Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-26 / 97. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 26. Kire bízzuk a gazdaságot? A Frankfurter Allgemeine Zeitung nemrég egy hosszabb tanulmányt közölt a német egyesítés során szükségessé váló pénzügyi reform különböző lehetőségei­ről. Nem akarom a cikket ismertetni, hi­szen ez az ő gondjuk, nem a mienk. Az utolsó sorok idézését azonban magyon al­kalmasnak látom arra, hogy a hazai pénz­ügyi politikáról elmondjam a véleménye­met. „A pénzügyi reform a tényleges gazda­sági átalakítás néma szolgája. A pénz az átalakítások kenőanyaga. A pénzügyi re­form az olajcsere, azonban az olajcsere még nem jelent új gazdasági motort." A hasonlatnál maradva: nálunk még a gazdasági ■ reformerek többsége is évek óta csak az olajcserével foglalkozik. A pénzügyi egyensúly megteremtésétől várják a gazdaság dinamizálását. A la­kosságra rakott pénzügyi megszorítások részben nem hozták meg az áhított pénz­ügyi egyensúlyt, részben még tovább las­sítják a motor tempóját. Éppen a hazai tapasztalatok alapján, a fenti hasonlat szerintem kissé sántít. A rossz motornak ugyanis lehet jó kenő­olaja, de a rossz gazdaságnak nem lehet jó pénzügyi rendszere. A jó gazdaságban pedig szinte az illetékes hatóságok erőfe­szítéseire sincs szükség, és mégis nemcsak hogy nem kell cserélgetni az olajat, hanem az egyre jobb lesz. Tehát nemcsak az igaz, hogy a rossz olajozás tönkreteszi a mo­tort, hanem az is, hogy a jó motor feljavít­ja az olajat. Semmi értelme tehát annak, ha minden erőfeszítésünket a pénzügyi egyensúly megteremtésére fordítjuk, és közben nem marad időnk, energiánk, vagy éppen bátorságunk megvalósítani azokat a reformokat, amelyek nélkül a gazdasági válságból soha nem lehet ki­másznunk. A magyar gazdaságban nem az a probléma, hogy az egyébként egész­séges gazdaságot a rossz pénzügyek meg­bénították, hanem az eleve fejlődésképte­len gazdaság szükségszerűen deformált pénzügyi viszonyokat hozott létre. Nem az olajjal volt a hiba, hanem a motorral. Az ilyen motorban igen rövid idő alatt tönkremegy az olaj. Tehát kár is a cseré­jével foglalkozni addig, amíg nem generá- loztuk meg a motort. Mindez nem jelenti azt, hogy ma nincs is szükség a pénzügyi szakemberekre, de azt igen, hogy még nagyon messze va­gyunk attól, hogy a gazdaságpolitikát tel­jesen rájuk lehetne bízni. Miket látok minden pénzügyi reformnál sürgősebb te­endőnek ? Mindenekelőtt egy következetes tulaj­donreformot. De nem olyant, amilyent egyesek már nagy buzgalommal elkezd­tek. Elsősorban sok kis- és középvállal­kozást tartok szükségesnek. A nagyválla­latok tőkéjének és munkaerejének leg­alább felét kisvállalkozások formájában kell továbbműködtetni. Eladni, meg in­kább bérbe adni, önállósítani. Azzal, hogy megvalósítjuk a farmergazdaságokra és másodgazdaságokra épülő agrárrefor­mot, hogy bérbe adjuk a benzinkutakat, a teherautókat, a kereskedelmi létesítmé­nyek nagy többségét, sok százezer önálló egzisztenciát lehetne teremteni. Ezek ha­tékonysága szinte az első naptól kezdve jelentkezik. Tehát többet javít a kínálat növelésével a pénzügyi egyensúlyon, mint az' elmúlt évek minden, nadrágszíj- megszorításon alapuló erőfeszítése. A ke­resletet az is csökkentené, hogy a kisem­berek százezrei termelőberuházásokra fordítanák pénzük jelentős részét. Ezzel szemben csak a naivak hihetnek abban, hogy az elkövetkező évek várható infláci­ós viszonyai között a lakosság azért csök­kenti fogyasztását, hogy nagyvállalati vagy állami értékpapírokat vegyen, vagy bankban tartsa a pénzét. K. S. VERS- ÉS NOVELLAPÁLYÁZAT A Partium Irodalmi Társaság (4002 Debrecen, Pf. 118) pályázatot hirdet pályakez­dő írók és költők részére vers és novella kategóriában, tematikai megkötés nélkül. A pályázatot két gépelt példányban, rövid, elsősorban szakmai jellegű életrajzváz­lattal (antológiaszereplések, publikációk felsorolása) kérjük társaságunk címére 1990. június 15-éig beküldeni. Javasolt terjedelem: 15 vers, illetve 3 novella, elbeszélés. Pályadíj mindkét műfajban —- 8, 6 és 4 ezer forint. A pályadíjas és kiemelkedő alkotásokból társaságunk még folyó évben antológiát jelentet meg Uj hangok címmel. Társaságunk nem titkolt célja a népi-nemzeti irodalmi hagyományok megújítva folytatása, s várjuk a szerzők egy részének társaságunkhoz való csatlakozását is. A pályázat esetében azonban a teljesítmény, a minőség az elsődleges szempont; semmilyen elfogultságnak nem kívánjuk alárendelni az egyetemes magyar irodalom alapvető érdekeit. Eredményhirdetés 1990. szeptember 22-én, a magyar tultúrá iíapján. PARTIUM IRODALMI TÁRSASÁG átszervezés miatt pályázatott hirdet gazdasági vezérigazgató-helyettes beosztás betöltésére kozgazdaság-tudományi egyetem vagy pénzügyi-számviteli főis­kolai végzettség, 5 éves vezetői gyakorlat. A Beosztás 1990. május 15-étöl betölthető, fizetés megegyezés szerint. A PÁLYÁZATBA KÉRJÜK BELEFOGLALNI: — iskolai végzettségét, jelenlegi munkahelyét, jelenlegi beosztását, ebből eredő jövedelmét; — a munkakör betöltését mikortól tudná vállalni. A pályázathoz kérünk egy rövid önéletrajzot csatolni, amiben az eddigi tevékenységéről tájékoztat. A pályázat beküldési határideje: a megjelenéstől számított 15 napon belül. Címünk: Alföldi Tüzép Vállalat 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. személyzeti osztály. Tel.: 21-699/15. ❖ <& ❖ ■3* ■ö­❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ «&■ ❖ <r •> •> <- <z *’* O "><> ‘I" <•<*❖❖❖<» -S' <►*><«<* •O' Tavaszi MŰSZAKI VÁSÁR A TECHNIKA HÁZÁBAN 1990. április 23-ától 29-éig A FUTBALL-VB JEGYÉBEN •3 ❖ ❖ $ ❖ $ ❖ *;* <z «3 <r Előleg befizetése nélkül vásárolhat hitelre nagy értékű műszaki cikkeket. Video-kamkorderek, műholdvevő rendszerek. Televíziók: SONY, SANYO, ITT, ORION (Toshiba képcsővel) Videomagnók: PANASONIC, AKAI, SANYO, ITT, AKAI lejátszó. ^ Rádiómagnók: SONY, SANYO, ITT, TOSHIBA, LASONIC és még sokféle műszaki cikk. Kereskedelmi Vállalatok Kft. MOBIL VIDEO Kecskemét Kecskemét ORION, Budapest Híradástechnika, Keszthely $ I220 Vetés, gyomirtás Bácsalmáson A Bácsalmási Állami Gazdaságban április derekán kezdték meg a vetőmag-napra­forgó vetését, három vetőgéppei. Ezzel párhuzamosan végzik a mintegy 3000 hektár kukorica gyomirtó alapkezelését is. (Besir Lászlóné felvétele) KÖZGYŰLÉS ELŐTT A MAGYAR AUTÓKLUB MEGYEI SZERVEZETE Új műszaki állomások, berendezések, szolgáltatások A megyében lévő több mint 100 ezer személygépkocsi-tulajdonos közül negyvenezer tagja a Magyar Autóklubnak, amely most ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. A megyei szervezet készül a tisztú­jító, küldöttválasztó közgyűlésére. Az autóklub a megyében jelentős szervizhálózattal, országúti segély- szolgálattal, oktatóbázisokkal ren­delkezik. Szolgáltatásaikat — idő­szakos műszaki vizsgára való fel­készítés, vizsgáztatás, futómű- és fényszóró-beállítás, -javítás, vonó1 horog-felszerelés stb., hogy csak a legnépszerűbbeket említsük — na­gyon sokan veszik igénybe, akár tagjai a klubnak, akár nem. Nyúl Józseffel, a megyei szervezet titká- r á v a Wrisóle «beszél ge t ü nie, -ho gy an készülnek a közelgő közgyűlésre. — EbTÉStfia^Vbén níiI0i »ön próbálják meg népszerűbbé tenni a klubot a tagság számára? — Követve a tagság igényeit, ebben az évben megvalósítjuk a szervizszolgáltatást, a korszerű ka­rosszériajavítást és -fényezést is. Új típusú szerszámokat, berendezése­ket vásároltunk, s lehetőség nyílik nyugati típusú autók alkatrészei­nek beszerzésére is. — Újabb objektumok, műszaki állomások készülnek-e? — Kiskunmajsán, Kunszent- miklóson és vonzáskörzetükben több mint 2400 klubtagunk van. Az első fél évben e két helyen klub­irodát, Kiskunfélegyházán és Kunszentmiklóson műszaki állo­mást létesítünk, már meglévő épü­letekben, szerződéssel, amelyek al­kalmasak lesznek az időszakos ha­tósági műszaki vizsgáztatásra és más műszaki feladatok elvégzésé­re. Kecskeméten, a műszaki állo­máson április 15-étől számítógép­pel összekapcsolt, dán HPA típusú futómű-diagnosztikai műszert állí­tunk üzembe, amely a legkorsze­rűbb nyugati személygépkocsik fu­tóművét is képes pontosan beállí­tani. — Mikor tartják a megyei szer­vezet közgyűlését, s hol tart a terü­leti szervezetek küldöttválasztó fe«tólése — K megyei szervezet 40 ezer tagot- képvkesk'Uközgvülésére má­jus 21-én kerül sor. Jó néhány he­lyen már megtartották a küldött- értekezleteket. Kecskeméten rtiá- jus 7-én tartják a küldöttgyűlést. A kecskeméti klubtagok hozzátar­tozói és új tagjaink érdekében bér­be vettük Kecskeméten a Széche­nyi tér 22. szám alatt lévő termet, ahol gépjárművezető-képző tanfo­lyamokat rendezünk. S ha már itt tartunk, szeretném elmondani: a megyeszékhelyen rövidesen új ru­tinpályát is készítünk a gyakorlati tudnivalók elsajátításához. Gémes Gábor ÚJ SZÖVETKEZETEK Borivóknak való A borivók bizonyára emlékeznek arra a nem is olyan régi gyakorlat­ra, hogy a borosüvegek címkéin rö­vid határidejű — egy-két hónapos — szavatosságot tüntettek fel a pa­lackozók. Az igazi borivók, persze, mosolyogtak ezen a természetelle­nes gyakorlaton, s nagy ívben elke­rülték az ilyen borokat. A címke ugyanis árulkodott, tudatta a vevő­vel. hogy a üveg tartalmát manipu­lálták, a bor „természetétől” eltérő kémiai eljárásokkal kezelték. Elcsúfított borosüvegek Mostanában eltűntek a boltok polcairól a szavatossági idővel el­csúfított borosüvegek, de a termé­szetellenes gyakorlat mély nyomo­kat hagyott a vásárlói szokások­ban. A magyar a borivó nemzetek közé tartozik, az utóbbi évtizedben mégis csökken e korábban kedvelt ital fogyasztása. A mérséklődés okai szerteágazóak, de az ár és a minőség kapcsolatára szinte mind­egyik ok felfűzhető. Egekig emelke­dett a palackozott bor ára a boltok­ban, de a minősége nem követte e zsebbe vágó változást. A nagyüzemi szőlőtermelés és borászat éppen a bor legjellegzete­sebb tulajdonságát, a termőhelynek megfelelő zamatot tüntette el. Fel­dolgozáskor, és később a pincészeti munkáknál, figyelmen kívül marad a fajtajelleg, a termőhelyi eredet: s a palackban minden évben azonos minőségű, csak a cimkén feltünte­tett fajtára nem jellemző zamatú bor kerül. A minőségrontó manipulálás és kiegyenlítés nem csak a vásárlók­nak kedvezőtlen, a termelők is pa­naszkodnak miatta. Ha ugyanis a termőhelyre nem jellemző borok nagy mennyiségben kerülnek forga­lomba, az az igényes, a minőséget termelő gazdák értékesítési esélyeit is rontja. Igaz, még kevesen képe­sek önállóan a palackozásra, el­adásra; de mind többen kísérletez­nek vele. Maszek export Sokan a „maszek exporttal” pró­bálkoznak. mint egy badacsonyi gazda mesélte, kényszerűségből. Először ő is tagja volt a szakszövet­kezetnek, de az diktálta az árakat, s ha eladni akart, kénytelen volt elfogadni. A kiszolgáltatottságot nem bírta hosszú ideig, fordított sorsán, kilépett a szakszövetkezet­ből. Eladni, persze, ezután is kellett, s a közeli állami gazdaságot válasz­totta. Ott megint csak méltatlanul alacsony árat ígértek a boráért, s ráadásul hat hónap múlva fizettek. Ha az áru ellenértékéért járó pénz kamatait is számítjuk, a gazda szin­te ingyen izzadt a hegyoldalon. Ez, persze, nem kívánható tőle, nem is vállalta; ha úgy tetszik, ille­gálisan, de literenként eladta a bo­rát turistáknak termelői áron. Min­denki jól járt, a gazda földje és munkája után tisztességes jövede­lemhez jutott, a turista pedig megfi­zethető áron kapott pincehideg, za­matos nedűt. Még az állam sem igazán vesztes, bár a borforgalmi adóból származó bevételtől meg­szabadították, ám a turisták megíz­lelhették, hogy mégis csak van iha­tó bor Magyarországon. Szót sem érdemelne az eset, ha egyetlen termelő panaszát jelezné. A közelmúltban tartott alsóörsi ta­nácskozáson, melyet a Magyar Ag­rárkamara és az Országos Gazda- szövetség szervezett, a termelők szinte panasznapot taitottak. A leggyakrabban emlegetett szavak a bántóan alacsony felvásárlási ár, a kiszolgáltatottság, a hátrányos megkülönböztetés, a hivatali pac- kázás voltak. Sajátságosán reagáltak e rájuk nézve hátrányos helyzetre. A ta­nácskozás résztvevőinek többsége valamelyik termelőszövetkezetnek a tagja, s miután ott nem kaptak érdekeiknek megfelelő védelmet, kilépni szándékoznak. Az önálló gazdálkodás feltételeit egyedül is képesek megteremteni, ám a feldol­gozással és a kereskedelemmel már nehezebben birkóznak meg a saját erejükből. Ezt tudva, rögtön azt ja­vasolták, hogy a szövetkezetből ki­lépve, másik szövetkezetét alakítsa­nak. Az új és önkéntes társulástól azt várják, hogy együtt következe­tesebben és hatásosabban tudják valós érdekeiket érvényesíteni. Az álláspontok nem közelednek A szőlősgazdák szándékaiból ki­tűnik, hogy nem a szövetkezeti gon­dolat, hanem annak magyarországi gyakorlata váltott ki ellenérzéseket a termelőkben. Ezt egyébként a ta­nácskozásra meghívott szövetkezeti vezetők is megerősítették bennük. Bölcsebbek maradnak, ha nem szólnak; hiszen nem érveltek, ha­nem korábbi hatalmukat érzékel­tetve kezdtek tárgyalni az elszánt termelőkkel. A vita nem csapott ki a kezelhe­tőség medréből, de nem is közelítet­te az álláspontokat. Az a tény, hogy a nagyüzemi szőlőtermelés és borá­szat sokat eljátszott a vásárlók jóin­dulatából; mint ahogy az is igaz, hogy az egyéni gazdák inkább csak a pincebeli, demizsonos export módszereit próbálták ki. így ma na­gyon nehéz lenne egyértelműen voksolni egyik vagy másik termelé­si, szövetkezési forma mellett. A vásárlók számára kedvezőbb, s a termelőknek is igazságosabb, ha a piaci verseny vezérli a folyamato­kat. így lehet verseny az árakban, a minőségben. Nekünk, vásárlók­nak az az érdekünk, hogy a tisztes­séges versenyért drukkoljunk, s a győztest a gazdasági siker igazolja. SZAKKÉPZÉS — NEMZETKÖZI HÁTTÉRREL Milyen legyen a nemzeti alaptanterv? Készül a nemzeti alaptanterv! Pedagógusok, diákok, de még a szülők is izgatottan várják, hiszen a helyzet jócskán megérett már a változásokra. Módosítani kell. De hogyan, miben? Erre szövetkeztek szakközép- és szakmunkás-iskolai tanárok, ami­kor megalakították a Magyar Szakképzési Társaságot. Céljuk, hogy működési körük terjedjen ki az iskolarendszerű középfokú szakoktatás és szakképzés minden területére, hogy elősegítsék a hazai szakképzés teljes körű innovációs hálózatának kiépítését, a megjele­nő érdekek feltárását és egyezteté­sét. Az MSZT szükségesnek tartja a kapcsolat felvételét külföldi szer­vezetekkel, a szakembercserét, pe­dagógusok és diákok cseréjét. Dr. Benedek Andrást, a Magyar Szakképzési Társaság elnökségi tagját arról kérdeztük, hogyan képzelik a nemzetközi kapcsolat felvételét. — A magyar szakképzési rend­szer Európához való felzárkózásá­nak folyamatában kiemelkedő szakmai eredmény volt januárban az a tanácskozás, amelyre 24 or­szág háromszáz oktatási szakem­bere érkezett hazánkba: megvitat­ni a kelet—nyugati közeledés gya­korlati kérdéseit. A konferenciát az Európai Oktatási Koordinációs Információs Centrum és a párizsi Európai Szakképzési Intézet kez­deményezte. Magyar részről a Mű­velődési Minisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Or­szágos Pedagógiai- Intézet és a Munkaügyi Kutatóintézet vett részt rajta. Az előadások az okta­tásügy támogatásáról, a hallgatók mobilitásáról, a képzési-átképzési programokról szóltak, s két kerek- ,asztal-beszélgetést is rendeztek a minőség és képzés mint prioritás kérdésköréről, valamint a nyugat- és kelet-európai országok közötti együttműködés perspektívájáról. A januárban megkezdett tárgya­lások folytatódtak, s az oktatás fejlesztésére a „huszonnégyek ta­nácsa”, vagyis a közös piaci csúcs létrehozta a PHARE programot, amelynek elsőrendű feladata a len­gyel és magyar oktatásügy támo­gatása. Ennek értelmében a Műve­lődési Minisztérium megalakította azt az oktatási albizottságot, mely dönt a rendelkezésre álló összegek elosztásáról. — Hallhatnánk erről bővebben? — a kérdést Sánta Zoltánnak a Művelődési Minisztérium munka­társának, az albizottság titkárának tettük fel. — A PHARE-program a ma­gyar és a lengyel oktatás segítésére jött létre, míg a TEMPUS-prog- ram a közös európai intézmények együttműködését serkenti. Kuta­tásokat, tanár- és diákcseréket kezdeményez. De tanári, hallgatói ösztöndíjak létrehozását, tanulmá­nyok készítését is szorgalmazza. Rövidesen nyílik egy irodája, s itt lesz majd az információs és doku­mentációs bázis, Ezenkívül be­gyűjti az egyes államok részéről tett felajánlásokat, lebonyolítja a szervezési munkát. — Lesznek-e az oktatás fejlesz­tésében prioritások? — Természetesen először azo­kon a területeken törekszünk gyors felzárkóztatásra, ahol ez idő szerint lemaradásban vagyunk. Ilyenek, a többi között, a mene­dzserképzés, az alkalmazott tudo­mányok, a mezőgazdaság, a kör­nyezetvédelem és a modern euró­pai nyelvek oktatása. — Milyen oktatási intézménye­ket érint ez a program ? — Nincs semmilyen kikötés, csak az, hogy a pályázók kellőkép­pen alá tudják támasztani fejlesz­tési céljaik szükségességét. — Hogyan látja azt egy szak­képző intézet? Tud-e a távlati ter­vekről, s ha igen, akar-e élni a lehe­tőségekkel? — tudakozódtunk a Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. — Mi régóta élünk a külföldi kapcsolatok adta lehetőségekkel — válaszol Barna József, a szak­képzés vezetője. — Hiszen a ven­déglátás mindig is a „kitekintő” szakmák közé tartozott. Most, hogy a lehetőségek még nyitottab- bak, még inkább ki fogják azokat használni. Már összeállítottuk az elképzeléseinket, megvalósításuk során számítunk a program segít­ségére. Persze, nemcsak anyagiak­ra gondolunk, hanem diákcserék­re, tanulmányutakra. Számítógép- parkunk is bővítésre szorul, hiszen külön tantárgyként beindítottuk a számítógép-oktatást. — Konkrétan mit várnak a TEMP U S-program tói ? — Indítottunk egy idegenforgal­mi osztályt, s itt sok segítséget je­lentene számunkra a külföldi ta­nulmányút. De az idegennyelv­oktatásban is jelentős szerepet ját­szik a diákcsere. Várunk külföldi tanulókat, s örömmel küldjük ki diákjainkat. Dunay Csilla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents