Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-27 / 98. szám

1990. április 27. • PETŐFI NÉPE • 5 ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT? Hol van és mit ábrázol? Beküldési határidő: a következő hét szombatja. ÜJ KÖNYVEK: Vieki Baum: Hotel Sanghai. (Polygon, 165 Ft) Luighi Menghini: A Felhőbirodalom. (Galaktika fantasztikus könyvek) (Móra, 68 Ft) RalTay Ernő: A vajdaságtól a birodalomig. (JATE, 97 Ft) Paolo Gentile: Hápi világgá megy. (Juventus, 160 Ft) — Francesco Guicci­ardini: Itália története 1494—1534. (Európa, 120 Ft) -—Pál. (Névnapköny­vek) (Helikon, 150 Ft) Remekművek a Szépművészeti Múzeumból. Német nyelven. (Képzőművészeti K., 450 Ft) — Surányi Endre: Csónak­motorok motorcsónakok. (Műszaki K.. 290 Ft) Teke Zsuzsa: Má­tyás, a győzhetetlen király. (Helikon, 130 Ft) Tündérszép Mosolygó Ilona. (Képcsarnok V., 59 Ft) Verne:'Világítótorony a világ végén. (Média, 9J Ft) — Anna Boriszovna Nyikolszkaja: Add tovább! (Európa, 58 Ft) — Nyaralás. (Garabonciás, 65 Ft) — Törpicur. (Garabonciás, 65 Ft). TŐZSDÉRE, MAGYAR! Járay Zsigmond a pénzreformról, az értékpapírokról, a hazai ECU-ről — Kedves Járay Zsigmond. ön nem­csak pénzügyminiszter-helyettes, ha­nem a Bankfelügyelet vezetője is. Véle­ménye fontos: kell Magyarországon tőzsde?- Feltétlenül. A tőzsdéknek óriási szerepük van a tőke szabad áramlásá­ban. Piacgazdaságot, szabad döntése­ket, tehát politikailag szabad embere­ket tőzsde nélkül nem lehet elképzelni. — Csakhogy sok minden hiány­zik .. . — Persze. De legalább tudjuk, hova akarunk eljutni. Ma a magyar pénz­ügyi rendszer teljes mértékben defor­. máit; jelenleg is a régi centrális gazda­ságirányítás logikája érvényesül. A költségvetés elvonja az emberek, a vállalatok által megtermelt jövedelmek 65 százalékát, hogy azután újra osztód­hassanak ezek a pénzek. Állami támo­gatásokat ad á vállalatoknak, beruhá­zásokat finanszíroz, nyugdíjakat fizet, de mindaddig, amíg ez nem változik meg, addig nem lesz piacgazdaság. Ha a jövedelmeket elvonják, akkor nem lehet szabadon dönteni. Tehát draszti­kusan vissza kell szorítani a költségve­tést. És a költségvetés által elhagyott terepet a bankrendszernek, a tőkepiac­nak és a biztosítási rendszernek kell átvennie. — Mikor következik ez be? — Nehéz megmondani. De, azt hi­szem, néhány év alatt meg lehet ezt csinálni. Ha olyan kormány jön majd létre, amelyik elegendő energiával lát hozzá ehhez a programhoz. Milyen tőzsdeéletre számít? Kezdetben lanyhára. Mert alap­vetően befektetőkre és értékpapírokra van szükség; enélkül nem lehet tőzsdét játszani. Ahhoz viszont, hogy az átlag, magyar tőzsdei szereplőként vagy a tőzsdén keresztül befektetőként megje­lenjen, merőben új pénzügyi rendszerre van szükség. Ez a rendszer pedig ott­hagyja a pénzt az embereknél, és arra ösztönzi őket, hogy azt fektessék be. Ehhez pedig adókedvezmények kelle­nek, meg kedvezményes hitelezés. — Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy meg kell szüntetni a forintot, és új pénznemet kell bevezetni?-y- A drasztikus reformok híve va­gyok. Teljes ár-, bér- és pénzügyi refor­mot kell csinálni Magyarországon. Ap­ránként, kis lépésekkel itt már nem le­het megújulni. A valutareform tehát elkerülhetetlen. Hogy azután az új pénzt forintnak fogjuk-e hívni, vagy koronának, az teljesen mindegy. A dolog lényege nem is ez. Komoly külföldi pénzügyi körökben fölmerült az a gondolat, hogy nyugat-európai pénzegységet, az ECU-t esetleg Ma­gyarországon kellene, mondjuk úgy: második valutaként, persze, konverti­bilis pénznemként, kísérleti-megoldás- ként bevezetni. — Hát ez elég meglepő ötlet. — Nem nélkülözi a realitást. Gya­korlatilag mi lennénk az a kelet-közép- európai ország, amelyik a legközelebb áll a Közös Piac pénzügyi rendszeré­hez.- B. 1. G. i TANÁCS A TANÁCSNAK A Ciróka-ügy sokakat felháborít Elég volt a megaláztatásokból címmel, a napák­ban arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a kecs­keméti Katona József Színház tizenegy fős bábta­gozata, a Ciróka, egy emberként felmondott, mert úgy érezték, hogy teljesen ellehetetlenült a helyze­tük a patinás intézmény falai között. Az elszomorító hír sokakat felháboritott. Min­denekelőtt azért, mert a Lendvay direktor dirigálta színházban csak a bábosoktól várhatta a fiatalabb korosztály, hogy számukra is kínálnak valamit. Az alábbiakban két olvasói levélből idézünk néhány mondatot. „Kikre kellene legjobban odafigyelnünk, ha nem a gyerekekre?” — kérdezi Szabó Zsoltné kecske­méti olvasónk. - „Akik róluk megfeledkeznek, nem néznek a jövőbe. Márpedig, aki nem néz a jövőbe, annak nincs keresnivalója a mában. Kecs­keméten különben is, hosszú idők óta, nincs jó színház. A Lendvay direktor úr sem csinált jó színházat, sőt elmenesztett sok olyan jó színészt, akik a közönség kedvencei voltak. Ha a Ciróka is elmegy a színháztól, ez bizony szegénységi bizo­nyítvány lesz a Lendvay úrnak, meg a városi ta­nács művelődési osztálya vezetőjének is, aki nem akar beleszólni a színház belső ügyeibe . . .” * * * „Engem, mint minden gyermekszerető kecske­métit, mélységesen felháborít, hogy színházunk ve­zetősége lehetetlen helyzetbe hozta saját bábművé­szeit. En a Cirókát egy fiatal, lelkes, tehetséges bábszínészekből álló együttesként ismerem, akik­nek színvonalas produkcióikra igenis nagy igény lenne. Ahogy eddig is volt, de a munkámon keresz­tül azt tapasztaltam, hogy ez sem érdekelte külö­nösebben a színházi vezetést. A Zrínyi Ilona Álta­lános Iskolában dolgozom mint napközis nevelő,- s egyben a napközis munkaközösség vezetője. így hozzám tartozik 11 napközis csoport és 2 tanuló­szoba, mintegy háromszázötven diákkal. Velük szívesen megtekintettük volna a Ciróka minden új darabját, ha bérletezik az előadásokat. Ezt az igényt jeleztem is a színház szervezőirodájánál másfél éve, azután egy éve újra szóltam, mindhiá­ba. Csak néhány nappal korábban értesülhetünk a bemutatókról, így pedig nagyon nehéz megszer­vezni egy csoportos színházlátogatást, annyira sokrétű a diákjaink elfoglaltsága is. Ha az Erdei Ferenc Művelődési Központ már szeptemberben ki tud bocsátani a teljes tanévre gyermek-, illetve bábszínházi bérleteket, más városokból hívott mű­vészek vendégjátékára, akkor erre miért képtelen a mai napig a színház? Persze, gyanítom, hogy nem is a képesség hiánya az ok, hanem az, hogy a vezetés nem tartotta és nem is tartja fontosnak saját bábegyüttesét. Holott rajtunk kívül még, csak általános iskola több mint húsz van a város­ban ... Véleményem szerint, ez a színházi vezetés, ilyen hozzáállással meg sem érdemli a Cirókát. D,e Kecskemétnek, bizonyos, hogy szüksége van erre az együttesre, mely nagyon remélem, hogy sokáig működik még itt változatlan lelkesedéssel, válto­zatlanul magas színvonalon. Tisztelettel: Nagyné Varga Klára”-. * * * Az idézett két olvasói levél összecseng azokkal a véleményekkel, amiket telefonon kaptunk — névvel és név nélkül —, de akadtak olvasóink, akik nem restellték ez ügyben személyesen is felkeresni szerkesztőségünket. Viszont, minden bizonnyal, a színház direktorának erről változatlanul más a véleménye. Vagyis ugyanaz, aminek hangot adott az elmúlt héten, a városházán celebrált „békéltető beszélgetésen”, amelyről lapunk ugyancsak tudó- sitott. Röviden: nem hajlandó békülni, majd keres más bábosokat. A Kecskeméti Városi Televízió hétfői adásából pedig kiderült, hogy Ciróka- ügyben már nem is hajlandó nyilatkozni. Ezért mi úgy döntöttünk, hogy megkíméljük magunkat a dölyfös visszautasítástól. . . Érdekesebb, hogy pillanatnyilag mi a fenntartó szerv, azaz a városi tanács művelődési osztályának az álláspontja Ciróka-ügyben. Taraczközi Kata­lintól, a művelődési osztály illetékesétől megtud­tuk, hogy még mindig remélik; sikerül összebékíte- ni Lendvay urat meg a Cirókát. Mert érré a kitűnő bábegyüttesre szüksége van a városnak. Sokféle véleményt ismerve, lenne egy javaslatunk a tisztelt tanácsnak, amennyiben a békéltetés ezút­tal sem járna sikerrel. Abból a csaknem 60 millió forintból, amit központi, illetve tanácsi támogatás­ként kap egy évre a színház, vegyék el a Cirókára taksált összeget, és segítsenek új otthont találni az együttesnek. Ugyanakkor kötelezzék a színház ve­zetését arra, hogy a következő évadban legalább két-három ifjúsági, illetve gyermekdarabot is tűz­zön a műsorára, bérletezve! Még akkor is, ha ily módon a tervezett operettek közül eggyel keveseb­bet tudnak bemutatni, mert az eddig látottak szín­vonalát tekintve, nem hisszük, hogy ezzel pótolha­tatlan esztétikai élménytől fosztanák meg a nagyér­deműt. Viszont nem is rekeszthetnének ki egy egész korosztályt — gyermekeinket — ebből az intéz­ményből, melyet az adófizető polgárok pénzéből tartanak fenn. Akik egyre sanyarúbban élnek! És ma már nemcsak akkor szitkozódnak, ha a boltban mócsingot kapnak hús helyett, hanem akkor is, ha más tekintetben próbálják effélével etetni őket. Koloh Elek Pályázatot hirdettek Kiskunfélegyházán a II. világháború áldozatainak emlékművére Kiskunfélegyházán a II. világháború áldozatainak emlé­két megörökítő kegyeleti hely létesítésére alakult bizottság a napokban összegezte a társadalmi gyűjtés eredményét. Eszerint több mint egy esztendő alatt 372 884 forintra nőtt a felajánlott összeg. Énnek zöme azonban a városi tanács által adományozott 300 ezer forint és annak kamata. A mai nehéz gazdasági viszonyok között, a továbbiakban aligha lehet számítani nagyobb pénzügyi támogatásra. Az emlékműbizottság ezért a bankban letétbe helyezett összeg értékének megóvása érdekében is úgy döntött, hogy pályáza­tot hirdeti a szóban forgó összegből létesíthető emlékhely tervére és kivitelezésére. A kihirdetés megtörtént. Ha a pá­lyázatok idejében beérkeznek, s azok birtokában a legmegfe­lelőbbet ki lehet választani, akkor a munka rövidesen meg­kezdődhet. Az elképzelés szerint, a kiskunfélegyházi felső temetőben, a II. világháború áldozatainak emlékművét még ebben az esztendőben fel lehet állítani. Héjjas István KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye ideje hétköznapokon este órától, másnap reggel 8 ón tart. Ezen a héten április 27-( pénteken este 6 órától szer május 2. — reggel 8 óráig tart. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecském Nyíri út 38. T.: 20-488. központi tömb, dir nosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsí út. 5. C pavilon, földszinti ambulancia (' 22-822). Agasegyháza. Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit a munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszátlás, Soit- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 51-222). Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 33), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin t. 14. T.: 71-101), Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Dózsa u. 76.), 30-áfi és május 1-jén: dr. Fekete F. (Mátyás u.). Lelki segélyszolgálat a kecskeméti 28-222- es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebésze­ti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 12-149), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonosto- ri, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai; hercegszántói, nemes­nádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922), fogászati ügyeletet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig tartanak a szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdí, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet — e héten! — vasárnap reggel 7 órá­tól szerda reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskun­félegyháza, Fadrusz J. u. 4. T.: 62-360. Ellát­ják a kiskunfélegyházi; gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betege­ket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: vasár­nap, hétfőn és kedden 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyele­tével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak;..Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje — e héten! — vasárnap reggel 7 órától szerda reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122. 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mel­lék.) A rendelőintézetben munkaszüneti napo­kon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehe­tő igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügye­lethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Duna- pataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma^ Borota, Rém, Kéleshalom: Já­noshalma, központi rendelő (T.: 88), Kele- bia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. 106. T.: 30), Jászszentlászló, Szánk: dr. Rácz Gy. (Jászszentlászló, Alkotmány u. 11 /A. T.: 31-628). GYÓGYSZERTÁRAK Az április 28-ai — szombat - - esti zárórától május 2-án — szerda — reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyele- --------- tét: K ecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Bé­ke u. 1/A., Kalocsa: Széchenyi-lakótelep, Kiskőrös: Kossuth u. 5.. Kiskunfélegyháza: Attila u. 1., -Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kunszcntmiklós: Kálvin tér 7.,. Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4.. Kis­kunhalas: Kossuth u. 15—19., Solt: Béke tér 6.. Lajosmizse: Szabadság tér 7. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet vasárnap reggel 7 órától szerda reggel 7 óráig tart. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Baja, Bát- monostpr, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. La­katos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr, Tas- kovits L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-581), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Li- pokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29). Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Május 1. tér 4.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si­mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk­szentmárton, Rákóczi u. L), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy- Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth L. u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Ko- hány S. (Harta, Dunasor 6.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene­dek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő. Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. L), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bitt- mann J. (Fájsz, Árpád u. 13. T.: 52). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Bal­lószög, Helvécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 23-831), Jakabszállás, Or­govány: dr, Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyáilőrinc, Vá­rosföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse. Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tisza­kécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköz­társaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros Á. (Kiskő­rös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák dr. Mészáros 1. (Ágasegy­háza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Sza­badszállás,V'ülöpszállás: dr. Bálint T. (Sza­badszállás, Vörös Hadsereg u. 56. T.: 53- 002), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasztó, Csengőd, Tabdí, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Söreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfél­egyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza. Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62-645), Gátér, Pál- monostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakitelek, Széchenyi krt. 76. T.: 42-118), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31-349), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T:: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas, Pirtó: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T. 22-533), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Ke­lebia: dr. Varga L. (Tompa. Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). NEMRÉG A GONDOLATA IS ERETNEKSÉG VOLT Ma: segítséget kapnak hozzá Vállalkozik a szanki tanács Szánk munkaképes korú lakosságának 40 százaléka az olajbányászati vállalatnál dol­gozik. Másik negyven százalék a mezőgazda­ságban, azaz a helyi tsz-ben, vagy szakszö­vetkezeti tagként a saját gazdaságában. Ez utóbbi negyven százalékba tartoztak koráb­ban azok is (főleg nők), akiknek a halasi állami gazdaság itteni üzeme adott munkát. Korábban a környékbeli ültetvényeken dol­goztak, ám, miután azokat felszámolták, kü­lönböző megrendeléseket vállaltak külső cé­gektől gyógyszercsomagolást, varrást stb. —, hogy az asszonyoknak munkát adjanak. A szanki üzemben azonban a halasiak nem találták meg az érdekeltségüket, az utóbbi időben már rá is fizettek, így felhagytak itt mindenféle tevékenységgel. Munka nélkül maradtak az asszonyok. S mert Szánkon nincs erre lehetőség, azóta sem tudtak elhe­lyezkedni. A megürült, 200 négyzetméter alapterüle­tű, villannyal, vízzel „vezetékes gázzal, tele­fonnal, szociális helyiséggel „ellátott” üze­met a gazdaság valamiként hasznosítani óhajtotta. Ez volt az a lehetőség, amiben Zaka László tanácselnök meglátta a fantázi­át. Pályázott az épületre más is, de végül a helyi tanács kapta meg a bérleti jogot. Akár azért, mert akikre a döntés tartozott, a köz­érdek érvényesülése mellett voksoltak, akár azért, mert arra a meggyőződésre jutottak, hogy a tanács elképzelése gazdaságilag is ígéretesebb. Az pedig nem más volt, mint az, hogy az üzemben újra termelni kell. Nos, a szabad munkaerő és a kész üzem mellé már „csak” a pénz és a megrendelés hiányzott. Hirdetést adott fel a tanács, amire a budapesti Körönd Kft. és egy magyar szár­mazású nyugatnémet állampolgár jelentke­zett. Az utóbbi — egyáltalán nem mellékesen - egy NSZK-beli divatcég technikusa. A kft. hárommillió forint értékű forgótőké­vel, a nyugatnémet állampolgár pedig ugya­nennyi értékű gépsorral hajlandó beszállni a közös vállalkozásukba, amelynek harmadik tagja a tanács. Nem a közművesítéstől és más hasonló, közös érdekű beruházástól vonják el a rávalót. Jelentkeztek a megyei tanács pályázatára, s úgy tűnik, a múlt évi pénzmaradványból kapnak hárommillió fo­rint kedvezményes kamatozású hitelt — iparfejlesztésre. Lehet, hogy ezt még meg kell toldaniuk saját pénzükből valamennyivel, mert meg akarják venni az ingatlant. Amint a tanácselnök mondta, ez akkor is jó befekte­tés, ha a varroda esetleg csődöt mondana. (A „pakliban” ez is benne van.) A szabad mun­kaerő és á kész üzem ugyanis mindig megfe­lelő alap az újabb és újabb vállalkozáshoz. Megrendelést női blúzok varrására a tech­nikus vállalkozó munkáltatójától, az NSZK- beli divatcégtől kapnak. Az ígéret nem légből kapott. A cégnek Tolna megyében működik egy referenciaüzeme, itt méretett meg és ta­láltatott jónak nyolc szanki asszonynak a szabásban, varrásban való járatossága. S még csak nem is mindegyikük szakmun­kás: a német megrendelőt nem érdekli a bizo­nyítvány, csak a tudás. Most még mindany- nyian bíznak a legkésőbb július elsején indí­tandó tevékenységük sikerében. A kft. tagjai ebben anyagilag érdekeltek, a jövendő dol­gozók — eleinte csak mintegy harmincán, később, ha lesz második műszak is, akkor negyvenen, ötvenen pedig kereseti lehető­ségüket veszítik el, ha rosszul dolgoznak. Ha viszont „bejönnek” elképzeléseik, igen ked­vezően alakulhat a jövőjük. Kezdetben ugyanis külkereskedelmi vállalat közremű­ködésével tevékenykednek, később azonban szeretnék megszerezni az önálló külkereske­delmi jogot. Akkor pedig valutában kapják meg bevételük egy részét, amiből nyugati alapanyagot, technológiát, gépeket vásárol­hatnak — és kirukkolhatnak saját ter- mék(ei)kel is. Bérmunkás varrodából önálló üzemmé nőhetik ki magukat. A. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents