Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 26. Kire bízzuk a gazdaságot? A Frankfurter Allgemeine Zeitung nemrég egy hosszabb tanulmányt közölt a német egyesítés során szükségessé váló pénzügyi reform különböző lehetőségeiről. Nem akarom a cikket ismertetni, hiszen ez az ő gondjuk, nem a mienk. Az utolsó sorok idézését azonban magyon alkalmasnak látom arra, hogy a hazai pénzügyi politikáról elmondjam a véleményemet. „A pénzügyi reform a tényleges gazdasági átalakítás néma szolgája. A pénz az átalakítások kenőanyaga. A pénzügyi reform az olajcsere, azonban az olajcsere még nem jelent új gazdasági motort." A hasonlatnál maradva: nálunk még a gazdasági ■ reformerek többsége is évek óta csak az olajcserével foglalkozik. A pénzügyi egyensúly megteremtésétől várják a gazdaság dinamizálását. A lakosságra rakott pénzügyi megszorítások részben nem hozták meg az áhított pénzügyi egyensúlyt, részben még tovább lassítják a motor tempóját. Éppen a hazai tapasztalatok alapján, a fenti hasonlat szerintem kissé sántít. A rossz motornak ugyanis lehet jó kenőolaja, de a rossz gazdaságnak nem lehet jó pénzügyi rendszere. A jó gazdaságban pedig szinte az illetékes hatóságok erőfeszítéseire sincs szükség, és mégis nemcsak hogy nem kell cserélgetni az olajat, hanem az egyre jobb lesz. Tehát nemcsak az igaz, hogy a rossz olajozás tönkreteszi a motort, hanem az is, hogy a jó motor feljavítja az olajat. Semmi értelme tehát annak, ha minden erőfeszítésünket a pénzügyi egyensúly megteremtésére fordítjuk, és közben nem marad időnk, energiánk, vagy éppen bátorságunk megvalósítani azokat a reformokat, amelyek nélkül a gazdasági válságból soha nem lehet kimásznunk. A magyar gazdaságban nem az a probléma, hogy az egyébként egészséges gazdaságot a rossz pénzügyek megbénították, hanem az eleve fejlődésképtelen gazdaság szükségszerűen deformált pénzügyi viszonyokat hozott létre. Nem az olajjal volt a hiba, hanem a motorral. Az ilyen motorban igen rövid idő alatt tönkremegy az olaj. Tehát kár is a cseréjével foglalkozni addig, amíg nem generá- loztuk meg a motort. Mindez nem jelenti azt, hogy ma nincs is szükség a pénzügyi szakemberekre, de azt igen, hogy még nagyon messze vagyunk attól, hogy a gazdaságpolitikát teljesen rájuk lehetne bízni. Miket látok minden pénzügyi reformnál sürgősebb teendőnek ? Mindenekelőtt egy következetes tulajdonreformot. De nem olyant, amilyent egyesek már nagy buzgalommal elkezdtek. Elsősorban sok kis- és középvállalkozást tartok szükségesnek. A nagyvállalatok tőkéjének és munkaerejének legalább felét kisvállalkozások formájában kell továbbműködtetni. Eladni, meg inkább bérbe adni, önállósítani. Azzal, hogy megvalósítjuk a farmergazdaságokra és másodgazdaságokra épülő agrárreformot, hogy bérbe adjuk a benzinkutakat, a teherautókat, a kereskedelmi létesítmények nagy többségét, sok százezer önálló egzisztenciát lehetne teremteni. Ezek hatékonysága szinte az első naptól kezdve jelentkezik. Tehát többet javít a kínálat növelésével a pénzügyi egyensúlyon, mint az' elmúlt évek minden, nadrágszíj- megszorításon alapuló erőfeszítése. A keresletet az is csökkentené, hogy a kisemberek százezrei termelőberuházásokra fordítanák pénzük jelentős részét. Ezzel szemben csak a naivak hihetnek abban, hogy az elkövetkező évek várható inflációs viszonyai között a lakosság azért csökkenti fogyasztását, hogy nagyvállalati vagy állami értékpapírokat vegyen, vagy bankban tartsa a pénzét. K. S. VERS- ÉS NOVELLAPÁLYÁZAT A Partium Irodalmi Társaság (4002 Debrecen, Pf. 118) pályázatot hirdet pályakezdő írók és költők részére vers és novella kategóriában, tematikai megkötés nélkül. A pályázatot két gépelt példányban, rövid, elsősorban szakmai jellegű életrajzvázlattal (antológiaszereplések, publikációk felsorolása) kérjük társaságunk címére 1990. június 15-éig beküldeni. Javasolt terjedelem: 15 vers, illetve 3 novella, elbeszélés. Pályadíj mindkét műfajban —- 8, 6 és 4 ezer forint. A pályadíjas és kiemelkedő alkotásokból társaságunk még folyó évben antológiát jelentet meg Uj hangok címmel. Társaságunk nem titkolt célja a népi-nemzeti irodalmi hagyományok megújítva folytatása, s várjuk a szerzők egy részének társaságunkhoz való csatlakozását is. A pályázat esetében azonban a teljesítmény, a minőség az elsődleges szempont; semmilyen elfogultságnak nem kívánjuk alárendelni az egyetemes magyar irodalom alapvető érdekeit. Eredményhirdetés 1990. szeptember 22-én, a magyar tultúrá iíapján. PARTIUM IRODALMI TÁRSASÁG átszervezés miatt pályázatott hirdet gazdasági vezérigazgató-helyettes beosztás betöltésére kozgazdaság-tudományi egyetem vagy pénzügyi-számviteli főiskolai végzettség, 5 éves vezetői gyakorlat. A Beosztás 1990. május 15-étöl betölthető, fizetés megegyezés szerint. A PÁLYÁZATBA KÉRJÜK BELEFOGLALNI: — iskolai végzettségét, jelenlegi munkahelyét, jelenlegi beosztását, ebből eredő jövedelmét; — a munkakör betöltését mikortól tudná vállalni. A pályázathoz kérünk egy rövid önéletrajzot csatolni, amiben az eddigi tevékenységéről tájékoztat. A pályázat beküldési határideje: a megjelenéstől számított 15 napon belül. Címünk: Alföldi Tüzép Vállalat 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. személyzeti osztály. Tel.: 21-699/15. ❖ <& ❖ ■3* ■ö❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ «&■ ❖ <r •> •> <- <z *’* O "><> ‘I" <•<*❖❖❖<» -S' <►*><«<* •O' Tavaszi MŰSZAKI VÁSÁR A TECHNIKA HÁZÁBAN 1990. április 23-ától 29-éig A FUTBALL-VB JEGYÉBEN •3 ❖ ❖ $ ❖ $ ❖ *;* <z «3 <r Előleg befizetése nélkül vásárolhat hitelre nagy értékű műszaki cikkeket. Video-kamkorderek, műholdvevő rendszerek. Televíziók: SONY, SANYO, ITT, ORION (Toshiba képcsővel) Videomagnók: PANASONIC, AKAI, SANYO, ITT, AKAI lejátszó. ^ Rádiómagnók: SONY, SANYO, ITT, TOSHIBA, LASONIC és még sokféle műszaki cikk. Kereskedelmi Vállalatok Kft. MOBIL VIDEO Kecskemét Kecskemét ORION, Budapest Híradástechnika, Keszthely $ I220 Vetés, gyomirtás Bácsalmáson A Bácsalmási Állami Gazdaságban április derekán kezdték meg a vetőmag-napraforgó vetését, három vetőgéppei. Ezzel párhuzamosan végzik a mintegy 3000 hektár kukorica gyomirtó alapkezelését is. (Besir Lászlóné felvétele) KÖZGYŰLÉS ELŐTT A MAGYAR AUTÓKLUB MEGYEI SZERVEZETE Új műszaki állomások, berendezések, szolgáltatások A megyében lévő több mint 100 ezer személygépkocsi-tulajdonos közül negyvenezer tagja a Magyar Autóklubnak, amely most ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. A megyei szervezet készül a tisztújító, küldöttválasztó közgyűlésére. Az autóklub a megyében jelentős szervizhálózattal, országúti segély- szolgálattal, oktatóbázisokkal rendelkezik. Szolgáltatásaikat — időszakos műszaki vizsgára való felkészítés, vizsgáztatás, futómű- és fényszóró-beállítás, -javítás, vonó1 horog-felszerelés stb., hogy csak a legnépszerűbbeket említsük — nagyon sokan veszik igénybe, akár tagjai a klubnak, akár nem. Nyúl Józseffel, a megyei szervezet titká- r á v a Wrisóle «beszél ge t ü nie, -ho gy an készülnek a közelgő közgyűlésre. — EbTÉStfia^Vbén níiI0i »ön próbálják meg népszerűbbé tenni a klubot a tagság számára? — Követve a tagság igényeit, ebben az évben megvalósítjuk a szervizszolgáltatást, a korszerű karosszériajavítást és -fényezést is. Új típusú szerszámokat, berendezéseket vásároltunk, s lehetőség nyílik nyugati típusú autók alkatrészeinek beszerzésére is. — Újabb objektumok, műszaki állomások készülnek-e? — Kiskunmajsán, Kunszent- miklóson és vonzáskörzetükben több mint 2400 klubtagunk van. Az első fél évben e két helyen klubirodát, Kiskunfélegyházán és Kunszentmiklóson műszaki állomást létesítünk, már meglévő épületekben, szerződéssel, amelyek alkalmasak lesznek az időszakos hatósági műszaki vizsgáztatásra és más műszaki feladatok elvégzésére. Kecskeméten, a műszaki állomáson április 15-étől számítógéppel összekapcsolt, dán HPA típusú futómű-diagnosztikai műszert állítunk üzembe, amely a legkorszerűbb nyugati személygépkocsik futóművét is képes pontosan beállítani. — Mikor tartják a megyei szervezet közgyűlését, s hol tart a területi szervezetek küldöttválasztó fe«tólése — K megyei szervezet 40 ezer tagot- képvkesk'Uközgvülésére május 21-én kerül sor. Jó néhány helyen már megtartották a küldött- értekezleteket. Kecskeméten rtiá- jus 7-én tartják a küldöttgyűlést. A kecskeméti klubtagok hozzátartozói és új tagjaink érdekében bérbe vettük Kecskeméten a Széchenyi tér 22. szám alatt lévő termet, ahol gépjárművezető-képző tanfolyamokat rendezünk. S ha már itt tartunk, szeretném elmondani: a megyeszékhelyen rövidesen új rutinpályát is készítünk a gyakorlati tudnivalók elsajátításához. Gémes Gábor ÚJ SZÖVETKEZETEK Borivóknak való A borivók bizonyára emlékeznek arra a nem is olyan régi gyakorlatra, hogy a borosüvegek címkéin rövid határidejű — egy-két hónapos — szavatosságot tüntettek fel a palackozók. Az igazi borivók, persze, mosolyogtak ezen a természetellenes gyakorlaton, s nagy ívben elkerülték az ilyen borokat. A címke ugyanis árulkodott, tudatta a vevővel. hogy a üveg tartalmát manipulálták, a bor „természetétől” eltérő kémiai eljárásokkal kezelték. Elcsúfított borosüvegek Mostanában eltűntek a boltok polcairól a szavatossági idővel elcsúfított borosüvegek, de a természetellenes gyakorlat mély nyomokat hagyott a vásárlói szokásokban. A magyar a borivó nemzetek közé tartozik, az utóbbi évtizedben mégis csökken e korábban kedvelt ital fogyasztása. A mérséklődés okai szerteágazóak, de az ár és a minőség kapcsolatára szinte mindegyik ok felfűzhető. Egekig emelkedett a palackozott bor ára a boltokban, de a minősége nem követte e zsebbe vágó változást. A nagyüzemi szőlőtermelés és borászat éppen a bor legjellegzetesebb tulajdonságát, a termőhelynek megfelelő zamatot tüntette el. Feldolgozáskor, és később a pincészeti munkáknál, figyelmen kívül marad a fajtajelleg, a termőhelyi eredet: s a palackban minden évben azonos minőségű, csak a cimkén feltüntetett fajtára nem jellemző zamatú bor kerül. A minőségrontó manipulálás és kiegyenlítés nem csak a vásárlóknak kedvezőtlen, a termelők is panaszkodnak miatta. Ha ugyanis a termőhelyre nem jellemző borok nagy mennyiségben kerülnek forgalomba, az az igényes, a minőséget termelő gazdák értékesítési esélyeit is rontja. Igaz, még kevesen képesek önállóan a palackozásra, eladásra; de mind többen kísérleteznek vele. Maszek export Sokan a „maszek exporttal” próbálkoznak. mint egy badacsonyi gazda mesélte, kényszerűségből. Először ő is tagja volt a szakszövetkezetnek, de az diktálta az árakat, s ha eladni akart, kénytelen volt elfogadni. A kiszolgáltatottságot nem bírta hosszú ideig, fordított sorsán, kilépett a szakszövetkezetből. Eladni, persze, ezután is kellett, s a közeli állami gazdaságot választotta. Ott megint csak méltatlanul alacsony árat ígértek a boráért, s ráadásul hat hónap múlva fizettek. Ha az áru ellenértékéért járó pénz kamatait is számítjuk, a gazda szinte ingyen izzadt a hegyoldalon. Ez, persze, nem kívánható tőle, nem is vállalta; ha úgy tetszik, illegálisan, de literenként eladta a borát turistáknak termelői áron. Mindenki jól járt, a gazda földje és munkája után tisztességes jövedelemhez jutott, a turista pedig megfizethető áron kapott pincehideg, zamatos nedűt. Még az állam sem igazán vesztes, bár a borforgalmi adóból származó bevételtől megszabadították, ám a turisták megízlelhették, hogy mégis csak van iható bor Magyarországon. Szót sem érdemelne az eset, ha egyetlen termelő panaszát jelezné. A közelmúltban tartott alsóörsi tanácskozáson, melyet a Magyar Agrárkamara és az Országos Gazda- szövetség szervezett, a termelők szinte panasznapot taitottak. A leggyakrabban emlegetett szavak a bántóan alacsony felvásárlási ár, a kiszolgáltatottság, a hátrányos megkülönböztetés, a hivatali pac- kázás voltak. Sajátságosán reagáltak e rájuk nézve hátrányos helyzetre. A tanácskozás résztvevőinek többsége valamelyik termelőszövetkezetnek a tagja, s miután ott nem kaptak érdekeiknek megfelelő védelmet, kilépni szándékoznak. Az önálló gazdálkodás feltételeit egyedül is képesek megteremteni, ám a feldolgozással és a kereskedelemmel már nehezebben birkóznak meg a saját erejükből. Ezt tudva, rögtön azt javasolták, hogy a szövetkezetből kilépve, másik szövetkezetét alakítsanak. Az új és önkéntes társulástól azt várják, hogy együtt következetesebben és hatásosabban tudják valós érdekeiket érvényesíteni. Az álláspontok nem közelednek A szőlősgazdák szándékaiból kitűnik, hogy nem a szövetkezeti gondolat, hanem annak magyarországi gyakorlata váltott ki ellenérzéseket a termelőkben. Ezt egyébként a tanácskozásra meghívott szövetkezeti vezetők is megerősítették bennük. Bölcsebbek maradnak, ha nem szólnak; hiszen nem érveltek, hanem korábbi hatalmukat érzékeltetve kezdtek tárgyalni az elszánt termelőkkel. A vita nem csapott ki a kezelhetőség medréből, de nem is közelítette az álláspontokat. Az a tény, hogy a nagyüzemi szőlőtermelés és borászat sokat eljátszott a vásárlók jóindulatából; mint ahogy az is igaz, hogy az egyéni gazdák inkább csak a pincebeli, demizsonos export módszereit próbálták ki. így ma nagyon nehéz lenne egyértelműen voksolni egyik vagy másik termelési, szövetkezési forma mellett. A vásárlók számára kedvezőbb, s a termelőknek is igazságosabb, ha a piaci verseny vezérli a folyamatokat. így lehet verseny az árakban, a minőségben. Nekünk, vásárlóknak az az érdekünk, hogy a tisztességes versenyért drukkoljunk, s a győztest a gazdasági siker igazolja. SZAKKÉPZÉS — NEMZETKÖZI HÁTTÉRREL Milyen legyen a nemzeti alaptanterv? Készül a nemzeti alaptanterv! Pedagógusok, diákok, de még a szülők is izgatottan várják, hiszen a helyzet jócskán megérett már a változásokra. Módosítani kell. De hogyan, miben? Erre szövetkeztek szakközép- és szakmunkás-iskolai tanárok, amikor megalakították a Magyar Szakképzési Társaságot. Céljuk, hogy működési körük terjedjen ki az iskolarendszerű középfokú szakoktatás és szakképzés minden területére, hogy elősegítsék a hazai szakképzés teljes körű innovációs hálózatának kiépítését, a megjelenő érdekek feltárását és egyeztetését. Az MSZT szükségesnek tartja a kapcsolat felvételét külföldi szervezetekkel, a szakembercserét, pedagógusok és diákok cseréjét. Dr. Benedek Andrást, a Magyar Szakképzési Társaság elnökségi tagját arról kérdeztük, hogyan képzelik a nemzetközi kapcsolat felvételét. — A magyar szakképzési rendszer Európához való felzárkózásának folyamatában kiemelkedő szakmai eredmény volt januárban az a tanácskozás, amelyre 24 ország háromszáz oktatási szakembere érkezett hazánkba: megvitatni a kelet—nyugati közeledés gyakorlati kérdéseit. A konferenciát az Európai Oktatási Koordinációs Információs Centrum és a párizsi Európai Szakképzési Intézet kezdeményezte. Magyar részről a Művelődési Minisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Pedagógiai- Intézet és a Munkaügyi Kutatóintézet vett részt rajta. Az előadások az oktatásügy támogatásáról, a hallgatók mobilitásáról, a képzési-átképzési programokról szóltak, s két kerek- ,asztal-beszélgetést is rendeztek a minőség és képzés mint prioritás kérdésköréről, valamint a nyugat- és kelet-európai országok közötti együttműködés perspektívájáról. A januárban megkezdett tárgyalások folytatódtak, s az oktatás fejlesztésére a „huszonnégyek tanácsa”, vagyis a közös piaci csúcs létrehozta a PHARE programot, amelynek elsőrendű feladata a lengyel és magyar oktatásügy támogatása. Ennek értelmében a Művelődési Minisztérium megalakította azt az oktatási albizottságot, mely dönt a rendelkezésre álló összegek elosztásáról. — Hallhatnánk erről bővebben? — a kérdést Sánta Zoltánnak a Művelődési Minisztérium munkatársának, az albizottság titkárának tettük fel. — A PHARE-program a magyar és a lengyel oktatás segítésére jött létre, míg a TEMPUS-prog- ram a közös európai intézmények együttműködését serkenti. Kutatásokat, tanár- és diákcseréket kezdeményez. De tanári, hallgatói ösztöndíjak létrehozását, tanulmányok készítését is szorgalmazza. Rövidesen nyílik egy irodája, s itt lesz majd az információs és dokumentációs bázis, Ezenkívül begyűjti az egyes államok részéről tett felajánlásokat, lebonyolítja a szervezési munkát. — Lesznek-e az oktatás fejlesztésében prioritások? — Természetesen először azokon a területeken törekszünk gyors felzárkóztatásra, ahol ez idő szerint lemaradásban vagyunk. Ilyenek, a többi között, a menedzserképzés, az alkalmazott tudományok, a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a modern európai nyelvek oktatása. — Milyen oktatási intézményeket érint ez a program ? — Nincs semmilyen kikötés, csak az, hogy a pályázók kellőképpen alá tudják támasztani fejlesztési céljaik szükségességét. — Hogyan látja azt egy szakképző intézet? Tud-e a távlati tervekről, s ha igen, akar-e élni a lehetőségekkel? — tudakozódtunk a Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. — Mi régóta élünk a külföldi kapcsolatok adta lehetőségekkel — válaszol Barna József, a szakképzés vezetője. — Hiszen a vendéglátás mindig is a „kitekintő” szakmák közé tartozott. Most, hogy a lehetőségek még nyitottab- bak, még inkább ki fogják azokat használni. Már összeállítottuk az elképzeléseinket, megvalósításuk során számítunk a program segítségére. Persze, nemcsak anyagiakra gondolunk, hanem diákcserékre, tanulmányutakra. Számítógép- parkunk is bővítésre szorul, hiszen külön tantárgyként beindítottuk a számítógép-oktatást. — Konkrétan mit várnak a TEMP U S-program tói ? — Indítottunk egy idegenforgalmi osztályt, s itt sok segítséget jelentene számunkra a külföldi tanulmányút. De az idegennyelvoktatásban is jelentős szerepet játszik a diákcsere. Várunk külföldi tanulókat, s örömmel küldjük ki diákjainkat. Dunay Csilla