, a levelezési sakkozás elmúlt évi bajnoka olykor még be­benéz régi küzdelmei színhelyére, de saját fényképét hiába keresi. Róla elfe­ledkeztek. — Van benned sértődés?—kérdezem a mestert. — Egyáltalán nincs — válaszolja. — Tudomásul kell venni, hogy a sak1 kozásnak ez a műfaja nincs reflektor- fényben, így maradhattam ki a sorból. — Beszélnél erről a műfajról részlete­sebben ? — Az egésznek az a lényege, hogy a játékosok levelezőlapon küldözgetik egymásnak a lépéseket. — Akkor is, mikor — tételezzük fel — saját klubtársaddal játszol? — Igen, mivel a játszmavezetést a postai bélyegző hitelesíti. —- Mennyi a gondolkodási idő? — Tíz lépésre általában harminc nap, amit én, persze, úgy használok fel, ahogy akarok. Ha például nehéz az állás, akár egy hetet is gondolkozha­tok. Ez fordítva is'igaz: az ellenfél vála­szát követően „snellezhetek” is, azaz, még aznap postázhatom a lépésemet. — Mennyi ideig szokott egy játszpia tartani? — Sokszor egy évig. Az a magyar bajnokság, amit megnyertem, például 1987-ben kezdődött és csak tavaly feje­ződött be. Ennyi idő kellett tizenhét játékos körmérkőzésére. — Naponta mennyi munkát jelentett ez számodra? — Négy-öt órát elemeztem, főleg a megnyitást és végjátékot. — Miben különbözik ez a játék alap­vetően a tábla melletti sakkozástól? Abban, hogy itt korlátlan ideje és lehetősége van a játékosnak a belső törvényszerűségek feltárására. — A tábla mellett meddig jutottál? — Egyszer, 1985-ben, a nemzetközi mesteri normát is teljesítettem. — A Dutép SC-ben viszont egyre Rit­kábban tettek be a csapatba . .. • Salánki Endre, a levelezési sakkozás bajnoka, aki jelenleg a második vonal­ban játszó l.ajosmizse csapatát erősíti.- Ez érthető volt számomra, hiszen a profi elvárásoknak, munka mellett, már nem tudtam megfelelni. Ennek el­lenére a sakktól nagyon sok szépet kaptam. A sikerek mellett eljutottam többek között Dániába, Scvájcba, Franciaországba és az NSZK-ba. — Meghívtak a levelezési válogatott­ba? — Ide is meghívtak és az egyéni vi­lágbajnokságon való indulásra is jogot nyertem, de nemet mondtam. Belefá­radtam az örökös elemzőmunkába; az egész levelezési sakkozást befejeztem. Lajosmizsén, az OB II-es csapat­ban hogy megy a játék? Öt mérkőzésből négy pontom van. — Ha bejutnátok az OB I-be, vállal­nád a játékot? Természetesen, örömmel. Salánki Endrének ez a vágya, az elő­jelek szerint, biztosan teljesül, hiszen csapata fölényesen vezet az OB II-ben. A Dutép SC Lajosmizse mérkőzésen talán már a fényképe is a falon lesz. Pál Imre NEM ÜTÖTTÉK KI A BUNYÓT AZ OLIMPIÁRÓL A jugoszláv fővárosban folytatódott az „ötkarikás nagyüzem", és újabb döntésekről érkeztek jelentések. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető testületé, a végrehajtó bizottság tanácsko­zásának utolsó napján beszámoltak az 1992-es barcelonai nyári játékok szervezői arról, hogy valamennyi nemzetközi sportági szövetség elfogadta terveiket. Ez azt jelenti, hogy megoldódott az ökölvívótorna színhelyének gondja is. A bokszversenyeket a selejtezőktől kezdve egészen az elődöntőkig a Barcelonához közeli Badalona sportcsarnokában bonyolítanák le, és — eltérve az 1988-as szöuli olimpia gyakorlatától — csupán egyetlen ringben. Az AIBA, a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség választhat: a döntőket is itt rendezzék-e, vagy pedig a közeli, több nézőt befogadó kosárlabdacsarnokban. A NOB Végrehajtó Bizottságának ülését egy újabb fórum követte, ahol megkezdték tanácsko­zásukat egyfelől a NOB, másfelől az ASOIF (a nyári olimpiai sportágak nemzetközi szövetsége­inek szervezete) vezető képviselői. Itt is napirenden szerepelt a barcelonai olimpia, a pénzügyek, a dopping, és változatlanul vezető téma az apartheid. Ami az utóbbit illeti, a megnyitón Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke arra szólította fel a nemzetközi szövetségeket, hogy gyako­roljanak nyomást a Dél-afrikai Köztársaságra, az apartheid, a faji elkülönítés rendszerének teljes felszámolása érdekében. E törekvés sikeréhez mindenekelőtt egységre van szükség. A kö­zös fellépés ereje kényszerítheti ki az elkerülhetetlen változásokat Dél-Afrikában — összegezett Samaranch. A pretoriai rendszerrel való mindenfajta sportkapcsolatot tiltó NOB-álláspont változatlansá­gát jelzi az a döntés is, amelyről Mexikóvárosból érkezett hír. A közép-amerikai ország egyik leghíresebb teniszjátékosát, jorge Lozanót eltiltották az 1992-es olimpiai részvételtől. A ver­senyző azért nem lehet ott Barcelonában, mert a közelmúltban egy bemutató tenisztornán szerepelt Johannesburgban. Lozano nem csupán a két év múlva esedékes ötkarikás viadalon, hanem 1992-ig bezárólag a pán -amerikai és a közép-amerikai játékokon sem indulhat. LABDARÚGÓ NB II. „László-nap” volt Baján BAJAI SK—EGER 3—1 (2—1) Baja, 1700 néző. Vezette: KissB. (Ba- lajti, Vavika). BSK: Farkas — Kovács B.vBene, Morvái, Vidák, Faddi (Horváth Á. a 70. percben), Evanics, Kovács I., Schnei­der, László Z. (Berényi a 81. percben), Vén. Edző: Koller Viktor. Eger: Bodolai — Rácz, Kormos (Nagy a 62. percben), Jávorszky, Fegy- verneki, Schmuczer (Vojtekovszki a 68. percben), Mundi, Oláh, László I., Si­mon, Horváth. Edző: Bánkúti László. Sárga lap: Bodolai az 5., Vén a 66., Schneider a 85. percben. Élénk, időnként viharos szél fogadta a pályára lépő csapokat. A Baja a szél támogatásával kezdett, s már az 5, perc­ben megszerezte a vezetést. Morvái be­ívelt szögletét László Z. öt méterről csúsztatta a kapura. Bodolai kapus a gólvonalon túlról öklözte a mezőnybe a labdát. Balajti partjelző jelezte a gólt, így a játékvezető középre mutatott. Az esetet követően az egri kapus megsértet­te a partjelzőt, ezért sárga lapot kapott. A 15. percben Schneider 16 méteres lö­vése kerülte el a vendégteSput. Egy perc múlva Horváth a bal oldalon tisztán ka­pott labdát egészen a tizenhatos magas­ságáig vezette, keresztbe ívelt, majd László I. 12 méterről, egy csel után, a jobb alsó sarokba talált, 1—1. A 21. percben Kormos ötméteres fejese centiméterekkel kerülte el a bal kapufát. A 25. percben Schneider szögletét László Z. 5 méterről a kapu bal alsó sar­kába csúsztatta, 2—1. A félidő hátralé­vő percei mezőnyjátékkal teltek, s mindkét kapu előtt kimaradt egy-egy nagy helyzet. A második félidő első szöglete majd­nem hazai gólt hozott, de Kovács 1. feje­se elkerülte a felső sarkot. Az 51. perc­ben Kormos leshclyzetből a kapufát ta­lálta telibe. Az ellentámadásból László Z. és Faddi került gólhelyzetbe, de mindkétjátékos lövése kipattant az egri védőkről. Az 59. percben Schneider lab­dájával Vén kilépett a védők vonalából, de Schmuczer a kaputól 25 m-re felvág­ta. Vén szabadrúgását Bodolai nagy bravúrral szögletre ütötte. Az Eger két cseréjét követően feljavultak a vendé­gek, nagy nyomás nehezedett a hazai kapura. A 93. percben Horváth a tizenhato­son belül Schneider elé tálalt, akinek fel­ső sarokba tartó lövését az egri kapus szögletre ütötte. Vén szögletét Berényi hat méterről a bal felső sarokba fejelte, 3—1. Az élvezetes, nagy iramú mérkőzésen a bajaiak jobb helyzetkihasználással megérdemelten tartották otthon a há­rom pontot. Kitűnt: Kovács B., Morvái, Schnei­der, László Z., illetve Oláh, László I. Schwarcz Iván LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NB I-es labdarúgó-mérkőzések: Csepel Debrecen 0—1, Tatabánya Pécsi MSC 2—0, Veszprém—Vasas 1—0, Haladás—Siófok 1—0, Békéscsaba Ferencváros 3—0, Rába ETO MTK-VM 3—1, Bp. Honvéd—Váci Izzó 1—0. NB 1-es női röplabdainérkőzcs a 13—20. helyért: Dutép SC- Budaörs 3:0 (8, 8, 8).

Next

/
Thumbnails
Contents