Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

I 9 PETŐFI NÉPE • 199«. április 4.

SAJTOSZABÄDSAGOT KÖVETELNEK AZ ÚJSÁGÍRÓK

A Magyar Televíziós Kamara, a Magyar Rádiós Kamara, a Nyilvánosság Klub választmánya, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége megvitatta a rádiós és televíziós újságirás helyzetét. A tanácskozás résztvevői megállapították: a pártok túlnyomó többsége erőteljesen irányítani, befolyásolni kívánja a rádió és a, televízió tevékenységét, amit az újságírók nem fogadhatnak el.

A tanácskozás résztvevői dokumentumban foglalták össze észrevételeiket a sajtószabadság érvényre juttatásához szükséges feltételekről. Ebben kifejtik: bár minden párt deklarálja — még nincs sajtószabadság. Az újságíró szakma az utóbbi hónapok politikai küzdelmeiben azt tapasztalja, hogy a nemzeti médiumokban a pártok a szólás- és véleményszabadságot magukra nézve sok esetben egyoldalú jogként értelmezik, és a sajtóban megjelenő más álláspontokért magát a sajtót támadják.

A pártérdekek érvényesítését a sajtó közvetlen irányításával, a szakmai munkába való folyamatos

beavatkozással képzelik el, tehát a korábbi egypár- ti rendszer módszereit továbbra is alkalmazzák. Ezért egyre indokoltabb az a félelem, hogy a nemzeti médiumok egyes műhelyeit külön pártálláspontok szócsövévé kívánják változtatni.

Hogy ezt a veszélyt a szakma elháríthassa, javasolják: az Országgyűlés határozatban kötelezze a nemzeti tájékoztató eszközöket — mindenekelőtt a rádiót és a televíziót — a tárgyilagosságra és a pártoktól, valamint a mindenkori kormánytól való politikai függetlenségre. Indítványozzák, hogy az új tövényhozás mielőbb dolgozzon ki a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására és felügyeletére a pártatlanság elvének megfelelő megoldást. Ez a feladat nem végezhető el a szakmai szervezetek együttműködése nélkül, éppen ezért a részletek kimunkálásához bármilyen formációjú koalíciós kormánynak felajánlják segítségüket és teljes támogatásukat.

Minden további késlekedés egyet jelent azzal, hogy nincs sajtószabadság — állapítja meg a közös dokumentum. (MTI)

A PIACGAZDASAG ES A DEMOKRÁCIA TÁMOGATÁSA MELLETT

Pártok felettiséget vár a Springer

Sajtótájékoztató

a konszern magyarországi tevékenységéről

Az NSZK-ban nem lehetett volna megtenni, hogy szerkesztőségi kollektívák együtt lépjenek át egy más kiadó alkalmazásába, ám Magyarországon igen, mert e téren joghézag van — állította Bayer József kedden, a Springer konszern által létrehozott új megyei lapokat bemutató tájékoztatón.

Az Axel Springer -Budapest Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója a hazai és külföldi újságírók sűrűn záporozó kérdéseire válaszolva beszámolt a napokban megjelent új megyei lapok alapításának néhány részletéről. Elmondta, hogy tavaly ősszel kezdtek intenzív tárgyalásokat több újság főszerkesztőjével, s ezek eredményeként a hevesi, a nógrádi, a tolnai és a baranyai napilapok újságírói április 3-ától új lapokat készítenének. A megyei lapkiadók és szerkesztőségek munkatársai beléptek az Axel Springer—Budapest Kiadói Kft. szervezetébe, s így e négy megyében az MSZP tulajdonában lévő—és formailag inég létező orgánumok kedden már meg sem jelentek. Az igazgató többször megerősítette, hogy a Szocialista Párt vezetése a szerkesztőségek kollektív átigazolásáról csupán a múlt hét péntekén szerezhetett szóbeli — hivatalos információt. Az ügyvezető igazgató hétfőn levélben tájékoztatta a bekövetkező változásokról Fabriczky Andrást, a Szocialista Párt gazdasági hivatalának vezetőjét, akitől a sajtótájékoztató kezdetéig erre nem érkezett válasz.

Bayer József véleménye szerint a Magyarországon zajló pártcsatározások bizonytalan légkört teremtettek az érintett szerkesztőségek körül, s azok a kft. által ígért gazdasági függetlenségben politikai függetlenségük garanciáját is látták. Mint mondotta, a kft. az állami vagyon megóvásával is törődni szeretne, s vállalja a lapokat terhelő adósságok kifizetését is. Az akció etikusságát firtató kérdésekre a korábban lezajlott hasonló lapalapítások (Magyar Nők Lapja, Nemzeti Népsport, Új Ludas) példájának említésével válaszolt. Visszautasította a vagyonátmentés vádját is, hiszen — álláspontja szerint — csak munkavállalók szuverén kezdeményezéséről, illetve vadonatúj lapok alapításáról lehet beszélni.

Az Axel Springer Budapest kft. ügyvezető igazgatója röviden ismertette cége eddigi tevékenységét is. A tavaly februárban alapított társaság hetilapok és hobbilapok kiadásával kezdte, s mára ezek stabil vevőközönségre számíthatnak. A vállalat az NSZK-ban bevált alapelvek szerint irányítja lapjait. A szerkesztőségek számára csak a pártok felettiséget, a szociális piacgazdaság és a demokratikus politikai rendszer támogatását fogalmazzák meg követelményként. Az ügyvezető igazgató szerint a Springerről Magyarországon élő kedvezőtlen kép kialakulása is csak azzal magyarázható, hogy „a vállalat eddig is Németország egységéért, a totalitárius rendszerek bukásáért, valamint a németek és a zsidók barátságáért küzdött”. A budapesti kft. további tervei között új magyarországi napilap kiadása és rádió- állomás létrehozása is szerepel. Gondoskodni szeretne új lapjai stabil nyomdai hátteréről is, ezért három nagy nyomdát fog építeni Magyar- országon. (MTI)

AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE

A Magyar Lapkiadók Egyesülete állásfoglalása

A Magyar Lapkiadók Egyesülete súlyosnak ítéli meg a magyar sajtóvertikumban kialakult helyzetet. A gyors konszolidálódás, érdekében kötelességének érzi mozgósítani az ország közvéleményét, vezetőit, a politikai pártokat.

Aggodalommal látjuk, hogy teljes az anarchia a magyar sajtóban. A jelenlegi zűrzavar ellentétes a demokratikus kibontakozással. A tájékoztatás hitelét veszti, objektivitása veszélyben van.

Egyesületünk szorgalmazza a privatizálási folyamatot, de tiltakozik az értékek clpazarlása ellen. Nem fogadjuk el, hogy egy hazai, rosszemlékű monopólium helyett egy másik, külföldi tőke által meghatározott, új függőség jöjjön létre, hogy a kiadókat és lapokat nevetséges módon és jelképes összegért meg lehessen vásárolni vagy — ami még ennél is rosszabb, politikai és gazdasági függetlenséget ígérve — átjátszani, hogy a joghézagokat a nemzeti és helyi sajtó kisajátítására lehessen felhasználni.

Követeljük a tulajdon törvényes védelmét. Az új parlament megalakulásáig tiltani kell a lapok kiárusítását. A sajtó és a lapkiadás területén is versenyhelyzetet kell teremteni és biztosítani kell a magyar többségi tulajdon- hányadot.

Az Alkotmánybíróság foglaljon állást az elidegenítések, az ár alatti lapeladások vagy felszámolások ügyében.

Felhívjuk az ország vezetése és a pártok figyelmét, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete a jövőben is határozott érdekképviselője marad a lapkiadásnak. Élve jogainkkal, a nyilvánosság fel- használásával, folytatni fogjuk harcunkat a magyar sajtó egészének fejlődését hátráltató intézkedésekkel, a jogszerűtlen üzletkötésekkel szemben.

Budapest, 1990. április 3.

Orbán Sándor a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára

A román miniszterelnök ellene van a magyar nyelvű egyetem létesítésének

(Folytatás az 1. oldalról)

megalkotni a nyelvi kisebbségek autonómiáját az óvodától az egyetemig? Ez nem új, ez már létezett - mondta. Ezután az alábbi kijelentést tette: „Ezen a területen feltámadt a régi érzékenység. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a történelem menete nagyon szomorú volt a románokra nézve, méghozzá nem is olyan nagyon régen. Gondoljanak csak az 1940 és 1944 közötti évekre, amikor Horthy fasiszta diktatúrája Magyarországon embertelenül bánt a románok többségével. A románok ebben a kérdésben érzékenyek, s ezzel számot kell vetni.”

A német és svájci tudósítóknak arra a kérdésére válaszolva, vajon nem lett volna-e helyénvaló a marosvásárhelyi zavargások idején megjelenni a városban, és beszélni az emberekkel, a kormányfő bejelentette, hogy közvetlenül küszöbön áll Ion Iliescu elnök látogatása

az erdélyi iparvárosban. Azokkal a bírálatokkal kapcsolatban, hogy az egyértelmű fenyegetések ellenére a hadsereg nem védte meg a magyar kisebbséget, és mind a fegyveres erők, mind a kormány lassan reagált a Marosvásárhelyen történtekre, Petre Roman egyebek között azt mondta:

„Marosvásárhelyen a hadsereget közbelépésre utasító parancs kiadása és végrehajtása között késedelmesség volt tapasztalható, s ennek okát most kutatják. Tény azonban, hogy némely katonatisztek március 19-én este fékezték a beavatkozás végrehajtását. Ezzel

nem értünk egyet, és felelősségre vonjuk azt, aki megakadályozta a gyorsabb közbelépést” — közölte a román miniszterelnök. — „A késedelem következtében nem tudták szavatolni Magyarország ama képviselőinek a testi épségét, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség marosvásárhelyi székházában tartózkodtak... A műveletnek egy bizonyos mozzanata közben még szándékos vagy akaratlan tévedés is történt, aminek következtében erőszakos cselekményeket követtek el Sütő András író ellen.”

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT

• Sevardnadze Washingtonban

Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter megérkezett Washingtonba, ahol ma kezdi meg háromnapos tárgyalásait amerikai kollégájával, James Bakerrel. A két ország vezető diplomatái többek között.a haderőcsökkentes, a regionális válságok, az emberi jogok, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről tárgyalnak. Napirenden lesz Afganisztán, Angola, a Közel- Kelet, különös tekintettel a szovjet zsidók kivándorlására, a légijáratokra.

Kinek jár az 500 forint?

Az OTF és a BM közleménye

Az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság és a Belügyminisztérium közös közleménye az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló új jogszabály végrehajtásáról:

Az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló új jogszabály össze- foglalja a hasonló kérdésekről szóló 72/1989. (VII. 4.) MT rendeletben és a 104/1989. (X. 4.) MT rendeletben foglaltakat — amelyeket ezért hatályon kívül is helyez — és kiterjeszti a rendezésre jogosultak körét. Az igényérvényesítés megkönnyítése céljából a következőkre hívjuk fel a figyelmet.

A kiterjesztések (új rendelkezések) a következők:

a) a havi 500 forint attól függetlenül jár, hogy a személyes szabadság korlátozásának idejét szolgálati időként figyelembe vették-e,

b) havi 500 forintban részesülnek, akiket internálás vagy kitelepítés céljából őrizetbe vettek, de internálásra, kitelepítésre nem került sor,

c) havi 500 forintban részesülnek a katonaként vagy leventeként a Szovjetunióba hurcoltak vagy ott hadifogságba esettek,

d) havi 500 forintban részesülnek a köz- biztonsági őrizetben fogva tartottak,

e) havi 500 forintban részesülnek az 1956- os népfelkeléssel kapcsolatban ugyan el nem ítéltek, de előzetes letartóztatásban vagy kényszergyógykezelés alatt tartottak,

f) havi 500 forint a sérelmet szenvedettnek, ha nyugellátása, baleseti nyugellátása nincs, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított bármilyen nyugdíjszerű rendszeres ellátáshoz jár,

g) a havi 500 forintot a sérelmet szenvedett akkor is megkapja, ha semmiféle ellátása nincs, de utána házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülnek.

Havi 500 forint továbbra sem illeti meg azt, aki csak baleseti járadékban részesül (500 forintot majdani nyugdíjához fog kapni).

A havi 500 forint a személyében sérelmet szenvedettnek tehát egy jogcímen és továbbra is kérelem alapján jár. A kérelemhez csatolandó hatósági bizonyítványt az internálásról, a kitelepítésről, az őrizetbe vételről, a Szovjetunióban tartózkodásról és a közbiztonsági őrizetről a Belügyminisztérium állítja ki (1903 Budapest, Pf. 314).

Ha pedig az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatban bírósági eljárásra nem került sor, az előzetes letartóztatás vagy ideiglenes kényszergyógykezelés tényét és időtartamát — ezt is kérelemre — a fővárosi (megyei) főügyészség igazolja; amennyiben felmentő ítéletet hoztak, az eljárást megszüntették vagy kényszergyógykezelést rendeltek el, az első fokon eljárt bíróság ad igazolást.

Kiemeljük, hogy nem jár újabb 500 forint annak, aki azt a 72/1989. (VII. 4.) MT rendelet vagy a 104/1989. (X. 4.) MT rendelet, alapján már megkapta.

A nyugdíjfolyósító szervnek benyújtandó kérelemben feltétlenül fel kell tüntetni a nyugdíjfolyósítási törzsszámot. Fokozott jelentősége van ennek akkor, ha olyan volt internált, kitelepített stb. kéri a havi 500 forintot, akinek a nyugdíjfolyósító szerv semmiféle ellátást nem folyósít (tehát a nyugdíj- folyósító szervnél nyilvántartva nincs), és a kérelem a házastársa kezéhez folyósított házastársi pótlékra, házastársi jövedelempótlékra van alapozva.

Az új jogszabály azt is kimondja, hogy a havi 500 forint 1989. augusztus 1-jétől jár, ha a hatósági bizonyítvány, az igazolás iránti kérés a Belügyminisztériumhoz, illetőleg az említett ügyészi vagy bírói szervekhez 1990. június 30-ig megérkezik. Ellenkező esetben a nyugdíjfolyósító szerv a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától hajtja végre az emelést.

Azok az időtartamok, amelyekre összesen havi 500 forint emelés jár, szolgálati időnek, munkajogi szempontból pedig munkaviszonyban töltött időnek számítanak.

A Minisztertanács döntése szerint az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személy is megkapja a havi 500 forintot, ha nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban nem részesül, és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot sem kap senki. Részükre a lakóhely szerint illetékes tanács szociális feladatokat ellátó szakigazgatási szerve folyósítja a havi 500 forintot, ha a hatósági bizonyítványt vagy a bírósági igazolást mellékelve ezt kérik. ,

Az új rendelkezéseket a 65/1990. (III. 28.) MT rendelet tartalmazza.

Az előzőek nem vonatkoznak arra, hogy akit az 1956-os népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, és a szabadságvesztést részben vagy egészben letöltötte. Ilyen esetben továbbra is a 108/ 1989. (XI. 1.) MT rendelet előírásai szerint jár az emelés.

MEGVIZSGÁLTA AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

Lelkiismeretes munkát végeztek

Az 1990. március 28-án kelt és hozzánk továbbított nyilatkozatukra az alábbiakban válaszolunk a Bács-Kiskun megyei Területi Választási Bizottságnak:

1. Megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy Bács-Kiskun megye egyéni és területi választási szervei feladataikat időben teljesítették. Az utolsó egyéni választókerületi eredmény 1990. március 26-án, 11 óra 29 perckor beérkezett a számítástechnikai központba. Ugyancsak március 26-án 16 óra 22 perckor vették a területi választókerület eredményét.

2. Az OVB beszervezte a hangszalagot és meghallgatta a március 27-ei Déli Krónikában elhangzottakat. Egyértelműen megállapítható volt, hogy az OVB részéről sem testületileg, sem egyénileg semmiféle nyilatkozat nem hangzott el a Bács-Kiskun megyei 3. sz. egyéni választókerülettel kapcsolatban. Más kérdés az, hogy az elhangzottakhoz a rádió riportere Tiszakécskével kapcsolatban is megjegyzést tett.

Mindezek alapján az OVB is úgy ítéli meg, hogy a választási szervek és munka- csoportjaik pontos és lelkiismeretes munkát végeztek mind Bács-Kiskun megyében, mind az országban. E véleményünket a március 27-én kelt közleményünkben nyomatékosan hangsúlyoztuk.

Osztjuk azt az álláspontjukat is, hogy a választásokkal kapcsolatos kérdésekben csak olyan személyek nyilatkozzanak, akik arra jogosultak és rendelkeznek a szükséges tárgyi ismeretekkel.

A Tisztelt Bizottságnak további eredményes munkát kívánunk.

dr. Kara Pál az OVB titkára

TAVASZI ÁRUKÍNÁLAT A PIACOKON

Szép árakhoz szép (vastag) pénztárca is kell

(Folytatás az I. oldalról) dikó magánkereskedő üzletének bő árukínálatával csak kevesen versenyezhetnek. Budapestről hozza a gyümölcsös a zöldségfélék nagy részét. A mag nélküli török narancs 80, az ananász 125 és a paradicsom 360 forint. Az utóbbi három hete kapható nála. Volt már dobozos szamóca is. Látva a datolyát meg az ananászt is, óhatatlanul arra gondolok: a szép áruk szép áraihoz szép (vastag) pénztárca is kell!

Korai sárgarépa és petrezselyem még nincs, egyelőre csak tavalyi kapható 35 —40 és 60—70 forintos kilogrammonkénti áron. Magántermelőnél vagy -kereskedőnél, itt-ott már van uborka. A zöldhagyma és a zöldpaprika ára a legtöbb eladónál 8—10 (a fehéré 15— 20), a zöldhagymáé 8—10 és a salátáé 12—15 forint volt. Sok az alma — kevés a vevő.- Az érdektelenség oka nem annyira a magas ár e gyümölcsnél, mint inkább a műtrágyázásból és a permetezőszerektől származó vegyszeres íz. Azért, hogy a jövőben az almatermelők is eladhassák az árujukat, s hogy az emberi egészséget kímélő zöldség- és gyümölcsfélék nagyobb teret nyerjenek a forgalmazásban és a fogyasztásban, a piaccsarnok hátsó bejáratánál kertészmérnök ad növényvédelmi szaktanácsokat.

Az Izsáki ÁFÉSZ tojásárudájának megnyitásával 20—30 fillérrel olcsóbb lett a tojás. A Bácsfruct is csökkentette jó néhány termékének az árát. Ami ugyancsak a fogyasztókat érinti, pár hónapja nyilvános telefonállomás is van a piaccsarnokban. Dömötör Hubert magyar származású osztrák kereskedővel pedig arról tárgyaltak mostanában a piac- és vásárigazgatóság vezetői, hogy két helyen kávé-, tea-, kakaó- és cigarettaárusító automatát helyeznek üzembe.

Megyénk néhány más településén is érdeklődtünk a tavaszi piaci árukínálatról. Kiskunfélegyházára nagy meny- nyiségű palántát hoztak eladni tegnap a primőrárukon kívül. A zöldhagyma csomóját 5—8 forintért adták - retket már 3 forintért is lehetett venni. Tisza- kécskén paradicsom- és paprikapalántából jó a felhozatal. A kalocsai piac bővülő áruválasztékáról Veres Ottokár tanácsi főelőadótól kaptunk hírt. A zöldségárusok mellett megjelentek a lengyel és a székely eladók is a magukkal hozott ruhaneműkkel és műszaki cikkekkel.

K—1

VÁLASZTÁSI HÍREK

A Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) kalocsai szervezete köszönetét fejezi ki a 7-es számú választókörzet választóinak a támogatásért. A továbbiakban az SZDSZ kalocsai szervezetével kötött megállapodásnak megfelelően kéri választóit, hogy a második fordulóban dr. Andriska Géza szabaddemokrata képviselőjelöltet támogassák szavazatukkal.

— A Kereszténydemokrata Néppárt a négy- évtized utáni első szabad parlamenti választáson három jelöltet indított Bács-Kiskunban, akik a szavazatok A-8 százalékát szerezték meg, a területi listán pedig a 4,66 százalékkal hozzájárultunk pártunk országos eredményéhez. Köszönjük szavazóink bizalmát, s kérjük őket, hogy a második fordulóban is vegyenek részt, s hazafias kötelességüknek tekintsék a keresztény nemzeti pártok, a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt jelöltjeinek támogatását.

A Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei vezetősége

A Magyar Demokrata Fórum választási nagygyűlést tart holnap, április 5-én csütörtökön 17 órakor Kerekegyházán a művelődési házban, valamint 19 órakor Lajosmizsén, szintén a művelődési házban. Mindkét rendezvény vendége dr. Debreczeni József megválasztott országgyűlési képviselő, valamint Bődi Szabolcs, az MDF kerületi jelöltje.

— A Magyar Demokrata Fórum választási nagygyűlést tart holnap, április 5-én, csütörtökön Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén. Félegyházán a rendezvény 17 órakor kezdődik az Oplébánia előtti téren, ahol Bethlen István, az MDF országos listán jelölt gazdasági szakértője, valamint Fekete Pál, kerületi MDF-jelölt mondanak beszédet. (Rossz idő esetén a nagygyűlés színhelye a városháza díszterme.) Tiszakécskén a művelődési házban 19 óra 30 perckor kezdődik a nagygyűlés, melynek vendége szintén Bethlen István, valamint Kánya Gábor, kerületi MDF-jelölt.

— A Magyar Demokrata Fórum választási gyűlést tart ma este 18 órakor Csávolyon, a művelődési házban. A gyűlés szónoka Karsai Péter, MDF-képviselöjelölt.

— A Magyar Demokrata Fórumnak a 4-es számú megyei választókerületben indított képviselőjelöltje, Bődi Szabolcs ma este fogadóórát tart Dunaegyházán 16 órakor, Dunavecsén 18 órakor, valamint Szalkszentmártonban 20 órakor. A fogadóórák mindenütt a művelődési házban lesznek.

Az MSZP Bácskai Szervezete felkéri szavazóit, hogy a választások második fordulójában — április 8-án feltétlenül vegyenek részt és lelkiismeretük szerint a szélsőséges megnyilatkozásoktól tartózkodó, emberileg legalkalmasabb jelöltet támogassák szavazatukkal.

A Vállalkozók Pártjának Bács-Kiskun megyei csoportja, a városi csoportokkal egyeztetve, úgy döntött, hogy a választások 2. fordulójában az MDF jelöltjeit támogatja. Egyetlen kivétel a kiskőrösi körzet, ahol Morvái Ferenc vállalkozót szándékozzuk erősíteni voksaink- kal. Kéijük tagjainkat és a velünk szimpatizálókat. hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni.

Az SZDSZ kalocsai szervezete köszönetét fejezi ki valamennyi választónak, aki dr. Andriska Géza SZDSZ-képviselőjelöltre szavazott. Kérjük választóinkat, hogy április 8-án, a második fordulóban ismételten vegyenek részt és támogassák szavazatukká!" képviselőjelöltünket.

Két

hozzászólás dr. Sándor László cikkéhez

Lapunk tegnapi számában dr. Sándor László, az SZDSZ kecskeméti képviselőjelöltje számolt be a körülötte kirobbantott botrányról — úgy. ahogyan azt ő látja. Szerkesztőségünk szinte azonnal válaszcikkeket kapott. Azok írták — Bálái F. István, az MDF kampányfőnöke, illetve Erdősi Imre, a Magánerő (Bácskapocs) tulajdonosa — akik dr. Sándor cikkében név szerint is meg voltak említve.

E leveleket a Petőfi Népe hasábjain teljes terjedelemben nem áll módunkban közölni: ezzel a személyeskedésnek, a rágalmazásnak és a becsületsértésnek olyan minősített fokára jutnánk, amelyet mi szeretnénk inkább elkerülni. Äz objektív tájékoztatás elvéből kiindulva azonban közzétesszük azokat a részeket, amelyek konkrétan kiegészítik a dr. Sándor László által leírtakat.

(A szerk.)

Nem dolgozom a Magánerőnél

(...) Dr. Sándor. Erdősi Imrére hivatkozva tudatja a közvéleménnyel, hogy április 1-jétől a Magánerőnél dolgozom (majd). Nos, valóban alkalmazásban álltam valamikor Erdősi Imre lapjánál, a Kutasi-féle Bácskapocsnál, de miután ők összevesztek, hangsúlyozottan közöltem mindkét féllel jó okkal —, hogy egyikükkel sem tartok. Nem is írtam azóta lapjaikba egy sort sem, noha mindketten kértek rá. Ha valaha is a Magánerőnél akartam volna dolgozni, nem így tettem volna, (...k

Bulat F. István

A Vállalkozók Pártjának jelöltjeit népszerűsítettük

(.. . dr. Sándor László) erősen túlbecsüli személyének fontosságát, amikor azt igyekszik sugallni, hogy a Magánerőt csupán azért jelentettük meg ötvenezres példányban, hogy őt minél szélesebb körben befeketítsük. Egészen másról volt szó: a többletpéldányok költségeit és terjesztését a Vállalkozók Pártjának megyei szervezete vállalta magára, mert a választások előtti napokban fontosnak tartotta, hogy létezéséről, programjáról részletesebben is tájékoztassa a lakosságot. (. ..)

Erdősi Imre