Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-27 / 98. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 27. v (Folytatás az I. oldalról) * Annus Antal elmondta, hogy a szovjet csapatok kivonása Magyarországról jelenleg az egyezményben foglalt terveknek megfelelően folyik. A szovjet kormánymegbízott által vezetett küldöttséggel április 23-án és 24- én tárgyalásokat folytattak a vitás kérdésekről. A magyar tárgyaló küldöttség a megbeszéléseken hangsúlyozta: a jószomszédi kapcsolatok fenntartására, további ápolására törekednek, s lehetővé kívánják tenni, hogy az új kormány újjáteremtse ezeket a kapcsolatokat. Megvitatták azokat a gondokat is, amelyek nehezítik a csapatkivonást. A záhonyi átrakókörzetnél, szovjet területen a vasú- - ti fogadó- és átbocsátó-kapacitás szűkös. Mivel április 20-a óta felgyorsult a csapatkivonás, ez még nagyobb terhet ró az átrakókörzetre. Megállapodtak abban, hogy a továbbiakban mindkét fél még szervezettebb és jobb munka folytatására törekszik. Továbbra is eltérő a két fél álláspontja a Magyarország által bérbe adott létesítmények állagmegóvásával, illetve annak elmaradásával kapcsolatban. A szovjet fél nem ismeri el az e téren jelen tkező magyar igényeket; Burlakov tábornok a magyar vezetést az 1958. április 1-jei egyezmény revíziójával vádolja. Annus Antal hangsúlyozta: semmiféle revízióról nincs szó, csupán a magyar érdekét megfelelő érvényesítéséről. A megbeszélések eredményeként lényegében sikerült összegezni a vitás kérdéseket; s ezekkel most már a továbbiakban a szakértők foglalkoznak. Várhatóan májusban újabb tárgyalásokra kerül sor, s amennyiben nem jön létre megegyezés, a téma a magyar—szovjet vegyesbizottság elé kerül. Megállapodás híján pedig végső soron a két kormány legmagasabb szintű képviselőinek hatáskörébe kerül az ügy. Annus Antal szerint a magyar álláspontból az ország érdekeinek alapos sérelme nélkül nem lehet engedni. A vitatott kérdések esetében több mint 100 milliárd értékű nemzeti vagyonról van szó. A szovjet követelések mintegy 2,7 milliárd rubelt tesznek ki. A következő szakértői munka során részletezni kell a szovjet igények tartalmát, tisztázva, hogy a magyár tárgyaló fél mit tart jogosnak, s mit nem. A tisztázó szakértői tevékenység során fel kívánják tárni, hogy pontosan mi történt a háború befejezése és az 1956 közötti időszakban, hogyan, milyen feltételekkel történt a szovjet hadsereg részéről a magyar tulajdonban lévő létesítmények birtokbavétele. Először 1948-ban jött létre egyezmény arról, hogy a szqvjet csapatok laktanyákat, repülőtereket, más építményeket használnak, s ezeket bérbe vették. Az 1948-tól 1953-ig terjedő időszak áttekintése során már látható, hogy az épületek karbantartásával, felújításával kapcsolatos munkák egy részét, sőt, bizonyos beruházásokat is Magyarország végzett el. Az erre a célra fordított összegeknek csak mintegy 10 százalékát térítette meg a szovjet fél. Olyan adatok is nyilvánosságra kerültek, hogy az átvett laktanyák, építmények, épületek teljesen felszerelve, berendezéssel együtt kerültek a szovjet csapatokhoz. Fontos annak tisztázása, hogy mekkora értéket képviseltek ezek a berendezések. A munkát nehezíti, hogy a bérbeadás — az ismert körülmények között — nem szabályos átadás-átvétellel történt, így jegyzőkönyvek, leltárok nem készültek. A magyar szakértők véleménye szerint igen fontos, hogy kimutassák az átadott berendezések értékét, mert jelentős összegekről lehet szó. Lényeges azt is megvizsgálni, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásuk során milyen környezeti károkat okoztak. A felmérés során tisztázni kívánják, hogy vajon mennyibe kerül a környezet helyreállítása, a károk megszüntetése. Végül Annus Antal elmondta, hogy a csapatkivonás helyzetéről folyamatosan, havonta kívánják tájékoztatni a közvéleményt. Az újságírók rendszeresen lehetőséget kapnak arra is, hogy a helyszínen megtekintsék az eseményeket. Arra a kérdésre, vajon gyorsítható-e a csapatkivonás, nem válaszolt egyértelműen Annus Antal. Mind mondotta, nem elképzelhetetlen, ám ez elsősorban a két kormány megállapodásán múlik. Mindenesetre ilyen döntést csak alapos, előzetes szakértői vizsgálat után lehet hozni. A vasúti szállítókapacitás ugyanis véges, így a távozó csapatok egy részének — gyorsabb ütem esetén — a közutakon kellene elhagyni az országot. Ez az érintett körzetekben és főleg Kárpátalján valóságos háborús állapotot teremtene több hónapon keresztül. A továbbiakban Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén számos más témával foglalkozott, szem előtt tartva azt, hogy könnyebbé tegye a kormányváltást, az ügyek átadását, átvételét. Minden tárcánál — a kormány döntése alapján — leltárt készítenek a jelenlegi munkálatokról és a legfontosabb teendőkről. Ennek az a célja, hogy megkönnyítse a tárca új irányítóinak helyzetét a kezdeti időszakban. A kabinet pedig helyzetelemzést készít a nemzetgazdaságról, a kormányzati tevékenység állapotáról, és minden információt összegyűjt, amely szükséges az új kormány munkájához. A tárcák legjobb szakemberei megbízást kaptak árra, hogy segítsék a koalíciós partnereket, a kormányzás feladatával szembesülő pártokat és az érintett személyeket. Ők — ha erre igény van — minden segítséget megadnak az új kormányprogram elkészítéséhez, szaktudásukkal, tapasztalataikkal rendelkezésre állnak. A Minisztertanács foglalkozott az 1975-ös társadalombiztosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivalókkal. A törvény, annak végrehajtási rendelete és a kapcsolódó SZOT-szabályzat mintegy száz alkalommal módosult, s teljesen áttekinthetetlenné vált. A deregulációs folyamat részeként rendezték a jogszabályi dzsungelt, kiiktatták a SZOT- szabályzatot, annak rendelkezéseit beépítve az egységes jogi anyagba. Nem érdemi korszerűsítésről volt szó, a rendelkezések tarMEGÁLLAPODÁSOK AZ ELSŐ ÜLÉSSZAK ELŐTT A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása ■ Antall József, az MDF és Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. talmukban nem változtak. A tartalmi változtatásokhoz a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság szakemberei most látnak hozzá. Ugyancsak az ülés napirendjén szerepelt a központi államigazgatási szervek dolgozóinak korengedményes nyugdíjazása. A kormány úgy döntött: korengedményes nyugdíjazás engedélyezhető azok esetében, akik az idén, ha nőkről van szó, betöltik az 50., ha férfiakról, az 55. életévüket és legalább 25, illetve 30 esztendős munkaviszonnyal rendelkeznek. Nyugdíjuk megállapításánál a társadalombiztosítási törvényt kell alkalmazni. A kormány úgy döntött, hogy ilyen eljárásra az államigazgatási szerveknél dolgozók 5 százaléka esetében van lehetőség. Az érintett dolgozónak kell kérni a korkedvezményes nyugdíjazást, s érdemben a Minisztertanács Hivatala intézi az ügyeket. A lebonyolítási határidő június 15. A kormány foglalkozott az idei költségvetés helyzetével is. Az első negyedévben a nemzetgazdasági folyamatok összességében kedvezőbben alakultak, mint a múlt év hasonló időszakában. A költségvetési mérleg hiánya kisebb a tervezettnél, az adóbefizetések pedig meghaladják az előirányzottat. Az időarányosnál kevesebb támogatást vettek igénybe, illetve kaptak a vállalatok, az érintett szervezetek. Ugyanakkor meglehetősen sok feszültség is felhalmozódott, amelyek veszélyeztethetik a költségvetés tervezett egyensúlyát. Ilyen, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán eltörölték a kamatadót, ami az államháztartásnak 4,5 milliárd forintos bevételkiesést jelent. Számottevő mértékben csökken a magyar—szovjet kereskedelem, ami szintén kedvezőtlenül érinti a költségvetést. A forgalom-visszaesés következtében a költségvetés mintegy 10 milliárd forint értékű bevételtől esik el. Ezzel élteméiben számos jogos, megalapozott igény felmerült költségvetési források iránt. Amennyiben ezeket központi keretből kielégítenék, ez mintegy 100 millió forint nagyságú pluszterhet jelentene. A kormány szerint csak a legszükségesebb és viszonylag kis összegű többletigények kielégítésére van lehetőség. A kormányzat kötelezte az érintetteket, hogy a gazdaság egészére vonatkozó átvilágítást készítsenek, amely nélkülözhetetlen lesz a kormányzati munka folyamatosságához. A kormány emellett arra • kötelezte a tárcák vezetőit, hogy különféle alternatív javaslatokat dolgozzanak ki: mi történjen akkor, ha a költségvetési hiány különböző mértékben meghaladja a tervezettet. A Minisztertanács foglalkozott az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönével. A foglalkoztatási alap az idén 5,5 milliárd forinttal rendelkezik, ám ez a pénz kevés, a forráshiány mintegy 2 milliárd forintra tehető. Meglehetősen népszerűnek bizonyult az újrakezdők, pályakezdők kedvezményes, 400 ezer forint nagyságú kölcsöne. A vártnál mintegy tízszer nagyobb az érdeklődés. A kormány úgy döntött, hogy módosítja a kölcsön kritériumait, ami lényegében szigorítást jelent. Ugyanakkor a lehetőségekhez mérten növelni kívánja a hitelezés forrásait is. Erre azonban csak korlátozott mértékben van lehetőség. A kormány foglalkozott a rubelelszámolású külkereskedelem helyzetével. Az idén a Szovjetunióba irányuló magyar export mintegy 15, az import pedig 12 százalékkal csökken. Ez elsősorban a gépipari vállalatokat érinti hátrányosan. Kedvező, hogy a szovjet energiaszállítások az idén a múlt esztendőhöz képest alig változnak. Az európai KGST-országokkal folytatott külkereskedelemben is jelentős a Visszaesés. E területen a magyar kivitel 26 százalékkal, a behozatal pedig 21 százalékkal lesz kisebb a múlt évinél. Bebizonyosodott — hangoztatta Bajnok Zsolt —, hogy továbbra is fenn kell tartani az exportengedélyezési rendszert, mert ez nagymértékben hozzájárul, hogy a rubelelszámolás terén a forgalom kiegyensúlyozottabbá vált. A Magyar Honvédség — a haderőreform és a sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentése következtében — lényegében már nem fog részt venni a gazdasági feladatok megoldásában. A jövőben a katonák első számú feladata az lesz, hogy eleget tegyenek a harckészültség fenntartásával kapcsolatos feladatoknak. Bajnok Zsolt bejelentetté, hogy a kormány megszüntette az állami vezetők számára eddig biztosított úgynevezett rendelkezési állomány intézményét. Ez hat hónapra szólt, és az átszervezések vagy egyéb okok miatt funkció nélkül maradt vezetők számára biztosított időt elhelyezkedésükhöz. Az ülésen a kormány tagjai foglalkoztak a nehéz helyzetbe került nagyvállalatokkal, az Ikarusszal, a Csepel Autógyárral és a Videotonnal. Az Ikarus esetében olyan döntés született, hogy az állam vagyongaranciát nyújt, s így a pénzintézetek biztosítékot kapnak a vállalat tevékenységéhez szükséges további hitelek folyósításához. Az Ikarusnak azonban számolnia kell azzal, hogy jövőre a megszokott 9-11 ezer autóbusz helyett már csak évi 5-6 ezer járművet tud értékesíteni. A Videoton esetében hasonló pénzügyi megoldás előkészítéséről határoztak. Az érintett tárcák vezetőit bízta meg a kormány azzal, hogy a végleges megoldást egy héten belül dolgozzák ki. Végül a kabinet személyi ügyekben döntött. A Minisztertanács a köztársaság ideiglenes elnökének javasolja Pusztai Ferenc és Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkárok saját kérésükre, érdemeik elismerésével történő — felmentését. Ugyancsak javasolja a kormány Kornidesz Mihály nagykövet felmentését. Döntés született miniszterhelyettesek felmentéséről. A kormány Hársfalvi Dezső művelődési miniszterhelyettest, ' Nagy István pénzügyminiszter-helyettest, Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, valamint Jendrolovics Pált, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettesét saját kérésükre, érdemeik elismerésével fölmentette tisztségükből. (MTI) Az Országgyűlés alakuló ülésé- nék kereteiről, napirendjéről szóló megállapodást szombaton írják alá a Parlamentben. Erről határoztak a parlamenti pártok képviselőinek és a független képviselők megbízottjának részvételével rendezett csütörtöki megbeszélésen. Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök a tanácskozás kezdetén emlékeztette a résztvevőket a pártok szakértőinek eddigi megállapodásaira, majd figyelmükbe ajánlotta, hogy illendő lenne az alakuló ülésre meghívni az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét is. A felvetéssel mindenki egyetértett. Szűrös Mátyás szólt arról, hogy az első napon, május 2-án, a parlamenti pártok közös kezdeményezésére az Országgyűlés várhatóan törvényben mondja ki: 1956 októberében forradalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti elő. Az Ország- gyűlés 10 állandó és 5 különbizottságát a második napon választják meg. A tanácskozás résztvevőinek sikerült megegyezniük abban, hogy az állandó bizottságok élére — a pártok erősorrendjének megfelelően az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy- egy elnököt adhat az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra váró tervezet szerint az alkotmányügyi, a törvény-előkészítő és az igazságügyi bizottságot MDF-es, az önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s, a honvédelmit FKgP-s, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságot SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és Az MSZP visszautasította Torgyán nézetét A párt elkészítette vagyonmérlegét A Magyar Szocialista Párt visszautasítja Torgyán József kisgazdapárti politikusnak azt az okfejtését, miszerint a jövőben megszűnne az ellenzékiség létalapja, mivel ellenzéki kormány fog uralomra kerülni — hangzott el az MSZP sajtótájékoztatóján, ahol Vastagh Pál elnökségi tag leszögezte: a szocialisták parlamenti frakciója továbbra is az aktív és konstruktív ellenzék szerepére készül. Az MSZP-frakció jövőbeni tevékenységéről szólva Vastagh Pál - aki egyúttal a párt parlamenti csoportjának titkára is - fontosnak ítélte, hogy a házszabályok biztosítsák a kisebbségben lévő pártok számára is a kezdeményezés, az aktív politizálás lehetőségét. Hozzátette: amennyiben ez nem így lesz, úgy könnyen megismétlődhet az egypárti hatalom kialakulása. A sajtótájékoztatón szóba került a napokban megjelent, s nagy vihart keltett El nem égetett dokumentumok című kötet, amely számos — az elmúlt évtizedekben datált ésszigorúan titkosan kezelt levelet, feljegyzést, jegyzőkönyvet ad közre. Mint Polgár Viktor szóvivő elmondta: az MSZP elnöksége elrendelte, hogy a párt országos egyeztetőbizottsága vizsgálja meg a kiadás, a dokumentumok napvilágra kerülésének körülményeit. A szóvivő ugyanakkor rámutatott: annyi már most bizonyosra vehető, hogy a kötet kéziratanyagát még az MSZP létrejötte előtt összeállították. Mindemellett Vastagh Pál és Polgár Viktor szólt az MSZP vagyonelszámolásáról, illetve május elseje megünnepléséről is. A vagyonelszámolás kapcsán elhangzott: az MSZP elkészítette részletes vagyonmérlegét, s ezzel egyidejűleg' a pártvagyon 93 százalékát átadta a kormánynak, illetve visszajuttatta társadalmi tulajdonba. A május elsejei programról mindössze annyit tudhattak meg az újságírók, hogy az MSZP mivel el akarja kerülni a pártpolitikai ünnep látszatát — nem szervez külön rendezvényt, bár vezető politikusaik mind a városligeti, mind a népligeti majálison és szakszervezeti programokon olt lesznek majd. _______________s_________________ ) e gészségügyit MDF-es, a környezetvédelmi bizottságot KDNP-s, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtófelügyeleti bizottságot MDF-es, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot pedig fideszes képviselő vezeti. A résztvevők, többszöri kompromisszum után, egyezséget kötöttek a bizottsági létszámot illetően is. Az eredetileg 23-23 tagúra tervezett bizottságok némelyike bővül: a két kis párt — a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt — a honvédelmi, a külügyi és a környezetvédelmi bizottságba két-két tagot delegálhat. A független képviselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk kiválasztott négy állandó bizottságban teljes joggal képviseltethessék magukat. A tanácskozásnak ezen a pontján érezhetően enyhült a légkör, mert, mint utóbb kiderült, a csütörtöki megbeszélés legérzékenyebb pontja zárult le e vitával. A Fidesz képviselője, Orbán Viktor ugyanis azzal érvelt, hogy számukra a kéttagú képviselet a bizottságban elengedhetetlen ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessenek. A létrehozott bizottságok tematikája oly széles és szerteágazó, hogy várhatóan több albizottság is alakul, s azok munkájában is részt kívánnak venni. Egyébiránt sem értette a pártok szűk- keblűségét, mert szerinte a kétfős tagság az erőviszonyokon semmit sem módosít, nem okoz politikai hátrányt a többieknek. A KDNP frakciójának vezetője, Füzessy Tibor ezzel szemben elegendőnek tartotta, ha ők a legfontosabb bizottságokban képviseltethetik magukat két taggal. Kételkedett A koalíciós tárgyalásokat nem zavarják a Független Kisgazdapárton belül kialakult személyi ellentétek mondotta az MTI érdeklődésére Le- zsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke. Az MDF — szögezte le :— nem foglalkozik a koalíciós partnerek belső ügyeivel. A párt elnöksége, az országos gyűléstől kapott felhatalmásnak megfelelően, folytatja tárgyalásait a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt arra kijelölt képviselőivel. Valóban elindult egyfajta belső megosztási kísérlet a kisgazdapárton belül, s ennek a sajtóban is tapasztalhatók a jelei, ám ezek a torzsalkodások nem jutnak be a tárgyalóterembe, nem akadályozzák a pártok közötti hatékony együttműködést — mondta Lezsák Sándor, majd személyes tapasztalataira utalva lére. A képviselői munkával kapcsolatos hivatalos közlönyöket előfizetik a honatyák számára. Térítésmentesen vehetik igénybe majd a parlament elemző, információs, dokumentációs szolgáltatásait. A külföldi hivatalos kiküldetések költségeit pedig az Országgyűlés éves költségvetése terhére kell biztosítani. A képviselői tiszteletdíjakat rendező határozattervezet ma már több variációban is „gondolkodik”. Az „A” variáció szerint a honatyák tiszteletdíja a mindenkori miniszteri fizetés fele lenne. A a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének háromszorosában állapítja meg ezt az összeget. (A Statisztikai Hivatal közlése szerint 1989-ben 7651 forint volt az átlagkereset nettó összege.) A harmadik elképzelés szerint 32 500 forintos fizetést állapítanának meg, de e javaslatról végül a frakcióvezetők megállapodása dönt. ugyanis abban, hogy ha tíz bizottságba húsz képviselőt delegálhatnak, felállíthatnak-e olyan megosztást, amely minden szakmai elvárást kielégít. Az öt különbizottság felállításának mikéntjében is megoszlottak a vélemények. Egyetértés alakult ki abban, hogy a házbizottságot az Országgyűlés elnöke vezesse, ám csak szavazategyenlőség esetén szavazzon. Egyébként minden kérdésben a pártok frakcióvezetői és a függetlenek megbízottja dönt. A bizottság munkájában' részt vesznek az Országgyűlés alelnökei is. Az ügyrendi bizottságot MDF- es, a választási és mandátumvizsgáló bizottságot MSZP-s, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságot FKgP-s, a nemzetbiztonsági bizottságot pedig SZDSZ-es képviselő vezeti majd. A tanácskozás résztvevői meghatározták az állandó bizottságok tisztségviselőinek körét is, ugyancsak az arányosság elve alapján. A bizottsákijelentette: a helyi kisgazda-szervezetek nyugalmat akarnak. Maguk a tárgyalópartnerek is számos jelét adták annak: számukra is fontos a nemzet érdeke, az, hogy erős kormány, működőképes parlament jöjjön létre. A tárgyalások tehát zavartalanul folynak tovább, s minden remény megvan arra, hogy május közepére felállhat az új kormány. Kulin Ferenc alelnök hozzátette: az MDF úgy véli, nem tartozik rá a kisgazdapárt belső konfliktusa, így nem is foglalkozik ezzel. A koalíciós tárgyalásoknak a lényege az, hogy az egyébként egymáshoz közel álló programok vitás kérdéseit tisztázzák egymással. Ezek többségét egyébként sikerült rendezni, s csaknem egészében megteremtődtek a közös kormányprogram alapjai. (MTI) A képviselői tiszteletdijak alapösszege további pótdíjjal egészülne ki, amennyiben a képviselő parlamenti bizottság tagja lesz. Egy bizottsági tagság 40 százalékkal emelné az alapösszeget, míg a frakcióvezetői tisztséggel 80 százalékos pótlék járna. A „mértékadó forrás” szerint a képviselőknek legfeljebb két bizottsági tagság után járna pótdíj. Mindenesetre a 386 fős parlamentből már legalább 300 honatya számára biztosítottnak látszik az említett pótlék! A héten ugyanis a pártok szakértői eldöntötték: 10 állandó és 5 ideiglenes bizottságot állítanak föl; hozzávetőleg 23, illetve 14 fős bizottsági létszámmal számolva. És az ügyrendet még el sem fogadták. A képviselők juttatásait taglaló tervezet arról is szól, hogy a honatya tiszteletdíja alapösszegének 30 százalékáig költségtérítésben is részesülhet. De hogy végül is mennyi lesz az alapösszeg, annak eldöntésére egyedül a parlament a jogosult. B. L. gok alelnöki és titkári tiszte közül az M D F 13, az SZDSZ 8, az FKgP 4, az MSZP 3, a Fidesz, illetve a KDNP egy-egy helyet tölthet be. A tanácskozás végén technikai kérdésekről volt szó. A nyílt szavazás módja az eddigiek szerint alakul. A szavazási listákat a képviselők és a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az eredményjelző táblán és a jegyzőkönyvben a képviselők neve mellett pártjukat tüntetik fel. Mivel a Belügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár képviselő lett, őt politikai államtitkárnak tekinti majd az ügyvivő kormány. A képviselőség és a jelenlegi munkakör miatti összeférhetetlenséget a képviselőknek május 15-éig kell megszüntetniük. A megbeszélésen határoztak arról, hogy a képviselők havi tiszteletdíja ideiglenesen a miniszteri illetmény 50 százaléka legyen, azaz bruttó 32 500 forint, illetve nettó 20 962 forint. (MTI) Kilencszázzal csökkent a létszám Sajtótájékoztató az Állambiztonsági Szolgálat átszervezéséről Befejeződött az Állambiztonsági Szolgálat átszervezése, amelynek során 900-zál csökkent az állomány létszáma — közölte csütörtökön, a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján, Ilcsik Sándor miniszterhelyettes. Még az elmúlt év novemberének végén zároltak 460 ' üres státust, 440-et pedig az átszervezésnél szüntettek meg. A 900 státust most átadják az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A tervek szerint hat új rendőrkapitányságot, 14 rendőrőrsöt hoznak létre, s megerősítik a Fejér, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén és a Hajdú-Bihar megyei bűnügyi szolgálatot. Ezenkívül száz státust kap a megalakuló repülőtéri biztonsági szolgálat is. A volt Állambiztonsági Szolgálattól 130 személyautó kerül át a rendőrséghez. Ismeretes, hogy a megszüntetett Állambiztonsági Szolgálat helyett nemrég megalakult a Magyar Köztársaság Információs Hivatala, amely a hírszerzéssel foglalkozik, valamint a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala, amelynek az elhárítás és az alkotmányvédelem a feladata. A katonai biztonsági szolgálat pedig átkerült a Honvédelmi Minisztériumhoz. A szolgálatok személyi állománya kikerült a Belügyminisztérium hatásköréből. Az ott dolgozók leadták rendőri igazolványukat, amire azért sincs szükségük, mert intézkedésre amúgy sem jogosultak, de egyébként önvédelmi fegyvert a jövőben is viselnek. Az MTI kérdésére válaszolva, Ilcsik Sándor elmondta, hogy a megszűnt III/III-as belső biztonsági szolgálat -ez a részleg foglalkozott a korábbi ellenzék megfigyelésével — 450 munkatársából 28-an kerültek át a nemzetbiztonsági hivatalhoz, 67-en bűnügyi területen folytatják a munkát, a többiek pedig leszereltek, illetve nyugdíjba vonultak. Szólt arról is, hogy a szolgálatnál megmaradt iratokat levéltári védelem alá helyezik. A miniszterhelyettes arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy három év alatt nyugati autókra cserélik le a rendőrség mintegy háromezer Ladáját. Mint mondta: az idén 1300 autó szorul lecserélésre, de a Merkur csak 380 Ladát tud a rendőrségnek eladni. Ezért versenytárgyalást írnak ki nyugati autógyárak számára; ennek pénzügyi fedezetét többek között úgy teremtik elő, hogy az Állambiztonsági Szolgálat átszervezése során felszabadult épületek egy részét külföldieknek bérbe adják. (MTI) A koalíciós tárgyalásokat nem zavarja a kisgazdák torzsalkodása • 150 EZER AUTÓT IMPORTÁL A MOGÜRT. Júliustól már nem importálunk kétütemű Trabant gépkocsikat, helyettük annak négyütemű, Volkswagen Polo-motorral felszerelt változatát hozzuk be, többezres tételben — ezt közölték a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat csütörtöki sajtótájékoztatóján. Elmondták, hogy ezek a Trabantok természetesen jóval drágábbak lesznek, körülbelül 180 ezer forintba kerülnek majd. A MOGÜRT és a Merkúr ebben az évben összesen 150 ezer, Kelet-Európábán gyártott gépkocsit importál. Újdonság, hogy rövidesen megjelennek a román Oltcitek is, amelyekből még ebben az évben 5 ezret kapunk. A korábbinál több kis Polski FIAT is érkezik, bővül a választék Lada Szamarákkal, új Moszkvicsokkal, sőt, talán Skoda Favoritokkal is. 3100 nyugati gyártmányú autót is importál a MOGÜRT ebben az évben, jórészt magyar gépipari termékek ellentételezéseként. Mennyiből éljen a honatya? (Folytatás az 1. oldalról) • • ' Ülést tartott a Minisztertanács