Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-28 / 99. szám
Hová lett az egymilliárd? BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 99. szám Ára: 4,30 Ft 1990. április 28., szombat Átszervezik a kormányt Az MDF sajtótájékoztatója Az MDF módosítani kívánja a kormány struktúráját — hangzott el a párt pénteki sajtótájékoztatóján. Kulin Ferenc alelnök elmondta, hogy a pénzügyi tárca bevonásával létrehoznak egy gazdasági kulcsminisztériumot, a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai ügyek intézésére pedig új minisztérium felállítását tervezik. Továbbra sincs döntés még arról, hogy melyik tárca élére ki áll, ez még függ a koalíciós tárgyalásoktól. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy a földművelésügyi miniszteri posztot a kisgazdapártjelöltje töltheti be. Az MDF egyébként többségében nem saját pártja tagjait jelöli a tárcák élére, hanem nagy tekintélyű, nagy tudású, nemzetközi hírű személyiségeket, akik sem korábban, sem most nem voltak párttagok. A tájékoztatón újból megerősítették, hogy minden szakembernek a munkájára igényt tart az új kormány, a cél az, hogy lehetőleg minden olyan szakember, akinek múltját nem terheli bűn, a képességeinek, tudásának megfelelő helyen, illetve pozícióban maradhasson. Eljött a sajtótájékoztatóra Kozma Huba, az MDF elnökségének tagja, aki a napokban Pordány Lászlóval együtt az MDF-et képviselte a Sajudis II. kongresszusán. Mint mondotta: úgy tűnik, Litvánia esetében megismétlődik az, ami a magyarokkal 1956-ban történt. A témával kapcsolatban felvetődött a kérdés: ha kormányra kerül az MDF, vajon elismeri-e a független Litvániát? Kulin Ferenc válaszában rámu- (Folytatás a 2. oldalon) Lemond Petrasovits Anna Petrasovics Anna május 6-án, a választmány ülésén lemond az MSZDP elnöki tisztségéről. Elhatározását a Szociáldemokrata Párt Oroszlányban tartott megyei ülésén jelentette be. Az elnök asszony az utóbbi hónapok feszített munkájában elfáradt, ám lépését nem a választási kudarcok, hanem az az utáni események érlelték meg. Szerinte mihamarabb szükséges az MSZDP rendkívüli kongresszusának összehívása. Magyarországra érkezett a dalai láma Két magyarországi buddhista egyház meghívására pénteken délután Budapestre érkezett a dalai láma. Tenzin Gyamco, a XIV. dalai láma a magyarországi tibetisztika eredményeinek elismeréseként iktatta külföldi látogatásainak sorába hazánkat. Látogatásában nem kis része van annak, hogy az elmúlt esztendőben Magyarországon két buddhista kisegyház, a Magyar- országi Karma-Kagyüpa Közösség és a Magyarországi Csan Buddhista Közösség kezdte meg működését. A két újonnan alakult egyházközösség juttatott el Magyarországra szóló meghívást a dalai lámához. A tibeti buddhizmus feje eredetileg szeptemberre tervezte magyarországi útját, ám ázsiai és európai elfoglaltságai miatt úgy döntött, hogy előrehozza a budapesti látogatást. Az előzetes programnak megfelelően a dalai láma megismerkedik a két újonnan alakult magyar buddhista egyházközösség életével, a magyarországi tibetisztika eredményeivel, és magyar közéleti vezetőkkel is találkozik. A látogatás programjának megfelelően őszentsége pénteken. 16 órakor nyilvános beszédet mond a Szent István-bazilikában. Szombaton délután a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen találkozik híveivel. (MTI) Tasson hétvégenként hatezer vendég is pihenhet korai luxus/ . . . ke/dodik a s/e/on az üdülőkörzetekben. Tasson jártunk, Bács-Kiskun egyik legnépszerűbb pihenőparadicsomában, a Kis-Dunánál... — Az üdülőkkel szegélyezett tassi part hat kilométeres — mondotta útitársam, dr. Szilágyi Rózsa, a helyi tanács szakigazgatási szervének vezetője. — Eddig kilencszáz üdülőház épült e körzetben, s jelenleg száz készül. Természetesen, a környező településekről is kirándulnak ide rendszeresen horgászok, strandolok, kirándulók. Nyári hétvégeken 5-6 ezer embernek kínál felüdülést a Soroksári-Duna e legdélebbi szakasza ... — Fel is tudnak készülni ilyen nagy tömeg fogadására? A napokban volt az üdülőkörzeti szemle. Alaposabban megismerhettük a gondokat, a problémákat, lermes/e- tesen számos kedvező tapasztalatot is szereztünk .. . — Milyen feladatokat tűztek maguk ele? — Kellenének nagyobb, sok pénzt igénylő fejlesztések. Sajnos, igen rosz- szak az üdülősor útjai; a szennyvíz- elvezetés sincs megoldva. Nagyon fontos lenne egy mini tisztítómű, hiszen aki igényli — évek óta — rákötheti házi vezetékét a vízmüvünk elosztóira. Ha igyekszünk is javítgatni a földutakat, sajnos, nagyobb fejlesztésre még sokáig nem gondolhatunk. Tass községben is sárosak-porosak a mellékutcák. Az ön- kormányzatnak majd feltehetően inkább szívügye lesz a falu, mint az üdülőkörzet. (Folytatás a 2. oldalon) Milyen jövő vár a tanácsi apparátusokra? Kecskeméten nincs pánikhangulat Június 8-án — miként az országban mindenütt — lejár a kecskeméti tanácstagok mandátuma. A hetvenöt megválasztott helyi honatya búcsúztatása után elvileg a hivatalban lévő végrehajtó bizottság működik csupán a helyhatósági választásokig. A kormánypártok legutóbbi nyilatkozatai nem ezt a megoldást támogatják. Az MDF elnökségének tagjai és az SZDSZ legutóbbi kongresszusának állásfoglalása is a tanácstagok mandátumának meghosszabbítása mellett voksolt. — Mindenféleképpen logikus lenne, ha a választásokig a testületek jogosítványa megmaradna — mondja erről dr. Józsa Fábián, az MDF megválasztott kecskeméti országgyűlési képviselője. — Ez megoldható akár úgy is, hogy ebben az időszakban csupán formálisan működnének, ám, ha úgy adódik, akkor összehívhatok, döntésképesek. A problémát nem ebben látom. Inkább attól félek, hogy ez a tanácstestület elveszíti a talajt a lába alól, elbizonytalanodik, mert úgy érzékeli, hogy a politikai erőviszonyok változásával nincs már szükség rá, és emiatt sokan nem vesznek majd részt a munkában. — Talán azért, mert a testület legitimitását a közvélemény egy része ma is kétségbe vonja. — Személyes véleményem az, hogy a kecskeméti tanácstestület jogilag mindenképpen legitim. Hiszen tagjait annak idején egy hatályos törvény alapján választották meg és csalásra a városban nem derült fény. Más kérdés, hogy politikai értelemben — azt hiszem, ez most már nyilvánvaló — illegitim. Mert összetételük a pártállamiságot tükrözte. Megválasztásukkor mintegy 70 százalékuk az MSZMP tagjának vallotta magát, abban a százezres városban, amelynek legfeljebb nyolcezer párttagja lehetett. — A most hatalomra került pártok mit tehetnek annak érdekében, hogy a helyhatósági választásokig hátralévő időszakban az általuk támogatott elképzelések valósuljanak meg helyi viszonylatban is? Akár itt, Kecskeméten. — Szerencsére, a városban a tanácsi vezetés részéről elég korán történt egyfajta nyitás az új politikai — akkor még ellenzéki — pártok felé. Ez jótékonyan hatott kapcsolatunkra, amely azóta is korrekt. Kecskemét jelenlegi vezetői ígéretet tettek arra, hogy a pártok meghallgatása nélkül lényeges kérdést nem visznek a tanácstestület elé. Amelyben egyébként most is van két tagunk, de képviselőink állandó meghívottként részt vesznek a testület ülésein. — Bizonyára nem mondok azzal újat, hogy a közigazgatási szakemberek, a (Folytatás a 2. oldalon) \ mull hot ko/cpcii aluiicllc Kecskéméi a s/mjel csapatok auai nas/nail és egy eve a Honvédelmi Minisztérium őrizetére bízott két garnizonját: a Ferenc József és a Rudolf laktanyát. Munkatársaink sétát tettek az épületegyüttesben, amelynek jövőjéről csak néhány hónap múlva születik döntés. A két laktanya részét képezte azoknak az objektumoknak, amelyek helyreállítására, felújítására és napi karbantartására — így a szovjet hadvezetés — évente egymilliárd forintot költöttek. Hogy ebből mire futotta, arról a 3. oldalon tájékozódhatnak olvasóink. A KISKUNSÁGI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG KÜLDÖTTGYŰLÉSE A bizonytalanság csöndje „Kis” döntések vihara Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen A Magyar Szocialista Munkáspárt pénteken keresetet ny újtott he a Fővárosi Bírósághoz a Magyar Szocialista Párt. illetve a Magyar Köztársaság kormánya ellen —jelentette he Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteki sajtótájékoztatóján. A felperes keresetében kéri a bíróságot: kötelezze a/ MSZP-t, hogy az 1989. október 6-ai állapotnak megfelelően terjesszen elő tételes elszámolást: milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállula- tok képezték a korábbi MSZM P-vagyont, s október 7-e után ezekkel hogyan rendelkezett az MSZP. A felperes ennek ismeretében jelöli meg, hogy mire tart igény t. A bíróság állapítsa meg — írja a kereset —. hogy az MSZP október 7-ei szerződései és intézkedései, amelyekkel ingatlanokat, illetve különböző jogosítványokat elidegenített, érvénytelenek. Kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására. Ám addig is, amíg a jogerős döntés megszületik, zárolja az MSZP vagyonát, s tiltsa meg a tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági társaságok elidegenítését. A sajtótájékoztatón bejelentették: az MSZMP — ezen keresetével — kéri a bíróságtól, hogy az rendelkezzék a Kádár János hagyatékához tartozó iratany agnak a párt részére történő kiadásáról is. (M I I) A kíváncsi várakozás természetes manapság, amikor egy-egy nagyobb közösséget érintő tanácskozásra indulunk, hiszen a „nagy változások” rányomják bélyegüket a közösségek jövőjére is. Ilyenkor eleve arra készül az ember, hogy majd ott, amikor együtt ülnek az érintettek, pezsgő, viharos vitáknak lesz szem- és fültanúja. Éppen ezért feltűnőbb, ha ugyanazt a menetrendet és hasonló langymeleg légkört tapasztal, mint éveken keresztül mindeddig. Tegnap a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség tavaszonként esedékes küldöttgyűlését rendezték meg Kecskeméten. A résztvevők az írásos anyagokból nem túl sok szívderítő adatot tudhattak meg, kis túlzással úgy is lehetne fogalmazni, hogy — kevés a kivétel — semelyik, e térségbe tartozó mezőgazdasági szövetkezet nem áll a pénzügyi helyzet magaslatán. A szóbeli kiegészítőjében dr. Ivicz Vilmos, a szövetség titkára már első szavaival a nagyfokú bizonytalanságra utalt. Ugyanakkor kimondott olyan elveket, melyek már a szövetkezetek módosított alapszabályaiban visszaköszönnek. így azt, hogy a szövetkezeteket ne a jog, hanem a tagság érdeke tartsa össze, vagy azt, hogy a szövetkezések funkciója változik: nem a termelésirányítás a feladat, hanem a szolgáltatások, a termelési információk, a feldolgozás, a számvitel és pénzügy segítése, a beszerzés és értékesítés megoldása. Ugyanakkor az is tény — mondta a titkár —, hogy a gondok eredője nemcsak a szövetkezeti forma torzulása, hanem a jövedelmet a mezőgazdaságból kiszivattyúzó gazdaságpolitika, a restriktiv pénzpolitika, illetve a vállalati fizetésképtelenség, az óriási kamatterhek. A beszámoló utáni rövid szünetben Budai Istvánt, a Tiszakécskei Solohov Tsz elnökét kérdeztem meg: a félelem csöndje-e az, ami addig, a tanácskozáson érezhető volt. így válaszolt: — Ez a bizonytalanság csöndje. Nincsenek stabil pontok, hiszen se országgyűlésünk, se biztos törvényeink nincsenek. Minek papoljunk most, hiszen úgyis a következő időszak döntéseit kell majd tudomásul vennünk. Ugyanerre a kérdésre Lovas Menyhért, a Kiskunmajsai Petőfi Tsz elnök- helyettese ezt mondta: — Az emberek többsége várakozik, nehezen szánja rá magát, hogy e pillanatban bármilyen elkötelezettséget felvállaljon. Ez természetesen lépéshátrányt jelent. A gyakorlat viszont ezt nem tűri, így hát otthon, a gazdaságokban minden lehetséges és megengedett lehetőséget kihasználunk. A szünet után mintha kicserélték volna a társaságot. Olyan dolgok kerültek szóba, amelyek azonnali megoldást igényeltek, mint a szövetségi hozzájárulás zsebbevágó kérdése. A vita megélénkült. Egyik hozzászóló szavaiból azonban nem csak ennek a napirendnek a „hangulatára” lehetett következtetni: „Elismerem: fásult, kedvetlen vagyok. Nem sok lehetőségünk van, de ebben most is dönthetünk. Döntsük el, kell-e az érdekképviselet, a szövetség! És ha kell, adjuk meg a lehetőségét a működéséhez, ésszerű takarékosságra szólítva fel őket.” Még egyszer felparázslott a vita a tanácskozáson. A nemrég alakult jogi választmány elnöke hívta fel a figyelmet a dereguláció során módosított, a felszámolásról szóló törvényerejű rendelet fonákságára: egyebek között a szövetkezetek közgyűlésének, önkormányzatának hatáskörét csorbítaná a rendelkezés betű szerinti betartása. A lehetséges lépésekhez kért a választmány segítséget a szövetkezetektől. Az utolsó bejelentések között hangzott el, hogy a szövetkezetek az adatszolgáltatási bojkottot továbbra is fönntartják, megerősítik. q p NŐ AZ ÉRDEKLŐDÉS, KÉSIK A REFORM, ÚJ GONDOK AZ ÁTKÉPZÉSBEN Bár még tart a tanév, mégis vizsgázók népesítik be a kecskeméti műszaki főiskola épületét. A TTT által szervezett nyelvtanfolyam befejezése után, most jó néhányan az állami nyelvvizsga követelményein is lemérik tudásukat. A kecskeméti hét végi intenzív TIT- nyelvtanfolyamok április elején tartott próbavizsgáinak átlaga — az állami nyelvvizsgabizottság tanárai szerint —jobb volt, mint általában a hivatalos nyelvvizsgákra jelentkezőké — mondta dr. Keresztes Nagy Imre, a TIT megyei idegennyelvi szakosztályának elnöke. A haladó angolcsoportok résztvevőinek 80 százalékát bátorították a középfokú állami nyelvvizsgára. Jó néhányan közülük jelentkeztek is, és május 4-én száznál többen vesznek részt az angol írásbelin, s ugyanennyien a németet választották. A csütörtöki német alapfokú állami nyelvvizsgán 165-en voltak jelen, s több mint 70 százalékuk sikerrel vette az akadályt. A tegnapi angol alapfokú vizsgára 101-en jelentkeztek, s az eredményesség a németéhez hasonló. Állami nyelvvizsgák Kecskeméten is Dr. Horváth Ivántól, az állami nyelvvizsgákért felelős Idegennyelvi Továbbképző Központ igazgatójától megtudtuk, hogy Budapesten kívül hat egyetemi városban működik az állami nyelvvizsga-bizottságnak kihelyezett tagozata. A TIT-tel kötött korábbi megállapodás alapján pedig néhány megyeszékhelyen helyszíni vizsgát tartanak. Ilyenre — a középfokú vizsgáztatás esetében először — került sor Bács-Kiskun megyében. A TIT megyei szervezete — egyébként igen racionálisan, és feltehetően sokak kedvére téve — a számára adott lehetőséget kiterjesztette, s így nemcsak a TIT-tanfolya- mok résztvevői, hanem valamennyi érdeklődő Bács-Kiskun megyei Kecskeméten teheti le az állami nyelvvizsgát — Budapestről érkezett tanárok előtt. Az utóbbi évek - s természetesen a mostani vizsgák is —'azt bizonyítják, hogy ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a nyelvoktatás iránt. Hat éve összesen háromszázan jelentkeztek TIT- nyelvtanfolyamra, s közülük százan választották az intenzív formát, míg a most zárult tanévben 1600-an ültek a nyelviskola padjaiban, s ezer hallgató a hét végi intenzív kurzusokon. A nyelvvizsgázók között egyre több, Budapesten már mintegy 60-70 százaléknyi, a középiskolás. Ez érthető is, hiszen több egyetemen és főiskolán magas többletpontszámmal jutalmazzák az állami nyelvvizsgával rendelkező felvételizőket. (Folytatás a 2. oldalon)
